Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

2 NÖ6RÄD 1067. április 11, kedd A virágzó fogyasztási és értékesítési szövetkezetekért A íölMvesszövetkezeti szervek megyei küldöttgyűlése elé A Szövetkezetek Nógrád megyei Központja ma tartja Salgótarjánban hatodik rendes küldöttgyűlését, amelyen a megye szövetkezeti szervei 95 küldöttel képviseltetik magu­kat. Ezen a küldöttgyűlésen a megyei választmány beszámol a megye szövetkezeti szervei­nek a két SZÖVOSZ-kong- resszus között végzett munká­járól. Megválasztja a küldött- gyűlés a megyei szövetség (a MÉSZÖV) vezetőtestületeit, és azt a 14 küldöttet, akik a SZŐ VOSZ Kongresszuson kép­viselni fogják a megye szö­vetkezeti tagságát. A megyei küldöttgyűlést megelőzően a földművesszö­vetkezeti szerveik taggyűlése­ket, csoportértekezleteket, szövetkezeti küldöttgyűléseket tartottak, ezeken több mint 39 ezer szövetkezeti tag vett részt. A rendezvényeken széles­körben ismertették pártunk, a Magyar' Szocialista Munkás­párt IX. Kongresszusának ha­tározatait, elsősorban a falut érintő agrárpolitikai kérdése­ket, és mozgósítottak a fela­datok végrehajtására. A földművesszövetkezeti szerveknél megválasztották a vezetőséget és a megyei küldötteket. A választásoknál érvényesítették az Országos Földművesszövetkezeti Tanács irányelveit, s ennek alapján a vezetőségekbe általában meg­becsült, a termelőmunkában helytálló, a társadalmi ^élet­ben tevékenyen résztvevő, a szövetkezeti mozgalmat jól is­merő és tapasztalatokkal ren­delkező áldozatkész és felelős­ségteljes szövetkezeti tagokat választottak meg, olyanokat, akik a tagságtól kapott meg­bízatásoknak eleget tudnak tenni. A MÉSZÖV választmánya a két kongresszus közötti Idő­szak munkájának a legfonto­sabb eredményét abban látja, hogy a megye földművesszö­vetkezeti szervei sajátos szö­vetkezeti eszközökkel eredmé­nyesen járultak hozzá a párt politikájának megvalósításá­hoz, elősegítették a munkás— paraszt szövetség erősítését, a szocialista falu fejlődését, a falu és város közötti különb­ségek csökkentését. Megyénk földművesszövet- kezeü mozgalma eredménye­sen betöltötte tömegszervezeti hivatását. Nagy tömegek kö­rében népszerűsítette a szocia­lizmus teljes felépítésének po­litikáját, társadalmi rendünk és a szocialista népgazdaság fejlődésének eredményeit, és mozgósította a tömegeket, vá­lasztott vezetőket és dolgozó­kat, a szocialista építőmunka feladatainak megvalósítására. Eredményesen segítették elő elsősorban a termelőszövetke­zetek és a háztáji gazdaságok termékeinek értékesítését. Sokoldalú termelési segítséget nyújtottak a háztáji és kise­gítő gazdálkodásukhoz. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem tevékenységének jelentősége a falusi lakosság ellátásában es általános élet­viszonyainak formálásában, megyénkben is megnöveke­dett. Megyénk^ földművesszövet­kezeti szervei a beszámolási időszakban jelentős fejlődést értek el, és erejükhöz mérten hozzájárultak az országos föld­művesszövetkezeti eredmé­nyekhez, valamint megyénk társadalmi, gazdasági, kultu­rális, politikai fejlődéséhez, szövetkezeti tagjaink életvi­szonyainak a javításához. A megye szövetkezeti moz­galma által elért eredménye­ket nagymértékben segítette elő az évrpl-évre kibontakozó szocialista munkaverseny. A versenymozgalom legmagasabb színvonalát hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulójára, majd ezt folytatva pártunk IX. kongresszusának tisztele­tére kibontakozott versenysza­kaszban értük el. A MESZÖV- ök között folyó országos ver­senyben megyénk tavalyi munkájával az ötödik helyen végzett. A beszámolási időszakban, több mint tizenkétezer új ta­got szerveztek be a megyében, földművesszövetkezeteink­ben ezzel a tagok száma megközelítette a hatvanezret. A részjegy-alap két és félmil­lió forinttal növekedett. A kiskereskedelmi árufor­galom az előző öt évhez vi­szonyítva, mintegy egymilliárd forinttal nőtt. Állóeszközfej­lesztésre, karbantartásra a második ötéves terv során, és 1966-ban, több mint 113 mil­lió forintot fordítottak. Gaz­dálkodási eredményük elérte a 100, a saját vagyonuk meg­közelítette a 162, felvásárlási forgalmuk pedig terv áron a 400 millió forintot. A földműves szövetkezeti tagság az utolsó öt év alatt, több mint 1,7 millió forint társadalmi munkával, és ezen felül mintegy négymillió fo­rint hozzájárulással segítette a hálózat fejlődését, korszerű­sítését, bővítését A takarékszövetkezeteink is jelentős fejlődést értek el, és mindinkább kezdik betölteni a falusi önsegélyező bank sze­repét. Jelentős mértékben emelkedett taglétszámuk, rész- jegyalapuk, betétállományuk a beszámolási időszakban megti- zenháromszorozódott. A földművesszövetkezetek tovább fejlesztették kapcsola­taikat a lakossággal, megbe­csülést szereztek munkájuk iránt A legtöbb földműves­szövetkezeti szervnél sikerült — különösen az utolsó három évben — a tagság tevékenyebb közreműködését elérni. A földművesszövetkezeti tagérte­kezletek, küldöttértekezletek látogatottsága, színvonala fo­kozódott A hozzászólásokból kitűnt a tagság szeretete, ragaszkodása a szövetkezete iránt. Élénk ér­deklődéssel kísérik a szövet­kezetek működését, örömmel vették tudomásul a szövetke­zetek anyagi erősödését saját vagyonuk növekedését. A leg több hozzászóló elismerését fe­jezte ki a megtett erőfeszíté­sekért, az áruforgalom szerve­zése, az áruválaszték javítása, a hálózat kulturáltsága, a szolgáltatások szélesítése és a más területeken elért eredmé­nyekért. Általában kérték, hogy a földművesszövetkeze­teik nevét Általános Fogyasz­tási- és Értékesítési Szövetke­zet névre változtassák át. A felszólalók egy része a beruházások anyagi eszközei­nek elősegítésére, részjegyek befizetésére és társadalmi munkák vállalására és szerve­zésére tett javaslatot. Az újjáválasztott vezetősé­gek feladata lesz, hogy tanul­mányozzák a felvetéseket, és a lehetőségek határain belül azok érdemi megoldására a szükséges intézkedéseket meg­tegyék. A megye földmű vessző vet­kezeti szervei a kulturális igé­nyek kielégítésében is jelen­tős szerepét töltenek be. Föld­művesszövetkezeti szerveink a beszámolási időszakban csak­nem hárommillió forintot for­dítottak népművelési célokra. Megyénk földművesszövet- kezeti felvásárló szervei je­lentős feladatokat oldottak meg a mezőgazdasági termé­kek forgalmazásában, munká­jukkal elősegítették és szélesí­tették a felvásárlás termelési bázisát, javították a kapcsola­tokat a tsz-ekkel és a kister­melőkkel. Elősegítették a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcs-termelés kialakulását, a hatáskörükbe tartozó cikkek termelését, a háztáji gazdasá­gok árutermelésének fokozá­sát. A megyei ellátáshoz szüksé­ges árualapokat több cikkből teljesen — összességében mintegy 80 százalékban — megyén belüli termelésből tudtuk biztosítani. Az utóbbi hat év alatt több mint tizen­háromezer vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásá­roltak fel a megye földműves- szövetkpzeti szervei, s a me­gyei lakosság ellátására, több mint 8400 vagont hoztak for­galomba. Megállapíthatjuk, hogy a két SZÖVOSZ-kongresszus kö­zötti időszakban a megye földművesszövetkézeti szervei politikai és gazdasági téren kiemelkedő eredményeket ér­tek el. Az elért eredmények­hez jelentősen hozzájárult a kölcsönös, elvtársi segítségen alapuló jó kapcsolat, amelyet a fmsz-i mozgalom, a párt- és tanács-szervekkel, valamint a többi társadalmi és tömeg­szervezetekkel kiépített. Az elért munkasi kerek a tagság, a választott vezetőség odaadó munkája mellett nagy­mértékben a szövetkezeti szer­vek dolgozóinak lelkiismeretes, hivatásszerető munkájának is köszönhetők. Eredményeink jogossá teszik azt a következtetést, hogy megyénk földművesszövetke­zeti tagsága, dolgozói, a jövő­ben is szorgalmasan, tudásuk legjavát nyújtva működnek közre a IX. pártkongresszus határozatainak, s majd a má­jusi SZÖVOSZ-kongresszus ál­tal meghatározott feladatok­nak végrehajtásában. Pilinyi László a MÉSZÖV elnöke Megtisztelő helyen A SZŐ VOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Elnöksége az MSZMP IX. kongresszusa tisz­teletére országos versenyt hir­detett meg a megyei szövet­ségek között az 1966-os gazda­sági évre. Az első hat helye­zést elért MÉSZÖV részére 40—60 ezer forintos jutalmat tűztek ki. A verseny célja az volt, hogy a megyék földmű­ves .szövetkezetei az eddiginél jobb eredményeket érjenek el, főként a bolti és vendéglátó - ipari kereskedelem, valamint az ipari termelés és szolgálta­tás területén is. A verseny értékelésére a közelmúltban került sor. A Nógrád megyei földművesszö- vetkezeti szervek dolgozóinak, tagjainak igyekezete, valamint a MÉSZÖV jó irányító és moz­gósító tevékenysége meghozta gyümölcsét: a meghirdetett versenyben Nógrád megye or­szágosan az ötödik helyezést érte el. Ezzel az eredménnyel felküzdötte magát az ország legjobbjai köaé és az erkölcsi elismerés mellett elnyerte a negyvenezer forintos jutalmat Hatmillió forintos beruházással, amelyhez a lakosság je­lentős társadalmi munkával járult hozzá, épül a pásztói új, korszerű földművesszövetkezeti áruház. A létesítményt előreláthatólag jövő év őszén adják át rendeltetésének. Képünkön: az új áruház alapjait ássák. (Koppány György felvételei A tizedik.,. Hatezerhatszáz taggal ala­kult meg 1962 telén a Szé- csényi Egyesült Földműves­szövetkezet, amelynek tevé­kenysége tizenhét községre és településre terjed ki —, s je­lenleg az ország tizedik leg­nagyobb fmsz-e. Az egyesü­léstől joggal várták sokan, hogy az egységes irányítás meghozza gyümölcsét: a falu ellátottsága az eddiginél jobb lesz, a nagy szövetkezethez való tartozás éreztetni fogja kedvező hatását az alacsony létszámú tanyavilágban is. Az 1963-as és az 1964-es esztendők mégsem igazolták a várakozást. Mindez azonban ma már a múlt emléke csupán. A Szé- csényi Egyesült Földműves­szövetkezet a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV és a járási pártbi­zottság segítségével talpra- állt. A vezetőség cseréje so­rán a szövetkezet elnökéül az évtizedek óta a szövetke­zeti mozgalomban dolgozó és a kellő politikai képzettség­gel rendelkező Leszák Feren­cet, könyvelőjévé pedig Valló Emilt, a tapasztalt, nagy gya­korlattal rendelkező pénzügyi szakembert választották. Az új vezetőség legelsősor­ban a munkafegyelmet és a vagyonvédelmet szilárdította meg, és a helyes gazdálko­dással kiküszöbölték a sor- banállást. A pártszervezet és a gaz­daságvezetés összefogásának eredményeként a szövetkezet jövedelmezősége az 1962 évi­hez viszonyítva 78 százalék­kal növekedett. Az építő munkából a földművesszö­vetkezet valamennyi dolgozó­ja derekasan kivette részét amiről a felszabadulási és a kongresszusi munkaverseny eredményei is tanúskodnak. Huszonhatan nyerték el a „Kiváló dolgozó”, tizenkilen­cen a „Kiváló bolt” és tíz közösség a „Szocialista bri­gád” címet. Ennek a lendü­letes versenyszellemnek nagy része van abban, hogy az elmúlt évi nyereség 5 millió 69 ezer forintra emelkedett az 1963 évi 3 millió 755 ezer forinttal szemben. És míg 1963-ban a dolgozók nye­reségrészesedése csak 3,6 na­pi fizetésüknek felelt meg, addig a tavalyi jó eredmény már 24 napi kereset kifize­tését tette lehetővé. Azonkí­vül múlt évi jó munkájáért 155 dolgozó között mintegy 530 ezer forint jutalmat osz­tottak ki a nemrégiben meg­tartott termelési tanácskozá­son. Jelentős fejlődést hozott az új vezetés a felvásárlásban is. A tagság megelégedését a jelentős létszám-növekedés és a munkában való egyre lel­kesebb részvétel fejezi ki. A részjegyalap százezer forint­tal, a társadalmi munka ér­téke 1963-hoz viszonyítva a kétszeresére emelkedett. c4 szakma j'tq i” mestere — Eleve el van veszve az a vendéglő, ahol a vezetőnek nincs kapcsolata a vendégek­kel. Ezt vallja Hornyánszky György, a Balassa étterem ve­zetője. — A vezető jelenléte „fi­gyelmesebbé teszi” a pincére­ket is. Pontosan megy a fel­szolgálás. és lia valami hiba „becsúszik”, egy megnyugtató szó, gyors intézkedés helyre­hoz mindent. Bocsánat egy pillanatra — teszi hozzá hir­telen és már fel is áll asztaltól. Siet az ajtóhoz a be­lépő vendégek üdvözlésére. Közben éles tekintetét körül­hordozza az étteremben: nem hiányzik-e valami a terített asztalokról. Az óra déli tizenkettőt mu­tat, megindult annak az öt­száz dolgozónak az étkezteti, se, akik mindennap itt fo­gyasztják el az ebédjüket. A yr pincérek épp olyan előzélce- nyen és főként gyorsan szol­gálják ki őket, mint a „fi­zető” vendégeket, A konyha szakácsai pedig igyekeznek változatos, ízletes ételeket ké­szíteni számukra. Tavaly az étterem forgalma felszökött nyolcmillió forint­ra. Erről ezt mondja az üzlet­vezető: — Két éve, hogy újra ide­kerültem. Még mindig nyere­séggel zártunk. Az idén is jók a kilátások. Nemcsak a déli forgalmunk nagy. Ilyenkor másfél óra alatt minden szék négyszer cserél gazdát... Jön­nek este is. A cipész, a fod­rász, a szabó- és az építőipari kisz dolgozói itt tartották zár- számadási ünnepségüket. A munkásőrség megalakulásának Z0. évfordulóján kétszázötven személyre rendeztek nálunk vacsorát és senki sem távozott elégedetlenül... Márciusban csak disznótoros vacsorái ezer­ötszázat szolgáltunk fel. A beszélgetés ismét meg­akad, mert Hornyánszky György „beugrik” a konyhába. Elve: a „gazda” szemének rajta keli lennie mindenen!! Az étterem hal és máj ételei, a palócszelet, a sztrapacska, a kétszemélyes Balassa-tál így vált híressé. No, persze, em­lékezetessé teszi az udvarias­ság is, amellyel mindezeket a vendég elé tálalják. Az étterem vezetője régi ember a szakmában, bár évei még jóval a negyvenen in­nen vannak. Édesapja is a földművesszövetkezetnél dol­gozott, Pásztón volt italbolt­vezető. Fia a kereskedelmi érettségi után a bérelszámo­lásban dolgozott, de sokat se­gített apjának a boltban. Ha­marosan az akkor még Rabló­nak nevezett vendéglő vezető­jévé tették. Itt többször el­nyerte a „kiváló” kitüntetést és két évi „hűtlenség” után — mialatt a salgótarjáni Sal- gát vezette, és ugyancsak ki­váló címet kapott — vissza­jött a szövetkezethez, mosta, ni munkahelyére. Mint mondja, szereti a szö­vetkezetét. A központ, különö­sen a kereskedelmi osztály ve­zetője, mindenben segít. A jó eredményekről szólva azt sem hallgatja el, hogy a konyhai dolgozók és a pincérgárda so­kat és jól dolgozik. Egy-egy ember „termelése” megyei vi­szonylatban is kiemelkedő, 32 ezer forint havonta. Sokan felkeresik a Balassa éttermet figyelmes — mosoly­gós dolgozói és ízletes ételei kedvéért. A vendégek között — különösen nyáron — gyak­ran akadnak külföldiek is. Hornyászky György a nyelvi nehézség leküzdésére is gon­dol. Szlovákiába cserepincért, az NDK-ba szakácsot küldött ki, a nyelv és az ottani éte­lek, étkezési szokások megis­merésére. A kint töltött év tapasztalatait a balass-gyar- mati f öldrnűvesszövc’t-e-f’ti vendéglőben hasznosítók majd. Bizonyára a vendégek eddigi­nél is nagyobb megelégedésé, re. Kemény Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents