Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-04 / 79. szám

TO NÖG R A D 1967. április 3. hétfő VAN JO FEGYVERÜNK Évezredek óta nincs egyetlen év, hónap, de talán nap sem, amikor ne szólnának a fegy­verek a világ valamelyik tér­ségében, s ne ömlene — hol csermelyekben, hol patakok­ban — az emberek vére. Bi­zonyára eljön majd a nap, amikor vége szakad ennek a folyamatnak, s örökre 'elhall­gatnak a fegyverek. Ez a nap történelmileg talán nincs is nagyon messze —, hiszen a szocializmus ötven évvel eze­lőtt megnyílt útja az örök bé­kéhez is élvezeti az emberisé­get — hétköznapi mértékkel mérve azonban nagyon is a távoli jövőbe tűnik. A háború erői még nagyok. Az imperia­lista háborús fenyegetés nem szűnt meg és nem is csökkent. Ez határozott védelmi intéz - kedésekre készteti a szocialis­ta tábor országait. Mindaddig amíg szemben áll velünk a NATO ezer milliárd dolláro. felszerelt katonai ereje, amit az atomrakéták százai irá­nyulnak felénk, csak a fegyve­reink erejével tudjuk útját állni a harmadik világháború kirobbantásának. Ezért hang­súlyozta pártunk IX. kong­resszusa, hogy „a szocialista haza védelme mindenné! előbbre való”, ezért fordítjuk szellemi és anyagi erőink eg’7 részét honvédelmünk erősíté­sére, fegyveres erőink fenntar tására, és állandó fejlesztése­re. Néphadseregünk vezetése jól sáfárkodott a népünk által rendelkezésére bocsátott erők­kel és eszközökkel. Bátran ál­líthatjuk, hogy a magyar tör­ténelemben először — minden tekintetben korszerű, ütőképes hadsereget hozott létre. Olyan hadsereget, amely felzárkó­zott szövetségesei színvonalá­hoz és képes a ráháruló fel­adatok megoldására. Tfizfüg^öny a levegőben Ellenségeink arra számíta­nak, hogy egy háború elsősor­ban a levegőből mért csapá­sokkal kezdődne el.' E célból újabb és újabb légi támadó eszközöket hoznak létre. Ez ha­tározta meg számunkra, hogy mindenekelőtt légterünk vé­delmére összpontosítsuk fi­gyelmünket. Ennek első lépé­se a hézagmentes felderítés, megteremtése volt. Ma már éjjel-nappal a radarhullámok nyalábjai pásztázzák hazánk légterét, s nincs egyetlen sáv sem, amelyen — akár a leg­kisebb repülőgép is — észre­vétlenül átrepülhetné ország­határunkat. Az elektronikus tóttá a fedélzeti géppuskát. A rakéták és repülőgépek — együttműködve az alacsonyan támadó eszközök megsemmi­sítésére szolgáló. nagy tűz- gyorsaságú csöves légvédelmi gépágyúkkal — képesek olyan áthatolhatatlan tűzfüggönvt vonni a határövezet elé, amely — a Varsói Szerződés légvé­ÉMfe- N mmlm, Harcba indul a harckocsi-desszant riasztó és irányító lánc min­den légieszköz közeledtét azon­nal jelzi, s szükség esetén máris az ég felé merednek a „földről — levegőbe” osztályú légvédelmi rakéták, startolnak a szuperszonikus elfogó, va­dászrepülőgépek. Ezeknek a rakétáknak a találati valószí­nűsége közel százszázalékos és elhárítási tetőpont magassága a húsz évvel ezelőtti 8—10 km-nek közel háromszorosára emelkedett. Vadászrepülőgépe­ink olyan rádiólokációs felde­rítő- és célzóberendezésekkel rendelkeznek, amelyek a leg­nehezebb körülmények között is lehetővé teszik a légiharc si­keres megvívását. A repülő­gépek legfontosabb fegyverze­te ma már a rakétalövedék, amely szinte teljesen kiszorí­delmi rendszerének keretében — nagymértékben csökkenti a légi agresszorok esélyeit A háború „istene” Ha igaz volt hosszú ideig, hogy a „tüzérség a háború is­tene” — és ha egyáltalán le­hetséges egy jelmondatba sű­ríteni a fegyveres küzdelem lényegét — akkor ma azt mondhatjuk, hogy a háború istene a rakéta. Az minden­esetre igaz, hogy szárazföldi csapataink fő tűzerejét a har­cászati és hadműveleti rakéta­fegyverek képezik, amelyek hagyományos és atomtöltettel egyaránt felszerelhetek. Ezek hatótávolsága a hagyományos tüzérség ÍJ)—20 kilométeres lőtávolságát messze felülmúl ja, lövedékeik hatása össze hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az égykor oly retbeget: nagy űrméretű tüzérségé volt. Programvezérlésük nagy talá­lati biztonságot, lánctalpas, önjáró alvázra szerelésük pe­dig gyors mozgékonyságot biz­tosít számukra. Páncélos íövészek Ha ma belépünk egy lakta nyába, akkor mindjárt látjuk, mennyire más ez a hadsereg, mint apáink idejében, de akár csak 10—15 évvei ezelőtt is. Az első, amely a szemünkbe ötlik, a különböző rendelteté­sű gép-, illetve harcjárművek sokasága. Eltűntek a gyalog masírozó századok, a lovar­dákból gépkocsiszínek lettek, amelyekben szerelőruhás, bu­kósisakos katonák szorgoskod­nak. A laktanyának ez a ké­pe a korszerű harcmező ké­pére is utal. A századok, zász­lóaljak már nem gyalog, ha­nem páncélozott harcjárműve­ken lendülnék támadásba és nagy gyorsasággal, manőve­rezve törnek élőre. Gyalogos szuronyrohamra — amely minden eddigi háborúban ál­talános volt és a harc egyrit- mikusabb szakaszát képezte — ritkán kerül sor. A korszerű harceljárásnák felel meg hadseregünk száraz­földi csapatainak fegyverzete és felszerelése. E csapatok ge­rincét a hardkocsicsapatok al­kotják. A harckocsiknak a lö­vészcsapatokhoz viszonyított aránya ma már elérte az állta­idban optimálisnak tartott arányt, minőségileg pedig a legkorszerűbbek közé tartoz­nak harckocsijaink. Tűzerejűk nagy, automatikus stabilizá- torral ellátott lövegűk menet közben is biztosítja a célzott tüzet Páncélozott harcjárművek- kel is egyre nagyobb szántban rendelkezik hadseregünk. A gyalogosból lövész, majd gép­kocsizó lövész lett és a fejlő­dés folyamata előbb-utóbb „páncélos lövésszé” formálja, A páncélozott harcjárművek sorában ott van a hazai fej­lesztésű és gyártású páncélo­zott gépkocsi is. Ezek megóv­ják a katonát a gyalogsági Hadműveleti, harcászati rakéták kilövő állásban fegyverek lövedékei és a tü- páncéltöiő-rakétát kezelője re* zérségi lövedékek repeszei el- pülés közben irányítja, szinte len, biztosan mozognak nehéz pórázon vezeti a célra, terepen, de még gyors sodrá- M sú folyókban is. \ SÍD JŐ KíltOIIiinM A rakéta, amely lát Nemcsak a nagyhatású fegy­verek, harckocsik és páncélo­zott harcjárművek széles körű elterjedése jellemzi szárazföl­di csapataink fejlődését Más lett a lövészkatona fegyverzete is. Az ismétlőpuskák helyett — egyes- és sorozatlövésre egyaránt alkalmas — automa­ta fegyverek kerültek rendsze­resítésre. Nagyot fejlődött a páncélelhárítás is. A nagy tűz­erejű csöves páncéltörő tüzér­Tovább lehetne még sorolni a jellemző adatokat amelyek mutatják hadseregünk korsze­rűségét, ütőképességét Említ­hetnénk a modem híradás- technikának a hadseregben al­kalmazott vívmányait, a mű­szaki csapatok sokat tudó gé­peit, az éjjellátó eszközök nagy számát S aki a hadsereget ismeri, azt is tudja, hogy ezek a fegy­verek jó kezekben vannak. Hivatásos és nem hivatásé* katonák, fiatalságunk zöme tudja, miért kapta kezébe e fegyvereket Nem ÜNNEPI FEJTÖRŐ A vízszintes 1., 44., 50., 64. ég 76. valamint függőleges 16. számú sorokban a felszabadu­lás napjának néhány esemé­nyét említjük meg. VÍZSZINTES: 1. Dunamenti nagyváros szlo­vák neve; 1945. április 4-én szabadult fel. 10. Francia hír- szolgálati iroda. 13. Afrikai állam, gyakran szerepel a hí­rekben. 14. Nem minden esz­tendőre mondhatjuk. 17. IMÓ. 18. Nyersszínű. 20. Eloltotta vala. 21. Nyilván éjszaka dol­gozik. 24. Névelős tápanyag. 25. Német személyes névmás. 26. Bőg. 27. Filmkamikus. 29. Á.Ö. 30. Intéző Bizottság. 32. A Pécsi Balett ismert művé­sze (Imre). 34. Betű, a kisgye­rek nyelvén. 35. Bizonyság, bi­zonyíték. 38. Söntés. 39. ÁZL. 40. A függ. 43. sz. 6. 7. és 2. betűje. 41. Francia folyó. 43i Ele ' van belőle. 44. Ezen a vonaion indult meg a buda­pesti HÉV forgalma 1945. áp­rilis 4-én. 45. Hegység Bulgá­riában. 46. összead (fiatal párt). 47. Stroncium és jód. 48. Kén és nobélium. 49. Vissza­int! 50. 1945. áprilisában már működött ez az azóta meg­szűnt szervezet; feladata a háborús állapotok miatti ne­hézségek enyhítése volt. 51. Vissza: film-varázsló. 52. A, szellemi elvakultság megsze­mélyesítője volt a /görög köl- •észetben. 54. Csak a fordított- !a megfelelő! (—’) 55. Szorító ES. Osztrák üdülőhely; ... am See. 59. Szomszédos betűk. 60. Kicsinyítő. 61. A Duna balol­dali mellékfolyója. 64. A fel­szabadult Budapest első napi­lapja volt. 67. Budapesten már 1945. februárjában végétért. 69. Óhajt. 70. Erély kezdete! 71. Igen tarka. 73. Nehézfém, név­elővel. 75. Szovjet folyó neve. 76. Iparváros és vasúti csomó­pont az osztrák főváros köze­lében; ugyancsak 1945. ápri­lis 4-én szabadult fel. (ma­gyar nevén.) FÜGGŐLEGES: 1. Tojásszén. 2. Neves ma­gyar régész volt (Flóris) (+’). 3. Aki kölcsönkért. 4. Betű, fon. 5. Tudatja. 6. Kellem, báj. 7. A. családi tűzhely védel­mezői voltak a rómaiaknál. 8. Üres vas! 9. Vajon az? 10. Bulyba Tárász is ez volt, név­elővel. 11. Az az ellentéte, ami lent van. (+’). 12. Az ilyen só nem az asztalra kerül. 15. ÖLA. 16. Ez a község és Mi- kakarácsonyfa, valamint Be- csehely szabadult fel utolsó­nak. 19. Meg... ; megtartotta az ünnepet. 22. Télen viselik, akik őrködnek. 23. Egy név­más és egy névelő. 28. Jó­kedvre derít. 30. Pattogj, friss zenedarab. 31. Nem is törődik velem! (3 szóban). 33. Kobalt. 34. Néha a cipő is megteszi. 36. Fehér szőrzetű, vöröses szemű állat. 37. Gáspár bece­neve. 38. Erről a helyről. 39. András orosz névrokona. 42. Vissza: Városrész (röviden). 43. Az „unszolni” ige egy pa­rancsoló alakja. 44. Egész Ma­gyarországra kiterjedő (+’). 49. Azonos betűk. 52. Szándékoz­na. 53. Női név. 55. Fel tud­ják fogni. 57. Betű, fon. 58. Otthon (—’). 59. Sertés Ízle­tes része. 60. Tyúk hangjára mondjuk. 62. „A” beszéd ré­sze. 63. Eljárás (—’). 65. Híres kán volt a XIII. századiban (+’). 66. Sutával emlegetik. 68. MUB. 72. Rövid nevű köz­ség. 74. Noha páratlan betűi. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 44., 50., 64., 76, valamint a függőleges 16. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Jókedvünk hadd lobogjon, hej a pohár jól forogjon, az a nóta hadd ropogjon. Könyvjutalmat nyertek: Pán­cél János Nógrádgárdony, dr. Baditz Pál Miskolc, dr. Deák Ferenc Salgótarján. A könyvéket postán küldjük el! Űtban az irányított páncéltörő rakéta ség mellett csapataink rendel­keznek az új típusú páncél­törő eszközök legkülönbözőbb változataival, mint például páncólrobbantó kézigránáttal, páncéltörő rakétavetővel. Ezek, kis súlyuk ellenére, valameny- nyi típusú harckocsi páncél­zatának átrobbantásáira al­kalmasaik. A leghatásosabb és legnagyobb lőtávolságú azon­ban a „látórakéta”, amely a vezetékes távirányítás és ra­kétahajtás párosításából ala­kult ki. A gépkocsira szerelt kilövő állványról működő szándékok, de az a szilárd el­határozottság vezeti őket, hogy megvédik szocialista vívmá­nyainkat, népünk bekéjét- Tudják azt is, hogy ez nem egyedül rájuk vár. A honvé­delem az egész nép ügye. ..Ki­csi ország”* vagyunk, de ha­zánk részese egy nagy közös­ségnek, amely a leghatalma­sabb erőt képviseli a világon, s ez békénk és biztonságunk legfőbb záloga. Kiss Jenő alezredes Minden ruhájához illik egyszínű sima, bokafix zokni ÁRA: 29.-R

Next

/
Thumbnails
Contents