Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

2 BlflM © Í«W?7 mÄrehi« 9 «flWrtűlt Vasárnap választások Moszkvában Washingtoni (erwek, brazil előadásban CítOiordökon Podgornij, pénteken Brezsnyer beszél MOSZKVA (MTI) Befejezéséhez közeledik a ■választási kampány a Szovjet­unióban, ahol március 12-én és 19-én megválasztják a szö­vetségi köztársaságok és az autonom köztársaságok legfel­ső tanácsait, valamint a helyi tanácsokat. Alekszej Koszigin minisz­terelnök nagy visszhangot kel­tett hétfői választási beszéde után csütörtökön — ugyan­csak a Moszkvai Nagy Szín­RÖMA (MTI) Fanfani olasz külügymi­niszter kedden este a parla­mentben válaszolt a vietnami konfliktusra vonatkozó inter­pellációkra. Ami a közeljövőt illeti — mondotta — csüggesztőek azok az eredmények, ame­lyeket U Thant ENSZ-főtit- kár Vietnammal kapcsolatos legutóbbi puhatolózásai hoz­tak. Nyomban hozzáfűzte azonban, hogy ez nem zárja ka a megbeszélések folytatá­sánál: és a kérdés alapos vizsgálatának lehetőségét. A külügyminiszter közölte, hogy Giovanni D, Orlandi. az Olasz Köztársaság saigoni házban — Nyikolaj Podgor- nij, a Legfelső Tanács Elnök­ségének elnöke találkozik a szovjet főváros Leningrad ke­rületének választóival. Pod- gornij a gyűlésen nagy beszé­det mond. akárcsak pénteken a Kreml kongresszusi palotá­jában Leonyid Brezsnyev, aki Moszkva Bauman választóke­rületének jelöltje. Moszkvában és az OSZSZSZK egész területén március 12-én reggel hat órakor nyitnak a szavazóhelyiségék. nagykövetek „szakértők és érdekeltek határozott nyilat­kozatai szerint minden eddi­ginél jobb eredményeket ért el az igazságos békéhez ve­zető utak és módok tevékeny és diszkrét felkutatásában” A külügyminiszter további részletekkel nem szolgált az olasz nagykövet fáradozásai­ról. A washingtoni külügymi­nisztérium diplomatái — mint a Reuter jelenti — tudomá­sul vették Fanfani külügymi­niszter bejelentését a saigoni olasz nagykövet bizalmas jel­legű kapcsolatkereséséről. Megjegyzéseket azonban nem fűztek hozzá. A március 8-á nőnappal és a közelgő tanácsválasztásokkal kapcsolatban érdekes az a sta­tisztika. amelyet néhány szer­dán megjelenő szovjet lap kö­zölt. E statisztika szerint a kü­lönböző választott szervekben a nők részvételi aránya a Szovjetunióban 29 Svédor­szágban 12, az NSZK-ban 7, Angliában 3, az Egyesült Álla­mokban 2, Franciaországban 1,6 százalék. A statisztikát egyébként a francia Le Hou- vél Observafceur állította össze Sukarno sorsa DJAKARTA (MTI) Alig néhány órával azu­tán, hogy Suharto tábornok felmentette az 1965-ös hata­lomátvételi kísérlet felelőssé­ge alól Sukarnot az ideigle­nes népi tanácskozási gyűlés­ben újabb éles kirohanások hangzottal: el az elnök ellen. A kongresszus befolyásos tagjai közül többen követel­ték Sukarno elmozdítását, szerepének bírói kivizsgálá­sát, annak ellenére, hogy a hatalom tényleges birtokosa, Suharto, éppen ezt akarta el­kerülni. A kongresszus szerdán is tankok, páncélgépkocsik, lég- elhárító ütegek gyűrűjében folytatta tanácskozását. A kedd esti ülésen Sajuti Melik, az úgynevezett 1945-ös nemzedék egyik képviselője, Sukarno harcostársa, azt kö­vetelte, hogy Sukarnot vált­sák le, és Suhartót nevezzék ki ügyvezető elnöknek. A szónok kérte a kongresszust, hogy tiltsa el Sukarnot a po­litikai tevékenységtől mind­Az Amerikai Államok Szer­vezetének Buenos Airesben megtartott külügyminiszteri konferenciája határozatot ho­zott, hogy áprilisban Punta del Estében megtartják a konti­nens úgynevezett csúcskonfe­renciáját A hivatalos közle­mény szerint a napirenden gazdasági-, agrár-kérdések, kulturális problémák és bizo­nyos katonai elgondolások sze­repelnek. A komüniké eléggé szűksza­vú. A háttérben azonban igen bonyolult sokrétű problémák észlelhetők. Az egyik legfon­tosabb kérdés, és ez tulajdon­képpen az ellentétek magva, hogy az Egyesült Államoknak elsősorban politikai, illetve ka­tonai célkitűzései vannak, a latin-amerikai országok jó ré­sze viszont inkább gazdasági síkon óhajtana eredményeket elérni. Ennek a csoportnak az élén Mexikó és Chile áll. és az érintett államok delegátu­sai a közelmúltban megtartott amerikaközi értekezletükön is hangsúlyozták: a legfontosabb feladat, hogy az Egvesült Álla­mok szüntesse meg a latin­amerikai országok árukivitelé­vel kapcsolatban alkalmazott diszkriminációs intézkedéseit, általában helyezze az egyenlő iogok és engyenlő kötelezett­ségek alapjára Washington és latin-amerikai partereinek vi­szonyát. Az Egyesült Államok számá­ra ezek a követelések nem szimpatikusak, annál inkább szorgalmazza viszont a Fehér Ház. hogy katonai síkon jöj­jön létre szorosabb együttmű­ködés közte és a kontinens többi országa között. Ez gya­korlatilag legélesebben az úgynevezett amerikaközi rend- fenntartó erők tervében tükrö­ződik. melynek az lenne a célja, hogy egy esetleges újabb fegyveres amerikai interven­séget” az amerikai országok között, más szóval valamilyen nemzetközi jogi ostyába óhajt­ják csomagolni az Egyesült Államok agresszív cselekedete­it, tehát a dominikai inter­vencióhoz hasonlóakat. Ezt az elgondolást a latin­amerikai országok közül első­sorban Brazília támogatja. Az ottani uralkodó körök egyik képviselője. Golbei'i tábornok ezt már elméletileg is megpró­bálta alátámasztani. „Brazília geopolitikai szerepe” címmel kiadta könyvét amely lénye­gileg Washington pánamerikai egyeduralmának jogosságát akarja igazolni. Alaptétele, hogy Brazíliának fel kell ad­nia a be nem avatkozás elvét és létre kell hozni az úgyne­vezett kontinentális szuvere­nitást. Golberi generális és követői szerint az „új szem­pontok” jobban megfelelnek a korszerű latin-amerikai köve- telménveknek Ezek az elkép­zeléseik közvetlen kapcsolatban állnak a washingtoni szem­pontokkal. Ezek szerint a fő­veszély a belső „felforeatás”, ezért követeli az Egyesült Ál­lamok úgyszólván mindegyik amerikaközi értekezleten az állandó kollektív haderő meg­alakítását, ami annyit jelent, hogy az Amerikai Államok Szervezetében a többség legá­lisan lehetővé tehetné a ka­tonai inervenciót bármelyik latin-amerikai országban, A következő láncszem: az is felvetődött, hogy Barzíliá- nak katonailag közbe kellene lépnie, ha például Uruguay- ban, vagy Bolíviában fennáll­na a veszély a baloldali erők térhódítására. Csak látszólag jelent ellentmondást, hogy az említett esetben nem közös, hanem önálló brazil akcióról tesznek említést, mert az új elgondolások szerint az Egye­sült Államok a Karib-tengert Lenyvplorst'sagr kiher! Frans Sfan&lt Közvetlenül felelős hétszázezer ember haláláért Fanfani nyilatkozata iMég nem biztos a vietnami kérdésről VARSÓ (MTI) A brazíliai rendőrség ál­tal letartóztatott Franz Stangl hitlerista háborús bűnöst lengyel bíróság elé kell állítani — mondotta a sajtónak adott nyilatkozatá­ban Czeslaw Pilichowski, a Lengyelországban elköve­tett náci bűncselekménye­ket kutató bizottság igazga­tója. Pilichowski nyilatko­zatában kifejtette, hogy Stangl legsúlyosabb bűntet­teit Lengyelországban kö­vette el, mint a sobibori, a Bergen Belsen-i és a treb- linkai haláltáborok felügye­lő parancsnoka. Vezetése alatt több mint másfél mil­lió embert gyilkoltak meg. Stangl közvetlenül felelős 700 000 ember — köztük a varsói gettóból elhurcolt 400 000 zsidó — haláláért. A lengyel igazságügyi szervek már 1945. decem­ber 4-én elfogatási paran­csot adtak ki Stang! ellen, és kiadatási kérelemmel fordultak a németországi szövetséges katonai ellenőr­ző bizottsághoz is. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.85: Műsorismertetés. — 8.22: Operarész­letek. — 9.10: Időszerű nemzetközi kérdések (ism.). — 9.20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Zala Tóth Er­zsébet és Sztáray Márton énekel. — 10.10: Ahol a sártenger ragyog. — 11.05: Az I. ftiusici di Roma kamaraegyüttes fel­vételeiből. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.15: Szabad szél. Részietek Dunajevszkij operettjéből. — 13.00: A buda­pesti színházak műsora. — 13.18: Népdalok. — 13.35: Tisza- eszlár ügyvédje. — 13.51: A Cortot — Thibaud — Casals-trió játszik. — 15.10: Kérdezzen! — 15.15: Bartók: Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára. — 15.45: A „nagy társadalom” az Edénkért mögött. — 16.15: Slágerről slágerre. Tánczene. — 16.37: Arany János költészete VI. 16.57: Hallgatóink figyelmé­be! — 17.15: Leo Slezák operaáriákat énékel. 17.35: Egy em­ber, több szakma. — 17.55: r'o.-ueat ... —» 18.28: László Anni és Reményi Sándor magyar nótákat énekel, Németb János cimbalmozik. — 19.30: Borcleaux-i Fesztivál 1966. Henryk Sze- ryng zenekari begedüestje. — 21.11: Hírek. Időjárás. 21.16: Koczkás Sándor könyvszemléje. — 21.25: Ismeri-e? Könnyű­zenei rejtvény műsor. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Éjszakai Rádiószínház. A néma énekesnő. — 23.22: Dallal—tánccal a világ körük — 0.10—0.25: A Prágai Madrigálénekesek énekel­nek. PETŐFI RADIO: 10.00: Szidi néni növendékek — 11.00: Népek meséi. — 11.20: A szombathelyi Leánykórus énekel. — 11.30: Vadászúton az Amazonas őserdeiben. I. 11.55: Dalok a munkásmozgalom történetéből. — 12.05: Kovács Dénes he­gedül, Bacher Mihály zongorázik. — 12.45: Hivatása pedagó­gus. — 13.00: Zenekart muzsika. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig. — 18.10: A jazz kedvelőinek. — 18.20: A Dunánál. — 19.00: Bemutatásának 125. évfordulóján. — 19.35: Magyar nóták. — 20.30: Tánczene. — 20.57: Az Ifjúsági Rádió- színpad bemutatója. Vilma doktorasszony. — 22.00: A hang­lemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 22.20: A plasztikái se­bészet múltja és jelene. — 22.30: Kamarazené. — 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 10.30: Műsorismertetés. — 10.31: Gitár és szerelem. — 17.33: Műsorismertetés. — 17.35: Hétmér- földes kamera. — 17.50: A Magyar Hirdető műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Vendégeink voltak ... — 18.50: A világ tér­képe előtt. — 19.00: Találkozás a stúdióban. — 19.25: Telesport. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Hét ország hét filmje. Katasztrófa. 21.50: Zenei Figyelő. A TV zenei új­ságja. — 22.35: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Filmhíradó. 17.05: Gyermekműsor. — 19.00: TV-Híradó. — 19.20: Tudomány és technika. — 19.33: ^ilmdokumeníum a kínai eseményekről. — 20.25: Karambol •szovjet film). — 22.00: Kíváncsi kamera. örökre. ció esetén „megossza a felelős- és Dél-Amerika északi öveze­Schönes Deutschland Nézzük meg, ká hova invi­tál bennünket, milyen ország­ba. milyen szellemi biroda­lomba? Vizsgáljuk meg a szándékot, amely a szívesnek tűnő hívás mögött lapul, te­gyük fel magunknak a már Lenin által is ajánlott latin mondásbein levő kérdést: cui prodest — kinek van haszna belőle? „Ha nem látjuk azon­nal, hogy milyen politikai, vagy társadalmi csoportok, erők, tényezők védelmeznek bizonyos javaslatot, intézke- 'st, stb., mindig fél kell ten­nünk ezt a kérdést..” (Lenin Művei. 19. kötet 33-34. oldal) Mást is! Egyáltalán: mi tet­te és teszi lehetővé Magyar- országon jelenleg a fellazí­tást? Nyilvánvalóan a még minidig létező ideológiai bi­zonytalanság, amelyet időn­ként sok minden táplált A politikai karrieristák és a vulgáris marxisták ma is árthatnak annyit mint az el­lenség. A linkelő társadalmi veszélyessége felér a közönyö­sökével. Ki linkel? E két em­berfajtáról szólva különösen nehéz a válasz erre a kérdés­re. Esetenként ők leplezik nagyon ravaszul, az eszme báránybőrével farkas voltu­kat. Ha vétenek a törvény, a közerkölcs és a közrend ellen, természetesen, titokban teszik, nyíltan ők a legtehetségesebb műfelháborodók. Leleplezésük azért nehéz, mert vigyáznak, igazi arcukat ne lássák, s b.a mégis megpillantja valaki, legalább ne legyen tanúja, a marxizmus vulgáris értelme zői pedig elvont következteté­sek összességévé teszik az el- j méletet, eltorzítva tartalmát, 1 ezzel akarva-akaratlanul meg­könnyítik a burzsoá eszmék behatolását. Előbbiek elsősor­ban a párttagság tekintélyé­nek és rangjának lejáratásá­val, utóbbiak a szellemi igénytelenség propagálásá­val, az ideológiai harc jelen­ségeinek leegyszerűsítésével, vagy lebecsülésével gyengíte­nék. azaz lazítanak. Ezért csak velük és egyéb jelenségekkel együtt érdemes emlegetni a Schönes Deutsch­land, az Occidental Press, stb. urainak szellemi, de tá­volról sem csupán a szelle­mért, a lélekért folyó fellazí­tó tevékenységét, amely ter­mészetesen igen változatos formákat ölthet és ölt. A Bundespost forgalomba lévő színes kopertája persze még nem filozófia, s viszony­lag átlátszó trükk. A borí­ték elején Hamburg képe, alatta a szöveg, Schönes Deutschland, hátulján Német­ország térképe — a birodalmi határokkal. A térkép aláírá­sa ártatlan: Deutschland — las Reiseland. Netn mindegy viszont, az utazók országába beletartozik-e a Német De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország és Csehszlovákia egy része, vagy sem. S így már korántsem ártatlan az „idegenforgalmi” propaganda- boríték. Gaetan Picon Korunk Szel­lemi Körképe (Occidental Press, Washington D. C., 1966., negyedik javított kia­dás) című szöveggyűjteménye viszont már sokkal árnyaltabb a Bundespost kopertájánái. Elegáns, könnjed fogalmazás­ban cseveg a könyv, s szemel­vényei a bölcseleti eszmékről, korunk pszichológiájáról, a társadalomtudományokról, a törteiieiemöóicseit won, a kor művészi formáiról és problé­máiról, a vallás eszméjéről, a matematikai, a fizikai, a bio­lógiai luaoiiiányokrou, koruna humanizmusáról. Sok hasznos, helytálló, okos gondolatot is mond. Csakhogy... az álob­jektív hang mögött ezek a sorok olvashatók: „Nyugat minden hagyományát, min­den értékét, az erkölcs, a tu­domány és a művészet nor­máit kérdés tárgyává tetté*, éspedig gyakran cél és meg­győződés nélkül, csak azért, mert az ember a szabadság szédületében nem bírta mar tovább a múlt társadalmi, vallási, vagy logikai kénysze­reit .. Ez a megrázkódtatás zavarral járt. Hozzájárult az is, hogy korunk gondolkodása számos és egymásnak ellent­mondó forrásból fakad: kit Kirgegaard és Hegel, kit Marx és Freud lelkesít, lel­kesíti embertársa ellen. A relativitás, az orosz forrada­lom. Van Gogh, Rimbaud... mindenből gondolat ítélet fantázia vagy kétségbeesés lesz, ennek a mindenfelől ostromlott szellemnek szinte meg kell zavarodnia.” S a következtetés, mindjárt a be­vezetőben? Íme: „Századunk szellemének kovásza az a bennerejlő meggyőződés, hogy nem szabad felismerni a való­ságot, ha meg akarjuk ismer­ni, s hogy a világot előbb a káosz uralma alá kell enged­ni, hogy végül egy mindent megvilágosító képet nyer­hessünk róla.” Nagyon is cél- zatosak tehát a tudományosko­dó mondatok, az esetenként logikátlannak tűnő mondat­tét ellenőrizhetné. Brazília pe­dig természetesen szövetség­ben az Egyesült Államokkal Dél-Amerika középső és déli részén vállalná magára ezt a feladatot. Az Egyesült Államok kez­dettől fogva igyekezett hono­rálni a szélsőjobboldali brazí­liai katonapolitikusok hajlé­konyságát. Edgard Hoover, az FBI igazgatója az egyik leg­bizalmasabb emberéhez inté­zett levélben is elismerését fejezte ki, hogy milyen dina­mikusan és eredményesen fej­lődik a politikai élet Brazíliá­ban. Ehhez még hozzáfűzte: „Mindnyájan büszkék lehetünk arra, -hogy az FBI létfontossá­gú szerepet tölt be az ország határain túl is, a nemzet biz­tonságának megőrzésében.. Az Egyesült Államok és Brazília közötti viszony min­den valószínűség szerint a közeljövőben még szorosabbra fűződik. Brazília újonnan megválasztott köztársasági el­nöke már összeállította kor­mánylistáját Ebből kitűnik, hogy a kabinetben úgyszól­ván minden fontosabb posztot katonákkal óhajt betölteni. Ez világosan tükrözi, hogy az új elnök az eddiginél is határo­zottabban kívánja szorgalmaz­ni a katonai vonal erősítését és tekintve, hogy kizárólag olyan tisztekről van szó, akik mindenben az amerikai vo­nalat képviselik, ezeket a döntéseket Washingtonban nyilván lelkesedéssel fogadják. Más kérdés persze, hogy az elgondolások a latin-amerikai kontinens más részein milyen fogadtatásban részesülnek. Bi­zonyosra vehető, hogy az amerika-ellenesség fokozódni fog, ezen túlmenően pedig újabb neuralgikus gócok kelet­kezhetnek a latin-amerikai ál­lamok egymás közötti viszo­nyánál is. Sümegi Endre fűzés nagyon}* „logikus* cél éroekében tórienik. Azt jeni tekinthetjük véletlennek, hogy a körképből Marx, Engels, Lenin. stb. kimaradt, bár így az kissé hiányosnak tűnhet a kor embere számára. Mint ahogyan az sem vé­letlen, miért írta le Teilhard de Chardin atya e sorokat: „Az életről vagy belső látás­ról írt Tanulmányomnak cél­ja az, hogy szánté kézzelfog­hatóan bizonyítsam: az emlí­tett nyugtalanság alaptalan, mert a leghagyományosabb Keresztén vség — a Kereszt­sét;, a Kereszt és az Oltári- szentsóg kereszténysége — alkalmak oiyan értelmezésre, amelyben benne van a ko­runkra sajátosan jellemző törekvések legjava.” (Teil­hard de Chardin: Benne élünk, Az Isteni Miliő, Tanul­mány a belső életről, Ahogy Lehet, Párizs—Becs, 19(i3.j Ifezel szemben mit mond Jean Sulivan katolikus oap- író? „Még ha a Vatikánból jönnek is a szavaik, az ag­godalom ellenére, melyet ki lehet olvasni belőlük, a nagylelkűség és világosság ellenére, szemben a veszé­lyekkel, hogyha azok a dip­lomácia útját követik, s invo­kációk, vagy könyörgések képét ölük. attól kell tarta­ni, hogy összemosódnak meg­annyi más, őszinte, vagy nem őszinte hanggal, melyek tö­kéletesen hatástalanak.” E sza­vak VI. Pál vietnami béke- üzenetével kapcsolatban íród­tak, s mintha a gyakorlatban Teilhard de Chardin igazának ellenkezőjét bizonyítanák. „Üzleties időkben élünk, amikor a burzsoázia nem res­tell kereskedni a becsülettel sem, a lelkiismerettel sem1 (Lenin Művei, 19. kö.-i 33— 34. oldal). Lelke rajta! . kör­képeket. az „idegenfo'v mi’1 és egyéb saj tótermék eke* ter­mészetesen köszön jü1- : okát merítünk belőlük ;> t dhoz, amellyel illethetjük a talajt, amelyen ezen ideák \ i ragoz­hatnak. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents