Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

10 MÖGT?ÄB 1967 április 30. vasárnap VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Májusi dal 1 i i *1 S 6 7 9 9 10 11 11 13 Vt 15 lé // // 11 kx v\ 19 19 • // // 20 M \\ Vs 22 23 // // ZH IS \S \\ 26 n // 19 & 29 3 0 Sx vs 31 Ji // // 33 35 36 \X vs 37 38 * Á 39 to \\ \\ m Hl k3 kk *iS \\ vs, H6 t7 & /> // S3 SO 51 \> \\ 52 S3 // SS 55 Sé \\ \\ 57 // 58 SJ 60 \\ \\ 61 • tel 63 6<t SS L> % 65 VÍZSZINTES: 1. A vízszintes 38. sorban el­rejtett költő egyik verséből idézünk. (Folytatása függőle­ges 1. számú sorban.) 14. Erre a vörös-tengeri szigetre való. 15. Bánkódik. 16. Épületet fel­húzok. 18. Jellegzetes az orra (-j-H). 19. A Mariana-szigetek egyike. 20. Vágóeszköz 22. Bi­cegő járású. 23. Település a Fekete-tenger partján. 24. Kártyalapok a rémiben. 26. Idegen név. 27. N. J. Ó. 28. Apró szemcsés talaj, amit a szél felkavar. 29. Jogtalanul eltulajdonít. 31. Földszaros a Maláj-félszigeten. 32. Biztató szócska. 33. Hüvelyes növény. 35. Megszámlálhatatlan. 37. Tájékoztatási Hivatal. 38. A Májusi dal című költemény írójának neve. 39. Ludolf-féle szám. 41. Csúsztatva arrébb helyez. 42. Japán folyó. 43. A. V. 44. Friss. 46. Rejtjel átalakító kulcsa, fonetikusan X 48. Jegyző. 49. Becézett férfinév. 50. A ház körül ta­lálható. 52. Híres görög ki­kötő régi neve (Kerkyra) 54. Orvosság, ír a bajra. 55. Elüt a környezettől. 57. Becé­zett női név- 58. Olasz város (4-’). 59. „E” kuruttyolót. 61. Búlymegállapító eszköz. 62. Ez vár megoldásra. 64. Észre­vett. 65. Latin — és. FÜGGŐLEGES: 1. A versddézet folytatása. 2. Jugoszláv település. 3. „E” mütyür (+’). 4. Lóláb-e? 5. Odaadóan szolgál egy eszmét (középső betű hiányzik). 6. Rö­viden érkezik. 7. Sír. 8. C. K. 9. Főszakács (+’). 10. Duplá­zott kötőszó. 11. Esetleg. 12. Királyi székek (—’). 13. A szakma kiváló ismerőjét. 17. Idegen állam érdekeit szol­gáló. 20. Veszteség. 21. Nyak­védő. 24. Hangszeren játszom. 25. A kegyelet kifejezője ez is lehet. 28. Ülő alkalmatossá­gok. 30. Levéltovábbító szerv. (+’). 33. Egy darab vágott fa. 34. Pottyant. 36. Görögország­hoz tartozó sziget 40. Ez évi­ben. 43. Rossz a csavar, ha megszakad... 45. A lakáshoz tartozó, de a helyiségeiken kí­vüli terület. 47. Villamos-mo­tor típus. 48. Gépkocsimárka 49. ... lábúak. 51. Guatemala egyik területének neve. 53. Bulgáriai település. 54. örök nyugvohelyek (—’). 56. Ide­gen megszólítás. 58. Lassú bal­lagás (+’). 60. Ismeret. 61. M. Á.F. 63. Személyes névmás. 64. Énekhang. BEKÜLDENDŐ: a versidé­zet, a vízszintes 1. és függő­leges 1., valamint a vízszintes 38. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Köszöntlek pálma, batáta, rizs és kávé hazája, gyémántmezők kö­szönnek titeket Könyvjutalmat nyertek: Új­vári Lászlóné Bgyarmat, Rádi Amold Nagyba tony és Jaxnb- rik Pál Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! A Bp. Kőolajipari Gép­gyár Bp. XVIII. Győmrői út 79—83. azonnali belépésre keres műszer és technológiai szerelési munkahelyekre külszolgá­latom munkakörbe közpon­ti fűtésszerelő, csőszerelő, vízvezetékszcrclö, vasszer­kezeti lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Központi telephelyre TMK vasszerkezeti lemez- és gép­lakatos, hegesztő, villany- szerelő, esztergályos, fé­nyező szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. HIRDESSEN a Nógrádban! Kik voltak Nagy Lajos királynak volt belső embere Vesszős György, a Zách-nemzetség kiirtásá­nak főintézője, majd pedig Apulia kormányzója. Minék utána mérhetetlen vagyont harácsolt össze, valamiféle lelkiismeretfurdalás fogta el. Maga vallja, hogy Apuliában 220 ártatlan embert öletett. meg. így hát — a kor szoká­sa szerint — vezeklő útra in­dult. Felkereste a messzi Spa­nyolországban Compostellai Szent Jakab sírját. Ám itt sem lelte lelke nyugalmát. Innen egyenesen Írországba hajózott, hogy ott az írek szentjének, Patricknak bar­langját keresse fel. A bar­langba való leszállás előtt 15 EM. Budapesti Betonárugyár Budapest, XX., Rákóczi Fe­renc u. 289. (Csepel) azonnali belépéssel felvesz mozaiklap és betonelcmgyártő munkára íéríi és női segéd munkásokat Munkásszállás és napi egysze­ri melegétkezést térítés elle­nében biztosítunk. Felvételhez munkakönyv, előző munkahely­ről MIL-lap és tanácsi igazo­lás szükséges. Felvételre je­lentkezés a fenti cím munka­ügyi csoportjánál. Most érdemes kicserélni régi mosógépét! modern, keverőtárcsás mosógép! Kézi kapcsolóval t 800 Ft. Órakapcsolóval t 900 Ft. eMnablhikléi­Eleinte gyanús voát ez a jobban öltözött férfi, de aztán kiderült, hogy nélküle szabad­fogású bi i'kózóversenyt ren­dezhetnénk a kisasszonnyal. Szépen bement előttünk a fé­lelmetes ház udvarára, és ott elkezdte énekelni hős-tenor­ban • — Lehoznám érted a csilla­gokat is az égből!... Csoda történt. A házban megszűntek a kísérteties za­jok, viszont felcsendült a szép, tiszta szoprán: — Tündér vaigy te a leg- tündéribb tündér mesékből!... Erre olyan bátrak lettünk, ránt az oroszlánok. Énekkel >hamoztuk meg a házat. — Te vagy az álmom, te v ;gy a csókás éjszakám! Vá­rom, hogy karomba dőlj majd egy forró éjszakán! A nő tárt karokkal, boldo­gan jött elénk. Arcáról sugár­zott a szerelem. — Jaj, de szép tenne! Zefír felhők között vinnélek fel a mennyekbe! Ahogy a közelünkbe ért, a daliás ápolók vérszemet kap­tak. Le akarták fogni. De a nő úgy penderítette őket jobb- ra-batra, hogy csak az ám- bdtus tudta őket megtámasz­tani. A kisasszony újra tom­bolt. Kergetett bennünket és kabálta: — Kék halált az angyalok­nak! Megint a jobböltözetű em­ber segített ki a bajból. Tenorja csak úgy zengett a jázminbokros udvaron: — Daloló madarak kísérné­nek csicseregve! Tehát — daloló-csi csergő madarakká változtunk. A két ápolóra nem számíthattunk, mert ők úgy az ámbitushoz koccantak, hogy elfelejtették énekelni. Én és az orvos vi­szont széptevö gesztusokkal közeledtünk a kisasszonyhoz. — Kezed kezembe, fejed kehiemre hajtanád ... — És én a füledbe súgnám az örök szerelem dalát! — csendült isimét a hölgy szép, tiszta szopránja. Elegánsan belekaroltunk, én meg az orvos. Vittük sétálni. Andalgás közben persze egy percre sem szünetelhetett a szerenád. Újra kezdtük: — Lehoznám érted a csil­lagokat is az égből!... A két ápoió durcásan utá­nunk kullogott és kelletlenül csatlakoztak a kórushoz. Mivel datolyaérielő hőség perzselte szülőföldünket, a mentőkocsi minden ablaka nyitva volt. Ahol elvonultunk, nagyobb dajdajozást csaptunk, mint egy egész regrutavonaf. Tudtuk, ha csak egy pilla­natra is ellankad nótázó ked­vünk, a kisasszony szilaj dü­höngéssel veri szét a Döcs- vippont. Igen ám, de keresztül kel­lett jönni Mosonmagyaróvá­ron. Az csak természetes, hogy leállított a rendőr a múze­umnál. Énekelve nyújtottam az irataimat. — Hivatalos közeg létére hullarészegen vezet? — kor­holt katonásan a rendőr. — Nóta állj — vezényeltem hátra. Énre zörgés, dörömbölés, si­koltozás: — Pardon, Szűz Mária! Nem, nem, ne bántsanak, ártatlan vagyok! Kék halált az angya­loknak! — Na látja — figyelmeztet­tem tapintatosan a rendőrt. — Maga is énekeljen, ha nem akar nagyobb bajt. A rendőr tisztelgett és éne­kelt: — Lehoznám érted a csil­lagokat is az égből!.... Így váltunk él egymástól, őszinte, mély barátsággal hogy csak a rendőrök és a so főtök szerethetik egymást. (Folytatjuk.) a magyar „pokolfárók"? napig böjtölt és sanyargott. Az alászállás hírére a britek királya is odajött. Vesszőst e purgatóriumnak hitt barlang­ban látomások gyötörték, sőt egykori itáliai szeretője képé­ben az ördög is megkísértet­te. Ám ekkor Szent Mihály arkangyal elűzte a kísértőt, s Vesszős úgy érezte, leveze­kelte minden bűnét. Amikor a felszínre ért, az összesereg- lett hívősereg megrohanta, s ha a britek királya ott nincs, darbokra szaggatják. Csontja­it akarták ugyanis hazavinni — ereklyének! (Prágában ugyanekkor alapították meg az egyetemet.) Tinódi Lantos énekelte meg Zsigmond ked­vencének, Tar Lőrincnek ugyancsak a Szent Patrick- barlangnál, 1415 körül vég­zett pokoljárását, ö azt vélte bűnének, hogy kételkedett a keresztény vallás tanaiban s a lélek halhatatlanságában. A barlang „tisztítótüzében” nemcsak maga Tar Lőrinc szenvedett a megigazulásért, hanem — legalábbis Tinódi mester határozott állítása szerint — egy tüzes kádban megpillantotta gazdáját, a ki­rály a császár Zsigmondot, akitől szüzeknek s asszonyok­nak megrontását kérték szá­mon a purgatórium angyalai. Tar Lőrinc — ma már ne­vetséges — históriáját két középkori kódex is őrzi. Még mindig jobban járt tehát Tar Lőrinc uram — a hit és a lélek kétkedője —, mint kor­társa, Húsz János. Tart csu­pán a víziók tüze mardosta, a nagy cseh reformátort vi­szont Zsigmond valódi mág­lyára hurcol tatta. Amikor elzárták a IJunát Noha Mátyás király váltig tervezte egy állandó dunai kőhíd építését, arra egészen a Lánchíd építéséig nem került sor. Hidat csak a telek jéghídjai alkottak. Első nagy ha.jóhi- dunkat 1541 után Szulejmán szultán építtette meg, Buda és Pest között. Mégis már a XV. század óta volt egy alkalmatosság; amely szilárd összeköttetést teremtett a jobb és halparti Magyarország között. A Zsigmond király által 1435 körül létesített dunai folyam-zárólánc volt ez. Tervéről már 1433- batn említést tesz az erre utazó Bertrandon de la Brocqui- ére útinaplója; a burgundi úr azonban, a folyam szélessé­ge miatt, kételkedik aninák megvalósításában. Utóbb e fo- lyamzáró-láncot — amely pontonokon nyugodott — mégis kifeszítették a Dunán, a budai vízi vár és a pesti rondella közt. A láncot 1529-ben Szulejmán szultán Becs ostromára magával vitte. Becs alatt azonban a lánc elszakadt, s a Du­nába süllyedt. A meghiúsult ostrom után a jó bécsiek ki- halászták, s fegyvertárukban helyezték el. Csak Napóleon támadásakor szedték elő, azonban a lánc újra elszakadt. Napoleon végre is Párizsba vitte e láncot, ahol a Tüzérség Múzeumálban máig megvannak láncszemei. Már most kaphatók a legújabb Mintájú sokszínű, gyűrte leni te ff és tartós fényű NYÁRI PAMUT ÉS SELYEM ruhaanyagok A divatmintás pamut és műselyem anyagok ára 80—90 cm szélességben 31-Ft-tól 48-Ft-ig Idejében készüljön a nyárra!

Next

/
Thumbnails
Contents