Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

2 NÖGRAtí 081. .ifwffis l. Jicfftbat Rusk „inegiijuj»latja** a közvéleményt Az amerikai alelnök római incidense Jalantések Vietnamból, ai Egyesült Államokból és Olaszországból Otto Winzer hazaérkezett BERLIN (MTI) Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere, aki Oskar Fischer külügyminiszterhe­lyettes kíséretében tárgyalá­sokat folytatott Budapesten, csütörtökön este hazaérkezett Berlinbe. Fogadására a repülőtéren megjelent Günther Kohrt, a külügyminiszter első helyet­tese. Otto Winzer külügymi­niszter megérkezése után rö­viden nyilatkozott a sajtó megjelent képviselőinek. bu­dapesti benyomásairól. Elmondotta, hogy a buda­pesti tárgyalások a varsói külügyminiszteri kanferencla eredményeinek jegyében jöt­tek létre. Mély hatást tett rá Kállai Gyula miniszterelnökkel foly­tatott megbeszélése. A ma­gyar kormányfő kifejezésre juttatta a párt, a kormány es az egész magyar nép mélysé­ges elismerését az NDK-vaL mint német békeállammaí szemben. SAIGON Amerikai vadászbombázók csütörtökön — ebben a hó- napban immár ötödször — bombatámadást intéztek Eszak-Vietnam legnagyobb acélműve, a Thai Nguyen-1 Kohómű ellen. Az évente mintegy százezer tonna acélt gyártó kohómű mindössze 51 kilométerre fekszik a VDK fővárosától. A Ticonderoga repülőgép- anyahajóról felszálló F—105-ös vadászbombázók Vinh váro­sától 62 kilométerre délre egy vasúti hidat, 56 kilométernyi­re pedig vasútvonalakat bom­báztak. Dél-Vietnamban Pleiku kö­zelében a dél-vietnami sza­badságharcosok csütörtökön lelőttek egy amerikai helikop­tert A partizánok a C-zöná- ban Saigontól észak-keletre, ágyútüzet zúdítottak az ame­rikai katona] állásokra. Sai­gontól 193 kilométerrel északra az amerikai- dél-vl- etnaml csapatok és a szabad­ságharcosok között egyórás ütközetre került sor. WASHINGTON Rusk amerikai külügymi­niszter csütörtökön esti rádió- Interjujában „megnyugtatá­sul” közölte, hogy a vietnami háborúban való részvétele el­lenére az Egyesült Államok továbbra is foglalkozik a vi­lág más térségeivel. A mi­niszter kijelentette: „termé­szetesen a legnagyobb figyel­met jelenleg a vietnami problémának szenteljük, mert az a legveszélyesebb kérdés, amellyel az Egyesült Álla­moknak szembe kell néznie”. RÓMA Kellemetlen incidens zavar­ta meg a csütörtökön Bonn­ból Rómába érkezett Humph­rey esti programját. A római operába tartó alelnököt a színház épülete előtt az ame­rikaiak vietnami agresszióját elítélő tüntetők fogadták, s egyikük sárga festékkel teli plasztikzacskót dobott felé. A dobás célt tévesztett, s a fes­tékből csupán néhány csepp jutott az alelnök sötétszürke öltönyére. A rendőrség nyolc tüntetőt — köztük egy ame­rikai állampolgárt — őrizet­be vett. Az előadás végére mintegy százfőnyi rendőr-erő­sítés érkezett a helyszínre. ilalinovsxkij marsall 189H-19G7 A TASZSZ gyorshírben jelentette, hogy Rogyion Ma- linovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszte­re meghalt. Bogyion Jakovlevics Malinovszkijban a Szovjetunió egyik legképzettebb és legsikeresebb hadvezérét veszí­tette el. A kiváló katonai vezető 1898-ban Ogyesszá- ban született. 1920-tól tagja volt az SZKP-nak. 1930- ban végezte el a Frunze Katonai Akadémiát. Fiatalon részt vett a polgárháborúban, majd mint hivatásos k' • tona a Nagy Honvédő Háborúban. Malinovszkij nevét beírta hazánk történetébe is, —* ő vezette győzelemre a Magyarország felszabadításában résztvevő második ukrán front csapatait. Korábban, 1942-ben hadseregparancsnokként közreműködött a német fasiszta erők Sztálingrád alatt történt szétzúzá­sában. A második világháború végén a mandzsúriai front parancsnokává nevezték ki. Érdemeiért elnyerte a Szovjetunió Hőse címet, s ötször tüntették ki Lenin- renddel. 1956-tól az SZKP Központi Bizottságának tagja. 1956 márciusában a Szovjetunió szárazföldi haderőinek pa­rancsnokává és a honvédelmi miniszter első helyettesé­Tovább tart a görög válság ATHÉN (MTI) A Parasakevopulosz Kor­mány lemondása után Kons­tantin király pénteken kezdte meg a tárgyalásokat a politi­kai pártokkal a válság meg­oldása érdekében. Mint a hír­ügynökségek jelentik, a király pénteken délre kérte magához Georgiosz Papandreut, a Cent­rum Unió vezetőjét. Pénteken olyan vélemények alakultak ki a görög fővárosban, hogy a Centrum Unióval szembenálló Nemzeti Radikális Párt veze­tője, Kanellopulosz kap meg­bízást egy átmeneti kormány megalakítására. Mint a UPI jelenti, Georgi­osz Papandreu, a pártjának parlamenti csoportja előtt ki­jelentette, hogy amennyiben a jelenlegi váltógot alkotmány- ellenesen oldanák meg, úgy a görög nép forradalommal vá­laszol és erjnek a foradalom- nak az élén „mindenek előtt önök, képviselők állnak velem együtt”. A Reuter pénteki jelentése: csütörtökön a csapategysége­ket az egész ország területén a kaszárnyákba rendelték. Összetűzések Súlyos fegyveres összetű­zések robbantak ki az el­múlt napokban Bengália Cal­cutta városában, az ott élő szikh-ek és más csoportok között. Egy templomhoz veze­tő átjáró útvonal használata miatt. Azonban jelentések ér­keztek arról, hogy az ellen­tetek felszításában részt vesz a Kongresszus Párt Bengáliá- ban ellenzékben lévő szerve­zete is, megpróbálva nehéz­ségeket okozni a fiatal bal­oldali kormánynak. A zavar­gások során 13 ember halt meg, igen sokan megsebesül­tek. Egy tömeggyűlésen, ame­lyen Adzsal Mukerdzsi, az egységkormány fő minisztere elnökölt, a szónokok élesen elítélték a társadalmi és val­lási ellentétek felszítását. Több szónok a Blrla nagy­tőkés monopólium embereit vádolta azzal; hogy a fegyve­res összecsapásokra bújtogat­tak. A gyűlés több szónoka a CIA által szervezett provo­kációról beszélt és a Patriot című Delhi-i lap calcuttai tu­dósítója jelentést közöl arról, hogy néhány könnygázgráná­ton, amelyet a tömeg közé dobtak, Made in USA felirat állott. fl rádió és a tv mai miisora KOSSUTH RADIO: ».22: Lányok, asszonyok. — 2.42: Dukas; A Péri — Unckőltemény. — ».00: Tlmmy-Tom. Me­sejáték V. — »,33: Orvost tanácsok. A lekéiy-betegoknek. — 9.2»: Sárbogárdi Szabó Márton népi zenekar« játszik. — 1040: A szelek városa. — U.U; Oorcionkamuzsika. — 11.57: Hallgatóink ügyeimébe. — 1Í.1S: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti mozik műsora. — 13.03: Lágyén más­ként, — 13.1»; Francia operamuzsika. — 14.0«! Mi történt a nagyvilágban? 14.23: Egy hatpennys fele. — 14.4»: Kórus­pódium. — 13.13: Bach- és llündel-művek. — 15.45: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 15-21: fides anyanyelvűnk. 16.3«: Liszt legszebb dalaiból. 16.3?: Hallgatóink figyelmé­be. — 17.15: Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző dalaiból. — 17.43: Hogyan segítik a geodéták a Földalatti építését? — 17.3*: Beethoven összes szimfóniái IV. — l»,23: A ma­darász. — 19.57: Közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból. Ha elmondod, letagadom. — Közben: 30.53—*21.00: Hfreh. Időjárás. — 22.15: Sporthírek. — 33.30: Petrovics Emil: C’est la guerre. Egyfelvonásoa zenedráma. — 23.25: Könnyű hang­szerszólók. — 23,35—0.25: Verbunkosok, népdalok — Köz­ben: 34.00—0.10; Hírek. PETŐFI RADIO: 10.00: UJ. Magyar! Imre népi zenekara játszik, s Bákóczi gimnázium leánykórusa énekel, vezényel: G. Horváth József, — 10.30: Weber operáiból. — 11.15: A hónap slágerei. — 11.45; Százkilométeres sebességgoi egy szál sínen. — 12.00: Zenekari muzsika. — 12.45: Gazdaszem­mel hazánk mezőgazdaságáról. — 13.00: Leslie Uggams énekel. Körmendi Vilmos zongorázik, Matty Matioek együt­tese játszik. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 1*40; Népi táncok. — 11.30: Rádtóegye- tem. A jugoszláv népek irodalmának története. — 19.00: Vidám Qperettkettdsök. — 1».3S: Közvetítés a Zeneakadé­miáról. — A Magyar Kamarazenekar hangversenye. — Kb. — 20.25—20.45: Esti Krónika II. — Kb. 81.30: A fekete föld vándorai, — Kb.: 21.50: Hangversenynaptár. — Kb, 22.56; Ugetövorsenyeredmények. — 23.00—23.15: Hirek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA; ».30: Műsorismertetés. — ».31: Szünidei matiné. — 1S.0«: Műsorismertetés, — 1*40: Hírek. — «45; Autóbusszal az Adriáig, — 1S.30: Gong... * TV színházi krónikája, — 18.55: „Vörös jelek a hadak út- íán”. — 1943; Tájak, városok, emberek, — 11.50: Esti mese. — »0.00: TV-Híradő. — 20.30: Válaszolunk,,, — 20,50: Nótaszó. — 81.05: Tök az adu. TV-játék. — 22.00: TV­Híradó — 2, kiadás, BESZTERCEBÁNYA: iO.OO: Arisztophanész Lűssisztrátó. TV-játék. — 15.25: Sp. Praha CDK — Slovan Bratislava lab- darúgó-mérk. — lá.00: Pionír híradó, — 19.60: TV-Hír­adó, — 19,45: A vadon birodalma. — 3040; Autóstop. — 21,30: uűvészműsor. — 21.55: Két amerikai film Stan és Fanról. — 22.35: Április elsejei szinkópák. Merénylet-kísérlet egy dallasi rendőrtiszt ellen Folytatódik az elnök-gyilkosság ügyének felgöngyölítése A Néw Orleans-i State Item című lap csütörtökön közölte, hogy a Kennedy meggyilkolá­sára szövetkezett összeesküvőik után nyomozó Jim Garrison kerületi ügyész egyik fontos tanúja, Gordon Novel, Kana­dába szökött. Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a kanadai királyi csendőrsóg szóvivője kijelen­tette: a hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy Novel az ország területére lépett volna. A lap „szavahihető körök­re” hivatkozva közli, hogy az amerikai szervek Kanadától Novel kiadatását fogják kérni. Garrison feltételezése az, hogy Gordon Novel, volt New Orleans-i bártulajdonos, 1961- ben tudott arról a kubai disz- szidens szervezkedésről, ame­lyet egy bizonyos Sergio Ar- cacha irányított. A szervezet levélcíme azonos volt egy, ma­gát kuba-barát csoportnak fel­tüntető társaságéval, amely a „Becsületes bánásmódot Ku­bának” nevet viselte. Ez utób­bi tagjaként lépett fel egykor Lee Harvey Oswald. A Texas állambeli Legague City rendőrségéről kiszivárgott a hír, hogy szerdán este me­rényletét kíséreltek meg Nor­man Hooten volt dallasi rend­őrtiszt ellen. Hootennek ab­ban az időben, amikor Jack Ruby a dallasi börtönben ült, bejárása volt Rubyhoz. Nem­rég hozta nyilvánosságra, hogy könyvet akar ími Rubyval folytatott beszélgetéseiről, amelyek „fényt fognak vetni sok olyan dologra, amiről az emberek most beszélnek” a Kennedy-gyi lkossdggal össze­függésben. Hooten szerdán este League City közelében az országúton vezette kocsiját, amikor vala­ki tüzet nyitott rá. A kocsi ab­lakai betörtek, neki nem tör­tént baja. vé nevezték ki. 1957 októberétől honvédelmi miniszter. Malinovszkij marsall az utóbbi években többször járt Magyarországon, így 1965 áprilisában, hazánk felsza­badulásának 20. évfordulója alkalmából. Kormányunk akkor a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tün­tette ki. Legutóbb 1966 áprilisában tartózkodott magyar földön, szovjet katonai küldöttség élén. Elutazott a bolgár kormán y küldöttség Péntek délután elutazott hazánkból a bolgár kormány- küldöttség, amely Tano Co­lo vnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével részt vett a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bi­zottság 7. ülésszakán. Tano Colov elutazása előtt nyilatkozott az MTI munka­társának: elmondotta, hogy a magyar—bolgár együttműkö­dés különösen Kádár Jánosé* Todor Zsivkov elvtársak 1964. évi budapesti találkozása óta vált szorossá, s azóta nagy­mértékben nőtt országaink ke­reskedelmi forgalma. Az 1966—70-es évekre szóló hosz- szúlejáratú szerződés az áru­csereforgalom 70 százalékos növekedését irányozza elő, — A tanácskozásokon fel­merült az együttműködés újabb formájának, a közös beruházásoknak a terve. Ügy gondolom, hogy mindenekelőtt a vegyiparban létesíthetne Magyarország és Bulgária kö­zösen üzemeket. Erről még nem történt döntés, de a kér­désben folytatódik az eszme­csere. Az Intranszmas ma­gyar—bolgár társaság már kezdettől nyereséggel dolgo­zik. Tízéves Közös Piac „A leopárd nem változtatja meg a foltjait” — tartja az angol közmondás —, s a jelek szerint ez bizonyos nyugat­európai politikusokra is ér­vényes. Hallatéin nyugatnémet professzor, a Közös Piac vég­rehajtó bizottságának elnöke ünnepi nyilatkozatban fog­lalkozott a közösség 10. évfor­dulójával. A tíz esztendős Kö­zös Piac céljai — mondotta —, változatlanok. El kell érni a végcélt: a Közös Piacot elő­ször „össz-európal” (értsd: nyugat-európai) méretekre bő­víteni, majd összeolvasztani, integrálni a tagállamok gaz­daságát, sőt politikáját is. Más szóval: a Közös Piac nemzetközi apparátusának fő­nőké továbbra is úgy véli: a Piac feladata a tőkés Nyugat- Európa politikai „összeolvasz­tásának” végrehajtása! A Közös Piac tizedik évfor­dulóján a Piac mérlegét ter­mészetesen nem lehet egysze­rűen Hallstein álmai és elgon­dolásai alapján megvonni. A legfontosabb! összegezni azo­kat a gazdasági változásokat, amelyeket a Közös Piac lé­tezésének tíz esztendeje ered­ményezett Európa gazdaságá­ban. 1957-ben, a Piac létrejötté­nek esztendejében a Közös Piac országai 22,7 százalékkal részesedtek a kapitalista világ exportjában. 1966-ban ez a részesedés meghaladta a 30 százalékot. Közben az angol részesedés 10 százalékról lí­ra, az amerikai pedig 21-ről 17-re esett vissza. Látnivaló, hogy a Piac 10 esztendeje alatt a résztvevő országok (NSZK, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) a maguk összes­ségében a tőkés vetélytársak kárára jelentős eredményeket értek el a világpiacokért ví­vott küzdelemben. Ezzel párhuzamosan azon­ban a Piac megalakítása óri­ási, nagy horderejű problémá­kat is felvetett, amelyek tel­jes nagyságukban csak most jelentkeznek, A leglátványo­sabb folyamat az, hogy a Kö­zös Piac életének 10 eszten­dejében jelentősen meggyor­sult a termelés és a tőke koncentrációja Nyugat-Euró- pában. Franciaországban 1960 óta évente kb. 1000 nagyvál­lalat egyesül. Az NSZK-ban 1954-ben még nem volt olyan tőkés monopólium, amely 500 millió márkánál nagyobb tő­kével rendelkezett volna. 1965 közepén már 12 ilyen „mam- mut”-monopóllum jött létre, Amikor 1956-ban összeállítot­ták a világ száz legnagyobb ipari társaságának listáját, — mindössze tíz francia, nyugat­német, olasz, holland vagy belga társaság akadt közöttük. Forgalmuk a száz vezető tröszt összforgalmának mind­össze 4 százalékát tette ki, Ma már ebben a listában a Közös Piac országainak 18 mammut-trösztje szerepei és részesedésük elérte a 18 szá­zalékot. Ez a tőkés értelemben vett gazdasági terjeszkedés óriási méretekben növelte a profitot. A Közös Piac tiz esztendejé­ben például a nyugatnémet részvénytársaságok által fize­tett osztalékok a tíz év előtti­nek negyvenszeresére növe­kedtek! A tőkés koncentráció folya­mata a Közös Piac országai­ban a legszélesebb tömegek számára súlyos problémákat tartogat. A terjeszkedés és a zavartalan konjunktúra idő­szakában a reáibér ugyan szá­mottevően emelkedett, a pro­fitok emelkedése azonban sokkal gyorsabb volt, s így a nemzeti jövedelem felosztásá­ban a bérből és fizetésből élők részesedése csökkent A konjunktúra időszakában is különösen súlyos terhek ne­hezedtek a parasztságra, mert a mezőgazdasági termelés kon­centrációja a tőkés nagyüze­mek létrejöttét és a paraszt- gazdaság pusztulását eredmé­nyezte. Az NSZK-ban csupán 1965-ben 45 000 parasztgazda­ság ment tönkre, Franciaor­szágban pedig 1958 és 1983 kö­zött (tehát a Közös Piac első félidejében) évente átlag 52 000 parasztgazdaság jutott csődbe. Mindehhez hozzájárul, hogy a konjunktúra forgandó. A legutóbbi esztendő eseményei megmutatták, hogy a termelés tőkés integrációja a modern kapitalista gazdaságban sem helyezi hatályon kivül a tár­sadalmi-gazdasági rend alap­vető törvényszerűségeit, leg­feljebb azok megjelenítési for­máját módosítja, Legvilágo­sabb példája ennek a Piac ve­zető országában, az NSZK- ban kibontakozott sajátos inflációval párosuló gazdasági visszaesés, amely az utóbbi hónapokban rohamosan növel- te a munkanélküliek számát! Végül: vitathatatlan, hogy a tapasztalatok alapján maguk a tagállamok sem értenek egyet a Közös Piac végső cél­jaiban. A Piac fejlődése során 1968 júliusától kezdve a vám­sorompók teljesen leomlanak. Ettől kezdve például a fran­cia iparnak el kell viselnie a nyugatnémet konkurrencia tel­jes súlyát, ami óhatatlanul a francia—nyugatnémet ellenté­tek élesedéséhez vezet! Ez a magyarázata egyebek között annak, hogy Franciaország — Hallatéin „gépezetével” ellen­tétben —-, ellenzi a Közös Pi­ac országok politikai integrá­cióját — függetlenségében látja ugyanis a ,gazdasági ver­senyképességért vívott küz­delem egyik biztosítékát Eáv másik, rendkívül fontos ténye­ző, hogy a 10 esztendő» Közös Piac konjunkturális fci’ádése- nek megtorpanása újahb beha­tolási lehetőségeket biztosban az amerikai monopoltőke számá­ra, amely az utóbbi néhány esztendőben erőteljesen beha­tolt mindenekelőtt Nyugat* Németország, de Franciaország és Olaszország gazdaságába is. A Közös Piac életéne’ első tíz esztendeje egybeesett .így viszonylag hosszantartó az- dasági fellendüléssel. * ró* zsásabb színben tüntette ’ az eredményeket, tompította az ellentétek mélységét, Ügj tű-, nik, hogy a második tiz esz­tendőt az élet kemény és szür­ke valósága, az amerikai mammut-trósztökkel vívott vi­lágpiaci hare élesedése, a Kö­zös Piaci országok nagy ipar- vállalatainak egymás közötti küzdelme fogja jellemezni. (—*J

Next

/
Thumbnails
Contents