Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-11 / 84. szám
1967 április 11. kedd WÖCRÄD a Jä újítók milliói A líra köszöntése A vérbeli újító nyugtalan ember — mondta nemrég egyik ismerősöm, aki immár több mint félszáz megvalósult ötletet vallhat megáénak. — Az ember agyában megszületik egy okos gondolat, aztán heteken keresztül érik. Sokszor apró, egyszerűnek tűnő részkérdés éjszakákon át sem hagyja nyugton, míg végül sikerül rájönnie a dologra — mondta. Ez az egészséges nyugtalanság K'sebb-nagyobb mértékben valamennyi olyan embernél megvan, aki nemcsak lelkesedni, de tenni is tud az újért, a tökéletesebbért. Számuk egyre nagyobb, és ez igen jó jel. Nemrég érdekes felmérést végzett az SZMT közgazdasági bizottsága a megye újító- mozgalmáról. Kiderült, hogy évente Nóg- rádban az ipar; üzemekben mintegy háromezer javaslatot naplóznak és az egyszemélyi elbírálók ezeknek több mint felét tartják megvalósításra alkalmasnak. Két éve 20 millió forint népgazdasági eredmény származott a megvasósult újításokból, tavaly ennek több mint másfélszerese, meghaladta a harminchárom millió forintot. Olyan összeg ez, amit tervezni előre ugyan nem lehet, de feltétlen számolni kell vele. Az újító mozgalom fellendülését több okra lehet visszavezetni. Az alkotó kedvet serkentette az anyagi megbecsülés mellett az újítók egyre nagyobb erkölcsi megbecsülése is. Több lehetőséget is biztosítottak nemcsak az újítók népszerűsítésére, hanem a mozgalmat legjobban éltető tapasztalatcserére is. Igen jó hatást váltott ki például a két évvel ezelőtt megrendezett megyei újítási kiállítás, amely a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezésével jött létre. Gazdag anyagával és a kiállítást kísérő széles körű szakmai és politikai felvilágosító munkával, szinte a mozgalomnak egy új fejlődő szakaszát indította el Nógrádban. A megyei újító tanácskozás egy sor viMég márciusban, az új tanácstagjelölő gyűlésen történt: Gregor János bányász és még többen ipari munkások, szóvá tették a tanács tulajdonában levő gyümölcsös ügyét. .,Gondoskodjon a tanács, hogy a társadalmi tulajdont képező gyümölcsös ne herdálódjék el” — mondották. A tanács vezetői megvitatták a közérdekű bejelentést. s úgy döntöttek, felkérik Gregor Jánost, szervezzen a gyümölcsös ápolására munkás kertszövetkezetet. A kezdeményezés megértésre talált. Erdősl János nyugdíjas, ifjú Rapi János, Ora- vecz Ernő, Kovács József, Turiczki Róbert és a többi ipari munkás összefogott, s a napokban megalakították a „Sonüyóhegyi” gyümölcstermelő társulást. A társulás tagjai tíz évre bérbe vették a gyümölcsöst. A kertészkedő munka egészséges felüdülést, hasznos időtöltést jelent számukra. Legtöbbjük ugyanis a bánya mélyén, füstös, gázos üzem ben dolgozik. S ami a társulás gazdasági oldalát illeti, gyümölcsöt, szilvát, hatás kérdést tisztázott. Az Országos Találmányi Hivatal vezetői által tartott újítási és iparjogvédelmi előadások, konzultációk, amelyek azóta is negyedévenként ismétlődnek, ugyancsak előrelendítetíék a mozgalmat. A tanfolyamok, amelyeken újítási előadók és szakszervezeti megbízottak vettek részt és tisztázták a vitás kérdéseket, ugyancsak igen hasznosnak bizonyulták. Azóta javult az újítások ügyintézése, kevesebb a szakszervezetekhez beadott fellebbezés és csökkent a peres útra kerülő javaslatok száma. Miért fontos mindez? Azért, mert nincs lelkesítőbb egy újító számára mint, amikor az általa hasznosnak vélt, sőt a gyakorlat által is bizonyított újítása hosszú időn keresztül a bürokrácia útvesztőjében kallódik. Ilyen példákat sajnos a korábbi időkből jócskán lehetne idézni megyénk területéről. Nem egy újító kedvét szegte .amikor csak azt látta, hogy a sürgető levelek kilószámra szaporodtak, de az újítás megvalósítása éveket késett. Az utóbbi időben annak ellenére, hogy az újításokkal szemben nagyobb igényeket támasztanak, lényegesen javult a mozgalom erkölcsi tisztasága, csak igen elvétve fordul elő visszaélés a javaslatok ügyintézésében. Talán éppen ebből fakad az az örvendetes jelenség, hogy egyre szaporodik a fizikai dolgozók aránya is az újítók között. Több helyen tapasztalható a törekvés az újítási feladatok megoldásának társadalmasítására. Vegyes brigádok, kisebb kollektívák jöttek létre és bebizonyították, hogy közös erővel többre, tökéletesebb alkotásokra képesek, mintha ktí- lön-külön keresnék a megoldást. Az egyre terebényesedő szocialista brigádmozgalom kedvező hatása Is mérhető már. Vállalásaikban több újítási feladat megoldása szerepel most is. Példákat lehelne felsorolni a szénbányászat, az Acélárugyár, az üveggyárak, rackot, köztesként zöldborsót, zöldbabot és egyéb más terméket adnak a város ellátására. A szilvát, vagyis annak nagy részét leaszaltatják a földművesszövetkezettel. Jut bőven nyers fogyasztásra is. S titokban egyes társulási tagok arról gondolkodnak, ha jól jövedelmez a társulás, a bányaüzem esetleges megszűnése után ezt választják főfoglalkozásuknak. Persze addig még sokat kell tenni. A társulás kezdeti lépéseit segíti a tanács és a MÉSZÖV : szaktanácsadással, kedvezményes permetezőszer vásárlással, termelési hitellel. A társulás tagjaiban nagy a lelkesedés, a bizalom. Szocialista gondolkodásukat példázza a háziszabályzat: a munka, a kiadás, a bevétel közös. Közös pénzügyi alapot létesítenek. A tagok a közös vagyont megvédik. Közösen vitatják meg a társulás termelési problémáit és a bevétel elosztását. S így tovább lehetne sorolni azokat a lerögzített és elfogadott elveket, amelyek reálissá, biztonságossá teszik a kis társulás életrevalósábrigüdjainak vállalásaiból és az elmúlt évet értékelő, a megvalósítást bizonyító kimutatásokból. Az újításokból eredő népgazdasága érték növekedése, az újító mozgalom jobb publikálása és az újítók nagyobb erkölcsi megbecsülése — tavaly például háromszor any- nytan kaptak kiváló újító címet, mint az előző évben — bizonyítanak. Ezek az eredmények igen jók arra, hogy leszűrjük a tapasztalatokat a jövőre vonatkozólag. Ki állítja., hogy nincs már javítani való? A nagyobb üzemek tapasztalatait jobban kellene hasznosítani a kisebb üzemeknél. Még több lehetőséget biztosítani. Jobban kidolgozott anyagokat küldeni tapsztalat- cserére. Megszüntetni a helyenként még tapasztalható különbséget a saját és más vállalat dolgozója által benyújtott javaslatok elbírálásánál, amikor az újítás a lényeges és nem a szubjektív vélemény szülte elutasítás. Az újítások díjazásánál még ma is igen sok az eszmei alap. aminek nemcsak a megfelelő kalkulátor hiánya az oka, hanem inkább a kényelem keresés. Az egyszerűbb megoldás nem egyszer az újító becsapásához vezet. Nevetségesen alacsony díjazásban részesül, vagy éppen ennek a fordítottja történik, ami Viszont a másik oldalon, a népgazdaságnak jelent kárt. Nem nagy dolgok ezek, de mégis igen jelentősek a jövőre vonatkozólag. Megyénk újító mozgalma e még meglevő vadhajtások ellenére sokat fejlődött az utóbbi időben. Szerepe a jövőben még nagyobb lesz. A vállalatok vezetőinek a gazdasági irányítás új rendszerében az újítókban a gazdaságosság, a jövedelmezőség fokozásának élharcosait kell látniok. Számukra még több lehetőséget kell biztosítani, hisz gazdagon vissza fizetik a velük való törődést. Bodó János gát, s a Somlyói gyümölcs- termelés felvirágzását. (Gortva) Javítjuk Mátraverebélyben az alakuló tanácsülésen Szakácsok Tibor, az újonnan megválasztott vb elnöke többek között ezeket mondotta: „A tanácstagok fogadóórákon, beszámolókon, egyéni tapasztalatai alapján rendszeresen tanulmányozzák a munkájuk gyakorlati eredményeit. Folytassanak párbeszédeket a választópolgárokkal arról, ami őket a legjobban érdekli...” Amióta ez elhangzott, eltelt néhány nap. Surányi Józseffel beszélgettünk, akit szintén újonnan választottak a tanácsba és a vb tagja is, hogy miért hangsúlyozta az elnök éppen a tömegkapcsolat javítását? — Ennek előzményei vannak. A régi elnök — akinek messzemenően elismerjük tevékenységét — betegségre, fáradtságra hivatkozva kérte a Tanfolyamok mezőgazdasági vezetők részére A gazdasági reform bevezetésével a gazdasági irányításban jelentkező új feladatok megoldásához szükséges ismeretek elsajátítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium is előkészítette az idén és jövőre tartandó négy- és kéthetes továbbképző tanfolyamokat. A tanfolyamok elvégzése a minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági üzemek és szakvállalatok vezetőinek kötelező. Az FM szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői is részt vegyenek a továbbképző tanfolyamokon, mivel ez mind a tsz-eknek, mind a népgazdaságnak közös érdeke. A tanfolyamon való részvétel szempontjából a Mező- gazdasági Mérnöktovábbképző Intézet a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak jelentkezési lapokat és részletesebb tájékoztatót küld ki, hogy az a tsz-vezetők számára rendelkezésre álljon. Ezeket kitöltve az intézetnek kell megküldeni. Érdeklődtünk a Pest- Nóg- rád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságán megyénk állami gazdaságainak hosz- szabb lejáratú terveiről, termelésfejlesztési lehetőségeikről. Murányi István közgazdasági osztályvezető elmondotta, hogy az állami gazdaságokban az elmúlt évek során kialakultak a gazdálkodás helyes arányai, jelenlegi termelés-szerkezetük megfelelőnek mondható. 1965-höz képest négy szá- zalákkal csökken a szántóföldi takarmánytermelő terület, ez azonban nem jelenti a hozam csökkentését. Ugyanis a terület csökkentést az egységnyi területre jutó, megalapozott többlethozam teszi lehetővé. A felszabaduló szántóterületet részben a kenyérgabona, részben ipari növények területének növelésére használják fel. Államunk jelentősen növeli a rendelkezésre álló műtárgya mennyiségét. Erre nézve jellemző, hogy amíg megyénk állami gazdaságaiban egy hold mezőgazdasági területre a második ötéves terv átlagában 40—43 kiló felmentését. Mégis voltak, akik ebből igyekeztek politikai hangulatot keltem. Vártuk a választás napját. A jelöltek három, vagy négy ellenszavazatot kaptak. A dolgozó nép válaszolt azoknak, akik hangulatot akartak kelteni. A választást megelőzően, majd utána is beszélgettem emberekkel Az volt a véleményük: a tanács és a tömeg kapcsolata gyengült meg a faluban. Azért tartjuk mi nagyon fontosnak hogy ezen javítsunk. Enélktil eredményeket nem érhetünk el. Mátraverebélyben nemcsak új elnököt választottal?, hanem a tanáestagság felét kicserélték. — Igen, így van. Az a véleményem, hogy a testület politikailag, szakmailag erősödött. Olyan személyek kerültek be, mint ifjú Mihalik Tavasz és ünneplés — a kettő szinte már összefonódott tudatunkban, hiszen legszebb ünnepeink e rügyfakasztó évszakban sorakoznak egymás után. A tavaszi piros betűs napok közé 1964-ben április tizenegy edike is feliratkozott: József Attila születésnapját avattuk országos ünneppé költészet napja elnevezés alatt. Az ünnep jogosságát az is indokolja, hogy a szocialista költészet egyre nagyobb szerepet kér és kap a művelődés terjesztéséből, a legkülönbözőbb rétegek fordulnak növekvő érdeklődéssel a versek felé. Ezt bizonyítja a költészet napjának salgótarjáni ünnepsége is, amelyen hatszáz ember gazdagodott a vers szépségeivel, vált nemesebbé általuk. A magyar költészetnek hét évszázados hagyományai vannak, irodalmunk a verssel lépett be Európába és a kedvezőtlen társadalmi körülmények sem szakították meg folyamatos fejlődését — hangsúlyozta Miklós Róbert — a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa — bevezető előadásában, amelyet magas művészi színvonalú vegyes műtrágya hatóanyag jutott, addig a harmadik ötéves terv időszakában ez 70 kilogrammra növekszik. így reális gazdaságaink célkitűzése, hogy a harmadik ötéves terv átlagában elérik búzából a 14,7 mázsás holdankén- ti átlagot, szemben az előző Időszak 13,5 mázsás átlagával. Őszi árpából, kétszeresből 16 százalékos, tavaszi árpából tíz százalékos termésátlag-növelést irányoztak elő megyénk állami gazdaságai. Jelentősnek mondható a kukoricahozam 21, a borsó 27 és a cukorrépa átlagtermés 22 százalékos növelése is, ami 18,4 mázsás kukorica és 177 mázsás cukorrépa és 8,9 mázsás borsó termésátlagot jelent. Burgonyából 40 százalékkal, paradicsomból 12 százalékkal kívánják terveik alapján növelni az egységnyi területre jutó hozamot. Jelentős feladatot vállaltak a silókukorica, lucerna és vöröshere, valamint a rét-legelő területek hozam-növelése területén is. Az állattenyésztés fejlesztésében igen lényeges, hogy gazdaságonként biztosítva van az állatállomány abrak Sándor mérnök. Bakonyi Jó- zsefné esti egyetemet végzett, Komolya M'hály az erdészettől, hogy néhányakról szóljak. De a többiek Is jól felkészültek. Komoly lépést akarunk tenni a fejlődés útján. A jelölő gyűléseken 280 közérdekű bejelentés hangzott el. Ezeket meg kel] valósítani, mert olyan dolgokra vonatkoznak, mint a község szépítése, kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottságának emelése. Ezek közül ami a legsürgősebb — az utcák portalanítása. belvizek levezetése, az ivóvízellátás javítása. Álo- másépület felújítása. Körzet’ orvosi problémák megoldása. Ezekkel kapcsolatosan mi- \ven intézkedéseket tettek? — Számba vettük anyagi lehetőségeinket. Most a tanácstagok körzeteikben min - den választópolgárral beszélni űsor követett. Nemcsak versek, hanem kiváló előadóművészek seregszemléje is volt ez az est. József Attila szavai, és a mai magyar líra gyöngyszemei — Gordon Zsuzsa, Jód László, Kovács P. József, Somhegyi György, Surányi Ibolya és Szentpál Mónika tolmácsolásában hangzottak el. Külön ki kell emelnünk „a gyakori salgótarjáni vendég” Kovács P. József intellektuális, modem versmondását .Jól illettek a műsor egészébe Guthy Éva kulturáltan előadott dalbetétei, valamint a József Attila Művelődési Ház kamara- zenekarának számai. Sajnos nem mondható el ugyanez Fejér István műsorközléséről aki rosszul időzített poénjeivel, az alkalomhoz nem ült’ humorával megtörte a műsoj egységét, hangulatát. Végül is az est méltó köszöntése Volt líránknak, a szép versek hallatán felhangzó tapsvihar József Attila szavait igazolta: „A mű nem any- nyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik » művészetet, s azért szeretik, és szálastakarmány szükséglete. Átlagosan 2,8—2,9 hold szántó jut egy számos állatra, s ez meghatározza a fejlesztés kereteit, a tennivalókat. Lehetőség van a tehénlétszám 10 százalékos növelésére, s ezzel élnek is a megfelelő adottságokkal bírd gazdaságok. A létszám növelésével egyidejűleg a termelési színvonalat is növelik. Korszerű technológiával, a megfelelő takarmány biztosításával el szeretnék érni az egy tehénre jutó 3300 literes tejhozamot. A változatlan sertéslétszám mellett a hústermelés növelését az állomány produktivitásának növelésével kívánják elérni. Ismeretes, hogy a juhászat gazdaságosságának alapja a bárány és a tej, ezért a változatlan összlétszámon belül az anyajuhok száma 2100 darabbal növekszik. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében a magyarnándori tenyészetre vár a gödöllői hibrid átvétele és elterjesztése, hogy megyei szinten 170 darabról 200—210 darabra emeljék az állami gazdaságokban a tojáshozamot. ják, a tanács milyen társadalmi segítséget vár az emberektől. Ezeket összegyűjtjük, hogy reális elképzeléseink legyenek, mit valósíthatunk meg. — Nem ígérhetünk többet, mint arn i megvalósíthatunk. Erre az új elnök is nagyon kért. mindannyi unkái, n közérdekű feladatok meneti az egyéni kereunek, sérelmen orvoslása Is elsőrendű kötelességünk. Már beszélgettünk róla, hogy a tanácstag napiét vezessen arról, amit körzeteben a választók elmondanák neki. Ez a fogadóórán elhan gzottakra és egyéni beszéli;-..: :1-- seken szerzett tapasziaiatbiv a egyaránt vonatkozik A tanácsüléseken számot -idu.ik arról, hogyan intéztük ei a dolgokat. Beszámolókon pedig a választópolgárokkal ismertetjük. Surányi József így beszé't a tanács előtt álló feladatokról. Már Verebélyber U rendes kerékvágásban az aie4 j tanács tagok megkezd tél: i munkát, hogy rászolgál-,art-** a kapott bizalomra. B. Gy. a Vasötvözetgyár és a ZIM Megalakult a „Somlyóhegyi" gyümölcstermelő társulat Munkában az új tanács géléit folytatnak és elmonda tömegkapcsolatot mert keresik az emberséget.” — cs. b, — Egységnyi nagyobb hozam Lényegesen fejlődik a termelés megyénk állami gazdaságaiban a harmadik ötéves terv időszakában
