Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

2 KrtCWÄD mea mÄrciti* 5. vasárnap EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) forgalom döntő része bonyo­lódik. Itt és csakis itt van szükség arra, hogy a világszín­vonalon álló legfejlettebb vas­úti technológiát megteremtsük. Lesz kb. 4500 km-es olyan há­lózat a vasútnak, amelyen ke­vésbé korszerű felépítményt létesítünk, nem villamosvonta­tást, hanem csak Diesel-vonta­tást fogunk bevezetni, mérsé­keltebb műszaki normák és forgalmi előírások szerint üze­meltetjük e vonalhálózatot. Ezenkívül lesz mintegy 2000 km-es gazdasági, valamint keskeny és normál nyomkö­zű vasút, amelyen a forgalom oly csekély, hogy perspektívá­ban, amikor az új közúti köz­lekedés előfeltételeit biztosíta­ni tudjuk, a forgalmat teljes mértékben beszüntetjük és a .vonalhálózatot felszámoljuk. Azt hiszem abban is vala­mennyien egyetértünk, hogy nem lehet a jelenlegi kocsi ra- kományú áruforgalomra üzem­ben levő mintegy 1100 állo­mást fenntartani, hiszen az állomások 40 százalékán az összforgalomnak csak 3 szá­zaléka bonyolódik le. Egr érdekes megállapodás Vitán felül áll, hogy az ilyen állomások fenntartása a nép­gazdaságra rendkívül súlyos terheket ró. Éppen ezért ilyen s ehhez hasonló állomásokat megszüntetjük, helyükbe kör­zeti állomások lépnek be, ame­lyek 15—20 km-es körzetben fogják kielégíteni a szállítási szükségleteket Ezeket aa állo­másokat modern rakodóberen­dezésekkel látjuk el, általában korszerűsítjük. Idevágó közlekedéspolitikai elképzelésünk szerint a terve­zett körzeti pályaudvarokon nem kívánunk közúti fuvaro­zási monopóliumot Jelenleg ugyanis a már meglevő körze­ti állomásokra az el- és a fel- fuvarozást kizárólag a KPM felügyelete alá tartozó gépko­csivállalatok végezhetik. Ezt az állapotot a mechanizmus szellemének megfelelően fel­oldjuk. Néhány hónapja a Földmű­velésügyi Minisztériummal olyan megállapodást kötöt­tünk, amely szerint a szövet­kezetek a továbbiakban az eddigi kötöttségeket feloldva teljes szabadságot élveznek a szállításokká! kapcsolatban. És ezt a lehetőséget később sem akarjuk megszorítani, sőt még tovább szélesítjük a népgaz­daság valamennyi közúti szál­lítási faktorába is. Ugyanígy az elmaradott javító bázis vo­nalán is széles körű szabadsá­got kívánunk adni . a tanácsi vállalatoknak, szövetkezetek­nek. kisiparosoknak egyaránt. Bővíteni akarjuk a gépkocsi­javítás bázisait — jelentette ki. Bislnsítfuh a modern közlekedés asapjait Ezután arról beszélt, hogy földrajzilag Magyarország centrális helyzetben van, s ennek tranzit-lehetőségeivel élnünk kell. Rajtunk keresz­tül jelentős forgalom bonyoló­dik le mind észak—dél. mind kelet—nyugat irányban. Külö­nösen a Szovjetunió és a nyu­gati tőkés országok közötti im­port—export forgalomban sze­retnénk minél nagyobb mér­tékben bekapcsolódni. Nyers- anyaghelyzetünk. egész nép- gazdasági összetételünk szük­ségessé teszi, hogy rendkívül nagy mértékben támaszkod­junk külKereskedelmünkre. Tudnunk kell azt is, hogy a mi saját export és import forgal­munk is komoly mértékű szál­lítási feladatok vállalását te­szi szükségessé. Minél inkább a magyar közlekedési eszkö­zökkel végezzük ezeket a szál­lításokat. annál nagvobb mér­tékben tudjuk az ország fize­tési mérlegét javítani. Azt hi­szem, hogy ez szintén olyan közlekedéspolitikai célkitűzés, amivel mindenki egyetérthet. Az elmúlt 5—6 év alatt mi nemcsak növeltük a kapaci­tást, de a kapacitásnövelést igyekeztünk úgy végezni, hogy amellett a modem közleke­désnek alapjait is biztosítsuk. Nemcsak azzal törődtünk, hogy a vasút teherbíró képes­ségét, szállítóképességét nö­veljük, de elkészítettük a mo­dem vasút tervét, és amit a fejlesztés érdekében tettünk, ennek a vonalán tettük. Ma már ott tartunk, hogy a vasút ebben az évben az összforga­lomnak közel 50 százalékát Diesel- és villamos vontatás­sal teljesíti, 1968-ban pedig átlendülünk az 50 százalékon, egyre kevesebb lesz a gőzvon­tatás. Most már egészen más vasutunk van, mások a közúti közlekedési léhetőségek is, most már mindinkább ennek a fejlettebb közlekedési tech­nológiának megfelelően kell és lehet elképzeléseinket végre­hajtani. De van még egy dolog, amit a fejlesztés kapcsán feltétlen figyelembe kell venni. Neve­zetesen: van mintegy 1200 km- es rendes nyomközű vasútvo­nal, azonkívül kb. 900 km-es gazdasági vasút, amelyen az összes forgalomnak csak mint­egy 3—4 százaléka bonyolódik le. Ezen vasútvonalak állapo­ta megépítésük óta változat­lan, sínrendszere még a régi, kis teherbírású, elavult Fontos a takarékos gazdálkodás Beszélt a továbbiakban a gazdaságtalan szállításokról. Nyugati ipari államokban mindenhol azt tapasztaltam. — jelentette ki, hogy kisebb volt a szállítási teljesítmény-felfu­tás. mint a termelés felfutá­sa Nálunk az 1962—63. évek­ben, amikor az ipari termelés kb. 7 százalékkal emelkedett, a szállítási teljesítmény 12—13 százalékkal növekedett Egész­ségtelen szállítási szükséglet előtt álltunk, és intézkednünk kellett, a szállítási teljesítmé­nyekkel való takarékos gaz­dálkodás előmozdítására. Az arány ma már helyesebb. 1966. évben ugyanannyi volt a szál­lítási teljesítmény-felfutás, mint a termelés felfutása. Ez a bizon^ték arra. hogy ezen a vonalon most már egészséges szemlélettel állunk szemben. A hazai gyártóbázis meg­teremtése vonalán újabb lépés volt, hogy a Gazdasági Bizott­ság elfogadta Győrben vas­úti teherkocsigyár létesítését, évi 3000 kocsi kapacitással. Mindig bizonytalan volt, hon­nan kapunk külföldről teher­kocsikat. A győri vagongyár üzembe állításával a MÁV teherkocsiparkját hazai gyár szerkeszti és gyártja le a kor­szerű közlekedési igényeknek megfelelően. Kohászatunk biztosítja a megfelelő minőségű sínek le­gyártását, vasbetonalj gyá­runk kapacitása évi 1 millió darab, ezen a téren exportké­pesek is vagyunk. Már korábban megvettük az Integra-licenciát, hogy meg­teremthessük a korszerű au­tomata biztosítóberendezések hazai gyártását. A vonatbe­folyásoló berendezéseknek gyártását szovjet dokumentá­ció alapján előkészítettük ás a Telefongyárba adaptáljuk. A közúti közlekedés fejlesz­tésének egyik legkényesebb része a közúti gépjárművek motorjainak a gyártása. Meg­vettük a francia Renault— Man motor brenciát, egy-két éven belül 230 Le-s motoro­kat fugunk gyártani, ami alapját képezi az autóbusz- . gyártás és tehergépkocsi gyár­tás fejlesztésének. ílefren százalék autóbuszon Ellenkező példát is említ­hetek, ami megmutatja, mit jelent az ipari bázis megléte vagy hiánya. Egyik legna­gyobb problémánk, hogy nem tudunk a posta és hírközlés vonalán a rendkívül sok jo­gos telefonigénynek eleget tenni. Ang'iában, Franciaor­szágban is fél évig tart, amíg az igénylők telefont kapnak, azonban mi sajnos félévi vá­rakozással sem tudjuk az ige nyék kielégítését biztosítani Tudnánk átcsoportosítani, va­lamivel kevesebbet áldozni máshova. Azonban a jelenleg gyártott telefonközpontrend­szer lényegében megegyezd az 1928-ban üzembe helyezett távbeszélő központtal. A személvszállításra vonat­kozó távlati elképzeléseink­ben a közúti közlekedésnek jut nagy szerep. 1980-ban az utasoknak kb. 70 százaléka főleg helyközi vißzonvlatban már autóbuszon fog közleked­ni. A vasúti közlekedésre az elővárosi munkásvonatok tö­megközlekedése és Budapest Miskolc, Debrecen, Nyíregy­háza, Szeged, stb. nagy váro­sok közötti távolsági személy­forgalom lebonyolítása ma­rad. A motor-licencia vételé­vel és a győri gyár fejlesztésé­vel 1971—1972-ben évi 7—8000 autóbuszt fogunk gyártani, ami már jelentős szám. Erm a hazai bázisra ténylegesen építeni tudunk autóbusz-köz­lekedésünk fejlesztésében. Nemzetközi kérdéseket is felvetettek. Három kérdéssel «v.v’aikozné'k Az egvik az OPW, a KGST tagállamok közös kocsiparkja. Rendkí­vül nehezen indult meg en­nek kialakítása, és minden büszkeség nélkül mondha­tom. hogy a magyar vasú' már akkor próbálta ezt a kő zös kocsiparkot kialakítani amikor a nyugatiak még csak gondolkodtak ezen. A kezdet! nehézségek megszűnése óta a’ OPW eredményesen műkö­dik. Még 1965-ben beléptüni- az Interfrigó szervezetbe amely az export szempontjá­ból fontos hűtőkocsi ellátó sunkat biztosítja. A múlt évben beléptünk és ettől idegenforgalmi szem "ontból sokat remélünk a nemzetközi Európa-busz szer­vezetbe. Természetesen to­vábbra is igyekszünk fejlesz­teni nemzetközi kapcsolata­inkat a közlekedés valameny- nyi területén. Diplomáciai lépések az európai biztonság megteremtésére — Genfben foyícnódort az „atomsorompó-tárgyalás" — Eszkaláció Vietnamban — Feszültség Adenben Az Egyesült Államok viet­nami agressziójának további súlyos fokozódása mellett az elmúlt héten az európai kér­dések kerültek a nemzetközi érdeklődés központjába. Az események két pólusa nem vá­lasztható el egymástól. Éppen a Pravda mutatott rá a napok­ban. hogy az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója köz­vetlenül veszélyezteti az euró­pai bélkét is, mert az amerikai politika mind jobban összefo­nódik és szövetkezik Nyugat- Németország revansista erői­vel Ezért keltenek érdeklő­dést azok a kezdeményezések és diplomáciai lépések, ame­lyekkel a Szovjetunió és az európai szocialista országok az európai biztonság megte­remtéséhez vezető göröngyös utat egyengetik. A magyar pártvezetők — Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly — is az euró­pai biztonság kérdéséről cse­réltek véleményt Moszkvában az SZKP vezetőivel Varsóban a Gomulka és a Novotny ve­zette küldöttségek tárgyalása eredményeként — meghosz- S7abbították a húszéves cseh­szlovák—lengyel barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. amely a nyugatnémet revansizmussal szembeni gát­építés egyik fontos alkotóele­me Kontinensünk biztonságá­nak kérdéseivel foglalkozott Varsóban az a szerkesztőbi­zottsági értekezlet is, amely fontos lépés volt az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívásához. Erre a tanácskozásra április végén Karlovy Varyban kerül sor, hogy tovább fejlessze azo­kat a konstruktív gondolato­kat. amelyek a jelenlegi kato­nai 'tömböknek egy kollektív biztonsági rendszerrel való felváltására irányulnak. A Bé- ke-Világtanács elnökségének prágai ülése is foglalkozott az európai biztonság kérdéseivel, s nyilatkozatában rámutatott hogy az atomsorom pó-egyez- mény aláírása hasznos lenne Európa és az egész világ szá­mára. Ezért a gerfi leszerelé­si értekezletnek mielőbb meg kell kötnie ezt' a szerződést, s ily módon megakadályozhatok az NSZK atomtörekvései. Nyugat-Németország azon­ban éppen a Genfben ismét megkezdett leszerelési tárgya­lások idején hangoztatja el­lenkezését az atomfegyverek elterjesztését tiltó megállapo­dással szemben. Lord Chalfont angol leszerelési miniszter Genfben lényegében elutasí­totta Bonn atomigényeit. Az atomfegyverek valamilyen mó­don való birtoklásáért folyta­tott újabb nyugat-németorszá­gi kampányt más küldöttségek is bírálták a genfi tanácskozá­sokon. Az európai biztonság megteremtése elképzelhetetlen az atomsorompó leeresztése nélkül, hiszen az atomfegyve­rekre áhítozó nyugat-német militaristák nyíltan hangoztat­ják revansista terveiket. A leszerelési tárgyalásokkal függ össze, s az elmúlt hét egyik legjelentősebb világpoli­tikai eseménye az a levélvál­tás, amelynek keretében Ko­szigin szovjet miniszterelnök Johnsonhoz intézett válaszá­ban kifejezte készségét, hogy a szovjet kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni a táma­dó és a védelmi rakétafegyve­reik korlátozásáról. A megoldatlan nagy kérdé­sek rendszerezését azonban to­vábbra is megnehezíti az Egyesült Államok vietnami agressziója Ügy tűnik, hogy Washingtonban a „galambok” fölé kerekedett „héják”, a Pentagon tábornokainak el­képzelései érvényesülnek. Az eszkaláció újabb lépcsőfokai­ra került sor az elmúlt nyolc nap alatt: tüzérséget, messze- hordó lövegeket is bevetettek a demilitarizált övezet és a VDK területe ellen. Az ame­rikai 7. flotta hajói pedig sza­bad kezet kaptak a Vietnami Demokratikus Köztársaság dé­li partvidékének ágyúzására. Az eszkalációra a dél-vietnami partizánok sorozatvetőkkel vá­laszoltak. és súlyos vesztesé­geket okoztak a Da Nang-i amerikai támasznonton. A há­ború fokozása tükrében most tovább csökkentek a tárgvalá- sokra vonatkozó kilátások. Hanoiban ismét hangoztatták, hogy a VDK csak az amerikai bmbatámadások feltétel nél­küli beszüntetése után hajlan­dó a tárgyalóasztalhoz ülni. Az ázsiai események alaku­lására kedvezőtlen hatást gya­korolhatnak az indiai parla­menti vá.asztások eredményei. A kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt tizenhat ál­lam közül nyolcban vereségei szenvedett, s a központi par­lamentben is csak minimális többséget szerzett. Keralában és Nyugat-Bengáliában balol­dali egység-kormány alakul­hatott, azonban a Jobboldal is fontos pozíciókat hódított él. Máris éles küzdelem bontako­zott ki a 13 hónapja Indira Gandhi által betöltött minisz­terelnöki posztért. A jobb- szárny Deszai volt pénzügymi­nisztert szeretné a kormány- rúdnál látni, s tőle várják az Indiái politika további jobbra- tolódását is. Lehetséges azon­ban, hogy a szakadás elkerü­lése végett a Nemzeti Kong­resszus végül is kompromisszu­mos személyben, esetleg Csá­ván volt belügyminiszter je­lölésében egyezik meg. Ázsia „kapujában”, Aden- ben egymást érik az angol-el­lenes tüntetések. A hazafiak elleni brit terrorakciókra vála­szolva a felkelők bombát dob­tak egy angol fő tisztviselő házára, és megtámadták a brit katonai járőröket Az általá­nos sztrájk és a fegyveres el­lenállás meghirdetése irányí­totta a figyelmet Adenra és a dél-arábiai eseményekre. Je­men ellen fokozódik az impe­rialista hatalmak aknamunká­ja, most azonban éppen ennek a támadásnak egyik bázisa, Aden ingott meg. Egyúttal az adeni brit gyarmati uralom, és a csődbe jutott „Szueztől ke­letre” politika tarthatatlansá­gát mutatják a jelenlegi ade­ni események, amelyek a kö­zép-keleti helyzet úiabb kié­leződéséhez vezethetnek, hol­ott e héten megegyezéssel zá­rult a hónapokon át válság­gal fenyegető vi«zálv Szíria, és az ir*ki olajat kiaknázd angol—amerikai monopólium, az IPC között. Sebes Tibor Wes! Point és Dél-Vietnam Nem feladatom elemezni, miért vállalkozott John Ste^ inbeck a bombázók dicsőíté­sére. Arra is csak utalnék, hogy a harmincas évek végén, a fasizmus kibontakozásának idején nálunk is voltak tehet­séges művészek, akik elárul­ták azt, amiben addig hittek és müvükben kifejeztek. Nem célom bizonygatni tehát, hogy volt már példa az írástudók árulására, hiszen ez nem eny­híti senki bűnét, legfeljebb arra figyelmeztet, hogy az igazi tehetségnek is mennyi­re óvnia kell magát többek között á „Lement a hold”-ban is emlegetett árulás örvényé­től. Eszembe jut viszont egy má­sik amerikai tudósítás, amely pár évvel ezelőtt, 1962-ben ugyancsak egy kiváló ameri­kai író katonák közt tett lá­togatását adta hírül. William Faulkner Nobel-díjas tró a West Point katonai akadémiá­ba látogatott el, ahol az Egye­sült Államok leendő katona­tisztjei érdeklődéssel hallgat­ták az akkor 65 éves ember előadását az írók feladatáról a jelen körülményei között. „Vágja el a torkát és hagy­jon fel az írással” az az író, aki meg van elégedve életművé­vel — mondotta Faulkner. Az előadás folyamán a legna­gyobb tapsót viszont a nacio­nalizmussal kapcsolatos kije­lentései váltották ki. A naci­onalizmus szelleméről beszél­ve rámutatott arra, hogy „ha a nacionalizmus szelleme be­jut az irodalomba, akkor az már nem irodalom többé”. Ezzel lényegében elvetette a fehér felsőbbrendűséget, a fa­ji és envéb uszítást hirdető „nemzeti” és „fajvédő” „iro­dalmi” termékeket. A tisztjelöltek, mint a tu­dósításból kiderült, akkor meglepő tájékozottságot mu­tattak Faulkner müveinek vi­lágában, hiszen hetek óta ké­szülődtek a látogatásra. A kérdés csak az volt, hogy az író story-jainak bemagolásá• val az írások mély tanulsága­it és humanizmusát is átvet­ték-e? Reméltük, hogy a -vele történt személyes találkozás és müveinek megismerése nem múlik el ns/omt-Ionul a nyugati világ eot/ik legna­gyobb hadserege tisztjeinek emlékezetében. Ügy látszik elmúlott Nem­csak a tisztekében, erre utat John Steinbeck vietnami Iá- togatása. Vajon mit tanácsolna ma Faulkner Steinbecknek? Tóth Elemér MINDKÉT SZELVÉNY BEEKKlEZÉSÍ HDTflITÍÜEIE. MÁRCIUS ISY HiTIH KIT SZÜMSORSBlAS: DÚLÓ KÍllÖN SZELVÉNYEK SZáMSORSOLfiSH.

Next

/
Thumbnails
Contents