Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
4 noch a o ÍWt7. március S3. csütörtök <4 költészet napjának eseményei Mint már hírül adtuk, ország-, s megye szerte élénk érdeklődés előzi meg a költészet napjának idei megünneplését. Ez évben Nógrádban is kedvezőbb körülmények között folyik a költészet napiának előkészítése, a múlt év októberében Budapesten rendezett nemzetközi költőtalálkozó sikere nálunk is meg inkább ráirányította a közvélemény figyelmét a lírára, s ezt elősegítették Salgótarjánban a budapesti Irodalmi Színpad rangos vendégszereplései. A jó vers iránti érdeklődés növekedését jelzik megyénkben a kulturális szemle szavalóversenyei, a versenyeken és a bemutatókon szereplő fiatalok nagy száma. Bizonyos, hogy a leglelkesebb versbarátok nálunk is a fiatalok között találhatók, akik egyre inkább értőivé válnak klasszikus és mai magyar líránknak. A költészet napja jegyében Nógrádban, illetve Salgótarjánban is több rendezvényre kerül sor. A KISZ kulturális szemle megyei szavalóversenyét április 3-án délelőtt bonyolítják le a megyei József Attila Művelődési Házban. A salgótarjáni művészklub ugyancsak rangos kamararendezvénnyel kapcsolódik a megyeszékhely költé- szetnapi ünnepségsorozatához. A Karancs Szálló mozaiktermében április 7-én este az Elet és Irodalom szerkesztőivel és munkatársaival találkozhat a klubtagság és az érdeklődő közönség. A költészet napjának Nóg- rád megyei központi ünnepségére április 9-én délután hat órai kezdettel kerül sor Salgótarjánban, a megyei József Attlia Művelődési Ház színháztermében. Ez alkalommal neves fővárosi előadóművészek közreműködésével gazdag irodalmi műsor reprezentálja majd a költészet napját, József Attila munkásságát, illetve mai magyar líránkat. Hosszú évek óta ez a rendezvény ismét méltónak ígérkezik városunkban a költészet ünnepének jelentőségéhez. Űj vonása az 1967. évi költészet napjának, hogy a Szép versek ez évi kötete e napon ötven százalékos árkedvezménnyel kerül forgalomba, s e napra kiadóink még több különleges kiadványt jelentetnek meg. A Magvetőnél jelenik meg például az Alföld, a Dunántúl, és a Ti- szatáj költőinek antológiája. Arany János születésének 150. évfordulójára a Szépirodalmi és a Magyar Helikon közös vállalkozásaként látott napvilágot A tölgyek alatt című kötet. A Kossuth Könyvkiadó József Attila válogatott esztétikai írásait, a Gondolat Kiadó a Miért szép című kötet második kiadását teszi többek között az ünnepi asztalra. TÉVÉ ELŐZETES A cím talán kissé furcsának tűnik a Nógrád olvasóinak ,mivel ezzel a rovattál inkább a „Népszabadság” hasábjain találkoznak. Most azonban eltérünk a szokásostól, mert a televízió mai programjában mindenkit érdeklő dokumentumfilmek szerepelnek . „4 csendes amerikai“ A televízió külpolitikai rovata Graham Green-től kölcsönözte a „monitor” kereteben bemutatásra kerülő 30 perces dokumentum játék elmet. Az adásban eredeti dokumentumokkal, nyugaton készült filmrészletekkel, sajtóanyagokkal leplezik le az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalának — CIA-nak — az egész világra kiterjedő felforgató tevékenységét. A dokumentumjáték egy, a nézők előtt kevéssé ismert CIA-botrány bemutatásával kezdődik, amikor egy nagyhatalom kü1 ügy minisztere — ez esetben Dean Rusk — kért bocsánatot az 1965. augusztus 31-én függetlenné vált kicsiny Szingapúr miniszterelnökétől. A nyugati dokumentumok fellebbentik a fátylat a CIA Tervező — vagy a világ közvéleménye előtt már „Piszkos Trükkök” — Osztálya néven közismert részleg legbotrányosabb akcióiról — hogy csak néhányat említsünk: a berlini kémalagút. a Disznó-öbölben meghiúsult partraszállás, a guatemalai Arbenz kormány megdöntése stb. Randé Jenő, a Magyar Televízió Aktuális Főosztályának vezetője a dokumentumjátékkal kapcsolatban a következőket mondotta? — Hiteles dokumentumokkal igyekeztünk felvázolni a CIA szervezetét és felforgató tevékenységét. A dokumentumjátékban lesz néhány olyan részlet, amelyet a televízió nézői még bizonyára nem ismernek. ,,ítélet kémügyben” Vámos Judit, a Magyar Televízió rendezője az Egedy— Asbóth-kémügy elítéltjein keresztül mutatja be az amerikai hírszerzés hazánk elleni tevékenységét. Filmjeivel kapcsolatban ezt mondta: — Nagyon izgalmas és tanulságos volt számomra ez a szokatlan „nyomozói” munka, amely során olyan emberi cselekedetek indítóokait kellett felderíteni, amelyek látszólag érthetetlenek az emberek előtt. Remélem, hogy ezt sikerült bemutatnom. Munkámhoz sok segítséget kaptam a belügyi szervektől A rendezőt elsősorban az ügy lélektani háttere érdekelte. Mint minden eddigi filmjében, ebben is a „miértekre” kívánt választ kapni. Azokat az indítóokokat kereste, amelyek a korban és a foglalkozásban ennyire különböző elítélteket a kémtevékenység elvállalására és folytatására késztették. A mindvégig izgalmas, szinte „krimi”-filmet Pápai László szerkesztette . Mindkét film egy műsorban kerül bemutitásia ma 18 óra 50 perckor. B. L. A pályakezdés évei Mikszáth, Idézzük most fel — 120. születési évfordulója alkalmából — Mikszáth Kálmán küzdelmes pályakezdését, amelyet Balassagyarmaton töltött, és amely későbbi írói munkásságára is nagy hatással volt, 1871 elején, huszonnégy éves korában került vissza a vármegye székhelyére, miután jogot hallgatott Pesten. Későbbi apósa, Mauks Mátyás szolgabíró törvénybizottsági esküdtként foglalkoztatta. Unalmasnak találta munkáját és még az év végén Balázs József ügyvéd segédje lesz. 1872. márciusában a választások során az aljegyzői állásra pályázik, de azt Jeszenszky József fiatal földbirtokossal töltik be. A szegénysége miatti bukás mély nyomokat hagy benne, és talán ezért is foglalkozik később elbeszéléseiben és regényeiben annyi választási panamával. Minisztériumi állást is megpályáz, de ez a terve sem sikerül. Ekkor szól neki Harmos Gábor, (1847-?) egy gazdag földbirtokos fia, akivel együtt járt egyetemre. hogy „Nógrádi Lapok” címmel hetilapot tervez alapítani, és Kálmán barátját felkéri, legyen a lan főmunkatársa. Mikszáth, aki már pesti éveiben is írogatott Jókai újságjában, örömmel a balassagyarmati újságíró tesz eleget a kérésnek. Kék László balassagyarmati nyomdatulajdonos gyors-sajtója alól 1873. január 5-én kerülnek ki a Nógrádi Lapok első példányai. Hármas Gábor, a politikai, társadalmi és közgazdasági rovatot vezette,, Mikszáth a szépirodalmit. 1873. július 13-án a Nagy Palóc megnősült és Pestre költözött, de a Nógrádi Lapokban továbbra is minden héten megjelentek „tárczái” egészen Í874. január 1-ig. Mindvégig szívügye maradt a Nógrádi Lapok és egyik írásában („Kétszáz év múlva.” 1873. V. 11.) tréfásan azt kívánja, hogy a lapnak a nagyon távoli jövőben legalább 5000 előfizetője legyen. A Nógrádi Lapok 1873-as évfolyama a fiatal Mikszáth szépirodalmi és publicisztikai dolgozatainak első színes és gazdag gyűjteménye. Horváth Danó (1850—1904) egyori munkatársa így emlékezett vissza Mikszáth balassagyarmati újságírás-kodására a Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1882. április 23-i számában. „Nem tartozott azok közé. akik az írói pályának szentelték életüket, testestül, lel- kestül, és így természetes, hogy mi, akik már régebben felismertük benne az isteni szikrát, kétkedni kezdtünk, s féltettük, hogy ő is mint a kezdő írók legtöbbje a köznapi élet tengerében eivész nyómtalanul... ” A továbbiakban Mikszáth írói módszeréről és kéziratainak behajtásáról olvashatunk érdekes feljegyzéseket. Öt nógatni kellett az írásra, de ha már hozzáfogott, hat akkor megírta azt a tárca cikket úgy, amint kell, mindenki tetszésére és gyönyörűségére. Miikor még a Nógrádi Lapok tárcaírója volt, a szedőgyerek mást sem tett, mint Mikszáthoz járt kéziratért. A szedőgyerekek között az volt az igazi vitéz, aki Mikszáth- tól egy egész tárcára való kéziratot egyszuszra bírt bevasalni. Akadt is egy ilyen, Mihalicska Pista volt a neve, ennek nem használt se szép szó, se ígéret. Se gorombaság; ez hozott kéziratot Mikszáthtól. Ha Mihalicska Pista nem lett volna, bizony soha sem készülnek ei a „Sramko és Stofi bácsik” jó ízű alakjai, sem a „vármegye fotográfiái.” Dehát ezek így elkészültek. Mikszáth pompás, eredeti humorát megszerették, s ő ebből ösztönt szerezhetett írói pályája kezdetén a további munkálkodásra Rozgonyi István Zenei esték Jubiláns kórus ünnepi hangversenye Salgótar j ónban Nagyszerű narigvei-Seiüiyei uxmepuiíe 10 eves fennállását a salgótarjáni Pedagógus rvo- lus. Az együttes — mely az utóbbi időben keveset hallatott magáról — olyan pro- uunciovai lepte meg a szonat- lanui szépszámú Közönségéi, nogy az estet idei hangver- senyevadumt legsikeresebb koncertjei közé kelj sorolnunk. Annái inkább uuszkenek ken lennünk erre, mert hazai együttes nyújtotta a művészi ennényt. Megható és ünnepélyes volt mar a hangverseny indítása is. A Május 1. úti. általános iüKUid zenei iagüz.ciictiidK tvurusa köszöntötte a jubiláló együttest. Műsorukból külön ki keil emelni Kodály: Vilió című művét, mely a legige- nyeseob és legnenezebb gyermekkórusok közé tartozik és aligha énekelte eddig salgótarjáni együttes. Zeke László kitünően irányította a kis énekeseket. Kodály: Köszöntő ci- mű művének éneklése közben — melynek aKtuanzamato szövegét most a jubiláns énekkarra alkalmazták — lassan szétnyílott a hátulsó függöny, s mögötte ott állt a Pedagógus Kórus, ünnepélyesen, szokásos sötét öltözetben, fenér virággal. Megkapó indítás volt ez, utána a közönség forró hangulata a hangverseny végéig egyre fokozódott. A gyermekkórus szereplését követően Juhász Béla a Pedagógus Szakszervezet Nógrád megyei titkára az énekkar 10 éves munkáját, megyénk, városunk zene; életében elfoglalt helyét méltatta, külön szólva az országos dalostalálkozókan elért szép sikerekről. Ezután került sor az ünnepelt kórus műsorára, melyből a hangverseny végéig egységesen magas színvonala miatt nehéz lenne bármelyik számot kiemelni. Feltétlenül meg kell azonban említeni Bach híres koráljának tökéletes előadását (Kossá Ernő magyar szövegével Hajnal kél címen közismert) Hasler: ünnepre jöttünk című művét és Maros Rudolf ének-zenekarra írt Ecserj lakodalmas-át. Egyik legemlékezetesebb és megindító mozzanata volt az estnek a nemrég elhunyt Kodály Zoltánra való emlékezés. Ennek során a nagy magyar zeneszerző Esti dalát énekelték. szinte az utolsó pillanatban eldöntött műsorváltoztatással. Ez is az énekkar kvalitását dicséri, mert ismerve a Kodály-művek nehézségeit, kevés együttes tudna „beugrással” ilyesmire vállalkozni. A lágy, piano hangvétel joggal nyerte meg a közönség tetszését. Csupán az utolsó ütemekben érezhettünk némi megingást. A műsornak ebből a részéből még Brahms: Szerelmi dalkeringőit kell kiemelni. Igényes, nehéz into- nációjú művek ezek, de megoldásuk nem okozott nehézséget a kórusnak. A négykezes zongorakíséretet, amely legalább olyan igényes, mint a kórusmű Valiskó Ferencné és Virág Lászlóné játszotta. , A műsor második részében Szentkúti: Vietnami indulóján kívül inkább a könnyedebb, hangulatos számok domináltak. Igen kedves volt a ma is élő román Mendelssohn: Aratóik hajnali éneke. Nem először halljuk már az énekkartól az Ecserj lakodalmast sem, de úgy érzem, ilyen lendületes, friss előadással mes nem találkoztunk. Kár, hogy a zeneiskolai növendékekkel kibővített kamarazenekar és énekkar zárószámát nem ismételték meg a vastaps ellenére sem. hisz a siker és a lelkesedés ezt Kívánta volna. Változatossá elevenné tette a hangversenyt Füzes Zsig- mond, a zeneiskola tanára, aki Virág Lászlóné zongorakíséretével Mozart: Adagi óját és Bartók: Román táncok című művét játszotta nagyon szépen. A megyei József Attila Művelődési Ház Kamarazene- kara Sugár modem hangvételű Hat kis darab c. művével színesítette a műsort. összegezve a hangversenyt: ritka szép élményben volt része a hallgatóságnak. Megyénk egyik igen jó, de talán egyedüli kórusát hallhattuk, mely igényes és teljes estét betöltő műsort ilyen művészi fokon tud megszólaltatni. Ezért sajnálhatjuk, hogy elég ritkán találkozunk velük. Hasonló műsort máskor is szívesen hallgatnánk tőlük. Ehhez viszont nagyobb támogatásra lenne szüksége az együttesnek. A hangverseny sikere igen nagy mértékben Virágh Lászlónak, a kórus karnagyának köszönhető, aki tíz éve. tehát megalakulása óta vezeti az együttest. Most is sikerre vitte a hangversenyt lendületes vezénylésével. A műsort Zeke Ágnes ismertette, felelevenítve a kórus életének sok kedves epizódját. A hangverseny után a Karancs Szállóban Csik Pál. a városi tanács vb-elnökhelyet- tese és Ferenc Imre a városi. Hargitai Attila a járási művelődésügyi osztály vezetője a bankett keretében serleget és jutalmakat nyújtottak át a kórusnak és a tíz éve éneklő dalosoknak. Elgondolkoztató aránvok Ország szélén, Ipoly mentén Fontos ember A Nógrád megyei Főügyészség — a Legfőbb Ügyészség intenciói alapján — egyes tanácsi-pénzügyi szervek tevékenységét vizsgálta. A vizsgálat legfontosabb következtetése. hogy e pénzügyi szervek lelkiismeretesen, törvényesen, eredményesen dolgoznak. A köztartozások behajtását tárgyaló összefoglalónak a szabálysértési bírságolásról szóló részénél ezt a megállapítást találjuk: A rétsági járásiban 1966-ban hetvenkét személynek kellett volna elzárást kiállnia a bírság meg nem fizetése miatt —tényleges elzárásra azonban mindössze öt esete n került sor. Ugyan miért? Azért, mivel amint az elkövetők kézhez kapták az átváltoztatásról szóló határozatot. (öt kivétellel) nyomban kifizették a bírságot. Ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, a zabái ysértési hatóságnak értesítenie kellett a pénzügyi szervet, annak meg kellett állapítania, hogy az elkövetőnek letiltható keresete, lefoglalható vagyona nincsen, erről értesítenie kellett a szabálysértési hatóságot. Olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy a pénzügyi szervek bevonása nélkül intézkedhessek a szabálysértési hatóság: meggyorsítaná a bírságok behajtását, fölösleges munkától mentesítené a tanácsi pénzügyi dolgozókat. A végrehajtásról szóló jogszabály szerint nem-büntető ügyből eredő köztartozás miatt a havj jövedelem harminchárom százaléka tiltható le. A kereset ilyen arányú csökkenése aligha állítja megoldhatatlan helyzet elé azt, aki egymagában él. s havonta két-háromezer forintot keres. Igen nagy gondokkal kell azonban megküzdenie — például — annak a nyugdíjasnak, aki másodmagáva! él havi hét-nyo.’cszáz forintból. Mint arról korábban — dr. Markója Imrének, az igazság- ügyminiszter első helyettesének Balassagyarmaton tartott ankétja nyomán — beszámoltunk, Magyarországon jelenleg számos jogszabály módosításán, finomításán munkálkodnak. Nézetünk szerint itt a megfelelő alkalom arra, hogy a jelenleg érvényes, de merev harminchárom százalékos letiltási határt rugalmasabbé tegyék. Rugalmasabbá, egyben a szociális te társadalmi rendhez méltóan: hurná- nusabbá úgy, hogy a letiltás mértéke kis jövedelmű családok esetében harmjnebá-om százaléknál alacsonyabb — nagyobb jövedelműeknél sédig progresszíve magasabb lehessen. — b. fi. — A kisvonat birkózik az emelkedővel. A túlfűtött fülkében néhány ember. A sarokban három vasúti dolgozó. Mellettük a szerszám is. A tanácsi kiküldött középen ül. Később felszáll egy erdészruhás idősebb ember. Szép sima, piros arca van. Illendően köszön, be is mutatkozik. — Kőműves István vagyok. A barátságos mosoly elegendő, hogy megeredien a beszélgetés. Van idő Ipolytar- nócig, a vonat nehezen birkózik az emelkedővel. — Hová lesz az út? — kérdezi. Amikor megtudja, hogy a végállomásig, elmosolyodik. Mondja, ő is oda tart. Mivel arra ritkább az erdő, magyarázza, • minek megy egy erdész éppen oda. — Már hetvenhatéves vagyok, túl a nyugdíj határon, de megbíztak a természetvédelmi terület őrzésével. Fiatalabbnak látszik. Ezen gondolkodik az ember, mint a megbízatásán. Ez sérti őt. Mert az a terület világhíres, külföldiek fordulnak ott meg, a hazai polgárok pedig semmibe veszik. — Máj 3 ha elkészül. Tizenötmillió forintot kapurfk rá. Üvegteteje lesz. Hozzá turistaszálló és külön út. Feltárva kellene azt látni. A millió éves nyomokat. Legutóbb farkas nyomát találták megkö- vesedve. Fontos hely, tudományos. Most már nem lehet nem odafigyelni. Tizenötmillió és építkezés. De késő. erről már nem beszél. — A hóié, az eső kárt tehet benne. Beszivárog. Kimossa a leletet. A vizet le kell vezetni. Viasszal van bevonva. Azon félméter föld. Óvják nagyon. Ott a megkövesedett fa. Ha nem ügyel az ember, letörik emléknek. Vigyázni kell az élő kiserdőre is, amelyik a természetes védelmet nyújtja. Különben kivágnák. Hát ezért nem engedtek még nyugdíjba. A vonat nekirugaszkodik. Már lefelé pöfékel. Látszanak az ipolytarnóci házak. Oldalt pedig a leletet őrző akácos. Készülődik Pista bácsi i-- Az ablakon keresztül nézi a hegyoldalt. Az érték helyéi, amit rábíztak, hogy vigyázza. Bubái Gyula
