Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
1967 április Sfl. vasárnap wög ríb 5 A MIZSERFAI aranyérmesek Milyenek is Sk tizenkettőn, a mizserfai aranyérmesek? A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai bányaüzemének gépműhelyében dolgozik, évről-évre szép eredményeket ér el a Huszár—Kapusi ifjúsági szocialista brigád. Fiatal lakatosok. esztergályosok, technikusok álltak össze évekkel ezelőtt brigáddá, azóta is együtt vannak, s mint mondják szeretnének együtt is maradni. .. Ami rajtuk múlik. A most már hírneves brigád — május elsején kapja meg 12 tagja a jó munkáért járó aranyérmet — vezetője, Huszár Imre. mondja: — Kapusi meg jómagam vagyunk a legidősebbek, a többiek — tizennégyen vagyunk a brigádban — egytől-egyig fiatalok, KISZ-esek, a mi közösségünkben, nagy feladatokat vállalva, egymást segítve váltak igazán jó szakmunkássá. Ahogy mondani szokták: a társaság jól együtt van... Nem kívánkozik el innen senki. csak a katonasághoz meg}7, aki sor alá kerül, de a leszerelés után újra visszajönnek a brigádba. Az átlagkereset: 2300—2400 forint kőiül van. de ezért a pénzért meg kell fogni a munika boldogabbik végét. Milyenek vagyunk ? Mint más, —Volt már, vagy elképzelhető olyan feladat, amibe beletörik a brigád bicskája? — Olyan nines. Nem is lesz, valószínűleg. Mint mondtam: fiatal, jól képzett esztergályosokból, lakatosokból, többszörös újítókból, technikusokból áll a csapat. Tevékenységünk három részre osztható: a bányagépek karbantartása, pontosan határidőre történő javítása, az újítások és a társadalmi munka. hpgy valamilyen újításon ne dolgoztak volna. Tavaly 10 újítást vállaltak és tizenötöt készítettek el, illetve vezettek be. ízelítő a Huszár Imre és Kapusi József vezette aranyérmes brigád ezévi vállalásaiból. A brigád minden tagja rendszeresen résztvesz a politikai oktatásokon, két fiatal befejezi az általános iskolai tanulmányait, 10 újítást készítenek az év folyamán, jó anyagfelhasználással 50 ezer forintot takarítanak meg, előszocialista brigád. Huszár Imre négy esztendeje, Tótok Zoltán párttitkár, a brigád patro- nálója pedig három éve kapta meg a Kiváló Üjító ezüst fokozata jelvényt, oklevelet. A legfiatalabb: Szikói László, húsz esztendős, egyik újításával megnyerte a tröszt területén indított ifjúsági újítási versenyt. Újításával kilenc ember munkabérét lehet megtakarítani. Huszár Imre, a „fiatalok kapitánya”, meghívott vendégként résztvett a mizserfai — A fiatalok a mi közösségünkben, nagy feladatokat vállalva, egymást segítve váltak igazán jó szakmunkássá... — mondja a két „öreg”, Huszár Imre és Kapusi József adásokat hallgatnak az új „ ... 5 U gazdasági mechanizmusról, a A brigádnapló tanúsít. Feb- balesetmentes síkták elérése ruárban három új tagot vettek fel. Két éve öt, Huszár—Kapusi brigádtag kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, előtte négyen jutalomüdülésen jártak a Német Demokratikus Köztársaságban, Szovjetunióban Ausztriában, a szomszédos Csehszlovákiában. Bejegyzés piros tintával. Földi József brigádtag, 1965. október másodikén társadalmi esküvő keretében nősült... Tsz. érdekében, fokozott gonddal, határidőre végzik a bányagépek felülvizsgálatát és a javításokat, 100 óra társadalmi munkát vállalva a környékbeli termelőszövetkezetek gépjavításait is elvégzik a nyáron. Ez utóbbira a brigádtagok vasárnapi szabadidejüket használják fel... Tavaly 130 társadalmi munkaórát igazolt a brigádnak a Zagyvavölgye Ennek külön története van. Mosolyogva beszélnek róla, az idő távlatából, tapasztalatok nyomán egy kicsit fejcsóválva. „Kényes téma” — mondja valaki. Mi történt, hogyan történt azzal az esküvővel? — A Földi gyerek KISZ- tag, szocialista brigádtag volt vőlegénykorábam is. .. A menyasszony sem, ő sem akarta a templomi esküvőt, na. persze a brigád is ellenezte. Egy szó mint száz — a szülők, rokonok, ismerősök mégiscsak megegyeztek a mátrasaelei plébánossal. Időben megtudtuk, összeállítottuk a küldöttséget, azután meg irány Mát- raszele, a parókia. De a „ti- szit” nem találtuk otthon, sehol sem találtuk, így nem maradt más, mint levelet írni: kihirdetés ide, kihirdetés oda, az egyházi esküvőt a szocialista brigád ellenzi... miegymás. Na, az esküvőből, mármint a templomiból nem is lett semmi, de folytatása volt azért a dolognak. A járási pártbizottság a módszer miatt „mosta meg a fejünket” — Okultunk belőle. Az aranyérmes szocialista brigád minden évben teljesíti. sőt, rendszeresen túlteljesíti az év elején vállaltakat A vállalásokat mindig az igényekhez, a bányaüzem munkáját segítő feladatokhoz igazítják. Tavaly például csupán anyag takarékosságból 50 ezer forint értékű munkát vállaltak és teljesítettek, az ésszerű, gazdaságos munkával, a régóta elfekvő gépalkatrészek és anyagok megfelelő felhasználásával. Az újítások, ésszerűsítések szinte napirenden vannak a brigád életében. Nem múlt el huzamosabb idő anélkül, Gondolkodó, folyton jobbért, gazdaságosabbért munkálkodó együttes a Huszár—Kapusi bányaüzem KISZ-vezetőség és kongresszusi küldöttválasztó taggyűlésén. Ott értesült arról, hogy a tröszti KISZ-bizottság őt küldi tanácskozási joggal Mizserfáról az ifjúsági szövetség hetedik kongresszusára. — A bányáknál sok a 30 éven aluli fiatal szakmunkás. .. Most. hogy a szénbányászat fokozatosan visszaszorul a gazdaságosabb energia- hardozók felhasználásával — Itt is, másutt is gyári munkára átképző tanfolyamokat kellene szervezni, indítani... Erről szólnék, szólok, ha lehet, a kongresszuson! Pataki László A mozdulat ünnepe SOK ÉVVEL EZELŐTT a világhírű angol költő és író, Oscar Wilde Amerikába látogatott. Azok a bányászok, akik púnkban egy tíz év körüli sál- nak szólnak. Mindenekelőtt aa gótarjáni okos kisfiúról, aki MSZMP Nógrád megyei Bi- születése óta — fogós műtét- zottságának, a Nógrádi Szénbá- tel jött a világra — agyvér- nyászati Trösztnek, Pothornik a föld mélyéből hozták fel zés áldozata, járni, nyugodtan József trösztigazgatónak. a gondjaik és töprengéseik mély- mozogni nem tud. 1966. július műszerkészítő tanműhely főnö- ségeinek világát, tapsviharral 31-én „Segítsünk Gabinak” kének és munkásainak. Min- visszhangozták az író szavait, című cikkemben többek kö- amikor azt mondotta: „...azért zött ezt Írtam: „Meglepő az a van ez a világ olyan posvány- közömbösség, amely a „gurulószék” elkészítésének javaslatát fogadta. Egy év telt el, s Nógrádban, Salgótarjánban ban, mert az emberek nem látják a posványból kivezető utat." denkinek, aki segített, gépkocsit bocsátott ingyen a Tóth család rendelkezésére, hogy többször is kényelmesen tehessék meg a beteg gyerekkel az utat Budapestre, akik Valóban ma is ez a nagy kérdés. Mi a kivezető út? Az élet, a történelem úgy hozta, hogy 1967-ben már nem csupán a munkanap órái, hanem a teljes emberi élet van veszélyben. A nukleáris kísérletek, az őrült iramú fegyverkezés, az a rettentő lehetőség, hogy egy Bonnban kipattanó, vagy Vietnamban dúló háború az egész emberiség elpusztulásával fenyegethet, a munka irgalmatlan automatizálása, s a vele járó „elembertele- nedés”, ezek az életbevágó, nem akadt ember, nem akadt eljártak az ügyben a különbö' brigád, nem akadt vállalat, ző szerveknél, akik azon volamely felajánlotta volna segítségét. Pedig — mint mondani szokták — egy ilyen „szék” végeredményben nem nagy ügy. Egy brigád beve- hetné vállalásai sorába. Ha elkészülne, sokat segítene Tóth Gabikának és édesanyjának... tak, hogy egy béna kisfiú örömünnepe legyen az idei május. Azoknak is — természetesen — akik tanították és foglalkoznak vele szülein kívül, Kosári Pálnénak, a Bartók Béla úti általános iskola nevelőjének, Krajnák Tibor Vajon, e sorok megjelenése igazgatónak, s még ld tudná után ismét eltelik egy év, is- sorolni, hány embernek mét nem akad egy tervező, s egy kivitelező? Nem szeretnénk ezt hinni.. Nos, az a bizonyos év már nem telt el. Cikkünk megjeIgen, jók! az embereknek, akik műszaki adatai iránt, sokan ajánlották fel segítségüket. sürgős ügyek megoldást köve- ienése után szerkesztőségünk- télnék. ben többször csengett a teleMindjárt be is vallom, a következőkben nem a megoldás valamiféle pontosan kidolgozott módjait fogom ismertetni. Azt szoktuk mondani, ez politikusok, államfők, diplomaták, tábornokok, írók, művészek, gazdasági vezetők gondja. Hát az úgynevezett „kisembereké” mi? Ugyanez! Szükség van a kivezető útra. Ha tehát nem is adok ÜL GABIKA A KOCSIJÁBAN, vakító fehér ingben, elegáns nyakkendőben, arcáról fon, brigádok érdeklődtek — sugárzik az öröm. Ahogy rá- többek között az Acélárugyár- pmant az ember, valami őszből —, a szükséges szerkezet g^eszorítja a szívét, s talán arra gondol, igen, az emberek alapvetően mégiscsak jók. A kocsi azonban mégsem Salgótarjánban készült el, ugyanis különleges szerkezeti megoldásai miatt erre nem volt lehetőség. Budapesten a Fodor Szanatórium Műszerkészítő Tanműhelyének (XII.______ Szanatórium út 2). kollektívá- napra. Több óráig sütött rá. tippeket”, valami olyasmiről ja alkotta meg szívwl érte- Melegítette. Olyan boldog volt, lemmel, nagy-nagy gonddal a hogy jóformán értelmesen va- ragyogó kocsit. Gyártási sza- lagzoinj sem tudott a kérdé- ma: 174. Ezen a piros májuson kitolják Gabikát az utcára, megnézi a várost. Először életeben! Egyik nap kitolták az udvarra és a környék gyerekei, a szeretnék mégis beszélni, aminek. érzésem szerint, köze van a témához. Pirosló májusi ünnepre virradtunk, az „élet anyjának”, a munkának ünnepére. Az életről szeretnék tehát Imi, s arról, ami azt szebbé, köny- nyebbé teheti. Ezért nevezem ezt a mai napot a mozdulat ünnepének is. Hiszen Tóth Gabika számára rövid életében ez a legnagyobb ünnep a világon. Ez a május L 1966. ÁPRILIS 11-ÉN Mátéffy Zoltán tollából „Apu, írd le azt, amit én mondok” címmel cikk jelent meg laÜ1 a fényes kerekű guruló- székben Tóth Gábor 14 éves, béna kisfiú és — már nem egészen béna! — Kényelmes a kocsi? • — Igen. Ez az én Trabantom. — örülsz neki? — Örülök. Csakúgy suhan. — Miért jó, hogy van? — Ki mehetek az utcára, az udvarra, láthatom a várost. — Megköszönted tőknek. a készí— Igen. szőnöm. Mindenkinek köDadogva hangzanak el ezek a szavak, de őszinték és sokaksekre, csak nevetett, nevetett. Ünnepelte a napot, az utcát, az embereket — á mozdulatot. Csak az tudná Igazán, mit jelentett neki ez az ünnep, akj még, vagy aki már nem ünnepelheti. Vigyázzunk a mozdulatainkra, a hétköznapiakra Is. Vigyázzunk, hogy legyenek ilyen ünepeink, amikor akár másokkal örülhetünk a születő újnak, a várva várt mozdulatnak. Vigyázzunk, ne dermedjen bénaságba a világ. Ez a kivezető út, amire azt hiszem Oscar Wilde is gondolt Tóth Eizmér A mikor felbontotta a frissen érkezett levelet, sokáig gondolkodott. Ott érezte magát a díszteremben az ünnepi zsongásban. A múló évek a testét már megviselték. A haja elvesztette színét, arcán barázda virágzik. Azt hitte ittfelejtette a jelen. Mégsem. Atmelegedett a gondolattól. Idézgetjük a gondoskodást az estébe hajló délutánon, a konyha tiszta csendA piros kendő... tott. Rátkainak Baglyosai járói a környékre szélesedett ismerete. Nem kérdezte o. többieket, mit tudnak. A felelősség nagy súlya ránehezedett. „Tehát társa vagyok azoknak, akik láthatalanul befonják a világot.” Majd megisszomorodott el. Indulat nélkül zárták. Csak annyi maradt az 22Í*.; “ minfen «irnnnnttn RAtisnit ------ részletet. Eljutni a környező — Nehezen kerested, és kocsmába. Csák Kakuk József teli esztendő. Kakukot is be- könnyen szórtad. — Enyémet szórom — döfött vissza. Annyit tudott Kakukról. minthogy hogy az igazságot deríti, az el- magad. pirongatta Rátkait. — Jobb sorsa vagy érdemes, megnyomoríttasd emlékéből, hogy láthatatlan kezek elszórták a szunnyadást ébresztő röpcédulákat. öles jében. A pohárban gyöngyö- esettet gyámolitja, de közelebzik az ital, nedvesíti vele megszáradt ajkát. Még nem sejti, hogy múltat jöttem ébreszteni hozzá. Ügy fogad mint ismerőst. Nyersebb így a szó, de tisztább a simulékony kerülgető- nél. Azt mondja mindig erre tanították. Tudom, kire gondol. Kakuk Józsefre, arra az egyszerű baglyasi emberre, élete nagy eszményképére. — A kitüntetés is őt illetné. Csendes a szava, mélyre szívott füsttel kevert. Kakuk tanította emberségre, helytállásra. Az pedig a szovjetben tanult politikai tudományt, öt is a kártyaasztal mellől ragadta el. Ki tudja, anélkül talán ott sekélyesedett volna. Fiatal meggondolatlanságával, szenbit még semmit. Akkor ütközött meg vele először, amikor a barátainak, hogy legénységét föléjük emelje, fogadalmat tett, nem köszön Beezner- nek, a főjegyzőnek. Bátor virtus volt ez egy laktanyányi csendőrt parancsoló emberrel. A fogadalmat állta. Amikor a A szelíd igazság megszégyenítette a bírókra kész fiatalt és mint megtört rakoncátlan, szelídült meg Kakuk közelében. Engedelmesen követte arra a májusi ünnepségre, amit az etesi-tó lombot bontó erdejében tartottak. Tanácstalanul nézte a jókedvet, amikor falukba, beszélni a megnevezett emberekkel. Ellátni őket , , .... , ... .. röpcédulákkal. Az ünnep élőtbetűk kerültek a falakra, hir- hót *ot„o- a ni mi1Yien napjan szórni belőle. Kifesteni a jelszava^ detve: az ellenállás él. Űj má■ jus közeledett. Az áprilisi szeszély hol meleggel, hol hideggel kacérkodott. Homállyal takart estében megzörgették Rátkaiék ablakát. Epicfc Albert volt, a fővárosból. A Pincehegyre kapaszkodtak. A szélvédő horpadásban már ott egy lány, Kerékgyártó Margit volt Kakuk Pali, Iványi Feri, Földi Pista, Kakuk Pista, többiek köszöntek, 6 elfordl- ment ho^á (~ ggy piros d{j#2_ tóttá fejét. A csoport legény zsebkendőt tett a zsebébe. Nagy Jóska, Ecet Andris, állíthatta meg a főjegyző Gyámoltalan szégyennel né. mmdig utesre lendülő kezét. zeit a messzeségbe, valami kát. A május reggelét pedig robbantással köszönteni. Mikor Rátkai útrakelt, Kakuk József szavai jutottak az eszébe. ,Jobb sorsra vagy érdemes. .Az elseje előtti hét mozgalmas volt. Megélénkült a csendőrlaktanya is. A főjegyző haragtól töltve rohangált a faluban, de senkii nem fogtak el. Az ünnepre Epick üzenetet hozott Pest- virradóan robbanások rázták — Ki ez? — ordította. támpontot keresve. Akkor lát- Rátkai Tibor - enge- ta meg Kakukot aki nézte den az ijedtség az egyik fiu 5ket A harag dagasztotta, száján. szégyenében, hogy rajtakapta. ről. Segíteni kell a börtönbe terülteken. Május elseje előtt a környéken röpcédulákat kell szórni, feliratokat festeni, és az embereket majálisra vinni. Beczner farkas tekintettel Már döntött, hátatfordit a raj- lesz az igazi bizonyíték, tovább ment. Időnként azért ta csüngő tekinteteknek, amivisszanézett. A kiskonyhába kor a lány megszólalt. visszahozott izgalom magával ragadja Rátkait. — Attól a tekintettől szovedélye lett a sima, sokszínű rángott benne a félelem, de lap. Akkor este. a bank volt mindent inkább, mint a fiúk a tét. A kevésből felhalmozott előtt a szégyent... verejték. Veszített. Mikor fel- Nagy dolog volt ez akkor és állt, szemrehányóan nézte őt a barátok között a hatása sem Kakuk. maradt el Elöl léphetett • — Meg se nézed? Indulatosan kikapta a kendőt, a szél szétbontotta, hogy feltárja titkát. Sarlót, kalapácsot hímeztek a közepébe. A figyelő szemek megszűkültek. Mintha a zsibongás is elhalkult volna. Egy esztendő múlt. Börtönhogy az ellenállást nem lehet bebörtönözni, az ellenállás él.. Epick figyelmeztette őket. — Jól jegyezzétek meg: Ka- rancsalján Halász Sándor, Zagyvarónán Kovács József, Lapujtőn a Lavrencsik testvérek. .. Nevek, nevek, az ellenállás legtitkosabb, rejtett kincsei. Csak az éjszaka tanúskodhameg a környéket. Az üldözők csak a kiégett cinder-dró- tokat találták meg... Benépesültek a dombok, a Pipis, a Szitás, az Agyagos a Kercseg és a többiek ártatlanul daloló. gondtalanul nevető emberekkel. Valahol egy lány egy fiúnak, rejtve a szemek elől, piros kendőt adott. A kiskonyhában szorgal- maskodik a kályha mellett. Hiába, késlekedik a meleg. Mégiscsak eljött a május. A pohár halkan koccan. Tavasz van végérvényesen. .. Bobál Gyula