Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRflD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M-fGYEI TANÁCS LAPJA. XXIII. ÉVF. 103. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. MÁJUS 4. CSÜTÖRTÖK Köszöntjük a fesztivált (4. oldali Lapujtö nyerte a rangadót (6 oldali Megnövekedett az idegenforgalom Nógrádban (6 oldal) A magyar dolgozók elegei íeszndí a rájuk háruló feladatoknak Megkezdődött a szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megkezdte munkáját a szak- szervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üze­mek, hivatalok, intézmények dolgozóinak kép­viseletében több mint 600 szavazati jogú kül­dött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkü­lönbözőbb társadalmi és. tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból ha­zánkba érkezett delegációk öt világrész dol­gozóinak üdvözletét hozták el a kongresszus­ra — ezenkívül öt nemzetközi szervezet, a Szakszervezeti Világszövetség, az Össz-afrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin-amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak he­lyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Bé­la, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnök- helyettese.' és Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, va­lamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos veze­tője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyan­csak az elnökségben foglaltak helyet a Szak- szervezeti Világszövetség és az egyes or­szágok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munka bizottságo­kat. és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kong­resszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Pót­tagokat nem választanak. A napirend a következő; 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizs­gáló bizottság jelentése. 3. A magyar szak- szervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. A kongresszus résztvevői írásban megkap­ták a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XX. kongresszus óta végzett munkáról, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa számvizsgáló bizottságának jelentését, valamint a magyar szakszervezetek alapsza­bálymódosításának és a magyar szakszerveze­tek XXI. kongresszusa határozatának terve­zetét. Blaha Béla megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat. Megemlé­kezett azokról a kiemelkedő magyar és kül­földi szakszervezeti vezetőkről, akik a leg­utóbbi kongresszus óta vesztették életüket, javaslatára a tanácskozás résztvevői néma felállással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt. Blaha Béla a továbbiakban hangsúlyozta; — Az elmúlt hónapokban megtartott szak- szervezeti választásokon pártunk politikája mellett szavaztak a magyar szervezett dol­gozók. A választások légköre, a tagság egy­sége, bizalma biztosítók arra, hogy a szak- szervezeti mozgalom a jövőben is megfelel nagy társadalmi szerepének, felelősségének. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az euró­pai munkásmozgalom Európa békéjéért .és biztonságáért folytat a fenyegető nyugatnémet nevansista veszéllyel szemben. Ezek az erőfe­szítések szorosan összefüggnek a fasiszta dik­tatúrák elleni harccal, amilyen Spanyol- országban, Portugáliában és Görögországban hatalmon van. A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással ítélik el a görög diktatúra véres terrorját. Nagy tapssal fogadott szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. káspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dol­gozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és leszólási jogot kapnak az üzem életének alakításában. Megnövekednek tehát az üze­mi demokrácia érvényesülésé­Ciáspái» Sándor referátuma végrehajtását maximálisan elő­segítik. A továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, elő­irányzatait ismertette, majd hangoztatta: — A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az Kongresszusunk összehivá- kongresszusnak, és ezt köve- nek, a tagság igényeinek, és egyén javára van; támogassuk sát megelőzően — a szakszer- tőén a szakszervezetek kong- ez éreztette hatását a szak- a szépet, a jót, az igazat, vezeti demokrácia követeimé- resszusainak. szervezeti munka egészében. Lépjünk fel még határozot­nveinek megfelelően a szerve- A választási tapasztalatok Most arra kell törekedni, hogy tabban minden ellen, ami visz­zett dolgozók demokratikusan alapján is megállapítható, az e felismerésből fakadó kö- szahúz. megválasztották mindenhol a hogy a magyar szakszerveze- vetelményeket mindennapi te- A szocializmus teljes felépí­bizalmiakat, műhelybizottsá- tek XX. kongresszusának ha- vékenységünkben realizáljuk, tése bonyolult, sokrétű folya- gokat, szakszervezeti bizottsá- tározatai realizálódtak abban Ehhez nagy segítséget nyújt, mat. Ma az osztályharcban a gokat és a szakszervezeti ta- a nagy társadalmi átalakulás- hogy a Magyar Szocialista feladatok jobb és eredménye- nácsokat. Újjáválasztották az ban, amely hazánkban az el- Munkáspárt IX. kongresszusa sebb elvégzése a legigazibb iparági szakszervezetek terű- múlt négy év során végbe- a közelmúltban részletesen hazafias és forradalmi csele- leti bizottságait, és a szak- ment — mondotta Gáspár elemezte egész társadalmunk kedet. szervezetek megyei tanácsait. Sándor, majd a beszámolási helyzetét, meghatározta a fel- a referátum ezután három A választások során mintegy időszak politikai, gazdasági adatokat. kérdéscsoport elemzésére tért hárommillió szakszervezeti eredményeit, a társadalom a Magyar Szocialista Mun- ki: tag kereken ötszázezer tiszt- osztályszerkezetében végbe- ségviselőt választott meg, több ment változásokat vázolta, mint egymillió szervezett mun- Ezután így folytatta: kás mondott véleményt a A szakszervezetek, mint a szakszervezetek négyéves te- hatalmon levő munkásosztály vékenységéről. A választások- osztályszervezetei, munkájú­ra általában a szervezett dől- kát mindenkor a munkáshata- gozók tömeges megjelenése, lom sorsáért, nagy célkitűzé- érdeklődése, aktivitása volt a seinek megoldásáért érzett jellemző. felelősségtől mélyen áthatva A felszólalások kifejezték a végezték. A szocialista forra- tagság igényét az élet- és mun- dalom vívmányainak megva- kakörülmények, a szociális lósítása során gazdagodott a helyzet, az érdekvédelmi szakszervezetek egész tevé- munka’ fejlesztésére, a szak- kenysége, sokoldalúbbá vált, szervezetek kulturális, nevelő erősödött szocialista jellegük, munkájának javítására, a .Nagy társadalmi es osztaly- munkabiztonság fejlesztésére, céljaink megvalósítása érde- és az üdültetési lehetőségek kében segítettük a bérből- és növelésére. A felszólalók nagy- fizetésből élő dolgozók élet­része beszélt a termeléssel, a és munkakörülményeinek ja­I. A szakszervezetek feladatai a gfazdaságirtiuyítasi rendszer reformjának megvalósításában A szakszervezetek részt vet- vábbiakban a szakszervezetek tek a gazdaságirányítási rend- szemszögéből — áttekintést szer reformjának kidolgozásé- adott a reform céljairól, leg- ban, és annak céljával egyet- főbb vonásairól, utalt arra,----- --------- _. ...... értenek. A reform alapelvei hogy a reform: eszköz szocia­m unkaszervezessel, a gazda- vitását, kulturális es művelt- széles körben ismertté váltak lista rendszerünk gazdasági .....— «ÖS nuSÄSSS liJSSÄÄs-s? s ágirányítással helyileg megoldandó lenniva- a mjuíibi« egyetértést váltottak ki. Mi- és munkakörülmények javítá­lókról is. Nag^feleiősséggel settettunk^a prole; vel azonban a részletek ki- sára. dolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára ^ . , világos minden összefüggés. ©I>1> foglalkoztak országos jelentő- tárinternacionalizmusból ségű kérdésekkel. kadó kötelezettségeinknek. A vélemények alapján vilá- A szakszervezetek munkájá- gos, hogy mit helyeselnek a nak megítéléséhez az is hoz- szervezett munkások, de az is, -zátartozik: tömegbefolyásun- hogy a szakszervezetek mun- kát nem tudtuk mindig .kellő káját hol kell javítani, haté- mértékben felhasználni. Erő- lényégét illetően. Ez minden A gaz(jasági reform a dol­konyabbá tenni. Ehhez kell feszítéseink nem mindig fe- új megjelenésének természetes gozók számára közvetlenül azt útmutatást adnia a XXI. leltek meg a követelmények- velejárója. A referátum a to- is jelenti, hogy nagyobb be­Ezért helyenként még vannak félreértések a reform célját. beleszólási joy nek lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek fele­lősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős ve­zetés és az üzemi demokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők meg­növekedett döntési jogköre va­lóban új helyzetet teremt. Minden részletre kiterjedő központi utasítások alapján vállalatot vezetni más volt, mint a jövőben lesz, amikor a vállalat saját maga készíti el terveit és szervezi meg a vég­rehajtást. A megnövekedett önállóság fokozza mind a gaz­dasági vezető, mind a kollek­tíva felelősségét. A gazdasági vezetőknek meg ke]l érteniük, hogy a vállalat tevékenysége nem lehet eredményes. ha nem támaszkodnak a dolgo­zókra. A különböző fejlesztési módozatok eltérő kockázatúak, és különböznek a várható jö­vedelmet illetően is. Hogy me­lyiket kívánja a vállalat al­kalmazni, azt a jövőben a kol­lektívával együttesen meg kell vitatni, mert a döntés előnyét vagy hátrányát a dolgozók összessége viseli. A reform ugyanakkor lehe­tővé, és egyben szükségessé te­szi, hogy a dolgozók a jövő­ben nagyobb áttekintést kap­janak a vállalat tevékenységé­ről. Hangsúlyozni kell: a dol­gozók megnövekedett felelős­sége azt is jelenti, hogy élni­ük kell az üzemi demokrácia nyújtotta lehetőségekkel. gőzök megismerik a feladato­kat. és kikérik a véleményü­ket. olyan mértékben éreznek felelősséget megvalósításukért. Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése, tehát kiegészíti, feltételezi egy­mást. Nem a felelősség meg­osztásáról vaav összekeveré­séről van tehát szó, ellenke­zőleg. világos elhatárolásáról. A gazdasági vezetők és a kol­lektíva felelőssége közé ter­mészetesen nem lehet egyen­lőségjelet tenni, mert a gaz­dasági vezetők felelőssége ele­ve már abban is megnyilvá­nul, hogy a dolgozók aktivi­tása. felelősségérzete mennyi­re bontakozik ki a vállalaton lie! ül A dolgozók aktivitásának ki­bontakoztatásában változatla­nul nagy jelentősége van a szo­cialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvé­nyesülnie kell a verseny irá­nyításában, céljaink megjelö­lésében, értékelésében is. Az a tény, hogy a vállalati és köz­vetlen munkahelyi célok min­den dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, meg- höveli a gazdálkodás hatásos­ságát. Ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik a kollek­tíva és az egyén anyagi érde­keltsége is. A tudati és érde­keltségi tényezők így egyidő- ben hatnak serkentőleg min­den dolgozóra. A verseny így közvetlenül központi előírások korlátái nélkül szolgálja az eredményes vállalati tevé­kenységet. Ha a kollektívák és az egyén jutalmazása, megbe­csülése az elért eredménnyel áll arányban, méginkább egy­beesik majd a „jó munkás” és a „jól kereső munkás” fogal­ma. Egyéni és társadalmi érdek A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazdasá­gi gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértését, hogy a jövedelmező gazdálko­dás ma már nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segí t- jük annak megértését is. hogy az egyéni érdekek jobb kielé­gítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvény­re juttatásával lehetséges. Egyre többen ismerik meg majd a termelés irányításának módszereit. Így teljesedik ki a lenini jelszó: a szakszerveze­tek a vezetés, a gazdálkodás iskolái. A reform megvalósítása so­rán erősíteni kell a tulajdono­si szemléletet, hogy minden dolgozó érezze: rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása, és módja van közreműködni a vállalat jelenének és jövőjé­nek formálásában, irányításá­ban és a szakszervezetek ré­vén is tulajdonképpen részese a vezetésnek. Ez a tudat, va­Amilyen mértékben a dől- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents