Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖQRÄD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE) B I ZO TT S ÁG A ES A M E G Y| 1 T A N Á CS t AP J A XXIII. ÉVF. 61. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 12. VASÄRNAP ■■ Kisházi Ödön látogatása Salgótarjánban Kisházi Ödön elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, március 11-én baráti látogatásra Salgótarjánba érkezett. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta. Kisházi Ödön, a délelőtt folyamán, megyei vezetők kíséretében a Salgótarjáni Bányagépgyárban felkereste a VIII. Kongresszus szocialista brigádot, amelynek tavaly tiszteletbeli tagjává választották. A gyár megtekintése után, a gyár vezetőivel és a brigád tagjaival közös ebéden vett reszt Eresztvényben. Mit hoz a holnap? Ez az örökösen visszatérő kérdés a végén, mint valami óriási szörnyeteg terpeszkedik Frantisek Hee- ko: Vörös bor című regényének emberpárjára. A parasztgazda, meg a felesége hiába dolgoznak szakadásig. Először a „fehér veszedelem” a hó, majd a jég csökkentette, hogy aztán a peronoszpóra pusztítsa el reménységüket. Egész életükben keményen verekedtek, viaskodtak a földdel, gyermekeik mégsem kerülhették el a kiszolgáltatott praszt tragikus sorsát. Elárverezték fejük fölül a házat, dobra került a keservesen szerzett kisbir- tok. Régen történt* amiről a könyv szól, nem is ezen a tájon. Mégis itt nálunk is, sok idős, parasztgazda sorsára emlékeztet. Hiszen egy volt az itthon, a szomszédban, mindenütt, ahol az uraké volt az ország. Több évtized telt el azóta. Más törvények uralkodnak, s ha valami sokat változott ez alatt, akkor az a parasztság gazdálkodása, élete. A mezőgazdaság szocialista átszervezéssel, a termelő- szövetkezetek létrehozásával vette igazán kezébe a parasztság saját sorsának irányítását. A termelőszövetkezetekben másféle, biztonságosabb gazdálkodás folyik, mint a kisparaszti parcellákon. Amit nagy igyekezettel, szorgalommal összegazdálkodnak, — több millió forintot jelent ez évente Nógrádban —, azt a köz javára, valamennyiünk boldogulására fordítják. S a szövetkezetek erősítésével, szilárdításával együtt formálódnak a parasztemberek is. A jelszó: egy valamennyiért, valamennyi egyért az átszervezés idején száraz, sokat ismételt mondatnak látszott csupán. Most egyre inkább megtelik tartalommal, élettel. Gyors sodrású jelenünk azonban korántsem elégszik meg az eredményekkel. A part IX. kongresz- szusa határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. A határozatot követő intézkedések sora — a hitelelengedés, a gépek amortizációja, a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítása, a készülő új tsz-törvény, a földtörvény — mind azt szolgálják, hogy teljesebb legyen a szövetkezeti parasztság élete. S a határozatok sorra megvalósulnak. Az áprilisban összeülő szövetkezeti kongresszus dönt a közös gazdaságok érdekképviseleti szerve, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozásáról is. A termelőszövetkezeti gazdaságok országosan és a megyében is megértek arra, hogy merészebben, önállóban gazdálkodjanak, mint eddig. Az önállóság nagy lehetőségek kapuját nyitja meg á szövetkezetek előtt. A jelszó, hogy a szövetkezet gazdái a tagok, most érik igazán valósággá. De az új helyzet jobban számol a felelősséggel is, hiszen a járási tanácsok biztató, vagy tiltó rendelkezései nem állnak ott a gazdaságok mögött. A közelmúltban lezajlott termelőszövetkezeti közgyűléseken ezt valamennyi termelőszövetkezetben megbeszélték. Foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a megyei termelőszövetkezeti küldöttértekezlet is. A szövetkezeti gazdák értik, egyre inkább érzik is: a párt politikája helyes. Látják: az intézkedések azért történtek, hogy mind termékenyebb, gyü- mölcshozóbb legyen a holnap, a termelőszövetkezeti parasztok jövője. Mégis, közülük sokan tették fel a kérdést: mit is hoz majd a holnap? Az önállóság, a területi szövetségek kérdése különösen sok beszéd eleje és vége ezekben a napokban a közös gazdaságokban. A küldöttválasztó közgyűléseken helyes és téves nézetek csaptak össze nyíltan. Mintegy 25—30 termelőszövetkezet tagsága, már a küldöttválasztó közgyűléseken bejelentette csatlakozását az érdekképviseleti szervhez, vállalva a fenntartás költségeit. De akadtak olyan közösségek is, ahol szükségtelennek tartják a szövetséget,-mondván: a községi, a járási tanácsok eddig is megfelelően képviselték a termelőszövetkezetek érdekeit. Mások meg azt látják az egész nagy átalakulásból, hogy a mező- gazdaság .állami irányításának átsaSrvezésével egy csomó ember kikerül az apparátusból, s azoknak új helyet kell „csinálni”. A területi szövetségek létrehozása a kongresszus utáni időszak feladata. Munkájukról, tevékenységükről szólni, gyakorlati tapasztalat hiányában — dőreség. Az elvek, a célkitűzések, amelyek ezzel kapcsolatosan napvilágot láttak, helyesek. A szövetség tagjain, a termelőszövetkezeteken múlik, hogyan használják ki az együttműködésből eredő előnyöket, hogyan szervezik, koordinálják a gazdasági feladatokat. A közös gazdaságokon, illetve az őket képviselő küldötteken múlik az is, hogy a területi szövetség hogyan teljesíti a különböző megbízatásokat, hogyan látja el érdekeik védelmét. S ez ad választ a most még riado- zók, aggódók kérdéseire is. A párt helyes politikája, a szövetkezeti tagok szorgalmas, odaadó munkája a garancia arra, hogy a holnap csak jobbat hozhat a mánál, mint ahogy a ma Is egészen más, jobb a tegnapnál. Ezt bizonyítja majd az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megyei tanácskozás is. De a küldött- értekezlet nem asupán számvetés. Arra is figyelmezteti a szövetkezeteket: új tervek, új célok állnak a távolban. De készek már az utak, elegyengetettek már az ösvények, amelyek hozzájuk vezetnek. Járni kell hát rajtuk bátran, magabiztosan. Vincze Istvánná A* emberek többsége egy etért pártunk politikájára! Jedlicska Gyula elvtárs választási nagygyűlése Balassagyarmaton Választási nagygyűlést rendeztek pénteken este Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Otthonban, amelyen a város több, mint ötszáz dolgozója vett részt, és a zsúfolásig rhegtelt külső helyiségbe hangszórón közvetítették a beszédet. Géczy Imre elvtár#, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárának. megnyitója után Jedlicska Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Programunk: a IX. kongresszus határozata — Nagy szeretettel jöttem a városba —■ kezdte beszédét Jedlicska Gyula elvtárs — hogy beszámoljak az országos, a megyei és a külpolitikai eseményekről. Van miről beszélnünk itt, Balassagyarmaton is. A város egészségesen fejlődik. De Így van ez másutt is, szerte az országban. Fejlődésünk alapja az a he. lyes politika, melyet az emberek döntő többsége elfogad. Programunk a IX. kongresz- szus határozata. Ezt a politikát és programot kívánjuk a jövőben is. folytatni, megvalósítani, csak még következetesebben és célratörőbben harcolva a kitűzött célok valóra váltásáért. Ezután gazdasági kérdésetekéi foglalkozott Jedlicska Gyula elvtárs. Hangsúlyozta: gazdaságunk alapja, hogy van egy munkaszerető munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk , és haladó gondolkodású értelmiségünk. Ezután rátért a harmadik ötéves terv célkitűzéseire és elmondotta, hogy szerény, de megvalósítható fejlődést fogalmaztunk meg a tervben, amelyet túlteljesíthetünk, ha szót értünk az emberekkel. Az új gazdasági mechanizmusról sok szó esik mostanában. A gazdasági irányítást továbbfejlesztjük és nem az elavult módszereket vesz- szük elő. A reform célja a munkáshatalom, a munkás- —paraszt szövetség erősítése, a szocialista tulajdon fejlesztése, az életszínvonal emelésének a munka és életkörülmények javításának biztosítása. Az új gazdaságirányítási rendszer felkarolja a helyi kezdeményezést, nagyobb önállóságot biztosít, de kikapcsolja a sablont és a bürokráciát. Ügy kell irányítani majd, hogy állandó kapcsolatot tartsunk fenn az emberekkel szélesítsük a demokratizmust. Érett körülmények között — Az új gazdaságirányítási rendszerben előtérbe kerül a gazdaságosság és a hatékonyság. Nemcsak az lesz a fontos, hogy miből, menynyit termelünk, hanem az is, hogy milyen körülmények között, milyen ráfordítással, mennyiért. Talán a termelőszövetkezeti átszervezés volt ilyen nagy hatású, mint az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. Ezért nem akarjuk elkapkodni, nyugodtan, az élet megérett körülményei között kívánjuk bevezetni. A lakosságot — és ez természetes — mindenekelőtt az árak érdeklik. Egy évvel ezelőtt sok találgatás volt. Január 1-én lesz termelői árrendezés, ami esetleg kihat egyes fogyasztási cikkekre is, de kormányunk szilárd elhatározása, hogy a meghirdetett 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést biztosítja. A mostani termelői árakkal nem mindig «helyes irányba tereltük a termelést. Olyan fogyasztási szerkezetet akarunk kialakítani, ami egyaránt kedvező az iparnak és a fogyasztónak is. Háromszázezer lakás 1970-ig A széles tömegeket érintő másik téma a lakásépítés, igénylés és elosztás. A tizenöt éves lakásépítési programban egymillió lakás építését tervezzük. Ebben az ötéves tervben — 1970-ig — háromszázezer lakást építünk. Nem pénz kérdése ez csupán, hanem építőanyag és kapacitás dolga is. A lakásépítés terhe jórészt az államra nehezedik, a jövőben jobban szeretnénk bevonni a lakosságot az építkezésbe. — Ügy gondoljuk; szükséges egy jobb, a széles tömegeknek megfelelőbb lakásépítési és elosztási rendszer kidolgozása és bevezetése. Ezután arról szólt Jedlicska elvtárs, hogy egyesek illúziókban ringatják magukat és összehasonlításokat tesznek fejlett kapitalista országiakkal. Nyilvánvaló, hogy az U&A, az NSZK, Franciaország, vagy éppen Anglia, amelyek évszázadokon át kizsákmányolták a gyarmatokat más körülményeket tudnak biztosítani. Azonban megint más eredményt kapunk, ha Portugáliával, vagy Spanyol- országgal hasonlítjuk össze saját életkörülményeinket. — Nem jelenti ez azt, hogy az életünkben előforduló valóságos problémák elől elzárkózzunk. Ismerjük a nagy- családosok helyzetét, a kisnyugdíjasok, a segédmunkások gondjait. Fontos azonban, hogy mindig konkrétan és reális körülményeknek megfelelően tegyük fel a kérdést. — Külön szeretnék foglalkozni a parasztság életszínvonalának alakulásával — folytatta Jedlicska elvtárs — Egyesek azt mondják: sokat nyújtunk a parasztságnak. Ezek nem vesznek figyelembe több körülményt. Például azt, hogy a termelőszövet- kezetekben az átlagos életkor 57—58 év, s a fiatalság csak akkor jön vissza a faluba, ha megfelelő jövedelmet biztosítunk. Meg kellett oldani a parasztság nyugdíját és a társadalmi biztosítást. Nem egyoldalú életszínvonalemelés ez, hiszen ezen keresztül az egész nép ellátásának javítását biztosítjuk. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a paraszti életszínvonal alacsonyabb volt és az elmaradást pótolni kellett. Erősítsük a szocialista demokratizmust A továbbiakban a választásokról beszélt Jedlicska Gyula elvtárs. Elmondotta* hogy pártunk politikáját a Hazafias Népfront programjaként elfogadta. Ez jó alap arra, hogy az egész nép felzárkózzon a párt mögé a politika végrehajtására. — Minden becsületes ember érezze kötelességének a szavazást, a választást. Erősítsük ezzel is a szocialista demokratizmust, pártúnk és népünk egyre gyümölcsözőbb kapcsolatát. A külföldi kapitalista sajtó próbálkozik, de nem tud választásunkkal kapcsolatban semmi „ellenzékit” felhozni. Amikor befejeződött pártunk IX. kongresszusa megkockáztatták a tamáskodást: vajon tudjuk-e majd teljesíteni a határozatokban foglaltakat. Azóta népünk és az egész világ előtt bizonyítottuk: a határozatok fokozatosan, sorra megvalósulnak. Befejezésül nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a világ haladó emberiségének még jobban össze kell fognia a béke védelme érdekében. Növekedett a forgalom és az igények Küldöttértekezlet a Pásztó és Vidéke Körzeti Eöldművesszövetkezetnél a Tegnap tartotta vezetőség újjáválasztó küldöttgyűlését Taron, a művelődési ház nagytermében a Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A küldöttgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, mivel ez a megye legnagyobb földművesszövet kezete, amely már tíz alkalommal nyerte el a kiváló címet. A küldött- gyűlés elnökségében helyet foglalt Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, László István, a járási pártbizottság első titkára, és Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke is. Emelte a gyűlés ünnepélyességét, hogy szovjet katonatiszti küldöttség is megjelent. A küldöttgyűlést Kovács István, a földművesszövetkezet igazgatósági tagja nyitotta meg, majd Mezővári József, a körzeti fmsz igazgatósági elnöke tartotta meg beszámolóját. Többek között elmondotta, hogy a legutolsó SZÖVOSZ kongresszus óta a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei a körzet területén is megszilárdultak, s ez jelentősen hozzájárult az igények, és a forgalom növekedéséhez. Javult az áruellátás. a kereskedelmi munka szervezettebbé vált. s az egyre jobb üzleti tevékenység hatására fejlődött a kereskedelem kulturáltsága is. A körzet ellátási területe 16 községből és négy tanyából tevődik össze, ahol mintegy 24 ezer fogyasztó és termelő él, Ellátásukat’ a két kongresszus között eltelt négy év alatt 72 kiskereskedelmi és 34 vendéglátóipari egység biztosította. A beszámolót rövid jelene4 szakította meg. A teri általános iskola úttörői köszöntötték és virágcsokorral ajándékozták meg az elnökség tagjait. Mezővári József, az élelmiszer főárucsoport osztályának munkájára tért át, s elmondotta. hogy a forgalom több mint 27 százalékkal emelkedett. Örvendetes a cukorforgalom ütemes emelkedése és az, hogy az igények egyre inkább a nagyobb értékű élelmiszerek felé tolódnak. Az élelmiszer részaránya 47 százalékról csaknem 50 százalékra emelkedett. Kitért egyes hiányosságokra is. mint“ például a zöldség- és gyümölcs-, valamint a burgonyaellátás időnkénti egyenetlenségére. Hiányosságként vetette fel azt is, hogy a piaci boltokat elsősorban a MÉK látta el és a körzet területén levő zöldáru előbb Salgótarjánba került, onnan szállították vissza a körzet boltjaiba. Négy év alatt a tej és tejtermékek' forgalma jelentősen növekedett. A ruházati forgalom az össz forgalom egynegyedét tette ki. Az alakulást nagy mértékben befolyásolta, hogy a lakosság vásárlási igénye a tartós iparcikkek felé — televízió, mosógép — irányult. A bútorforgalom növekedésével a lakás- kutúra is sokat fejlődött, amiről a lakástextilanyagok növekvő forgalma is tanúskodik. A vendéglátóipar, a bolti forgalomnál is g-yorsabb ütemben fejlődött, négy esztendő alatt 59 százalékos az emelkedés. Ezen belül az ételforgalom 78 százalékkal, a saját termelés 85 százalékkal növekedett. A szövetkezet 26 helyen végez kereskedelmi kölcsönzési és szolgáltatási tevékenységet, két helyen a ktsz-ek, négy helyen a vegyesipari javító vállalat részére végez gyűjtő tevékenységet. Legnagyobb mértékben igénybe vett kölcsönzési eszközök: a mosógép, a porszívó, a permetező, a lakodalmas edények, a perzselőgép és a hurkatöltő. Beszámolója végén Mezővári József ismertette az ez évi tervfeladatokat. Végül az április 11-i megyei küldöttértekezlet küldötteit választották meg. A késő délutánig tartó küldöttgyűlés után a résztvevők egy része Jobbágyiba utazott, ahol részt vettek az új. korszerű bisztró megnyitásán.
