Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

1967. március 30. csütörtök tionsin 3 Újítók között Tizenhét Központi konyha épül Aranyérmesek és jelöltek Hárman már elnyerték, ketten pedig rövidesen meg­kapják az aranyérmet. El­nyerésének feltétele: az újí­tók újításának értéke halad­ja meg az egymillió forintot, illetve a kifizetett díj érje el a rendeletben előírt újí­tási összeget. Az aranyérmesek közül, amikor Szabó Gyulát keres­tem a Salgótarjáni Acéláru­gyár technológiai osztályán, azt mondták munkatársai; — Csehszlovákiába utazott. Fe- rencz Géza nevének említé­sekor is rövid volt a válasz: — Nyugdíjba ment. Maradt a harmadik aranyérmes: Ko­vács László. ö benn volt. Meg a két jelölt Is. * — Hogy születik egy újí­tás? Csodálkozni fog amit mondok, de így van. Kény­szerből. Mondjuk, hogy a külföldi megrendelő kijelen­ti; a korábbitól eltérő kivi­telben kéri az árut. Mit te­hetünk ilyenkor? Teljesítjük kérését, ha azt akarjuk, hogy a jövőben is tőlünk vásárol­jon. Én például rajzolok a gyár­ban, rajzolok odahaza. Telnek- múlnak a napok, de semmi sem sikerül. Elkeseredik' az ember, pár napra, vagy egy hétre félreteszi a témát, és aztán újra előveszi. Ez így megy addig, amíg a prob­léma meg nem oldódik. Az egyik témát hamarabb, a másikat viszont csak hosszas kutatás, kísérletezés után oldja meg az ember. A sza- rukapagyártás kísérletezésé­nél nekikeseredve azt mond­tam: — Abbahagyom, képte­len vagyok megoldani... Ezt meg kell csinálni, lét­kérdése a gyárrészlegnek — jelentette ki akikari főnököm Vincze János. Biztatására újra nekifogtam a munkának, végül sikerült megtalálni a megoldást. Persze ez nemcsak rajtam múlott. Hiába van­nak ötleteim, ha hiányoznak a jó segítőtársak. Nekem pe­dig sok a támogatóm. Műve­zetők, lakatosok, szerszámké­szítők, az új technológiát el­vállaló dolgozók. Együttes munkájuk nyomán ölt való­ságot az elképzelésem. De a munkások mást is várnak az újítástóL Azt, hogy az köny- nyítse meg a munkájukat. Hegyesi Gyulával, és más közreműködőkkel kidolgoztuk a villanyitás új technológiá­ját. Ettől a munkától koráb­vissza. Nyolcvan pengőt kap­tam a gyártól, 80-at pedig a találmányi hivataltól. Akkori­ban ez az elintézési mód jár­ta. A jutalom átadására, díszebéd keretében Özdon került sor, ahol többen vet­tünk részt. Újításommal a szabadon futó szíjtárcsákhoz készítettem fékberendezést. A felszabadulás után. amikor még nem volt újítási irodánk 500 pengőt kaptam a talál­mányi hivataltól, a henger- lőgép felcsévélő dobrendsze­rének átalakításáért, ami munkavédelmi célokat szol­gált, ugyanakkor teljesen megszüntette a nehéz fizikai munkát. Ezt követően egy évet kivéve — amikor át­vettem a jelenlegi részleg ve­zetését — minden évben ad­tam be kisebb-nagyobb je­lentőségű újítást. Szám sze­rint nem tudnám megmonda­ni, de ami irat ebben a dossziéban van, az mind újí­tásról szól,' — mutat egy vaskos iratkötegre. Ahány újító, annyiféle a módszere. Én például csak olyan újítást adok be, ame­lyiket már a gyakorlatban kipróbáltam, sőt egy-két hó­napja már alkalmazunk is. Újítási területeim? Azok, ahol anyagot lehet megtaka­rítani. Előnyös nekem is és 'a népgazdaságnak is. A húsz­hengeres hengerlőgép mun­ka- és támhengereinek jobb kihasználását célzó újításom egy év alatt 466 ezer 137 fo­rint megtakarítást hozott a gyárnak. Amivel elértem az aranyafokozatot, az a quarto hengerlőgép hengerféleségei­nek csökkentésiére és az új méretek bevezetésére vonat­kozó újításom. Ezzel 422 ezer 993 forint megtakarítást biz­tosítottam a vállalatnak. Hogy mire költőm az újítás­ért kapott pénzt? Három gyermekem van. A legna­gyobb fiú, István, 30 éves, géplakatos, itt dolgozik a gazdasági szerárugyárban, a gépipari technikum harmadik osztályába jár. A fiatalabb László villanyszerelő segéd, utolsó éves technikumi hall­gató, lányom Teréz, akivel együtt lakunk, a megyei ta­nácsnál dolgozik. Van egy ötéves unokám is. Részben rájuk, részben pedig magunk­ra költöttem a pénzt. A mű­vezető ötször nyerte el a Szakma Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. •* Magas, derék ember Lon- gauer József, a készáru vég­átvételi osztály vezetője. Negyven éve dolgozik a gyár­ban, júniusban kapja a ju­bileumi pénzt. A 40 évből négyet töltött a Tűzhelygyár­ban. Ügy ismeri az üzemet, mint a tenyerét, hisz itt nőtt fel. itt verekedte fel magát jelenlegi beosztásába. Neve az újítók könyvében az elsők között szerepel. Két jelentős újítására emlékszik vissza szívesen. Az egyik az acélhu­zal patentirozásánaik ólom- fürdő helyett sósfürdővel va­ló felcserélése, a másik a Tűzhelygyárban született, amely a tűzhelykeret idom­acéljának meleghengerlése helyett hidegen és fé­nyesre való elkészítésére vo­natkozik. Az előbbit Szabó Gyulával és Ferencz Gézával kísérletezte ki. Az utóbbit is itt valósították meg a gyár­ban. Mindkettő több millió forintos megtakarítást jelen­tett a népgazdaságnak. Két és fél év óta nem találkoz­tam nevével az újítási napló­ban. Mi az oka ennek? — Nem szeretek peresked­ni, veszekedni, bíróság útján kikényszeríteni az igazságot. A sósfürdős újításnál ez tör­tént. Azóta' gyakran eszem­be jut: hátha megint hosszas huza-vona árán érünk célt Aztán meg eddig nem kerí­tett hatalmába olyan téma, ami arra kényszerítene, hogy gondolkodjam a megoldásán — válaszol Longauer József. Az aranyérem elnyerésére korábbi eredményei alapján terjesztették feL ★ Amint a példák mutatják, sok fáradozás, álmatlan éj­szaka, kísérletezés és szám­talan kudarc előzi meg a si­kert. Egyikőjük azt mondta: határtalan szívósság kell eh­hez a munkához. A másik szerint rizikó nélkül nincs újítás. Egyben mindannyian egyetértettek: a sikerhez csak kudarcok, átmeneti elkesere­dések, lemondások útján le­het eljutni. Venesz Károly esztendő Amikor Rezsnák András, a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet nyugdíjasa átvette a megyei tanács elnökének elis­merő oklevelét, hangos taps köszöntötte. Az összeverődő tenyereket, az ünneplést, amely az elmúlt tizenhét küz­delmes esztendőnek szólt, nem titkolt meghatottsággal fogadta. — Tizenhét év... hogy el­szaladt. .. — mondta az „öreg”. S milyen sokféle ér­zés, küzdelem, gond, a siker öröme húzódott a szavak mögött. Tizenhét évet töltött a ter­melőszövetkezetben. Mindjárt az elején beállt, s kilenc évig elnöke volt a Békének. Kínló­dott a hegyekre kapaszkodó, vízmosások szabdalta erodált szántókkal, megszokásokkal, előítéletekkel. Hitte, közösen eredményesebb a munka. Megértette azt is, amikor új elnököt választottak helyé­be. Hiába, eljárt felette az idő. A szövetkezetnek nem fordított hátat. Mindig ott dolgozott, ahol éppen szükség volt rá. Ha háborgott is oly­kor-olykor, azért tette, mert látta, utódai hamar „belefá­radtak” a munkába. Váltot­ták is sűrűn egymást az elnö­kök. Kilenc esztendőt, mint 5, egyik sem húzott le közü­lük. Pedig most már köny- nyebb haladni a járt úton, mint annak idején a töretle­nen. Jó lenne, ha végre nyugvópontra jutna a vezetés dolga. Annyi viszontagság után megérdemelnék a tagok, hogy felelősséggel vezessék, hűséggel szolgálják őket Mert akiiben ezt az igyekezetét lát­ják, azt nem hagyják magára. Rezsnák bácsi is segít, ahogy tud. Már hatvankilen­cedik évébe lépett, nyugdíjat kap, de még dolgozik. Nem­régiben is, hogy műtrágya ér­kezett, szóltak neki. — Jó lenne, ha reggel el­jönne Rezsnák bácsi... La­pátot is hozzon magával... Másnap reggel pontosan ott volt a megbeszélt helyen. Két munkaegységet keresett. De nem is annyira a munkaegy­ség miatt teszi. Sokkal fon­tosabb annál, hogy még min­dig segíthet, hogy még min­dig számítanak rá. Nem telt el hiába az a ti­zenhét esztendő. Vincze Isvánné ban menekültek az emberek. Nehéz és fárasztó volt. A gyárnak pedig költséges, de hosszúra nyúlt a munkások betanulási ideje is. Kezdet­ben idegenkedtek az új mód­szertől, később pedig maguk kérték: vezessék be az újí­tást minden villafajtánál. Ezt az új technológiát Cseh­szlovákiából és az NDK-ból tapasztalatcserén nálunk járt küldöttség is magával vitte. Jelenleg a csákánysajtolás műveleteinek összevonásán dolgozom. Sok kudarc után ma már eljutottam addig, hogy kimondhatom: a siker közelébe kerültem. Ha bevá­lik az újításom, újabb hat— hétszáz ezer forintce megta­karítással számolhatunk. Ne­kem az újítás szórakozás, olyan mint másnak a ke­resztrejtvény. De kifizetődő is. 1963-ban én kaptam el­sőnek aranyérmet. Most pe­dig ismét a bronzra vagyok esélyes. Ha számításaim nem csalnak, minden úgy sikerül, ahogy én szeretném, két év múlva újra aranyérmes le­szek — magyarázza Kovács László, aki 33 éve dolgozik a gyárban. *■ Harminc évvel ezelőtt mint géplakatos segéd kezdte pá­lyafutását a Salgótarjáni Aélárugyárban Balogh Ist­ván, a hengermű gyegó üzemrészének művezetője. Amit mond, azt alaposan megfontolja. — Az első újításom, amit annak idején ésszerűsítésnek mondtak, a háború előtti időszakra, 1940-re nyúlik Felkészültünk az újabb feladatokra Beszélgetett Kanyó Az elmúlt hónapokban a mezőgazdasági üzemekben le­zajlott a szakszervezeti tiszt­ségviselők választása, négy év munkájának értékelésére ké­szül a MEDOSZ megyei bi­zottsága. Az elkövetkező évek­ben újabb feladatokat kell megoldani a mezőgazdaságban működő szakszervezeti szer­veknek is — sajátosabban és magasabb színvonalon. Ebből az alkalomból kerestük fél Kanyó Bélát, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkárát, hogy választ kérjünk kérdé- seirükre. — Milyen tanulságokkal jár­tak a nemrég lezajlott vá­lasztások? — A tanulságok igen sok­rétűek — kezdte Kanyó elv­társ. -r- Dolgozóink megnyug­vással és megelégedéssel nyi­latkoztak arról, hogy a párt kilencedik kongresszusa jóvá­hagyta és megerősítette a ko­rábbi jó politikai vonalat. Ked­vezően fogadták a népgazda­ság, ezen belül a mezőgazda­ság fejlesztésére vonatkozó ha­tározatokat. Jólesik arról szól­Bélával, a MEDOSZ ni, hogy igen aktív volt tag­ságunk, fokozott igényességgel értékelte a vezető szervek te­vékenységét, az egyes tisztség- viselők személyes munkáját, a hozzászólók megfelelő tanul­ságokat vontak le a szakszer­vezeti élet különböző terüle­teiről. — A dolgozók kritikus szem­léletének okai nyilvánvalók. A gazdálkodás eredményeit álta­lában olyan szempontból ér­tékelték, bírálták, hogy az üze­mek jelenlegi helyzete meny­nyiben felel meg a jövő foko­zottabb gazdálkodási követel­ményeinek. Ugyanakkor a tag­ság részéről jogosan jelentke­zett az az igény, hogy mind a gazdasági, mind a mozgalmi vezetők számára adott na­gyobb önállóság és, jogkör a fokozottabb felelősséggel jár­jon együtt. Sokszor elhangzott a felszólalásokban azonban az is, hogy a kijelölt feladatok a dolgozóktól is nagyobb fi­gyelmet, fokozottabb termelő- tevékenységet és fegyelmezet­tebb viselkedést kívánnak. — A választások során iga­zolódott az a felfogás, hogy a megyei titkárával l • dolgozók megérettek- a széle­sebb demokráciára. Bátran mondtak véleményt, s ha nem értettek egyet javaslatainkkal, megvédtek a kollektíva elkép­zelését. A Szécsényi Tangaz­daságban például nem fogad­ták el a titkár személyére tett javaslatunkat. Sőt, az öttagú vezetőségben három személyt újjáválasztottak. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a szakszervezeti bizottság miért nem felelt meg a feladatának, mit várnak az új vezetőktől a jövőben. A legtöbb bírálat a szocialista brigádok részéről hangzott el, amelynek legna­gyobb részét a gazdasági ve­zetőknek címezték. A vállalá­sok teljesítésének feltételeit kérték számon. — Hogyan készülnek az új feladatokra a szakszervezeti bizottságok? — Sikerült „üres járat” nél­kül áttérni a választásokról más munkákra Nagyrészt an­nak köszönhető ez. hogy a megfelelő embereket válasz­tottuk ki a mozgalmi tevé­kenység irányítására. Ez na­Ezer gyermek étkeztetését oldják meg Balassagyarmaton A balassagyarmati városi tanács vezetőit régóta foglal­koztatja a központi napközi­otthon egészségügyileg tartha­tatlan konyhája, illetve zsú­folt étkezőhelyiségének prob­lémája. Az itt étkező gyere­keket több turnusban kell ebédeltetni, délelőtt 11 óra­kor megkezdik az ebédelte­tést. Az épülettől távolabb eső tanulószobai helyiségeket is az étkeztetés céljára kell átalakítani az ebéd időtarta­mára. Községfejlesztési alapból já­rul hozzá a város, hogy meg­oldja az általános iskolai ta­nulók étkeztetésének gond­ját. E célra a tejipari vállalat épületét szerezték meg. Ugyan­is a tejipari vállalatok köz­pontja nagyobb területi egy­ségeket létesít a megyében, s így a balassagyarmati üzem­rész működtetése szükségte­lenné vált. Az épület területi nagyságánál, központi fek­vésénél fogva alkalmas egy új központi napköziotthonos konyha létesítésére. A tejipari vállalat április­ban adja át az épületet. A központi konyha épületének tervezését az étkezdék spe­ciális tervező vállalata, a KELTI tervező irodája ápri­lisra készíti el. Az építőipari vállalat a nyár folyamán el­végzi az átalakítást. Több mint egymillió forintba kerül a modern, olajfűtéses kazánok beépítésével működő központi konyha kialakítása. A közpon­ti konyha üzemeltetése, az is­kolai napköziotthon tanulói mellett a város három óvodá­jának, mintegy ezer gyermek étkeztetésének problémáját oldja meg. Védekezés a palántadőlés ellen A kertészkedő termelőszö­vetkezetekben ebben az idő­ben kell elvégezni a palánta­ágyak fertőtlenítését. A me­legágyak, üvegházak talaja számos betegség és kártevő forrása lehet. Ezért az üvegházak, me­legágyak talaját évente cse­rélni kell. Ha erre nincs le­hetőség a gazdaságban, a föl­det formáimnál fertőtleníte­ni kell. Időben védekezni le­het a palántadőlés ellen is. Az elvetett magvak takarásához használt földbe Bercema—Fer- bam 20., Bercema—Ferbam 50, TMTD porcsávázó, Wolfen— Thiuram 85 vegyszert kell ke­verni. A poralakú vegyszer egyenletes elosztását úgy le­het biztosítani, ha megfelelő mennyiségű száraz homokkal egyenletesen elkeverik a ker­tészek, s ezt a keveréket ada­golják a takaróföldhöz. Ezt a földet aztán egy—két centi- méteres vastagságban kell el­teríteni a palántaágyakban. * Ha a fiatal palántáknál mé­gis a palántadőlés betegséget észlelik a közös gazdaságok­ban, akkor a Zineb 0,2 száza­lékos oldatával lehet ellene védekezni. A munkát hetente két alkalommal szükséges el­végezni, s négyzetméterenként 0,5 liter permedét lehet fel­használni. A munka során szi­gorúan be kell tartani az óvó rendszabályokat. Talajjavítás a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járásban a komplex talajvédelem kere­tében az idén több helyen ké­miai talajjavításokat végez­nek. A munkát elsősorban azokban a tsz-ekben ütemez­ték be, ahol ebben az évben megkezdődik a komplex ta­lajvédelem. Azt is figyelem­be vették, melyik gazdaság készítette el a talajvédelmi programot. Az intézkedés sze­rint a homokterenyei és a mátramindszenti gazdaságok­ban 300—300, Kazáron 200, Karancslapujtőn és Mátrave- rebélyben 100—100 katasztrá- lis hold kerül kémiai talaj- javításra. gyom nagy szerepet játszik, hi­szen sokoldalúak a feladatok. Ezeket két fontos csoportba lehet sorolni: az új gazdasága mechanizmus előkészítése, il­letve az idei célkitűzések meg­valósítása. Nos, az egyik kö­vetkezik a másikból. — A gazdaságokban lezaj­lott műszaki konferenciák, ter­melési tanácskozások arról ta­núskodnak, hogy a szakszer­vezeti tagság, a dolgozók, a vezetők döntő többsége a tő­lük várt felelősséget érzi az idei tervek teljesítése iránt. Keresik a gazdaságosabb meg­oldásokat, szervezik a munka­versenyt, nagyobb figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Megjegyzem, ez utóbbira kü­lönösen szükség van, mert az utóbbi évek javuló tendenciá­ja ellenére sem kielégítő a helyzet. — Az idei év jó előkészítése a jövő záloga. Ezt minden szakszervezeti aktívának, 've­zetőnek, mindenkinek látnia kell. Az új gazdaságirányítási rendszerben nemcsak a gazda­sági vezetőknek, hanem a szak- szervezeti vezetőknek is haté­konyabb szerepük lesz. Erre vonatkozóan még csak elkép­zelésekről lehetne beszélni- de rövidesen sor kerül az orszá­gos irányító szerveknél a ter­vezetek végleges megfogalma­zására. Addig is rendezzük a sorokat. Ebben az időszakban zajlik le az új szakszervezeti tisztségviselők oktatása, mun­kába állítása. — Most tartja a MEDOSZ a megyei küldöttértekezletét. Hogyan készültek erre? — A több mint négyezres létszámú szakszervezeti tagsá­gunk négyéves munkájának summázása lesz a küldöttérte­kezlet. A küldöttek megválasz­tása alkalmával sok jó javas­lat elhangzott a szakszervezeti munka jövőjét illetően, ame­lyekről tárgyalunk az értekez­leten. Nagy jelentőséget köl­csönöz értekezletünknek, hogy megváltozott körülmények kö­zött, a szocialista építés egy újabb fontos szakaszának kez­detén zajlik le. Ennek erez­nünk kell a felelősségét. El­készült már a megyei bizott­ság beszámolója, amely véle­ményem szerint jól összefog­lalja az elmúlt évek munkájá­nak eredményeit, hiányossá­gait, alapot nyújt arra, hogy tapasztalatokkal szolgáljunk az országos mozgalom számára. E tapasztalatok helyes értékelé­sével jól határozzuk meg sajá­tos szakszervezeti, illetve me­gyei feladatainkat. Megítélé­sünk szerint joggá] mondhat­juk el a küldöttértekezleten, hogy az elmúlt években to­vább erősödött szakszervezeti mozgalmunk a megyében. De megvannak a feltételék is az előttünk álló feladatok végre­hajtásához. Szerveink, aktivis­táink készülnek, felkészültek a magasabb színvonalú felada­tok elvégzésére, élni tudnak a növekvő hatáskörrel és tovább erősíthetik mozgalmunkat — fejezte be nyilatkozatát Kanyó Béla elvtárs. P. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents