Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

10 1967 május 14. vasárnap Tudósítások az JSDh-ból Európa egyik legnagyobb ásványolaj-kombinátja Az Oderánál, a német—len­gyel határfolyónál, Berlintől kereken 60 kilométerre élénk a munka. A Német Demokra­tikus Köztársaság és Lengyel- ország mérnökei 1963 őszén rakták le a hosszú olajvezeték utolsó kilométereit, amely Schwedtben végződik. A fa­lucska nevéről azelőtt csak elvétve esett szó. Nem is csoda, hiszen mindössze né­hány lakóházat és egy elár­vult pajtát talált itt a máso­dik világháború. És, ma? A tervek egy 50 ezer lakosú város képét vetí­tik elénk. Ebből természete­sen már eddig is sok lakóház elkészült, és igen sok megé­pítésre vár. A legtöbb anyagi befektetést mégsem a lakóhá­zak, hanem az ipari építkezé­sek igénylik: 16 négyzetkilo­méternyi területen itt épül Európa egyik legnagyobb ás­ványolaj-kombinátja. Ezzel párhuzamosan a fej­lett NDK kémiai ipar is lé­nyegesen megváltozik. Eddig ugyanis barnaszén alapanyag­ra épült, most petróleum-bá­zisra tér át. Mivel a Német Demokratikus Köztársaság nyersolaj-készletei jelentékte­lenek, a nagymennyiségű olajat a három évvel ezelőtt megépített olajvezetéken át kapják. E vezetéket a Szov­jetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia és az NDK egyez­ménye eredményeként létesí­tik, az olaj pedig, amely raj­ta keresztül Nyugat felé árad, a Szovjetunióból, Kujbisev környékéről indul hosszú út­jára. A Német Demokratikus Köztársaság jelenleg percen­ként mintegy 8 tonna folyé­kony aranyat kap, amelyet Schwedtben dolgoznak fel. A kombinát, amely jelenleg is építés alatt áll, teljesen auto­matizált olajfeldolgozást biz­tosít. Fokozatos fejlődésére kel­lően utal az a tény, hogy míg 1964-ben csupán fűtőolaj- és tüzelőanyagtermeléssel kezdte el a munkát, jelenleg már a többi között csaknem készen áll egy korszerű műtrágya- gyár, amelyet francia és an­gol tervek alapján építenek. A nyersolajat Schwedtben desztillációval dolgozzák fel: benzinféléket, gázosított anya­gokat és diesel-olajat nyer­nek belőle. Említésre méltó származék a nehéz olaj, a bi­tumen. A benzint természete­sen további desztilláciő és különválasztás révén benzollá és xylollá alakítják át. Ezek a termékek fontos alapanyagai a műszálaknak, a plasztikok­nak, a műgumiknak, a nö­vényvédőszerek és sok egyéb termékeknek. Elismerést érdemel, hogy azokat a terveket, amelyek alapján az új lakónegyedek és a modern ipari kombiná­tok emelkednek, a Szovjet­unió ellenszolgáltatás nélkül bocsátotta a Német Demokra­tikus Köztársaság rendelkezé­sére. Jelenleg ezek hasznosí­tására évi 4,8 millió tonna olaj érkezik az NDK-ba, de a közeljövőben e mennyiség tovább nő. A Szovjetunióból érkező olaj jelentőségét csak azok értékelhetik megfelelően, akik tudják, hogy 1 millió tonna ásványolajból Schwedtben ugyanannyi elsődleges szár­mazékot nyernek, mint 15 millió tonna barnaszénből. Az olajfeldolgozás tehát alapve­tően megváltoztatja a Német Demokratikus Köztársaság ipari életét, és a rendkívül gazdag barnaszén készleteket egyéb, hasznosabb célokra szabadítja fel. Mindezt a gyorsan fejlődő technika és a még gyorsabban növekvő igé­nyek tették szükségessé. Csak­is így biztosítható kellő szín­vonalon a Német Demokrati­kus Köztársaság kémiai nyers­anyag-bázisa. Jelenleg több mint 1500 munkás, technikus, és mér­nök szorgoskodik Schwedtben. Amit napról napra változik az új szolialista város képe, úgy változnak benne az em­berek’ is. Gyakori, hogy az ideérkező építőmunkások any- nyira megbarátkoznak a ké­miai ipar új létesítményeivel, hogy szorgalmas tanulással átképzik magukat és jól kere­ső kémia-ipari szakmunkás­ként dolgoznak tovább. E. Mehnert A vil;í^ első tíz ipari állama között A Német Demokratikus Köztársaságban az ország lét­rejötteikkor igen súlyosan ér­ződtek a második világhábo­rú pusztításának nyomai. A városok és a gyárak nagyré­sze rommá lett. Az ipari ter- rhelés alapja igen szűkös volt, hiszen e megelőző időszakban az egész nehézipar a Ruhr-vi- dékre összpontosult. Az NDK területén káliumon és barna­szénen kívül alig találhatók természeti kincsek. A nyugat­ra menekült háborús bűnösök és iparmágnások szabotázsak­ciói az önálló népgazdaság megteremtését még külön ne­hezítették. Csupán a munká­sok szorgalmának, a célratö­rő gazdasági tervezésnek és a szocialista országokkal való baráti együttműködésnek kö­szönhető, hogy ma a Német Demokratikus Köztársaság a világ első tíz ipari állama közé tartozik. Lakosonként évi 254 kg acél exportőreinek sarába, mert állandóan növeli elektromos! energiatermelését. 1936-ban az NDK mai területén kb 144 milliárd kilowattóra elektro­mos energiát termeltek. Egy évvel az NDK megalakulása után 19,46 milliárd kilowatt­órát, ma pedig a termelés már túlhaladta az 54 milliárd ki­lowattórát .is. Míg világvi­szonylatban az egy főre jutó elektromos energiatermelés 900 kilowattóra, Nyugat-Né- metországban pedig 2850 ki­lowattóra, az NDK-ban 3100 kilowattóra jut egy főre. Az elektromos energia leg­főbb forrásai az NDK-ban a barnaszén és a barnaszénből dúsított koksz. ( E kettőből származik az ossz energia- mennyiség több mint 90 szá­zaléka). Egy év alatt 103 ezer új személyautó! Tizenhét évvel ezelőtt igen sok nehézséggel küzdött a Né­ság a gépjárművek termelésé­ben is. 1965-ben az évi ter­melés már a következőképpen alakult: 15 200 teherautó, 103 000 személyautó, valamint 160 000 motorkerékpár, moped és kisrobogó. Az ipar mindezeken túl 107 000 traktort, 13 800 arató- cséplőgépet, 10 300 burgonya és répaszedőgépet, valamint 8500 burgonya vetőgépet és még sok egyéb gépi felszere­lést adott a mezőgazdaságnak. A nemzeti jövedelem, amely 1950-ben 29,1 milliárd márkát rúgott, 1965-ben elérte a 83,1 milliárd márkát. Az NDK-ban ma a népgaz­daság átfogó racionalizálása, az ipar automatizálása van napirenden. Az átfogó auto­matizálás minőségi változást eredményez majd: a fémfeldol­gozó iparban például átlago­san 40 százalékkal csökkenti a munkaerőszükségletet —, megjegyzendő, hogy ez az ipar­ág ma munkaerő-hiánnyal küzd — ugyanakkor a terme­lés mintegy 50 százalékkal emelkedik. A második világháború előtt a mai NDK terutetén 202 000 tonna nyersvasat, és 1 199 000 tonna nyersacélt ter­meltek. 1965-ben a nyersvas termelése 2 338 000 tonna, a nyersacélé 3 890 000 tonna volt, vagyis az egy főre jutó termelés 133, illetve 254 kilo­gramm. (Az egy főre jutó ter­melés átlaga világviszonylat­ban nyersvasból 93, nyers­acélból 136 kilogramm). A nehézipar szüntelen fej­lődése megmutatkozik a szer­számgépek termelésének ro­hamos növekedésében is. A gépipar, melynek összterme­lése mintegy ötszörösére emel­kedett, termékeinek igen nagy részét exportálja, több mint harminc országba. 54 milliárd kilowattóra elektromos energia A Német Demokratikus Köztársaság többek közt azért is léphetett be a világ jelen­tős gép-, valamint vegyipari­met Demokratikus Köztársa- Johann Domeyer A Demokratikus Köztársaság első atomerőművé­nek latkepe Rheinsberg környékén. A Stechlin és Nehmitz láváknál települt. A magerőmű valamennyi létesítményét úgy szerkesztették, hogy a telepet radioaktív víz nem nagyja el. A bájos vidék ezáltal továbbra is megmarad mint természetvédelmi terület és üdülő központ VASÁRNAPI FEJTÖRŐ üonteverdi 400 esztendeje született Cre- monában Claudio Monteverdi, korszakalkotó jelentőségű olasz zeneszerző, az operairodalom egyik nagy alakja. Éleiével és műveivel kapcsolatos rejt­vényünk vízszintes 1-, 58., 90. és függőleges 7., 13., 37. szá­mú sora. VÍZSZINTES: 1. M. utolsó operája. 13. Vonatkozó névmás. 14. Ismert olasz filmszínésznő keresztne­ve. 15. Végtag. 16. Időmeg­határozás. 17. Pici ikerszava. 18. Mosodában van! 20. Gyer­mekköszönés. 21. Hely határozó szó. 22. Verskellék. 24. A mun­ka fizikai mértékegysége. 26. Szótlan. 28. Fordítva: őser­dő. 30. Ravasz állat. 32. Há­rom — oroszul. 33. Szolmi- zációs hang. 34. Háziállat. 36. Fenyő-fajta. 38. Közterület (—’). 39. Magas hegység Bel- ső-Ázsiában. 43. Pintér Antal. 44. Egyforma magánhangzók. 45. A határozott elgondolás ( + ’). 46. Létezik. 48. Meg- hív(——’). 50. Johann Strauss zenéjére összeállított táncjá­ték. 52. Strázsája. 53. Kutyá­ja. 55. Járom. 56. Vallás röv. 58. M. 1617-ben bemutatott müve. 61. Tojás — németül. 62. Kikötő. 64. Személyes név­más. 65. A vízsz. 18. első be- 'újévei a közepén: csomó. 66. ': ötelezvény. 67. A történetírás : úzsája a mitológiában. 69. : ishollét igazolása. 72. Kisebb település. 73. Római 1501. 75. Angol sör. 76. Iparos. 77. Ró­mai 100. 78. Elavult cím-rö­vidítés. 80. Svájci kanton. 82. Szignó. 83. Aktinium jele. 84. Glazúr. 86. Formáját. 89. Be­cézett férfi név. 90. M. má­sodik operája, melyet 1608-ban Francesco Gonzaga herceg es­küvője alkalmával mutattak be. FÜGGŐLEGES: 2. Előidézője. 3. Ludolf-féle szám. 4. Íme — latinul. 5. Tö­rök férfi név. 6. Mint vízsz. 16. 7. M. 1607-ben bemutatott „Orfeo” c. első operájának női főszerepe. 8. Gida egyne­mű betűi. 9. Neves szovjet bű­vész. 10. Oázis — németül. 11. Előidéző. 12. Nemzetség. 13. Passuth László Monteverdiről írt életrajzi regénye. 17. Női név. 19. Arc része. 21. Lám. 22. Görög betű — latinosán ír­va. 23. Mint vízsz. 16. 25. A lelátó öröme. 27. Felfog. 28. Fordítva: Férfinév (hiányos névelővel). 29. Pénz olvasva, asszony... (+’). 31. Mértani test. 33. Igen — oroszul. 35. Helyrag. 37. M. énekesnő tanít­ványa, akinek az „Arianna” c. opera címszerepét szánta, de halála miatt nem került rá sor. 39. Pasa, török hadvezér, a Szerbia elleni 1876-os had­járat vezetője. (Harmadik és negyedik betűje felcserélve). 40. Fordítva: többágú, tölcsér alakú folyamtorkolat. 41. Sze­rep „A nürnbergi mesterdal­nokok” c. Wagner operában. 42. Ragasztó. 44. Étkező. 47. Női név. 49. Együttes, csapat (közismert angol szó). 51. Ezt teszi a hullámzó vízen vesz­teglő csónak. 54. Templom. 57. Gondol. 59. vetítő. 60. ...hal. 61. Szél hárfa. 63. Tisztítószer. 66. Csillagkép. 68. Zúg. 70. Skála- hang^ 71. Berilium jele. 72. Ret­teg. 74. Délnyugat-ázsiai ország. 76. Becézett fiú név. 79. Ci­hái. 81. Becézett női név. 82. Megy. 83. Az NDK hírszolgá­lati irodájának névjele. 85. Kettős mássalhangzó. 87. Ré­gi római pénz. 88. Igen — németül. 89. Dátumrag. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 58., 90. és a függőleges 7.. 13., 37. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Mindennél szebb mit eddig láttam képekben, színben, álomban, virágban. Lányi Sarolta. Könyvjutalmat nyertek: Farkas Barnabás Salgótarján, Bazsó László Nagybátony és Debreczeni Margit Balassa­gyarmat. A könyveket postán küld­jük el. Weimar — a német kultúra kegyhelye Weimar világhírű: messzi országokból, messzi földré­szekről érkező emberek adnak itt egymásnak találkozót, a látogatók száma már hosszú idő óta meghaladja az évi egy­milliót. Mi e vonzerő oka? Három szó klasszicizmus, Goet­he, Schiller. Az északi Jakobsfriedhof tói, le, délkeletig, az Ilm-ío- lyócskáig, az egesz város egyetlen nagy müemlékkomp- lexumnak tűnik. A Goethe-házat és a Schiller-házat melyek 1945. február 9-én egy angol—amerikai bombázás következtében súlyosan megrongálódtak — a háború után elsőnek állítottak^ helyre, majd ezeket követte a város többi, nagyertéku műemlékének rendbehozása. üm feletti dombon áll a Goethe—Schiller archívum: ez épületben nem csupán a két német klasszikus értékes irodalmi hagyatéka kapott helyet, hanem itt található Né­metország legnagyobb kéziratgyűjteménye is, több mint 660 ezer írói kézirattal. Az archívum e gyűjteménye va­lamennyi ország irodalomtörténészeinek sokoldalú kutatási lehetőséget nyújt. Milyen más látnivaló van még? A weimari kastély­ban például megtekinthető az állami képzőművészeti gyűj­temény. Hetven szobában helyezték el a rendkívül gaz­dag anyagot: VI. századi művek mellett ott láthatók a Cranach korabeli mesterek vásznai, a XVI. és XVII. sza­zad németalföldi és itáliai mesterművei, de mindenek fö­lött a XIX. század és különösen a weimari iskola alkotá­sai. Weimar Látnivalói közé tartozik a város közvetlen szomszédságában levő Belvedere kastély is. Ma egy kü­lönleges iskola VII. és VIII. osztályos hallgatói élnek es tanulnak itt, olyan fiatalemberek, akik mái- zsenge kor­ban elkötelezték magukat a zenének. Ám nem lehet és nem is szabad elhallgatni, hogy Wei- marnak nem csupán humanista hagyományai vannak. Hi­szen az ettiesbergi dombon csupán néhány kilométernyire Weimartól ott látható az egykori buchenwaldi koncentrá­ciós tábor. 1958-ban avatták fel az ettesbergi dombon a buchenwaldi emlékművet. Ezen a napon 120 ezer ember adózott tisztelettel az itt meggyilkoltak emlékének és meg­újította azt az esküt, melyet Buchenwald foglyai tettek ■szabadulásuk napján: ,... .Hűek maradunk az antifasiszta küzdelem esz­méjéhez” .......Elszánt ellenállást tanúsítunk minden olyan kí­sérlettel szemben, amely a harmadik világháború előké­szítéséhez vezethet”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents