Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

2 KOSBA D 1587. május 30. kedd Fejlődtek iparunk gyártmányai Kádár János és felesége a BWV-n Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége hétfőn dél­előtt meglátogatta a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt, A vendégeket dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, Droppa Gusztáv, a Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda igazgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója fo­gadta és kalauzolta a vásár­városban. Megtekintettek több ma­gyar kiállítást, majd a szov­jet pavilonban fejezték be kör­sétájukat, ahol F, J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete fogadta a ven­dégeket. A látogatás után Kádár János a következőkben ösz- szegezte benyomásait az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: Elfoglaltságom miaibt saj­nos csak a vásár utolsó nap­ján tudtam időt szakítani né­hány pavilon megtekintésére. Ha másként nem is, a sajtó útján eddig is követtem a vásár eseményeit, szükséges­nek tartottam azonban, hogy személyes impressziókat is szerezzek. Az idő rövidsége miatt csak bizonyos kiállítá­sokat nézhettem meg: a Magyar Tudományos Akadé­mia, a lakberendezés, a köny- nyűipar, a kohó- és gép­ipar, a nehézipar, az élelmi­szeripar, továbbá a házüpar és a népművészet pavilonjait. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió csarnokát keres­tem fel. Benyomásaim jók, mert a kiállítás tanúsága szerint a magyar iparnak sikerült va­lamelyest előrelépnie a tech­nika színvonalának emelésé­ben, a gyártmányok fejleszté­sében. A sok újdonságot A szovjet—magyar kulturális kapcsolatok Podgornij afganisztáni látogatása új szerve MOSZKVA (MTI) Hétfőn délben a Moszkvá­ban tartózkodó Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter és Szer- gej Romanovszkáj, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Bi­zottságának elnöke jegyző­könyvet írt alá a Szovjet— Magyar Kormányközi Kul­turális Együttműködési Bi­zottság felállításáról. Az ün­nepélyes aláírási aktusnál szovjet részről jelen voltak Mihail Jefremov miniszter- elnökhelyettes, Jekatyerina Furceva művelődésügyi mi­niszter, Mihail Prokofjev köz- oktatásügyi miniszter, Leo- nyid Iljicsov külügyminiszter­helyettes és mások. Magyar részről megjelent Szipka Jó­zsef, hazánk moszkvai nagy­követe, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének ügyvezető elnöke, Kristóf István, az MSZBT fő­titkára és a magyar kulturá­lis küldöttség többi tagja. MOSZKVA (MTI) Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke hétfőn dél­után Afganisztánba utazott, hogy viszonozza Mohammed Zahir Sah afgán király 1965 augusztusában tett moszkvai látogatását. Podgornij négynapos láto­ügyesen, látványosan, tanul­ságosan tárják a látogatók elé. Bővülő áruválasztékunk, műszaki eredményeink amel­lett Is szólnak, hogy hazánk komoly kereskedelmi partne­re a többi országnak, s ez mind gazdasági szempontból, mind a népek békés egymás mellett élése szempontjából jelentős. Csak gratulálni tu­dok tudósainknak, mérnöke­inknek, munkásainknak és a kiállítás rendezőinek is az idei Budapesti Nemzetközi Vásá­ron látottakhoz. Nagyon tetszett a szovjet pavilon gazdag anyaga is. Ez­úton is sok sikert kívánok a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóját ün­neplő szovjet népnek, amely­nek eredményeiből ez a ma­gas műszaki színvonalat rep­rezentáló szép kiállítás is ízelítőt adott. gatása a Szovjetunió déli szomszédjánál, baráti jellegű hivatalos látogatás. A két ország között 1921 óta barát­sági szerződés van érvényben. Podgornij kabull tárgyalásai a két ország politikai és gaz­dasági kapcsolatait hivatottak szorosabbra fűzni, de nem­zetközi kérdésekre is kiter­jednek. A magatartás lényegesen megváltozott KAIRO (MTI) Nasszer elnök nagy érdek­lődéssel várt vasárnapi sajtó- értekezletén megerősítette az EAK szilárd álláspontját: ha Izrael az Akabai-öbölben, vagy másutt agressziót követne el az EAK, vagy bármely más arab ország ellen — ez hábo­rút jelentene. Az elnök 267 egyiptomi és külföldi újságíró, rádió- és tv- tudósító előtt tett nyilatkoza­tot, majd felelt a feltett kér­désekre. A sajtóértekezleten Nasszer köszönetét mondott a Szovjetuniónak szolidaritásá­ért, majd elismeréssel szólt De Gaulle francia államfő semle­ges magatartásáról. Élesen el­ítélte az angol és amerikai fe­nyegetéseket. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok tiszteletreméltó magatartást tanúsított az 1956-os agresszió során, de azóta az amerikai politika megváltozott Egyip­tommal szemben. Ma az ame­rikai kormány teljesen Izrael oldalára állt, és szembekerült az arab nemzettel. Az arab és az amerikai nemzet között Iz­rael és Palesztina kérdése az egyetlen probléma. * A kairói rádió jelentése szerint az Egyesült Arab Köz­társaság nemzetgyűlése hét­főn teljhatalommal ruházta fel Nasszer elnökölt. A hatá­rozat értelmében az elnök a rendkívüli körülményekre va­ló tekintettel rendeleti úton kormányozhat. A jövőben az elnök rendeleti úton intézked­het az állambiztonság és a mozgósítás kérdésében. Súlyos incidens Gazánál A nyugati hírügynökségek Tel Aviv-i keltezésű gyors­hírben jelentették hogy az izraeli hadsereg szóvivője sze­rint az egyiptomi hadsereg egységei hétfőn délelőtt Gaza városától keletre gépfegyve­rekkel és aknavetőkkel tü­zet nyitottak izraeli területre. A tüzelés következtében a vetések kigyulladtak és, a szó­vivő azt mondotta, hogy be­jelentésének időpontjában még nem sikerült eloltani a tüzet. Az izraeli bejelentés szerint az egyiptomi erők ugyanabban a térségben tü­zet nyitottak egy izraeli járőr­re is, könnyebben megsebe­sítve egyik katonáját. Szüntessék meg a külföldi támaszpontokat Luigi Longo beszéde A helyi önkormányzati szer- ladéktalanul szüntessék be a vek közelgő választásával VDK bombázását, kapcsolatban Sienában gyű- A közel-keleti problémát lést tartottak, amelyen Luigi békés tárgyalásokkal kell meg- Longo, az Olasz Kommunista oldani. Hangsúlyozta, hogy a Párt főtitkára beszédet mon- közel-keleti válság közvetle- dott. nül érinti Olaszországot is. Az Egyesült Államok ag- Ezért az olasz békeerők fő resszív politikát folytat a hős feladata kiharcolni, hogy az vietnami nép ellen, és ez ország kikötőiből távozzanak megmérgezi az egész nem- a 6. amerikai flotta hajói. Az zetközi légkört — mondotta ország területén szüntessék Longo. — Az olasz kormány- meg a külföldi katonai fá­nak nyíltan el kell ítélnie ezt maszpontokat, és távolítsák az agressziót és követelnie el a támaszpontokon elhelye- kell, hogy az amerikaiak ha- zett atomfegyvereket. Islingtoni anziksz IV. Nemcsak kenyérrel él ax ember Vendégek, tévé, lóverseny — ezek a Mc Kennan család fő szórakozásai. De vajon kielé­gíti-e ez minden szellemi igé­nyüket? June-ét úgylátszik igen. Jól- esőm emlékezik rá. hogy fia­tal házasokként legalább he­tente egyszer elmentek mozi­ba, és havonta egyszer szín­házba. De azt is lázongás és keserűség nélkül teszi hozzá, hogy Ginnie születése óta egy kezén megszámolhatja, hány filmet, darabot látott. — A legszebb az Oklahoma volt, musical, de olyan, ami­lyet a My fair Lady óta nem csináltak, — meséli June ra­gyogva, és egy fiók mélyéről előhúzza a szép este emlékét, a pompás kiállítású fényképes műsorfüzetet. Nyomtatott betű egyébként elég kevés van a lakásban. Nincs könyvespolc, csak Bob kezeügyében, az asztalon he­ver öt-hat kötet: háborús ka­landregények, papírfedelű kémtörténetek, két történettu­dományi munka, és — Chur­chill emlékiratai. — Elég változatos dolgokat olvas! — Kölcsönkönyvtári tag va­gyok, mióta az eszemet tu­dom; könyvet nem gyűjtök, el se kezdem, mert csak a szíve-' met fájdítanám, olyan drága minden, ami kicsit is tisztes­séges irodalom. Szenvedélyem a történelem, ókor, vagy mo­dern, — mindegy. Legényko­romban faltam a könyvet, megesett, hogy egy nap ket­tőt is elolvastam, most már csak heten kent kettőt. És a* újságot. Bob is buzgó újságolvasó, mint minden honfitársa. Az elmaradhatatlan lóverseny­híradó mellé naponta megveszi a Daily Mirrort, a Daily Mail-t és valamelyik esti lapot. — Maga munkás és a „Fennálló Rend” újságait vá­sárolja, ők meg az első emele­ten értelmiségiek — és a kom­munista Morning Star-t já­ratják. nem furcsa? — Nekem nem. Én a hírek­re vagyok kíváncsi, abból pe­dig a Daily Mirror és hasonló bulvárlapok közölnek a leg­többet. Már csak azért is, mert 20—24 oldalasak, a Star pe­dig 6. A politika egyszerűen nem érdekel. Csakhogy Bob a maga mód­ján próbálkozik a harccal. A falat nem tudja ledönteni, hát azon töpreng, hogyan kerülhet­ne belül rajta. — Lehet, hogy előbb-utóbb otthagyom a gyárat és nyitok egy kis török kávéfőzőét, vagy önálló lakberendező irodát. Persze, ahhoz alaptőke kell és mikorra gyűjtök én össze an.v- nyit? Így hát egyelőre mara­dok, ha csak rajtam kívül ál-» ló okból egy szép napon nem találom magam a gyárkapu előtt. Igen, mert erre is gon­dolni kell-... Bob jól tudja ezt, de hisz nemcsak kenyérrel él az em­ber, betűvel, szóval, álmokkal is. Bob és June pedig szíve­sen álmodik. Zilahi Judit A szovjet — kínai határ mentén MOSZKVA (MTI) Az Izvesztyija vülámripor- tat közölt a szovjet—kínai határ egy pontjáról május 28., a szovjet határőrök napja alkalmából. A 3778 méter magasan fekvő határőrs mel­lett út halad el Kina felé, de forgalma mindössze egy postaautóból áll, amely he­tente kétszer fordul. Valami­kor itt özönlött a szovjet anyagi és technikai segítség a népi Kínába — Vezetőik tüntetőén el­utasították segítségünket — mondja Kozlov főhadnagy, őrsparancsnok. A határt jel­ző oszlop mellett parancski­adás: Ha kínai állampolgárok lépnek szovjet területre, azon­nal jelentsék az őrsnek. A kínai határőrök provokációi­nak ne ugorjának be. Legye­nek korrektek, de feladatukat, a határ védelmét lássák el ha­tározottan, és minden fenntar­tás nélkül. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÖ: 8.22: Tánczene. — 8.38: Nehéz gyer­mekkor. — 9.00: Harsan a kürtszó. — 8.40: Mezei csokor. — 10.10: Elisabeth Schwarzkopf Lehár-operettekből énekel. — 10.22: Fiatalok stúdiója. — 10.42: Paisieilo: A szevillai borbély. — 13.04: A budapesti színházak műsora. — Miért szép? Juhász Gyula Anna örök c. verséről beszél Szalat- nai Rezső. — 13.22: Farkas Gabi és Koós János énekek Ear) Grant orgonái, a Kostelanetz-zenekar játszik. — 14.04: Magyarországon először. — 14.15: Nem boszorkányság, tech­nika. — 14.35: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkóru­sa japán dalokat énekel. — 14.45: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 15.10: Kérdezzen! — 15.15: Nagy éne­kesek életregénye, Franco Corelli. — 16.05: Gazdasági új­ságíróké a szó! — 16.10: Kóruspódium. — 16.20: Kong­resszus előtt. — 16.35: A szép Heléna. — 17.15: Kapuvárra két úton kell bemenni... — 17.45: Hogyan tovább? — 13.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: Operaíemez-ritkaságok Fjodor Saijapin felvételeiből. — 18.30: A Szabó család. —» 20.00: A Krímtől a Kaukázusig... — 20.40: Mozart: c-moll szonáta. — 21.02: Passzív állomány. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Meditációk. — 22.35: Liszt: Dante-szimfónia. — 23.28i Operettrészletek. PETŐFI RADIO: 10.00—12.15: Zenés műsor üdülőknek. — 12.15: Népdalok. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Rahmaninov: I. szimfónia. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: A Ze­neművészeti Főiskola énekkara énekel. Vezényel: Vásár­helyi Zoltán. — 18.30: Emlékezzünk régiekről! — — 18.55: A MÁV Szimfónikusok hangversenye a stúdióban, vezé­nyel: Kemény Endre. — Kb. 20.30: Zsákai Aladár népi zenekara játszik. — 21.00: Hangverseny a stúdióban. — Kb. 21.25: Táncmelódiák. — 22.00: Regina Resnik és Leopold Simoneau énekel. — 22.25: A Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.00: Iskola-TV. — 14.30: Iskola- TV. — 17.43: Műsorismertetés. — 17.45: A Magyar Hirdető műsora. — 17.55: Hírek. — 18.00: Veréb a toronyórán. — 18.10: Harminc nap a föld alatt. — 18.30: Űj könyvek. — 18.35: Egy királysír története. — 18.50: Teleimpex. _ 19.20: Est! mese. — 19.30: Parabola. — 19.50: Próza a pódiumon. — 20.00: TV Híradó. — 20.20: Riporter kerestetik. Ifjú riporterjelöltek vetélkedője III. rész. — 22.00: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.45: Ifjúsági adás. — 19.00: TV Híradó. — 19.30: Rejtvénymüsor. — 21.00: Földalatti front V. rész. — 21.30: Kulturális Magazin. ennair ihikléf■■ 27. Tudtam, a mohóság árt a tekintélynek, ezért a követke­zőkben inkább egyenként rendeltem a kuglibabákat. Kü­lönben is, berúgni csak úgy érdemes, ahogy dolgozni: las­san, folyamatosan, de annál elszántabban. Ez az egyetlen biztos mód a mámor külön­böző fokozatainak megismeré­sére. Közbevetve, minderre egy nagytudású zougorahango- ló tanított meg. Jelenlétében fél liter pálinkát hajtottam fel egyszuszra a nagy hideg miatt, mire ő súlyos megvetéssel csó­válta a fejét. Hüvelykujja körmét hirtelen végigrántotta a billentyűkön, mire recsegő hangot adott a zongora. — Látod, te így iszol! — mondta. Majd egyenként pö- työgtette le a csontlapokat a legmogorvább basszustól a legcsengőbb üveghangig. — Pedig így kell — avatott be, kevéssel a halála előtt, az élet egyik sarkalatos titkába. Azóta ezerszer meggyőztek sorsfordulóim, hogy az öreg zongorahangolótói mély igaz­ságot tanultam. Sörözgetés közben föl-föl idéztem em­berséges emlékét, de azért Karoláról sem feledkeztem meg. Mivel alaptermészetem az élvezetek hajszolása, meg*- kettőztem a földi örömöket. Mámort ajándékozott a szesz és mámorra ragadtatott Karo­la sikere. Gyönyörűséget je­lentett, ha poharamat forgat­va a kőbányád sörgyártás ugrásszerű emelkedésén elmél­kedhettem, gyönyörűséget je­lentett, ha Karola táncát kí­sérhette rajongó tekintetem. Büszke voltam az asszonyra egész a beképzeltségig. Karról karra repült, engedékenyen si­mult partnerei keblére, és nyilvános csókokat váltott ve­lük, ami jól illett a népünne­pély hangulatához. Ha pihent a zenekar, akkor sem viselke­dett modortalanul, hanem tán­cosával elvonult a legsötétebb sarokba, nehogy csevegésük zavarja a nagyérdemű közön­séget. Emésztett a vágy hogy, én is megtáncoltassam. Ügy dön­töttem, nyomban fölkérem, ha kiürül a sörösüvegem. Ez azonban csak az újabb szü­netre következett be. Szárazon nem várakozhattam a zenére, ezért újabb üveg sört rendel­tem. Játszani kezdett a zene­kar, de a fiaskót nem hagy­hattam ott. Na, majd ha ez is elfogy — drukkoltam magam­nak. Minek szaporítsam a szót, a véletlen mindig kibabrált velem, pedig legalább tíz üveg sört eliddogáltom töretlen re­ménykedéssel, hogy egyszer csak kijön a lépés. De zene közben egyszer sem ürült ki az üvegem, szünetben meg úgy is hiába kértem volna föl táncolni az asszonyt. Csak a drákói rendszabály segíthetett. Felfüggesztettem a rendelést, és ringó tengerészstílusban a parafinos táncmezőre lép­tem. Elszántságomban egy ré­gi haver állított meg: — öregem, téged üldöz a szerencse — világosított fel, mintha én nem tudtam volna. — Bitang jó dög a feleséged. Üldöz a szerencse... Nem hallgattam végig, hogy mit akart még motyogni. Aj- zottan félbeszakítottam: — Tévedés, kislurkó! Ezút­tal én üldözöm a szerencsét! — s már biccentettem it Ka­rola partnere felé, mint egy jóinevelt fedélzetmester: — Szabadna, kérem? Ekkor tudtam meg, hogy Karola idegenkedik a fedél­zetmesterektől. — Van bőr a képeden mo­lesztálni? Táncolni akarsz ve­lem? Ilyen undorító ruhában? — korholt panaszoson, s fel­szegve királynői fejét, magá­val ragadta a messzeségbe if­jú táncosát. Bár ne tette volna. Bár vi­lágosította volna fel jóelőre a keresztanyja, hogy ajánlatos dolog szőrmentén bánni a sza­badnapos férjek önérzetével. Mert amelyik feleség ezt el­mulasztja, az előbb-utóbb gya­nús lesz. Valami sugallat ar­ról árulkodott, hogy Karola már nem a régi hozzám, va­lahol a lelke mélyén az elhi- degülés kezdeti veszedelmével viaskodhat, noha ezt . még mindenáron titkolni akarja. (Folytatjuk) \

Next

/
Thumbnails
Contents