Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 55. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 5. VASÁRNAP ■J I.ARJj X A hallgatás elvtelenség Se régi, se új... (3. oldal) (9. oldal) Nyilatkozik az SBTC edzője (6. oldal) A TAVASZ ELÉ Az ember — bármelyik kor­osztályhoz tartozik is — vá­rakozással figyeli a tavasz megjelenését, a természet év­ele ji megújhodását. A tavasz érkezése természetesen mást- mást jelent az embereknek társadalmi helyzetüktől, ér­deklődési körüktől függően. A mezőgazdaságban dolgozók számára például a biológiai élet megindulását a növény- termesztésben, az anyagcsere- forgalom meggyorsulását az állattenyésztésben. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés előtt a tavasz érkezését a falun élők számára a szántóföldi munka kezdetének tekintet­ték. Ez a munka ma már csak egy része (de jelentését te­kintve fontos része) a mező­gazdaságban elvégzendő fel­adatoknak. Egyre inkább el­mosódnak, összeolvadnak az Úgynevezett „kampányok” szakaszai. A mezőgazdasagi nagyüzemek arra törekednek, hogy az iparhoz hasonlóan egyenletes elfoglaltságot biz­tosítsanak a mezőgazdaságban dolgozók számára. A téli hónapok alatt elfog­laltságot jelentett a leltárok elkészítése, az elmúlt év saz- dáikodási eredményeinek számbavétele, a zárszámadó közgyűlések, valamint a kong­resszusi küldöttválasztó köz­gyűlésekre történő felkészü­lés és azok megtartása. Egy­idejűleg megkezdődött az 1967. évi tervek elkészítése, a tervtárgyaló közgyűlések megtartása. Mindezek mellett a termelőszövetkezeti tagok részt vették a falu egyéb tár­sadalmi eseményeiben is. örvendetes, hogy a IX. pártkongresszus határozatai és az azt követő intézkedések megyénk termelőszövetkezeti parasztságának teljes egyetér­tésével találkoztak. Szövetke­zeti parasztságunk felelősséget érez a határozat reá vonatko­zó pontjainak megvalósításá­ért. Világosan megértette, hogy legfontosabb feladatai közé tartozik a termelés fej­lesztése, a termésátlagok és az árutermelés növelése. A ter­melőszövetkezeti gazdálkodás eredményesebbé tételén ke­resztül meg kell teremteni az életszínvonal további emelésé­nek feltételét. A nagyfokú „adminisztra­tív” elfoglaltság ellenére több termelőszövetkezetünk meg­kezdte az őszi kalászosok fej- trágyázását. Más termelőszö­vetkezeteknél a brigádveze- tők, az agronómusok most végzik az úgynevezett határ­járást, amikor is osztályozzák az egyes táblák növényzetét, vizsgálják a vetések állapotát és az élő növények számának és fejlettségi fokának megfe­lelően határozzák meg a hol­danként adagolandó 20—40 kilogrammos nitrogén ható­anyagot. Megkezdődött a sa­ját termésű vetőmagvak ve­tésre történő előkészítése. Armg a próbacsíráztatást leg­több üzem saját feladatként vég , addig a csávázás gyor­sabb befejezése érdekében igénybe kívánják venni a nö­vényvédő gépállomás gépeit. Azokon a táblákon, ahol a téli száraz fagyok, majd a vál­takozó intenzív felmelegedés nagymértékű felfagyást ered­ményezett, hemgerezéssel tö­mörítik a talajt a növény gyö­kérzetéhez. Gondot ókoz a pangó, káros vizeknek a vetésekről illetve a szántóföldekről történő le­vezetése. Azok az üzemek jártak el helyesen, ahol a víz­levezető barázdákat még a tél folyamán elkészítették és most csupán az árkok és csatornák tisztításáról kell gondoskod­ni. Ahol egyéb elfoglaltság miatt ezek a munkák elma­radtak volna, feltétlenül szük­séges, hogy sürgősen pótolják mulasztásukat. Üzemeink egyik legfonto­sabb segítői ma már a gépek. Mivel ezt jól ismerik az üze­mek vezetői, többségük azon fáradozik, hogy a gépek ide­jében és jól kijavítva rendel­kezésre álljanak. Kevesebb fi­gyelem jut viszont a munka­gépek javítására. Ezért nem szüksegtelen, ha valamennyi üzemben intézkedést tesznek a vezetők a munkagépek és esz­közök kijavításának meggyor­sítására. Éppen úgy, mint a termelő- szövetkezetek, a tsz-ek vezetői és szakemberei is „felnőttek” az önálló elhatározásra és cselekvésre. Nem igénylik a felülről jövő utasítást az ősz­ről elmaradt mélyszántások megkezdésének időpontjára, a talajelőkészítések minőségére, az agrotechnikai minimumok­ra történő kioktatásra vonat­kozóan. Naponta látják a ta­laj állapotát, változásait, s ki tudják választani a legopti­málisabb időpontokat a mun­kafolyamatokhoz. Minden két­séget kizáróan bizonyítják e;.t az utóbbi két évben elért szántóföldi termésátlagok. Jog­gal számíthatunk tehát arra. hogy megyénk valamennyi mezőgazdasági vezetője, szak­embere legjobb tudása és ké­pessége szerint a hozamok to­vábbi növelésén fáradozik. Ennek elérése érdekében min­dent megtesz a jó termés fel­tételeinek megteremtésére. Nagyon fontos, hogy törek­véseik a termelőszövetkezeti tagság részéről megértésre és támogatásra találjanak. Eh­hez az is hozzájárulhat, ha a szocialista munkabrigádoknak és a hagyományokkal rendel­kező versenymozgalomnak megadnak minden segítséget, eredményt ígérőén alkalmaz­zák az anyagi érdekeltség el­vét gazdaságukban. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk a maga részéről is törekszik a munkás—paraszt szövetség további szilárdításá­ra, ami ezen a tavaszon ab­ban is kifejezésre juthat, ha a március 15-ón megtartandó megyei termelőszövetkezeti ta­nácskozáson a küldöttek már arról tudnának számot adni, hogy valamennyi termelőszö vetkezetünkben megkezdték a gondos, szakszerű tavaszi munkát. Tóth Béla, a megyei tanács elnök­helyettese l-es választókerület: BRUTYO JANOS munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A Hazafias Hépfront országgyűlési képviselőjelöltjei Nógrád megyében Már csak két hét választ el bennünket a március 19-i általános választások napjá­tól. Megyénk választópolgárai jelölő gyűlé­seken fogadták el országgyűlési, képviselő- jelöltjeiket, akik ezekben a napokban vá­lasztási nagygyűléseken találkoznak válasz­tóikkal. Képviselőjelöltjeinket a Hazafias Népfront Elnöksége elfogadta. Jelöltjeink választási programja a párt IX. kongresszusának határozatából adódó feladatok megvalósításait hirdeti, ami azo­nos a Hazafias Népfront programjával. Céljuk, hogy az ország valamennyi dolgo­zóját mozgósítsák a szocializmus felépíté­sére, munkájukkal elősegítsék, hogy mind jobban javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei, emelkedjék az élet- színvonal, épüljön, szépüljön, gazdagod­jon hazánk, a Magyar Népköztársaság. 2-es választókerület: 3-as választókerület 4-es választókerület' 5-ös választókerület! GAJDAR PAL JEDLICSKA GYULA VARGA TIBORNE köztisztviselő, az MSZMP , .............. bányász, a székvölgyi bánya- Nógrád megyei Bizottságának haztartasbeü, a pásztói l-es üzem szocialista brigádvezetője első titkára számú óvoda vezetője SÜMEGI JÁNOS földműves, a szécsényf II. Rákóczi Ferenc Tsz elnök* 6-os választókerület: 7-es választókerület: 7-es választókerület: 8-as választókerület: SCHUCHMANN ZOLTÁN pedagógus, a balassagyarmati MŰM Egyesített Szakmunkás­képző Iskola igazgatója GAJDOS JANOS földműves, a Balassagyarmat és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet Igazgatóságának elnöke MAJOROS JANOS mezőgazdasági munkás, a herencsényi Lenin hagyaté­ka Tsz brigádvezetője RÓKA MIHÁLY munkás, vezérőrnagy Korszerű közlekedést teremtünk Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztatója A miniszter bevezetőjében rámutatott: ahhoz, hogy a köz­lekedéspolitika lényegét meg­értsük, világosan kell látnunk, hogy a közlekedés forradalmi változáson ment keresztül. modem technikának megfele­lően kell az egész közlekedés arculatát megváltoztatni. Nyilvánvalóan nerrr'lehet, és népünk, népgazdaságunk elleni bűn lenne, ha továbbra is a jelenlegi formában kívánnánk konzerválni a közlekedés adott vonalhálózatát és a kisforgal­mú, ezzel szemben rendkívül költséges vonalakat, vasútál­lomásokat álhumanizmusból fenntartanánk. Nálunk, ahol az emberekről való szociális gondoskodás in­tézményes, a kérdésnek inkább a romantikus vonatkozása vált ki ellenkezést. Ugyanis úgy vélik, sok községnek rangot ad, hogv vasútállomása van. Szeretném ezzel szemben hangsúlyozni, hogy a gyér forgalmú vasútállomások és vonalak megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha azok helyett új, korszerű közúti közlekedést tudunk biztosíta­ni. Ügy gondolom ez az ag­gályokkal szemben feltétlenül megnyugvással kell, hogy szol­gáljon — mondotta. Célkitűzéseink helyességé­nek alátámasztására egyébként legyen szabad elmondanom, hogy a rendelkezésre álló adataink szerint a vasúton be­lül az összforgalom töbi mint 80 százaléKa a mintegy 3000 km-es gerinchálózaton bonyo­lódik le, a forgalom további 15—16 százaléka pedig kb. 4500 km-es vonalszakaszon. Nyilvánvaló, hogy amikor ir> - dem vasutat akarunk épé - ni, és ezt rövidesen meg is fogjuk valósítani, ezt nem az egész hálózatra kiterjedően, hanem csak azon a mintegy 3000 km-en tesszük, ahol a (Folytatás a 2. oldalon) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents