Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
1967. március 23. esfl törtöt? WÖSRÍC Hat plüss kettő**. Pártklnfook Egymásnak ellentmondó, egymást erősítő vélemények csapnak össze a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, amikor a hat plusz kettő, azaz a folyamatos munkaszervezés kerül szóba. A vezetők egyöntetűen vallják: igen előnyös a dolgozóknak. A munkások egyike-má- sika a jó oldalak elismerése mellett hozzáfűzi: sajnos minden hónapban két vasárnap is kell dolgozni... * Tóth Béláné öt éve dolgozik a vállalatnál. Azt mondja: — A folyamatos munkaszervezés bevezetésével több lett a szabad időm. Engem nem zavar, hogy vasárnap is kell dolgozni. Ha délelőttös vagyok, akkor a délutánom szahad, ha pedig délelőttre jövök, akkor a délután a családé. Van egy kislányom, az idén érettségizik, ő sokat segít nekem. Nekem tetszik a hat plusz kettő. A két szabadnapom egyikén elvégzem a háztartási munkákat, a másikon pedig pihenek. A férjemmel is beszélgettünk az új módszerről, az ezzel kapcsolatban kialakult helyzetről. Azt válaszolta: — Ha neked jó. nekem nincs ellene kifogásom. Nekem pedig jó ... — Férjem tanácstag, ő mondta, milyen sok asszony, lány vár elhelyezésre. Jó, hogy vezetőségünk megszervezte a folyamatos üzemeltetést. Igaz. nem mindenkiből váltott ki lelkesedést, mert vasárnap is kell dolgozni. De kérdem? Mi a fontosabb: 120 asszonynak, lánynak legyen munkahelye, keresete, vagy odahaza tétlenkedjék, éljen a férje, vagy szülei nyakán? Egyesek azt mondhatják: könnyű neked, mert van egy érettségiző lányod, aki mindent megcsinál. Ez igaz! De az is, hogy a két vasárnapnak csak az egyik része foglalt. Vagy a délelőtt, vagy á délután. Vajon akkor is csak a hátrányait néznék az új módszert kifogásolók, ha holnap ezt mondaná a vezetőség: mindenkinek legyen meg egy hónapban a négy szabad vasárnapja, de 120 asszonyt, lányt el kell küldeni. Tírátok esett a választás. Biztos méltatlankodnának: miért éppen én, miért nem a másik — fejti ki véleményét Molnár Istvánná, aki hatodik éve dolgozik az tizemben. ★ nap pihen. Ha nem volnék a pénzre ráutalva, lehet, hogy leszámolnék. A fiam katona, házat építettünk, annak az árát kell törleszteni. Egyébként próbálkoztam ón már a termelőszövetkezettel is,, öt évig dolgoztam ott. — Ezek szerint semmi előnye sincs az új munkaszervezésnek? — Azt nem állítom. Én is jobban kipihenem magam. Szabad időmet otthon, a családdal töltöm, szórakozni nem Íárok, inkább Olvasok. * — Jó volna a hat plusz kettő, mert több a szabad idő és két nap alatt jut alkalom a házi munkára és a pihenésre. Szokatlan, hogy vasárnap nem vagyak egész nap otthon a gyerekekkel. Ez hiányzik nekem. Lehet, hogy később megszokom. Aztán mi nem étkezünk üzemi konyháról. Ha vasárnap dolgozom, altkor már szombaton meg kell főznöm. Most még megtehetem, de nyáron már nem, mert a nagy melegben megromlik az étel. Mit szólt ehhez a férjem? — ..Ha tetszik neked, akkor maradj”. Én nagyon szeretek itt doleozni. keresetemmel Is elégedett vagyok, eszembe sem jutott, hogv leszámoltak — mondja Géczi Mihályné. * Lehoczki Julianna és Szarvas Klári egy dologban megegyeznek: a fiataloknak nem előnyös. mert a rendezvények általában szom,baton és vasárnap vannak, emiatt a hét- közben kapott szabadnapot nem tudják úgy hasznosítani, mint a családos édesanyák. Szarvas Klári még hozzáfűzd: — Van ebben azért sok jó is. Később majd jobban látjuk az előnyeit. Ezért ne hamarkodjuk el a véleményünket. A délutános műszak dolgozói közül is szót váltottam né- hárnnyal. Balcza Károlyné, Ba- gyinszki Ferencné, Gregus Istvánná a keresetre panaszkodtak. Kevesellték a napi 20—22 forintot. Elmondták, hogy 500 forintot kerestek a múlt hónapban. — Nem tévednék? — kérdeztem. — Nem! — erősítették egybehangzóan. Kiderült, hogy „tévedtek”. íme a bizonyíték. Balczáné januárban 1109 forintot vitt haza és 106 forint táppénzt, februárban 19 munkanapot dolgozott, ezért 844 forintot kapott. Bagyinsz- kiné januárban 1120 forintot vett fel, egy napig szabadságon volt. Februári keresete 936 forint. Gregusné januárban 17 napot dolgozott, és erre az időre 571 forintot fizetnek neki. Táppénz címén 373 forintot vett fel. Februárban 823 forint volt a borítékjában. Még ide kívánkozik művezetőjük megjegyzése: — ha szorgalmasabbak volnának, több lenne a keresetük is. A többi felvetésre Kálmán Józsefné igazgató a következőket válaszolta: — A folyamatos üzemeltetés bevezetésével a korábbi 52 nap helyett 102 napot pihenhetnek évente a dolgozók, ugyanakkor nem 45, hanem csak 40 órát dolgoznak hetenként. alapkeresetük nem csökken, 16 százalékos bérpótlékot kapnak azért, mert odahaza pihennek, egy évre előre tudják, mikor lesznek szabadnaposak. Januárban az egyes műszak dolgozói hét szabadnapot kaptak, februárban nyolcat. A kettes műszak dolgozói nyolc szabadnapot kaptak januárban és februárban is. A harmadik és negyedik műszak februárban hat szabadnappal zárta a hónapot. * Várható volt, hogy különbözőképpen fogadják az új helyzetből eredő változást. Lesznek olyanok, akik mindenben hibát keresnek, igyekeznek a jót is rossz színben feltüntetni, lesznek ellenzői is a kezdeményezésnek, olyanok, akik csak a „hallottam” alapján mondanak majd véleményt. Egv dolog azonban már most is világosan látszik: a folyamatos üzemeltetés bevezetésével helyes útra lépett a vállalat vezetősége, s ebben őt támogatni, bátorítani kell. Tulajdonképpen hadat üzent a régihez való ragaszkodásnak, s megteremtette a feltételeket a IX. pártkongresszus határozatának megvalósításához. Ezért pedig dicséret, elismerés jár. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tapasztalatok birtokában a jelenlegi módszert nem kell tovább finomítani. Venesz Károly a megyében A századot a technikai forradalmon kívül sok más jelzővel is illetik. A klubok százada is a mostani. Sokak szemében ez csak olcsó szórakozási lehetőség. Elsősorban azonban társadalmi rendeltetése van: azonos körhöz tartozók vitafóruma, nézetek, felfogások tisztázására a nyilvánosság előtt. S akiben megvan az igény, a szellemi érdeklődés az új ismeretek iránt, az szívesen vonzódik a klubélet felé. Hogy aztán a klub szórakozási lehetőségeket is nyújt, az külön erénye, de egyáltalán nem cél, csupán kellemes mellékkörülmény. Szolgálja az otthonosságot, a közvetlenséget. Megyénkben elég sok klub működik. Egyik-másik jelentős népművelési szerepet vállal és teljesít.De mi tagadás, néhánynak a működése formális.. Az igények fordított sorrendjében jöttek létre. Valahogy úgy, hogy előbb a gomb lett, azután kerestek hozzá kabátot. Elég sok érték, szellemi kellék, segítő eszköz hever igy parlagon. Ahol a klubokat így hívták létre ,ott nem tisztázták a legalapvetőbbet: az igényt. Ki részére létesül? — Mit nyűit, programot, hasznos elfoglaltságot? Vannak tehát tapasztalatok a klubok tekintetében jók és rosszak is. Mindezt most figyelembe veszik ott, ahol a községi pártszervezetek a fejlődő politikai aktivitást, érdeklődést tapasztalva pártklubokat hoznak létre. A kezdeti lépések már korábbi időkre nyúlnak vissza. Érsekvadker- ten és más községekbe pergő, színes előadásokat tartottak pártbizottsági munkatársak szép számú hallgatóság előtt. Ez volt a kezdet, s a közvetlen beszélgetések, a baráti jellegű viták arra mutatnak, szívesen töltik itt az időt esténként a falvak kommunistái, de a politikai kérdések iránt érdeklődő pártonltívü- liek is. Mátranovákon, a községi kultúrházban szervezett kereteket, formákat adtak a párklub működésének. Az elkészült munkatervből olvashatjuk: „A pártklub létrehozásával azt a Célt tűztük magunk elé, hogy a párthelyiség legyen a község politikai vitafóruma, ahol mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét, ahol a felvetődő kérdésekre választ kaphat. El kívánjuk érni ,hogy a lakosság minden rétege bizalommal forduljon hozzánk, hogy pártunk politikájának minél nagyobb tömeget tudjunk megnyerni, s munkánkkal elősegítsük a tömegkapcsolatok szélesítését.” Szép, nemes elhatározása, s valóra váltása nem kevés erőfeszítést kíván. A klub munkaterve nemcsak általánosságban tűz ki célokat, hanem június 30-ig elkészítették a részletes programot is. Ilyen előadáscímeket olvashatunk többek között: „Hogyan szabadult fel Mátranovák? A mátrano- váki bányaüzem helyzete és jövője. Az új gazdasági mechanizmus, Víz- és talajvedelem Mátranovákon.” Elhatározták a Budapesti Nemzetközi Vásár megtekintését és a tapasztalatok megbeszélését. Sor kerül helytörténeti kiállításra, amely bemutatja a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődést. Gondoskodnak előadókról is. A témákhoz a legilletékesebb szakembereket, politikai, közéleti személyiségeket kérnek fel előadónak. Tartalmas terv, szép kezdet és amennyiben az elhatározásokat beváltják, való ban rászolgálnak az elismerésre. A pártszervezet hozta létre a klubot, de szívesen látnak ott minden érdeklődőt. Sikert a nemes küldetéshez! G. E. Több a baromfi és a tej,, test a szarv asharma-tanyészTöbb éves tapasztalat már, | hogy az év első hónapjaiban elért felvásárlási eredmények rosszabbak az időarányosnál, s a felvásárló szervek év végére fokozatosan pótolják lemaradásukat. Az idén az eddigieknél is kedvezőtlenebb a helyzet. Az előző évhez viszonyítva csupán baromfiból és' tejből alakult jól a kezdés, a többi cikk felvásárlásánál az év első két hónapjában súlyos lemaradás tapasztalható. A hízott sertés felvásárlás: 898 darab, az előző évinek alig harminc százaléka. A visszaesés következménye az előző évinél sokkol kisebb központi abrak támogatásnak, mert a tavalyi eredményeket 1300 vagon központi abrakmegsegi léssel sikerült elérni. A távlati elképzelések szerint ugyan csökkenteni kell az abrakigényes sertéstenyésztés javára, de a csökkenés jelenlegi üteme sokkal gyorsabb a vártnál. Vágómarhából márciusig 1291-et vásároltak fel, éz az előző évinél húsz százalékkal ugyancsak kevesebb. A csökkenés összefügg azzal, hogy a tsz-ek 1966-ban igyekeztek az alacsonyabb súlyú hízómarhát is ériékesíteni a zárszámadás érdekében ás a hízómarhákból a tenyésztésre alkalmas üszőket tenyésztésbe fogták. A felvásárlás csökkenése ellenére az átlagsúly több mint 30 kilóval növekedett és emelkedett az exportmarha értékesítés Is. Étkezési tojásból eddig egymillió 427 ezret vásároltak fel, 14,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenésben több tényező szerepet játszik: csökkent a tsz-ek törzsállománya nőtt a tenyésztő j ás -ér téli esítés, emelkedett a lakosság önfogyasztása, nem elég aktív néhány helyen az fmsz-i felvásárlók munkája, a felvásárlási ár- csökkentés gyorsabb volt, mint a termelés felfutása. Baromfiból 1119 mázsát vásároltak fel, csaknem kétszer annyit, mint 1965 márciusáig. A baromfi/nevelési kedv a fennálló abrakhiány és egyéb okok miatt visszaesett, és a további hónapok kilátásai már annyira sem kedvezőek, mint az első két hónapé volt. Tejből a 27068 hektoliteres felvásárlás, 23 százalékkal jobb az előző évinél. A tsz-ek jó szálas és lédús takarmánytartaléka biztosíték a további jó eredményekhez, tejtermelésből jelentős növekedésre lehet számítani. Teleki Józsefné azzal kezdi: — Nekem mindegy. Kisfiámra, Józsikára addig is a nagymama vigyázott. Férjem keveset van vasárnap odahaza, mert futballozok. Annyival jobb a hat plusz kettő, hogy többet tudok pihenni, jobban be tudom osztani a házi munkát. ★ Menczel Józsefné a vállát vonogatja. látszik rajta, nincs Ínyére az új helyzet. Kisvártatva ezt módja: — Akinek dolgozni kell, annak mindegv. hogy vasárnap, vagy hétkö.zPéldamutató úttörők Kedden a koradélutáni órákban a Nógrád községbe vezető országúira, a tölgyfaerdőkből sűrű füstöt terelt a szél. Szemben két úttörő jött kerékpáron, a íüstgomolyaghoz érve leugrottak járművükről, és az erdőbe rohantak, és önfeláldozóén oltották az egyre terjedő avartüzet. Hosszas küzdelem utón sikerült megfékezni a tűz elha- rapózását, így mindössze fél- holdnyl területen tett kárt a tűz az aljnövényzetben és a fákban. A két kis hős berkenye! fiú, Súlyán Miklós és Alexa János, a nógrádi általános iskola nyolcadik osztályos tanulói bátor helytállásukért dicséretet érdemelnek. beruházásainkról jelentjük mindig kíséri a régi hiba ipari Még •Alig egy hónalja, hogy lapunk fogia’kozott a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének rekonstrukciójával. S, hogy újra és újra visszatérünk ra. annak oka ipari beruházásaink rákfenéje: a kivitelezés elhúzódása. Az, hogy valamelyes változásról most. számot adhatunk, túlzott várakozásokra nem jogosít. A jelek szerint végre dűlőre iut az építkezést legfőképpen akadályozó lakatos szerkezetek hagy részének gyártása. Az ÉM Borsod megyei Építőipari Vállalatának lakatos üzeme elkészít mintegy kétmillió-négyszázezer forint értékű szerkezetet. A részletes gyártási program megbeszéléséi-e Miskolcon kerül sor. A Nógrád megyei vállalat, a feladat teljesítésének össztönzéseként, főhatóságának engedélyével ötvenezer forintot átad sóját béralapjából testvérvállalatának. Ez a megrendelés összes bérköltségének mintegy negyed». a ritka „előzékenység” remélhetőleg eléri a hatásét A borsodi üzemtől kért áruk nem teszik ki a rekonstrukcióhoz szükséges valamennyi lakatos szerkezet ösz- szes mennyiségét. A fennmaradó előállítására a többi között a Nógrádi Szénbányászati Tröszt nagybátonyi szolgáltató üzemét kérték fel. A többi között, mert a vállalat tárgyal több gépjavító állomással, és például a budapesti Villamosszigetelő és Műanyaggyárral is. Ami az üzemi csarnok vas- betonelemeit illeti, az értesülések szerint az ÉM. 31-es számú Építőipari Vállalatának tiszaszederkényi előregyártó üzeme megkezdte a ZIM-rekonstrukcióhoz szükséges elemek előállítását. Remény van arra. hogy májusban meg lehet kezdeni a csarnok szerkezetének szerelését. Még mindig tisztázatlan az épület hőszigetelése. A kifogásolt bitumoperllt alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az ÉTI folytat technológiai kísérleteket, amelyekről március végére ígérték az összefoglaló jelentést. Ugyancsak rendezetlen a vasúti átépítés problémája is. Erre vonatkozóan még tervek sem állnak rendelkezésre, s ez máris veszélyezteti más, a rekonstrukcióhoz tartozó objektumok időben való kivitelezését. Az Öblösüveggyár rekonstrukcióján mintegy tizeri- négymillió forint értékű munkát kell elvégeznie a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak. Az idei feladatok kivitelezéséhez már hetekkel ezelőtt hozzá is láttak az építők. Bár ezen a rekonstrukción is akadnak anyag és szerelvény- ellátási problémák, az alapvető gondok — legalábbis egyelőre — mégis más természetűek. A hatos csarnok átépítésének alapozásához például csak akkor lehet végleges építészeti terveket csinálni, ha a régi épületeket elbontják, az alapok mentén feltárásokat végeznek. hogy világosan lássák a tervezési determináló adottságokat. Akármí’yen furcsán is hangzik azonban, az ilyen nehézségeket könnyebben elviselik az építők, mint amikor az anyagellátás szinte át- törhetetlen akadályaiba ütköznek. A balassagyarmati traktorfülke-üzem építésénél például már előre félnek attól, hogy késni fognak a szerkezet acél főtartói. Az üvegfal és a fölülvi lágitók lakatos szerkezeteinek elkészítését a Nógrád megyei Fémipari Vállalat magára vállalta. Jóval később jelentette be igényét az anyagra. Márpedig, ismerve az efféle áruk beszerezhetőségének nehézségét nem ártott volna az anyag megrendeléséről már tavaly gondoskodni. Az építést kivitelező Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak az idén, kijelölés szerint tizenötmillió forint értékű munkát kellene a balassagyarmati üzemen produkálnia. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagyüzemi csarnok építését be kell fejeznie, egy raktárcsarnoknak pedig a szerkezetét kell összeállítania. Az építők házalóján most azt mondják, ha csak csoda nem történik — márpedig az anyagellátás tekintetében rég elszoktunk a csodáktól — könnyen előfordulhat, hogy a kijelölt tizenöt- millióból hét—hét- és félmillió lesz csupán. Némileg vidámabban halad a munka a Síküveggyár új edzőüzemének építésén. Á Fémmunkás Vállalat megkezdte az üvegfal szerkezetek szállítását, sőt érkeznek már a fölülvilágítók keretei is. Ha minden jól megy, az épület váza rövidesen teljesen elkészül, hozzá lehet fogni a belső építészeti műveletedhez es külső tereprendezéshez, útépítéshez. Az építők tervei szerint saját feladataikkal szeptemberre végeznek, ami még nem jelenti azt, hogy az idén dolgozni is fog az edzőüzem, a változatosság kedvéért itt az okoz problémát, hogy az üzem belső berendezéseinek beszerzése körül még mindig tart a huzavona. Az üzem felaaaia: mmol több koziezedesi üveget gyártani. A hazai és exportcélokat szolgáló autóbuszok és vasúti kocsik jelentős részéhez ma jobbára importból biztosítja a népgazdaság a különlegesen edzett ablaküveget. Tekintve, hogy ezért, az áruért általában dollárra!, vagy más kemény devizával keli fizetni, jót tenne az ország külkereskedelmi mérlegének, ha a salgótarjáni üzem minél hamarább megkezdhetné tevékenységét. Túlzottan messzemenő következtetéseket a jelenlegi helyzetképből nem szándé- kunk levonni. Az azonban kitűnik, a népgazdaság termelő beruházásokra fordított forintjai továbbra is megiehe- tően lassan térülnek vissza. Ez volt az ilyen beruházások alapvető hibája a korábbi esztendőkben, s a salgótarjáni ipari beruházásokat tekintve, nem hozott lényeges változást 1967 sem.
