Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

2 W08RA» T967. május 4 csütörtök Megkezdődött a szakszervezetek XXI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) lamint a személyes anyagi erkölcsi érdek felismerése érvényesítése ösztönzi a dolgo­zót aktívabb, céltudatosabb cselekvésre — mondta többek között Gáspár Sándor, II. A szak szervezetek feladatai az életszínvonal, az élei­éi iniiii ka körül men vek ja ví Iá «a hau, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében fejezi ki a végzett munka, a szaktudás, a felelősség, a szor­galom közötti különbséget. Ilyen bérpolitika nem mozgó­sít eléggé a feladatok végre­hajtására. Számolni kell azzal, hogy a munka szerinti elosztás elvé­nek fokozottabb érvényesítése folytán kisebb mértékben ér­vényesülnek a bérek alakítá­sánál a szociális tényezők. A ígyőben a szociális tényezők­nek főleg a társadalmi és üze­mi juttatásokban kell reali­zálódni. A bérekben jobban ki­fejezésre kell jutnia a szak- képzettségnek. a szorgalomnak, a munkaártalmakmak, a ne­héz fizikai munkának. A vállalati önállóság növelé­sével a dolgozóik személyi jö­vedelme attól függ, milyen az egyén teljesítménye, hogyan alakult a vállalat jövedelme­zősége. A részesedési alap fel­használható bérekre, jutal­makra, prémiumokra, év végi részesedésre. Az 1968. január 1-én hatályba lépő gazdaság­irányítása rendszer lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők jövedelme eredményes gazdál­kodás esetén nagyobb ütem­ben emelkedjék. Ha azonban a vállalat nem jövedelmező, a vezetőknek még az alapbére is csökkenni fog. A munká­soknak és az alacsony beosztá­sú alkalmazottaknak az elért teljesítmény után járó teljes munkabérét viszont — a vál­lalati munka eredményességé­től függetlenül — szavatolni kell. Az életszínvonal alakulásá­nak legdöntőbb eleme: a bé­rek, a jövedelmek. A követke­ző években még határozottab­ban akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a bérek és pénzjövedelmek a munka tár­sadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, a kol­lektíva eredményétől függje­nek, ennek alapján a jövedel­mek differenciáltabbak lesz­nek, ami törvényszerű is. Ismeretes, hogy bérrendsze­rünk magán viseli eddigi fej­lődésünk jeleit. A gazdaságfej­lesztés extenzív módszere az életszínvonal-politikára is ha­tott. Terveinkben kitűzött re­álbér—reáljövedelem-emelési céljainkat valóra váltottuk. Bi­zonyos munkáskategóriák ke­resete azonban éveken keresz­tül alig változott. A reáljöve­delem emelkedésének nagyobb része származott a létszám- növekedésből és kisebb része a reálbérek fejlődéséből. A korábban részletekre menő központi utasítások is évekig gátolták a vállalati bérpoliti­ka hatékony alakítását. Bár az utóbbi években valamemy- nyire javult a helyzet. A kö­vetkező időszak feladata lesz a keresetek további differen­ciálása, a helyi bérpolitikai módszerek finomítása. A reálbér növelése A harmadik ötéves tervben á fogyasztásra szánt összeg felhasználásánál már nagyobb hangsúlyt kap a reálbér nö­velése, tehát a munka szerinti elosztás elvének jobb érvénye­sítése. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának nagy gon­dot kell fordítania az iparági arányok helyes kialakítására, a szakszervezetek központi ve­zetőségeinek pedig a szakmán belüli arányokra. A vállalati hatáskör megnö­vekedése folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek hatásköré­be kerül a helyi bérpolitika továbbfejlesztése. Az üze­meknek és vállalatoknak több lehetőségük lesz, hogy az ügyet jobban szolgáló, a dolgozó érdekeinek és igaz­ságérzetének a mainál jobban megfelelő bérpolitikát valósít­sanak meg. Az eddiginél na­gyobb különbséget kell tenni a dolgozók között a bérekben és a jövedelemben, a jutalom­ban és az év végi nyereség- részesedésben. Bár ez a dol­gozók érdeke is. a gyakorlat­ban mégsem mindenki fogad­ja megértéssel. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek igényeljék a munka során is a dolgozók összességé­nek segítségét. így kevesebb lesz a tévedés, ugyanakkor fe­lül tudnak kerekedni az eset­leges meg nem értésen. Jól tudjuk, hogy az egyen- lősdi a bérezésben, a jutalma­zásban kevesebb gondot és vi­tát okoz. Az ilyen áron szer­zett nyugalom azonban csak látszólagos, felszínes és mé­lyebb konfliktusok forrása. A-t. anyagi ösztönzésről Az anyagi ösztönzés hatása sok irányú. A munkások kö­zötti csekély bérkülönbség nem Szem előtt tartani a dolgozók érdekeit Az elmondottak is érzékel­tetik felelősségünket az ösz­tönzőbb bérpolitika kialakítá­sában. Ezért úgy véljük indo­kolt ha a kongresszus felhív­ja az újonnan megválasztandó Szakszervezetek Országos Ta­nácsának és a szakszervezetek központi vezetőségeinek a figyelmét arra, hogy nagyon gondosan kísérjék figyelemmel — különösen 1968. január X-e után — a vállalati önállóság következtében, a vállalati jö­vedelmezőség alakulása nyo­mán előállt helyzetet. Legye­nek figyelemmel a költségve­tésből gazdálkodó szervek és intézmények dolgozóinak ke­reseti arányaira, illetve azok alakítására, fejlesztésére is. Bérpolitikánk fejlesztésének iránya is bizonyítja, hogy a gazdasági mechanizmus re­formja a dolgozók érdekeit szolgálja. Mint már említettem, a jö­vőben fokozatosan arra törek­szünk, hogy a munkabér job­ban függjön a munka társa­dalmi hasznosságától. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jöve­delem fogyasztásra szánt ré­széből a jövőben többet for­dítunk a bérekre. Ennek kö­vetkeztében a bérek gyorsab­ban növekednek majd, mint a juttatások. Ez nem jelenti azt. hogy a társadalmi és üzemi juttatásokra fordított összegek csökkenni fognak. Sőt: a nép­gazdaság, a vállalatok helyze­tének javításával, amint erre lehetőség van, a juttatásokat tovább kell fejleszteni. A szakszervezetek egyet­értenek azzal, hogy egyes jut­tatások helyi hatáskörbe ke­rüljenek. A helyi hatáskör­be kerülő juttatások egy ré­sze, mint pi. a munkaruha, munkásszállás, munkásszállí­tás a vállalati termelési költ­ségeket terheli, mert e jut­tatásokat — egyebek közt — munkaerőgazdálkodási okok indokolttá teszik. A gyermek- intézmények fenntartásának költségeit — amelyeket az 1967. évi norma szerint kap­nak a vállalatok — más cé­lokra felhasználni nem lehet. Az üzemétkeztetés fenntartá­sáról, fejlesztéséről a vállalat dönt, a dolgozók véleményé­nek figyelembe vételével. Az üzemi étkeztetésre biztosított összeget egyéb szociális cé­lokra is fel lehet használni, mégis azt tanácsoljuk, hogy továbbra is tartsák fenn és a vállalat eredményességétől függően, ha mód van rá, fej­lesszék tovább az üzenni ét­keztetésit. A szolgáltatások fejlesztése A szolgáltatásokról szólva Gáspár Sándor rámutatott: az ipari szolgáltatásoknak az a része, amely a lakosság olyan igényeit elégíti ki. mint a kar­bantartás, javítás, mosás, vegy tiszti tás, nem fejlődik ki­elégítően, mert az illetékes állami szervek eddig kevés figyelmet és anyagi erőt for­dítottak rá. Különösen nehéz helyzetben vannak az állami és tanácsi szolgáltató vállala­tok. Ebben szerepet játszott az is, hogy megoldatlan a szolgáltatások felső szintű koordinálása, és a szolgálta­tások iránti igények és lehe­tőségek sokoldalú felmérése. Javaslatot készülünk tenni a kormánynak, hogy az illeté­kes állami szervek dolgozza­nak ki megfelelő intézkedé­seket e szolgáltatások fejlesz­tésére, és lépjenek fel az árakat túllépő kisiparosokkal, szövetkezetekkel szemben. A szakszervezetek vélemé­nye szerint az állami szer­veknek gondoskodniuk keli arról, hogy — különösen egyes ipari szolgáltatási árak kiala­kítása során — messzemenően vegyék figyelembe a szociális, egészségügyi és politikai meg­gondolásokat. A jelenlegi szol­gáltatási árak — bár gyakran önköltség alatt vannak, mégis — elég magasak. Ha az álla­mi szervek fokozottabban gon­doskodnak e területen a mű­szaki fejlesztésről, az önkölt­ség csökkentéséről, az a szol­gáltatási árak csökkentését fogja eredményezni. Az árszínvonal alakulása jelentős befolyásit gyakorol az életszínvonalra. Az árak el­lenőrzésében való részvétel ezért fontos érdekvédelmi fel­adat. Köztudott, hogy jelen­legi árrendszerünk nem ösz­tönöz eléggé a fogyasztási szerkezet korszerűsítéséra, nem gyakorol kedvező haitást a termelésre. A szakszerveze­tek ezért egyetértenek azzal, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztói és a szolgáltatási árakat fokozatosan az érté­kükhöz kell közelíteni. Ez hosszabb idő kérdése, mert a helyes arányokat az életszín­vonal rendszeres emelésével párhuzamosan kell kialakíta­ni. A szakszervezeteiknek is feladata, hogy állandóan fi­gyelemmel kísérjék az árszín­vonal alakulását, elősegítsék, hogy az ármódosítások össz­hangban legyenek a dolgozók étet- és munkakörülményeinek rendszeres javítására vonatko­zó politikai célkitűzésekkel. Következetesen kell érvénye­síteni azt az elvet, hogy az esetleges hatósági áremelést olyan áruk árának a leszál­lításával kell ellensúlyozni, amelyeket az áremelés által érintett rétegek fogyasztanak. A fogyasztói árak egy részé­nek szabadabbá tételét is ezeknek az elveknek megfe­lelően, fokozatosain kell be­vezetni. * A piac, a kereslet és kí­nálat hullámzása, a szabad­piaci árak és némely, nem alapvető fogyasztási cikk árá­nak mozgását eredményezhe­ti, Rendszerünkben minden eszköz rendelkezésre ál'l, hogy ezt szabályozzuk. A szakszer- tériumok felelősek, de a szak- hogy dolgozzák ki a racioná- vezeteknek is feladatuk őr- szervezetek is fogjanak hozzá lis foglalkoztatásra való átté- ködni afölött hogy az ár- javaslataik előkészítéséhez, rés tervét. Az ötéves terv le- politika elősegítse a dolgo- Vizsgálják meg a gazdasági hetőséget ad a felszabaduló zók életszínvonalénak meg- vezetéssel együtt milyen tar- munkaerő hasznos foglalkoz- alapozott rendszeres emelését, talékok állnak rendelkezésre tatására, elhelyezésére. Java"* A harmadik ötéves tervben a kieső munkaidőalap fedeze- soljuk azt is, hogy amennyi- kitűzött életszínvonal-emelé- sére. Nagy gonddal merlegel- ben valamely vallalat, íntéz- si programot teljesíteni kell. 3ék a belső tartalékokat, a meny gazdasaga egyseg olyan munkaerőhelyzetet, az egesz- mértékű létszámcsökkentést ségi ártalmakat. Mozgósítsák kíván végrehajtani, amely az a dolgozókat is a tartalékok adott területen a foglalkozta­feltárására, segítsék a mű- tási viszonyokat erősen érin- szaki fejlesztést, az újítások ti, akkor ehhez a szakszerve- és találmányok bevezetését. zet engedélye, vagy egyetérté- A rövidebb munkaidő be- se legyen szükséges. Szüksé- tosítaniuk kell az árkailikulá- vezetésével egyidőben — ahol gesnek tartjuk, hogy a helyi ciós tevékenység szabályozá- szükséges — meg kell változ- foglalkoztatási helyzetet, a sát és betartásának szigorú tatni a szociális intézmények, megoldás lehetőségeinek a fel- ellenőrzését. nyitvatartási idejét. A keres- kutatása, elősegítése céljából A gazdaságirányítás új kedelem és a közlekedés is az üzemekben a dolgozókkal rendszerének egyik lényeges alkalmazkodjék a megváltó- vitassák meg. zott igényekhez. A munkaidő- csökkentésről Az állami szerveknek biz­A munkaerő-átcsoportosítás a termelékenység emelését szolgálja, ezért a dolgozóknak is általános érdeke. Azoknak, akiket ez személyesen érint, természetesen gondot és kel­lemetlenséget jelent. Ezt he­lyileg a gazdasági vezetők és „ iái- Legjelentősebb szocialista a szakszervezeti szervek em­kérte a szakszervezeteket és vívmányaink egyike a mun- berseges módón enyhítik. Az a kormányt hogy dolgozzák kanélküliség megszüntetése, átcsoportosításoknak van azon- a munkaidő-csökkentésre ,Ennek belpolitikai és nemzet- ban más oldatok is. Az, közi hatasa egyaránt jelentős, hogy nem kedveznek azoknak, A szakszervezetek ezért szűk- akik a munkahelyet nem bő­ségesnek tartják, hogy a kor- csülték, pihenőhelyül használ­mány a népgazdaság fejlesz- ták. Növekedni fog a munka­tésének ütemét és irányát hely becsülete, erősödni fog oly módon határozza meg. a törzsgárda. a KAr-HAi Ao AiA hoSy továbbra is biztosítva — Ismeretes, hogy egyre A bérből és fizetősből é16 legyen a teljes foglalkozta- több lakas epul hazánkban, dolgozok munkaidejét foko- tottság Számtalan új lakótelep, va­zatosan heti 48 óráról 44 A foglalkoztatás jelenlegi rosrész, sőt új város teszi ké­orára kell csökkenteni. Elő- színvonalát fenn kell tartani, nyelmesebbé, szebbé dolgozo­szór^ H)7(i végéig — az de a jövőben ez csak a vál- ink életét. A lakáshelyzet n J“'" t—-j- falatok közötti és iparágak azonban eleme az adminisztratív mód­szerek csökkentése. Ebből azonban korántsem követte- \ zik, hogy nem vesszük igény- **■ be a felelősségrevanás külön- foi>'lilIkoZÍUlo((a féle eszközeit, akkor ha a • dolgozók, a fogyasztók érdé- SftgJ SZinvOllBlS keinek védelméről van szó. A IX. pártkongresszus fel­ki a részletes elképzeléseket. A szakszervezetek örömmel tel­jesítik ezt a feladatot, a tár­gyalások már előrehaladtak. A kialakult elképzelések a következők: ‘ iparban dolgozók munkaide­változatlanul na­jónek csökkentését kell vég- közötti munkaerő-atcsoporto- Sy°n nehéz. rehaitani. A rövidebb mun- sftás mellett lehetséges. Bizo- Szükségesnek tartjuk, hogy a kaidőt a vállalatok belső tar- nyos vállalatok a kelleténél kormány a lakásépítési prog _____ 1 ..... . . ... . ... 1 nxíínnn nerlolráVlAI t alékainak felhasználásával. ram megvalósítása érdekében több munkaerőt alkalmaznak, _ . önerőből, változatlan kérésé- mint amennyit a gazdaságos az eddiginél nagyobb erofeszi- tek mellett, termeléskiesés, termelés indokol. Más válla- téseket tegyen, mert a távlati önköltségnövekedés nélkül latoknál pedig munkaerő- lakásépítési program teljesíte- keli bevezetni. hiány van. A szakszervezetek sében némi elmaradás mutat­A munkaidő-csökkentésit, is úgy ítélik meg, hogy ezen kozik. Bár évről-évre nagyobb mivel lehetőségeink korláto- a helyzeten változtani kell. összeget fordítunk lakásépítés- zottak, nem tudjuk egyszerre Amelyik üzemben, vagy ipar- re, mégis a nemzeti jövedelem, a népgazdaság valamennyi ágban ugyanis munkaerő gon- nek erre a célra — különösen ágában végrehajtani. Első lé- dokkal küzdenek, ott bizonyos az állami lakásokra — fordi- pésként az ipari dolgozókra társadalmi igényeket nem tu- tott része nem növekszik kerül sor. Ezt a lépést indo- dunk kielégíteni. Ugyanakkor úgy, ahogy ez szükséges len- kolják a munkaerőel'látásd ezeken a területeken a dolgo- ne. Nagyobb erőfeszítéseket gondok és az hogy ezzel is ^kat megengedhetetlenül so- kell tenni a korszerű technika vonzóbbá keíl tenni az ipari kat túlóráztatják. Ahol pedig általános alkalmazására, a munkahelyeket. Ezzel a sor­renddel ösztönözni is kívá­nunk minden más dolgozó ré- f8 iTTÍu teget arra, hogy minél gyor- 18 keletkeznek. sabban megvalósuljanak a munkaerőfelesleg van, ott rendelkezésre álló kapacitás romlik a gazdasági eredmény teljes kihasználására. A lakás - és káros erkölcsi jelenségek építéshez szükséges anyagok keletkeznek. és felszerelési tárgyak gyár­A jelenlegi helyzet tehát tására átfogó intézkedések az iparban és ezután sor ke­rülhessen rá más munkaterü­leteken is. Különösen ott in­dokolt az iparral egy idő­ben végrehajtani a munkaidő Szóvá keli tenni, hogy bár az újonnan épült lakások szá­munteidő-csökkentésJ feltételei Lok rendellenesség forrása szükségesek. Ez a lakások épí­Ezen változtatni kell, ezzel tési önköltségének csökkente­tni is egyetértünk. Helyesel- sét fogja eredményezni. Ily jük a vállalatok, az iparágak módon újabb tartalékok tá- közötti munkaerő-átcsoporto- rulnak fel a lakások építésé- sítást. re, A szakszervezeti alapszer- csökkentését, ahol az eddigi vezetek minden vállalatnál m _ feszültség még tovább fakó- követeljék meg, hogy a válla- A lakáshelyzetről zódna. lati gazdasági szervek nagy Jelenleg egyes területeken gonddal vizsgálják meg, ho­j - közlekedésben — a gyan foglalkoztathatják dolgo- — _ munkaidő meghaladja a ha- zoikat gazdaságos termeléssel, ma állandóan emekedik, vi ,210 orat. Itt is törekedni Ha ez nem oldható meg, ké- mégis általában a munkások­on a jelenleginél rövidebb pezzék át, csoportosítsák át nak, de különösen azoknak az munkaidő bevezetésére. Jól őket gyáron belül, és ha más ipari munkásoknak és aikal- tudjuk, hogy ez nem lesz megoldást nem találnak, he- mazottaknak az igényét, akik- könnyű, de a gazdasági lyezzék át őket más gyárba, nél az egy családtagra jutó vezetésnek és a szak- Fontos feladatunknak tartjuk jövedelem a legalacsonyabb* szervezeteknek mindent meg ezt, mert helyenként a jobb még az épülő lakások ará- kell tenniök annak érdé- munkaerőgazdálkodás lénye- nyában sem tudjuk kieiegíte- kében, hogy a munkaidőt e gét hajlamosak csupán abban ni. Ennek különböző akadá- területeken is csökkentsék, keresni, hogy a vállalati több- íyad vannak, ezek a követte - Az egészségre ártalmas műn- letlétszámot leépítsék, és ke- zők: kakörökben pedig be kell fe- vésbé kutatják a meglévő lét- _ Ma sokféle lakás épül. j ezni a munkaidő csökkenté- szám gazdaságos foglalkozta- van állami lakás, öröklakás, Sém tási lehetőségeit. szövetkezeti és társasház. Ez Tovább rövidítjük a mun- A mezőgazdaság szocialista a széles skála jó, de Lgv eiem­kaidőt azokban az iparágak- átalakításának befejezésével be kexi venni, hogy a mai ke- ban is, ahol az már jelenleg falun is jobbak lettek az élet- reseti viszonyok mellett örök- is kevesebb 48 óránál. Ilyen és munkakörülmények. A kor- i^ás társasház, sőt szövet- pl. a textil-ipar. Azt hiszem, mány idevonatkozó intézke- kezet! lakás a munkások és ha _ figyelembe vesszük a dései kedvezően hatottak. A alkalmazottak egy része szá- munkaintenzítast, a munka- faluról azonban még tart — máj,, a lerhek miatt hozzá- korulmenyeket és azt a legje- főleg a férfi munkaerő — vá- törhetetlen. lentősebb érvet, hogy itt túl- rosokba áramlása. Ez nőve- _ Tapasztalataink szerint n yomó többségében nők dől- u a nehézségeket a városban, az újonnan felépült állami goznak három műszakban, de falun is. Szükségesnek nem mindig azok senki sem vitatja annak jo- tartjuk, hogy az illetékes ál- eS­gossagét, hogy a munkaidő laml szervek nagyobb figyel- C/3L helyzetük miatt aa legalább olyan mértékben met fordítsanak á munkaerő megillet Ez ismét csökkenjen, mint az ipar városba áramlásának megaka- ^ MacsSiy egyéb területein. dályozására. ,a munkasokat es az alacsony A munkaidő-csökkentés Elismerjük a vállalatvezetők a ^tfsan mUkás'­módjáról —, hogy a heti vagy jogát arra, hogy kiválasszák kerületeken is -\ taná­a napi munkaidőt szállítsák-e a vállalatuk számára legmeg- “a,1 ,,, hatA ott ntéz_ le, - a helyi gazdasági és felelőbb dolgozókat. De a dől- "f61 e„^ a íakásri- szakszervezeti szervek, a dől- gozóknak is meg van az ajo- k®d^K®1 “ tételér gőzök véleményét figyelembe guk, hogy megtalálják a kép- H^i|ban8az elmúh >0 év véve döntsenek. A dolgozók zettségüknek és képességük- fo,“^ka"akterek kO!önbl- számára hasznosabb a heti nek legjobban megfelelő mun- alakultak Vannak munkaidő csökkentése. Hang- kahelyet. Ez az egyénnek és főképpen alakulta.* Vannak súlyozni kell: e nagy jelentő- a társadalomnak egyaránt ér- bé^ ségű intézkedés gyakorlatilag deke. A szakszervezetek a ujonann felépített lakások be csak akkor fogja éreztetni a foglalkoztatottság növelése és r?> pontosabban a fenntarta- hatását, ha a munka jobb a jövedelem emelése végett S1 költségé ma mar elerte azt megszervezésével együtt lé- helyeslik a bedolgozói rend- a szintet, hogy a mai kereseti nyegesen csökken a túlórák szer kiszélesítését. viszonyok kozott azt tovább száma. A szakszervezetek javasol- emelni nem helyes. Sót egyes A munkaidő-csökkentés he- jók: a kormány kötelezze a alacsonykeresetuek mar nem lyes végrehajtásáért a minisz- minisztériumokat, tanácsokat, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents