Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-04 / 79. szám

1967. április 3. fié+fő VÖGfl u A> Ju»yin: Milyen módszerrel neveljünk? Gyöngyözött ruha A szilveszteri és újévi társaságban mindenki csi­nosan szeretne megjelenni. Néhány, gyorsan megvaló­sítható átalakítási ötletet ja­vasolnánk azoknak, akik nem költenek új ruhára. Egyszínű tavalyi estélyi leszedjük az ujját, s a blúz alját gyöngyrojttal dí­szítjük. A derék felett 6—8 cm-re egy sor fekete, tű­gyöngyöt varrjunk a blúz­ra. Majd a rajzon látható módon, minden 3, vagy 4 gyöngyszem fölé három hosszúkás gyöngyszemet varrjunk. Ezután a fércelő Receptek Töltött kel: 30—35 deka leveshúst 10 deka kolbásszal, megdarálunk. Egy tojást. S deka előre megpárolt rizst, 1 db apróra vágott, zsírban fonnyasztott vöröshagymát, egy gerezd fokhagymát és borsot adunk hozzá. Nyolc­tíz kelkáposzta levelet meg­töltünk a keverékkel, s ki­Derűs pedagógiai meditáció Bonyolult dolog a gyer­meknevelés. Neves pedagógusok állít­ják, hogy a pedagógiában igen fontos a gyerekek en­gedelmességre nevelése. Ez két módszerrel lehetséges: meggyőződéssel és fenyege­téssel. A „meggyőződéses” mód­szer egyszerű. Leültetjük Sanyikét egy székre és hosz- szasan magyarázunk neki. Példákat említünk a min- dennápi életből, vagy a mi­tológiából; a szép irodalom­ból és a bírósági tárgyalá­sok krónikáiból. Megmagya­rázzuk neki, hogy úgy vi­selkedni, mint ahogyan ő viselkedik — • nem lehet. Megmagyarázzuk, hogy mi­lyen terhes következmé­nyekkel járhat az efféle ma­gatartás. Ha ezáltal sikerül lega­lább azt elérnünk, hogy ne turkáljon a fülében, és ne kalimpáljon a lábával — nem fáradoztunk hiába. Jó, ha hivatkozunk még az ismerős gyerekekre, aki­ket mindenképpen példaként említhetünk. így: — Nézd csak meg Palikát! Ő sohasem keseríti a szüleit. De^tgTfV.. j Mindezek után tartsunk hosszabb szünetet, hogy a gyerek felmérhesse annak a szakadéknak a mélységét, amelynek a szélén áll. És ha nem vennénk észre azt, liooJ szeméből sűrűn po­tyognak a megbánás köny- nyei, folytassuk — más irányba terelve a beszélge­tést. — Hát az iskolában hogy viseled magad? Tanító néni azt mondta, hogy az egész iskola Palikával büszkélke­dik. Te miért nem tudsz úgy viselkedni, hogy az egész iskola terád legyen büszke? ítt isimét szünet iktatható közbe, amely alatt a gyer­meknek meg kell értenie, hogy még nincs minden veszve, és a javulás útja nyitva áll előtte. A baj még azzal is tetőző- dik, hogy a gyerekek az ud­varon, a játszótéren össze­verődve kicserélik tapaszta­lataikat. Kiderül, hogy Pali­ka úszóleckéket ad a fürdő­kádban a macskának. Meg­kísérli, persze ezt a művele­tet Sanyika is, s még di­csekszik is, hogy Palikától, a világ legjobb gyermekétől tanulta. De mit tesz ilyenkor Pa­lika apja? Kivéteti az ázott macskát a vízből, leülteti a fiát és szívhez szóló hangon mond­ja neki: — Nézd csak meg Sanyi­két! Ö sohasem keseríti a szüleit. S következik továbbá a meggyőző szöveg szóról szó­ra úgy, ahogy már hallot­tuk. Tehát ez a módszer nem mindig vezet eredményre. Ami a fenyegetés, meg­félemlítés módszerét illeti, — erről többféle vélemény alakult ki. Ütni nem szabad a gyer- fneket. Nem vagyunk haj­csárok, sem pedig kegyetlen földesurak, hogy testi fe­nyítést alkalmazzunk. Marad egy határozottabb eszköz: „Ma nem mehetsz moziba. Ez lesz a bünteté­sed”. Éles és erőteljes hangon jelentsük ki ezt, aztán men­jünk át gyorsan a másik szobába, mielőtt a gyerek azt felelné: „De papa, hi­szen ma úgysem akartam moziba menni!” Este hatkor, amikor a fe- nyegetési módszer szerint a rendre utasított gyerek ke­resgéli és felveszi a kabát­ját, mi titokzatosan mosoly- gunk és nagyon tapintatosan pedagógiailag helyesen ítél­jük meg a helyzetet, mond­ván: „No, jól van. Ez egy­szer megbocsátom, hogy rossz voltál, és elengedlek moziba, de ha ez mégegy- szer megismétlődik . ..” A mondat második felé­nek semmi praktikus értel­me nincs, mert ekkor a gyerek már felszabadultan ugrál lefelé a lépcsőn. Látható, a megfélemlítés módszerével sem lehet tar­tós eredményre számítani. Leghatásosabb és legjobb nevelési módszernek én egy harmadikat tartok: a sze­mélyes példamutatás mód­szerét. Mert mit is követe­lünk mi meg gyermekeink­től? — Hogy becsületesek legyenek; ne hazudjanak, és szorgalmasan tanuljanak; legyenek jók; hallgassanak a felnőttekre; legyenek ud­variasak és előzékenyek; ne legyenek önzőek; legyenek pontosak; ne bántsák a gyengébbeket és a kisebbe­ket; ne legyenek talpnyalók: ne árulkodjanak; ne plety­káljanak; ne legyenek kér- kedők; ne legyenek gyávák; ne legyenek makacsok; ne kérdezzenek hülyeségeket, és általában ne tegyék bolond­dá az embert. Csak ennyi az egész. Mert végeredményben mi nem is követelünk sokat a gyer­mektől. És ez a harmadik módszer minden esetben al­kalmazható. S a gyereknek ez csak annyi fáradságába kerül, hogy figyelemmel kí­sérje szüleit, s öntudata, így szinte észrevétlenül jó irányba fejlődik. A papák, mamák, nagyszülők pedig örülnek majd bájos, jólne­velt gyermekeik láttán. Persze. Ezt így elmondani a legegyszerűbb! ruhánkat például felfrissít­hetjük szalaggal, s gyöngy­gyei díszített virágokkal Fél cm széles selyem, vagy bársonyszalagot egyenlő részekre osztjuk és behajt­va hármat-hármat úgy varr­juk a ruhára, hogy azok hatszirmú virágot alkossa­nak. Középre egy nagyobb taklagyöhgyöt öltünk, és körben apró kis tűgyönggyel varrjuk ki. A kisgyöngy- szemeket hármasával öltsük a tűre, majd az anyagra. Vigyázzunk a ruha, a sza­lagok és a gyöngy színhar­móniájára. Kétrészes kis fekete ruhán­kat újjá varázsolhatjuk, ha Hősök emléke Dolgozik az idő: A sírdomb megsüpped. Elhervad a virág, De forró szivünket Semennyi sok idő Sem foghatja jégbe: örök tűz benne A hősök emléke.' Darázs Endre 1945. februárjában az alag­sori . házmesterlakásban szo­rongtunk, pontosan huszon­nyolcán; megszámoltam. Ak­kor már második napja kop­laltunk, mert odakint szünet nélkül dübörgőit a tüzérségi tűz, megremegett a ház a be- lövésektől, halálos veszély lett volna kimozdulni a mélyen- fekvő lakájból. Ahogy besötétedett, csönd lett. Sokat ígérő csönd. Vala­mennyien a kinti neszekre fi­gyeltünk. Jönniök kell vég­re! De hosszú ideig semmi sem történt. ' Két pisztolylövés csattant egészen közel. Rövid géppus­ka-sorozat messzebb. A ház­mesterlakás utolsó ép üveg­táblája csörömpölve betört, megjelent két csizma, és ott állt előttünk Zsorka Pavlovics Dubilin gárdafőhadnagy. Hu­szonnégy éves lehetett, mint akkor én is, kezében szolgá­lati pisztoly, és nevetett, öt­venhat kéz a levegőben és egy pisztoly, ezen nevetett. Aztán majdnem feldöntöttük a nagy örömt'"'. mi néhányan a hu­szonnyolcból. akik annyira vártuk Hát megtörtént. Nem volt megható, nem volt ünnepélyes, ŰÍ&jörkcL nem volt különös, de megtör­tént ... — Nyemci jeszty? FejünkeJ ráztuk. Hármasban végigjártuk a nagybátyámmal, meg vele. a sötét és fi ideg házat. Láthatta, hogy igazat mondtunk. Né­met nincs! Helyet szorítottak neki az asztal mellett. Körülvettük. Mikor jönnek a többiek? Va­lamennyien ezt akartuk tud­ni. — Szicsasz — legyintett Zsorka. — Mennyi lehet az? Múlt az idő és a házmester­nek különös ötlete támadt: hozta a sakkját. — Hárásó — bólintott Du­bilin gárdafőhadnagy, és ahogy illik, háta mögé dugott egy fehér meg egy fekete gyalogot, hogy a sors döntse el, ki kezdi a játszmát. Amikor a házmester mattot kapott, fellélegeztem. Itt baj már nem történhet, ha ez a fiú ilyen nyugodt. Amikor a második partit el vesztette többször nézte az sakkozik óráját, mint a táblát, össze­szorult a szivem. Lehetett vagy tíz óra, ami- kor katonacsizmák koppantak odakint. Megdöngették a lép­csőház bezárt ajtaját. — Aufmachen! Deutsche Wehrmacht! Gépiesen lefordítottam ma­gamban: „Kinyitni! Német hadsereg”. Néma csend, aztán a puskatus újabb csattogása. A nagybátyám kiáltott né­metül, aztán magyarul oda­szólt nekem: — Öltöztessék civilbe! A barna szekrény aljában van egy ruhám... — Azzal kiro­hant. Falba vágott lyukon keresz­tül bújtam a szobába a ru­háért ... — Nem lehet lehúzni a csizmáját, bedagadt a lába! — fogadtak a házmesterlakás- ban. A németek pedig mindé” pillanatban betoppanhattad ide. A gondolat magától jött. n veszély találékonyságot szül Lenyomtam Zsorkát a keskeny pótágyra. Engedelmesen lefe­küdt. — Pokrócot! Kabátot! Sú­lyos beteg, beszélni sem tud. — És ismét elrohantam, hogy megnézzem, hogyan tud. zöld ágra vergődni a nagybátyám a németekkel. Vijjogva csapott le a közel­ben az első akna, aztán sor­ban a többi. A szovjet tüzér­ség ott folytatta, ahol alko- myatkor abbahagyta. A kony­hánk üres volt. Percekig kel­lett várnom, mire nagybátyám lihegve beszaladt odakintről. — Bemeséltem nekik, hogy innen nincs jó kilövés. Még szerencse, hogy osztrákok: ők is únják már!... Gyerünk, nyugtassuk meg a főhadna­gyot. Erre azonban már nem ke­rült sor. Zsorka Pavlovics Du­bilin felderítő gárdafőhadnagy a keskeny, kihúzható pót­ágyon, egy halom pokróc, ka­bát és egyéb gönc alatt, úgy aludt, hogy ágyút sütögethet­tek volna a füle mellett. Másnap délután jött meg úakulatának többi tagja. Ak­kor már nem az ő méreténél két—három számmal kisebb, szinehagyott, szürke zakó volt rajta, hanem a gárda-egyen­ruha ... Teknős Péter öltéssel egy-egy tekla- gyöngyszem következik, s végül a rojt 20 cm-es szál­ra felfűzzük a tűgyöngyöt, majd visszaöltünk az anya­gon a gyöngyhímzett sor alá, másfél cm távolságra. IJosszú cérnaszálat vegyünk, hogy legalább három rojtot készíthessünk el egymás után. A ruha gyöngyözéséhez erős cérnát, ha nylon az anyag, nylon szálat hasz­náljunk. Külön kapható, gyöngyfűző-tűve! dolgoz­zunk. (Maglódi Magda rajza) sebb lábasban kevés vízzel addig főzzük, míg meg nem puhul. A (kb. 1 kilogram­mos) kelkáposzta többi ré­szét összevágjuk és kocká­ra vágott krumplival együtt, köményes vízben megpárol­juk, majd fokhagymás-pap­rikás rántással berántjuk. A töltéseket tálba rakjuk; leöntjük a főzelékkel, s egy­két kanál tejföllel meglo­csolva tálaljuk. * Nyúlpaprikás: A vadhúst (fcb. 1 kiló) 12 deka zsírral., 10 deka vöröshagymával, 2 deka paprikával, 2 deka só­val, 3 deci tejföllel. 5 deka liszttel, s ízlés szerint egy cseresznyepaprikával ké­szítjük el. A vöröshagymát lábasban sárgára pirítjuk, hozzátesszük a parikét, be­lerakjuk a húst, megsózva pároljuk. Mikor a levét el­főtte, kissé még tovább pá­roljuk a zsíron. Azután tiszta vízzel felöntjük és ad­dig főzzük, míg a hús meg nem puhul. Tejfölös liszttel behabarjuk, sós vízben fóti burgonyával, savanyúság- , gal tálaljuk. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. 1945. április 4-én szüle­tett. (Hetedik négyzetben ket­tős betű. A függ. 9 folytatásá­ban írandó.) 10. Időhatározó szó. 11. Hevesi község. 12. 3,14. 14. Járom. 15. A vízsz. 11. ma­gánhangzói. 16. Vissza: fázó ikerszava. 18. ... bella: nőd név. 19. Röntgen röv. 20. Nagy tettekre vállalkozó. 22. Sarki róka magánhangzói. 23. Élet. 24. Svájci szabadsághős. 25. Amerikai Samu. 26. Elme- torna. 28. Irodai kapocs. 29. Női név. 30. Férfinév. 32. Ál­lati szállás. 33. Parancsolója. 35. Véd. 36. Spártai király. 40. A kommunista ifjúsági moz­galom hőse. FÜGGŐLEGES: i. Olasz város 2. Olasz fo­lyó. 3. Pingpong eszköz. 4. A nátrium vegyjele. 5. Illata. (El­sőnégyzetben kettős betű.) 6. ...-Kaleh: sziget Romániában. 7. Közvetlen megszólítás. 8. Gyomlál. 13. Zaroata. 14. Szov­jet motormárka. 17. A fejlő­déssel elhal. 18. I. E. T. 19. Német költő. 21. Titkos fel­derítő. 22. A. E. K. 24. T. A. A. 25. ... kos: Nagy Sándor ve­zére. 26. Város németül. 27. Vásárló. 28. Sport. 29. Férfi­név. 31. Skálahang. 33. Elé- gelé, 34. Laser mássalhangzói. 37. Vissza: fedd. 38. A. E. 39. Z. É. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 36. 40. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Lo- csolkodás, Hünestojás. Könyvjutalmat nyertek: Ba­lázs Erzsébet Salgótarján, Alaksa Mária Diósjenő, és Su- nyál Ede Becske. A könyveket postán küldjük el! I

Next

/
Thumbnails
Contents