Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

2 NOGRAD to<57 märelus 30. csütörtök i Gromiko az EAK-ba utazott Teljesítve as internacionalista kötelességet „Dictatura no9 libériád si!" A Pravda vezércikke az SZKP XXIII. kongresszusának évfordulójáról Ságéért folyó aktív harc. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán rö­vid baráti látogatásra az Egye­sült Arab Köztársaságba uta­zott. A szovjet miniszter — mint á TASZSZ jelentése rá­mutat — a Szovjetuniót és az Egyesült Arab Köztársaságot egyaránt érdeklő kérdésekről folytat tárgyalásokat az afri­kai ország vezetőivel. Garrison bizonyít Mark Lane amerikai jogász, a Warren-bizottság megállapí­tásaival szembeszálló „Elsietett ítélet” című könyv írója, ked­den hivatalában felkereste Jim Garrison kerületi ügyészt. A megbeszélés után Lane azt mondta az újságíróknak, hogy a kerületi ügyész szemlá­tomást gondosan összeállított bizonyítási anyaggal rendelke­zik és ha az ügy véglegesen lezárul „a világ szeme-szá ja is eláll”. Egy évvel ezelőtt nyílt meg az SZKF XXIII. kongresszu­sa. Ebből az alkalomból a Pravda vezércikkben méltat­ja az SZKP politikáját, a kongresszus határozatainak megvalósulását. A vezércikk megállapítja, hogy az elmúlt esztendő bél­és külpolitikai eseményei ma­radéktalanul igazolták a XXIII. pártkongresszuson ki­dolgozott politikai vonal helyességét. A gazdasági fejlődés üte­me meggyorsult. 1966-ban a nemzeti jövedelem, az ipar és a mezőgazdaság bruttó- termelésének 'és a dolgozók reáljövedelmének növekedése meghaladja a kongresszus öt évre szóló irányelveiben megjelölt’ ütemet. Javult a lakosság élelmi­szerekkel és iparcikkekkel való ellátása. Ugyanakkor a párt látja azokat a nehézsé­geket is, amelyek néhány árucikk dolgában az ellátás­ban még tapasztalhatók. Bár az iparcikkek gyártása meg­növekedett, még mindig nem sikerül egyes árucikkekből kielégíteni az igényeket. Most nagyszabású intézkedések történnek a termelés fellen­dítésére ezekben az ipar­ágakban. Sokat tesznek a la­káskörülmények javításáért is. A párt, miközben megva­lósítja és fejleszti a lenini normákat, gondoskodik a munka kollektív elvégzése elvének tökéletesítéséről, a párton belüli demokrácia fejlesztéséről, a bírálat és az önbírálat elvének megvalósí­tásáról, a kommunisták él­csapat-szerepének fokozásá­ról, felelősségük növekedésé­ről, a pártszervezetek és a dolgozó tömegek kapcsolatai­nak erősítéséről. A Pravda ezután hangsú­lyozza, hogy szilárdan és kö­vetkezetesen valósul meg az SZKP lenini külpolitikai vo­nala. A párt internacionalis­ta kötelességéhez híven min­den erejével azon van, hogy erősítse a szocialista' rend­szert, annak egységét, fo­kozza a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom összefogását, a marxizmus- leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján. A szovjet állam külpo­litikájának lényege az impe­rializmus ellen, a békéért, a biztonságért, a népek barát­A Pravda hangoztatja, hogy növekszik az amerikai impe­rialisták rablótámadása ellen harcoló vietnami nép igaz ügyének nemzetközi támoga­tása. Pártunk és népünk nem hagyhatja figyelmen kívül Mao Ce-tung és csoportjának kalandor politikáját, amely a Szovjetunió és a többi szoci­alista állam ellen, a nemzet­közi kommunista mozgalom ellen és a harcoló Vietnam támogatását szolgáló akció­egység megtorpedózására irá­nyul. A szovjet nép határo­zottan visszautasítja a jelen­legi pekingi vezetők nagyha­talmi szakadár politikáját, amelynek semmi köze a marxizmus-leninizmushoz. De országunkban senki sem tesz egyenlőségjelet Mao Ce-tung csoportja és a kínai nép kö­zé. Hisszük, eljön az az idő, amikor a kínai kommunis­ták és az egész kínai nép elég erős lesz ahhoz, hogy a szocializmus és a dolgozók nemzetközi szolidaritása ér­dekeivel összhangban visz- szajuttassa országát a Szov­jetunióval és a többi szoci­alista állammal való barát­ság és együttműködés útjára. Pablo Picasso, a világhírű művész a francia sajtóhoz el­juttatott nyilatkozatában ha­tározottan cáfolta az egyik spanyol napilap célzat06 hí­resztelését, miszerint a nagy mester rövidesen Spanyol- országba utazik. „Azok az okok, amelyek miatt Franco uralomrajutása óta nem láto­gattam szülőföldemre, jól is­mertek. Minden olyan hír, amely szerint ebben a tekin­tetben megváltozott az állás­pontom, hazugság” — mon­dotta Picasso. Aligha kell magyarázni, mi­lyen okok késztették Picassot szülőföldje elhagyására: a fa­sizmus tobzódása, a Franco rendszer parancsuralma, a demokratikus szabadságjogok gúzsbakötése — amelyet na­gyon sok honfitársával együtt Picasso sem tudott elviselni. A szörnyű terror nyomán évekig látszólag nyugalom ho­nolt Spanyolországban. Az ef­féle látszólagos társadalmi béke — amikor a gyárosok békében és háborítatlanul zsarolhatják munkásaikat, s a parasztok jelentős része anya­gi csődbe jut, majd külföldi munkára kényszerül, — ha­marosan csalókának bizonyult. Az RKP Központi Bizottságának ülése BUKAREST (MTI) Március 27-28-án plenáris ülést tartott a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága, mint a szerdai ro­mán sajtó közli, a plénum intézkedéseket tanulmányo­zott az állami gazdaságok vezetésének, tervezési-, pénz­ügyi- és szervezési munkájá­nak megjavítására. LA PAZ (MTI) A bolíviai kormány hétfőn rendkívüli állapotot hirde­tett ki az ország délkeleti • te­rületein és a hadsereg ked­den a légierő támogatásával megkezdte a népfelszabadító erők vélt rejtekhelyeinek be­kerítését. A bolíviai belügyminiszté­rium bejelentette 41 balolda­li érzelmű személy letartóz­tatását. Az ülés egyhangúlag jóvá­hagyta a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottságának in­tézkedéseit, amelyeket a Ro­mánia és más országok kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés kiszélesítése érdekében ho­Kolumbiában szintén meg­megújuló harcok folynak a hadsereg és a gerillaerők kö­zött. Kedden Cartago közelé­ben folyt le harc, amelyben 7 katona és egy tiszt vesztet­te életét. Venezuelában a belügymi­nisztérium a „gerillamozga­lom szempontjából fontos személyek” letartóztatásáról adott ki közleményt. cosok szerdán hajnalban Da Nang közelében lelőtték az amerikai légierő egy Dragon Ship típusú gépét A kétmoto- ros repülőgép hatfőnyi sze­mélyzete életét vesztette. A dél-vietnami külügymi­nisztérium szerdán bejelen­tette, hogy ENSZ-iképviselői Genfben erélyesen tiltakoztak a svájci kormány döntése el­len, amely engedélyezd, hogy Genfben, az ENSZ európai képviseletének székhelyén tartsák meg a „Paeem in ter- ris 2.” nemzetközi értekezletet. Ezt a konferenciát a kalifor­niai Santa Barbarában műkö­dő „a demokratikus intézetek tanulmányozását végző köz­pont” kezdeményezésére hív­ták össze, hogy megvitassák a vietnami konfliktus békés ren­dezésének módjait. Az érte­kezletre 70 ország mintegy 500 képviselőjét várják. Fhan Khac Suu, a dél-viet­nami alkotmányozó nemzet­gyűlés elnöke szerdán beje­lentette, hogy jelöltetni fogja magát a szeptember elsejei el­nökválasztáson. Az új alkot­mány értelmében megtartandó választásra hivatalosan még nem jelentette be jelölését sem Ky miniszterelnök, sem Nguyen Van Thieu államfő. Az elégedetlenség hullámai szinte nap mint nap végig hömpölyögnek Spanyolorszá­gon. Munkások, haladó szelle­mű egyetemisták és parasztok visszhangozzák: ..Dictatura no, libériád si!” (Diktatúra nem, szabadság igen!) Figyelemre méltó, hogy a változás szük­ségességét érző katolikus pa­pok is tevékeny részt vállal­nak az országos méretű Fran- co-ellenes kórusban. Sok he­lyütt a tüntető fiatalrác olda­lán találjuk őket Emiatt egy fiatal navarrai pap a napok­ban került a madridi bíróság elé. Azzal vádolják, hogy cik­kében „megcsorbította Franco nemzeti mozgalmának tekin­télyét”. Impozánsak az utóbbi he­tek diktatúra-ellenes megmoz­dulásai. A vezető erő ezúttal is az annyi hősi harcon át­esett spanyol munkásság. A gazdasági helyzet romlik. Amint a londoni Times írja. Az IPA „fiai” Rendőröli 46 országnak — Elnökgyilkosság-gyakorlat — Látogatás Fort Bragg-ben zott. Erősödik a nép felszabadító mozgatom Vietnami hírek Dél-vietnami szabadsághar­A rádió és a ív mai műsora KOSSUTH KADIO: 8.22: Timmy-Tom. Mesejáték IH. — 8.46: Népdalok, csárdások. — 9.10: Időszerű nemzetközi kér­dések (isin.). — 9.20: Két Mozart-trió. — 10.10: Családi maga­zin. — 11.05: Zenés párbaj. — 11.50: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekei. — 11.58: Hallgatóink ügyeimébe. — 12.15: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.19: Arturo Toscanini Csajkovszklj-műveket vezényel. — 11.20: Ifjú. Kovács Imre népi zenekara játszik, Nemes Rózsa és Sikolya István énekel. — 15.15: Tanyavilág. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.00: Hírek. Nemzetközi lapszem­le. Időjárás. — 17.45: Sír az oroszlán---- — 18.44: Ifjú­m unkás parlament. — 19.30: Piros postaládák. — 19.35: Köz­vetítés a Zeneakadémiáról. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának bérleti hangversenye. Vezényel: Erdélyi Miklós. — Közben: Kb.: 20.40—20.53: Koczkás Sán­dor könyvszemléje. — Kb.: 22.10: Hfrek. Sporthírek, Idő­járás. — Kb.: 22.30: Csikós István cimbalmozik. — 22.40: Szociológia útján H. A mozgékony társadalom. 23.00: Tánc­zene. (Ezt a műsort a Hamburgi Rádió is közvetíti.). — 23.30—0.25: Operarészletek. — Közben: 24.00—0.10: Hírek, idő­járás. PETŐFI RADIO: 10.00: Verdi: Az álarcosbál. Háromfcl- vonásos opera. — 12.15: Forradalmi Ifjúsági napok. — 12.30: Zenés est hat tételben. (A tegnapi adás ism.). — 13.32: A jazz kedvelőinek. — 14.00: Kettőtől — hatig ... A Petőn Rá­dió zenés délutánja. — 18.10: Színes népi muzsika. — 18.55: Hangverseny a stúdióban. — 19.30: Miért szükséges a piackutatás? — 19.45: Fényes Szabolcs táncdalaiból. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.S0: Cigányszerelem. Rész­letek Lehár Ferenc operettjéből. — 21.22; Vörös és fekete. — 22.00: Verbunkosok. — 22.20: Hanglemezgyűjtök húszperce. — 22.40: Perry Como lemezeiből. — 23.00—23.15: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Szünidei matiné. — 10.20: Utód. — Magyarul beszélő NDK TV-film (ism.). — 17.13: Műsorismertetés. — 17.15: A Magyar Hirdető műsora. — 17.25: Száz kérdés — száz fe­lelet. — 18.10: Hirek. — 18.15: Telesport. — 18.40: Uj köny­vek. — 18.45: A világ térképe előtt. — 19.00: Kapcsoljuk... Helyszíni közvetítés. — 19.30: Falusi dolgokról. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: A Gioconda-mosoly. Magyarul beszélő angol Hím. — 21.35: Reflektorfényben a 'özizlés. — 22.05: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 15.25: Spartak Tmava — Lazio Ró­la KEK labdarúgó-mérk. — 17.15: Filmhíradó. — 17.25: \rany-kamera. — 19.00: TV-Híradó. — 19.45: Csendes Don. Szovjet film, 3 rész. Washington Georgetown-i negyedében, egy 1761-ben épült egykori dohányraktárban mű­ködik az Egyesült Államok egyik legkülönösebb intézmé­nye: a nemzetközi rendőraka­démia, angolnyelvű betűrövi­dítésével: az IPA. Az évi 220 ezer dollárért bérelt épület­kolosszusban kapott helyet Amerika egyik legmodernebb lőgyakorlótere éppúgy, mint az IPA ötezer kötetes könyvtára, amelynek szolgálatait rendőri szakirodalom-ügyben olykor még a washingtoni pénzügy­minisztérium is igénybe ve­szi. . 4% FBI-nél kezdte.,. Az IPA tanfolyamait Latin- Amerikából, Afrikából és Ázsiából összesen negyvenhat ország rendőri szakemberei lá­togatják. Az IPA vezetői így talán nem lőnek túl a célon, amikor azt mondják, hogy a tanfolyam a világ minden tá­ján száz- meg százezer rendőr akcióit befolyásolja. A kérdés most már csupán az, hogy milyen irányban. Az IPA igazgatója, Michael McCann az FBI-nél kezdte pályafutását. A kiképző köz­pont élére 1963-ban került. A sors különös szeszélye folytán mindmáig megtartotta azt a másik funkcióját is, amelynek teljes neve így hangzik: Nemzetközi Fejlesztési Ügy­nökség Belbiztonsági Osztályá­nak Oktatási Főnöke. Magya­rán: arról van szó, hogy az IPA__az amerikai sajtó állí­t ása szerint —’a washingtoni külügyminisztérium jóváha­gyásával, a fejlődő országok­nak nyújtott segítség címén az FBI módszereit és csápjait igyekszik elterjeszteni. A New Republic című folyóirat munkatársa kérdésére ugyan az IPA igazgatójától azt a választ kapta, hogy a nemzet­közi rendőrképző működésé­ben „nincs semmi titkos”, de tény, hogy az IPA program­ját még soha hivatalosan nem publikálták, mert — mint az igazgató mondotta — „abból csak a kommunisták húzhat­nának hasznot. ■..” Mindenesetre tény, hogy az IPA külföldi hallgatói beirat­kozáskor négy szakkönyvet kapnak. Az egyik az FBI min­denható főnökének, Edgar Hoovernek a munkája, egy másik: a partizánelhárítás módszertanát ismerteti. (To­vábbi két kézikönyv a hagyo­mányos rendőri feladatokkal foglalkozik.) Ha tüntet az egyetem ••• A gyakorlati foglalkozások egy képzeletbeli köztársaság: San Martin képzeletbeli fővá­rosának, Rio Bravos-nak ope­ratív rendőri térképe előtt zajlanak. Az oktató célzatú „hadijáték” keretében a hall­gatók ügyeletes tiszteket vá­lasztanak maguk közül, ők ülnek a telefonok és a táv­gépírók mellé. Aztán az ame­rikai tanfolyamvezetők jelzé­sére befut a jelentés: „kom­munista ügynökök zavargáso­kat provokáltak az egyete­men”. A feladat: letörni az akciót. Nem kell hozzá külö­nösebben figyelmes újságolva­sónak lenni, hogy felfedezzük az összefüggést: egyrészt a forrongó Latin-Amerika napi eseményei, másrészt a wa­shingtoni kiképző központ rendőrtanfolyamának példá­ja között. Ónként adódik a következtetés, hogy az Egye­sült Államok az IPA révén igyekszik bebiztosítani magát arra az esetre, ha az Ameri­kai Államok Szervezetében végképp hajótörést szenvedne dédelgetett terve: az Amerl- ka-közi állandó intervenciós csapatok felállítása. Egy film — és sok minden Az IPA-hallgatók egyik visszatérő feladata: megakadá­lyozni egy képzeletbeli me­rényletet, amelyet természete­sen ugyancsak a képzeletbeli San Martinban terveznek a nem kevésbé képzeletbeli San Gregario hivatalos látogatásra érkezett elnöke ellen. San Martint McCann-ék ta­lálták fel. még 1963-ban, ami­kor az IPA a Panama-csator­na övezetében működött. Az ország ugyan képzeletbeli, de az a film, amelyet négy esz­tendeje, a külügyminisztérium áldásával — és potom ötven­ezer dollár költséggel — készí­tett az IPA, meglehetősen va­az infláció Spanyolországban egyre fokozódik. A bérből én fizetésből élő tömegek emiatt növekvő megélhetési gondok­kal küzködnek. A Sigle című spanyol hetilap így ír őrről: „Az országban számos család hayi jövedelme nem haladja meg a 2500 pesetát, ami egy- harmada a létminimumnak. Több mint hétmillió spanyol nyomorúságos körülmények között lakik.” E hétköznapi gondok min­denek előtt gazdasági harcok­hoz vezettek. Echevarri acél­ipari munkásai hónapokon át sztrájkoltak. A madridi Stan­dard Electrica egy^k gyárában négyezer munkás ülősztrájkot rendezett, a vasutasok pedig országos bérkövetelő mozgal­mat indítottak. Eközben a munkás szolidaritás nagyszerű példái születtek. A barce­lonai fémipari munkások százharmincezer pesetát gyűj­töttek és továbbítottak Echevarri munkástársaiknak. Bár a nagy társadalmi meg­mozdulás mindenütt gazdasági követelésekkel kezdődött, a haladó szellemű munkások, diákok és parasztok által irá­nyított akciók ma már sok­helyütt határozott politikai követelésekbe csaptak át. Ezt látva a madridi kormány he­lyenként gazdasági részenged­ményeket tesz, hogy megkísé­relje politikai bázisának meg­őrzését. E meggondolásból fa­kad az a közelmúltban szüle­tett döntés is, hogy a vasuta­sok napi minimális bérét 84 pesetában (mintegy 30 forint) állapították meg. A fokozódó rendőriem» mellett ezzel is válaszol a francoista rezsim... A mun­kások természetesen a ki­sebb mértékű béremelést is elfogadják, de ugyanekkor to­vábbi béremelést, munikaidő csökkentést, szakszervezeti szabadságot, valamint a létar­tóztatott munkások és diákok szabadonbocsátását követelik. A nagy társadalmi erőpróba tehát tovább folyik, s remél­hetőleg egyszer olyan stádi­umba is eljut, amikor Picasso és társai szülőföldjükre lép­hetnek. M. B. lósághű. A San Martin-i rend­őrség akcióit ugyanis — a pa­namai, az argentin, a venezu­elai, a bolíviai, a brazíliai, a columbiai, a dominikai, az ecuadori, és persze az ameri­kai rendőrség hadműveletei illusztrálják. A „hadművelet” szót nem véletlenül használ­juk, mert a negyvenhat per­ces film — ajánló szövege szerint — azt mutatja be, ho­gyan harcol egy latin-ameri­kai ország polgári rendőrség« „a felforgató jellegű zavargá­sok ellen”. Félreértések elkerülése vé­gett a tanfolyam hallgatóinak még néhány további oktató­filmet is levetítenek: egy ti­zenkét perces színes produk­ciót (a címe: Gumibot...), egy nem kevésbé szemléletes tá­jékoztató anyagot, amely azt mutatja be: „Hogyan alkal­mazzuk a könnygázt a rend­fenntartásra?”, s végül a Pentagon kétségtelenül izgal­mas tanfilmjét, a Harmadik Kihívást, amely a partizán­háborúkat elemzi. Nyilván nem véletlen, hogy az IPA hallgatóit e változatos műsor után kirándulásra viszik Fort Bragg-be is, ahol az ameri­kai különleges hadviselési ki­képző központ működik ... Washington, amely Vietnam­tól Dominikáig már nem egy­szer igazolta, hogy a világ csendőrének szerepére pályá­zik, az IPA félreérthetetlen programjával a szó szoros ér­telmében felcsapott — a vi­lág csendőrüsztképzőjének. Míg azonban — például Vi­etnamban és Dominikában — az Egyesült Államok közvet­lenül és nyíltan kompromi tál- ta magát, az IPA igazi veszé­lye az, hogy általa Washington álcázva, egy-egy ország helyi erőszakszervein át kívánja ér­vényre juttatni a maga befo­lyását. S. P.

Next

/
Thumbnails
Contents