Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 58. SZÁM ARA: 50 FILLER 1961. MÁRCIUS 9. CSÜTÖRTÖK !W~: Jl GOTAR'Aj! J A választók javasolták — a tanacs intézkedik (3. oldal) „Az igazgató úr...“ (3. oldal) Megyei tanácstag-jelöltek (4. oldal) Bmlapeslre érkezett lfladvslaw Gomulka és Jozel* Ci rankiewicz 4nkét az SZMT-hen A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány meghívására nem hivatalos baráti látogatásra szerdán Magyarországra érkezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Bíró József, dr. Csanádi György, Nagy Jó- zsefné, Péter János, a kormány tagjai, Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Pólyák János, az országgyűlés alelnöke, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete és a nagy- követség több tagja. Brutyó táltos elvtárs látogatásai Hatmi,li° f°löt,a Salgótarjánban múieumlá,oga.ók Brutyó János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, megyénk ország- gyűlési képviselőjelöltje tegnap Salgótarjániba érkezett. Vendégünk délelőtt ellátogatott az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházéba, ahol Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Mattig József elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Szalai Gáspár elvtárs, sz MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Sándor Elemér elvtárs. a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Marczinek István elvtárs, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta. A délelőtti órákban Brutyó elvtárs a megyei és városi pártbizottságok vezetőinek kíséretében a várost övező bányász településeket kereste fel. Ellátogatott József-telepre, ahol Vojkovszki Istvánnéva] és Koren Istvánnéval beszélgetett el a képviselőjelölt. Megtekintette a Károly-aknai lakótelepet és a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában levő bányász kolóniákat. Ellátogatott az országgyűlési képviselőjelölt az üveggyári lakótelepre és a bá- nyamúaeumba is. Brutyó János elvtárs este Somiyó-bányatelepre utazott, ahol részt vett a nemzetközi nőna.p tiszteletére rendezett ünnepségen. Termelőszövetkezeti asszonyok kitüntetése A munkában élenjáró termelőszövetkezeti asszonyokat tüntettek ki a nemzetközi nőnap alkalmából. A Földművelésügyi Minisztérium a Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést adományozta Kovács Károlynénak, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet munkacsapat-vezetőjének, özvegy Fazekas Jánosnénak, a Magyarnándori II. Rákóczi Tsz baromfigondozójának, Kiss Jánosnénak, a drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet tejkezelőjének, özvegy Tóth Si- monnénak, a mátraszöllősi közös gazdaság sertésgondozójának, Katona Jánosnénak. a mátramindszenti termelőszövetkezet brigádvezetőjének, Veréb Gábornénak, a kutasói közös gazdaság növénytermesztőjének és Gró Józsefnénak, a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztálya munkatársának. A Földművelésügyi Minisztérium elismerő oklevéllel jutalmazta Szandai Istvánnét, a nagyoroszi termelőszövetkezet növénytermesztőjét, Antal D. Józsefnét, a kishartyáni közös gazdaság maglárosát és Ujj Juliannát, az endrefalvi termelőszövetkezet boa'júnevelő- jét. A kitüntetések átadására Salgótarjánban került sor. Veréb Gábormé és Gró József né azonban Budapesten vette át a kitüntetést. szama A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1968. év múzeumi munkájának mérlege. Az ország 144 múzeumában 1966-ban 825 új kiállítást rendeztek, — ezek között 66 állandó, 759 időszaki volt — s az év során 6 millió 86 060 látogatót fogadtak. Egy év alatt csaknem hatvan kiállítással gazdagodott a bemutatók száma, s körülbelül 500 000-reI nőtt a látogatottság. Múzeumaink tárgyi gyűjteményes anyaga darabszám szerint megközelíti a 12 milliót. Ebből 1966-ban 397 000 darab volt a gyarapodás. Az elmúlt év múzeumi krónikájához tartozik. hogy 5373 munkanapot töltöttek a régészek az ásatások színhelyén. Az idén a Nemzeti Múzeum munkatársai befejezik az esztergomi várásatásokat és az anyag tudományos feldolgozását. Megkezdik a középkori, X.—XIII. századi ásatások, eddigi eredményeinek Összefoglalását. Az iparjogvédelem szerepe, feladata az új gazdasági mechanizmusban Salgótarján jelentősebb üzemeiből az újítási előadók, szakszervezeti titkárok és az exportra termelő gyárak kereskedelmi osztályainak vezetői, .dolgozói, vettek részt az S^Mt és az Országos Találmányi Hivatal által tegnap megrendezett iparjogvédelmi ankéton. Az iparjogvédelem szerepe — amely magába foglalja a szabadalommal, a szerzői mintavédelemmel, a védjegygyei, valamint az újításokkal kapcsolatos feladatokat — az új gazdasági mechanizmusban megnő. Ez összefügg azzal, hogy új alapokra helyeződik a gyárak, üzemek közötti verseny, s mindegyik hatékonyan akar gazdálkodni. Ennek érdekében bővíti a termékek választékát, olyan új gyártmányokat konstruál, amelyeknek bevezetésével biztos piacot, biztos vásárló közönséget teremt magának. Ennek elérése érdekében a jelenleginél jobban hasznosítják majd azokat a szellemi kapacitásokat, amelyek ma még kiaknázásra várnak. Ezek viszont esetenként jogvédelmet is kívánnak. Akár egy találmányról, akár egy jelentős újításról, vagy pedig több termék védjegyének vé- uelmérői van szó. Az előbbiek a mi gyárainkban, elsősorban a fogyasztási cikkekre vonatkoznak. Az elmúlt esztendőben 400 új gyártmány került ki a megye üzemeiből, s ezek jól szolgálták a külföldi piacok megtartását, bővítését. Az újításokból származó megtakarítás pedig elérte a 25 millió forintot. A versenyképesség további biztosítása arra serkenti az exportáló vállalatok vezetőit, hogy az iparjogvédelem kérdéseivel a jelenleginél behatóbban foglalkozzanak. Budapest néhány üzemében szabadalmi előadókat állítottak be, de van olyan gyár, ahol talár iparjogvédelmi iroda is működik. Főleg ott, ahol a termékek zömét exportálják. Ezért is nagyon fontos az előbb említett témával való foglalkozás. Az eszmecse-e során felmerült hogy az új gazdaságirányítási mechanizmusban minden’ gyárnak, üzemnek, vállalatnak érdeke lesz a gyártási technológiák megőrzése, mert ez maximális nyereséget biztosít. Ilyen szituációban milyen szerepet kap majd a tapasztalatcsere, amely eddig az általános előrehaladás meggyorsítását szolgálta? Szóba került, hogy meg lehet-e gátolni az újításoknál tapasztalható visz- szásságokat. Például azt, hogy egy újítás csak akkor jó. ha az újító mellé egy vezető beosztású dolgozó társul. Az első esetben az a helyes eljárás, ha más gyár is alkalmazza az új technológiát, akkor fizesse is meg a kísérletezésre for- . dított költségek egy részét. Az utóbbi kérdésben nem lehet általánosítani, egyénenként kell kivizsgálni, hogy valóban értékes volt-e az újítás már első formájában. Milyen következményekkel jár, ha egy gyár, üzem, vagy vállalat a nagy sietségben olyan új gyártmányt állít elő, amely más szabadalmat sért, — kérdezte az egyik jelenlevő. Mivel a kérdés eléggé bonyolult, megvitatására később visszatérnek. Tisztázódott az is, hogy a szolgálati találmány esetében mi a joga a gyár vezetőiének és az újítónak. Mi az eljárás, ha egy újításról kiderül, hogy találmány? Az újító egyévi megtakarítás után kapja a díjat, utána pedig szerződést köt a találmányra. Ezután 5 évig jár a találmányi díj. Amennyiben más üzembe kerül, vagy más használja fel, az arra az évre esedékes összeget ott kapja meg a feltaláló, a kimutatott népgazdasági megtakarítás után. Fő, vagy mellékállásban dolgozzon-e az újítási előadó? Ennek meghatározása a vállalat igazgatójának a feladata. A jelenlevők végül megegyeztek abban, hogy a legközelebbi ankét tartalmi színvonalának növelése érdekében két héttel előbb felküldik azokat a kérdéseket, amelyekr» választ várnak az üzemek vezetői és dolgozói. A KISZ-kongresszusról és a párt szövetségi politikájáról ( lést tartott a balassagyarmati városi párt- és HISZ-bizottság Szerdán délelőtt kibővített és együttes ülést tartott a balassagyarmati városi párt- és KISZ-bizottság. Géczy Imre elvtárs, a városi pártbizottság első titkára megnyitója után Janák Gyula elvtárs, a városi Négy esztendő eredményeiből Változás az áprili; 4-ét megelőző munkaidő-beosztásban Április 4-e az idén kedden lesz, vagyis egy munkanap választja el a vasárnaptól. Erre tekintettel — a Munkaügyi Minisztériumban kapott felvilágosítás szerint — az április 4-i munkaszüneti napot megelőzően a munkaidőbeosztást az alábbiak szerint kell megállapítani: április 1-én, szombaton: hétfőd munikaidő- beosztás; április 2-án, vasárnap: szombati munkaidő-beosztás; április 3-án, hétfőn; vasárnapi pihenőnap. Ez az intézkedés nem vonatkozik a folyamatos termelést folytató vállalatokra. 1964 őszén adták át rendeltetésének a nögrádsápi termelőszövetkezet esibenevelőjét. Építésére 1,5 millió forintot költöttek. A nevelőben egyszerre nyolcezer csibét tartanak általában hatvan napig, s átlag 1,36 kilogrammos súlyban értékesítik. Az elmúlt évben a csibenevelő 1,6 millió forint bevételt hozott a közös gazdaságnak Koppány György felvétele KISZ-bizottság titkára ismertette a KISZ VII. kongresszusával kapcsolatos feladatokat. Elmondotta, hogy a kongresz- szusra június 29-én, 30-án és július I-én kerül sor. A városi küldöttértekezletet május 19-én tartják. Három szakaszban készülnek fel a kongresz- szusra. Számos rendezvény segíti a fiatalok mozgósítását. Kérte a pártszervezeteket, hogy segítsék munkaterületükön a felkészülést. Ezután Guth József elvtárs, a városi párt-vógmhajfőbizottság tagja tartott beszámolót a párt szövetségi politikájáról. Elmondotta — többek között — hogy Balassagyarmat a felszabadulás előtt hivatalnokváros. kereskedelmi központ volt és ez rányomta bélyegét az emberek gondolkodásmódjára. Az elmúlt években gyökeresen változott a helyzet. Ma már négyezer munkást foglalkoztatnak az üzemek, vállalatok. A város dolgozói általában elismerik a munkás- osztály és a párt vezető szerepét, lényegét azonban ott értik jobban, ahol a pártszervezetek megfelelően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A a üzemi pártszervezetek, a városi pártbizottság sokat tett és tesz a még meglevő hiányosságok — a kispolgári gondolkodás maradványainak, az elméleti politikai járatlanságnak a felszámolásáért. Elfogadta az ülés az "lőtér- jesztett munkatervet, és megelégedéssel tekintette meg a város fejlődéséről nemrégiben készült, negyvenpercea dokumentumíilmct.
