Nógrád, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
4 T1ÖG R « O UM7. március 19. vasárnap A választók javasolták a tanács intézkedett A kötőszó (nevéhez híven) azonos mondatrészeket vagy tagmondatokat kapcsol ößsze. Például következő mondatunkban az „és” és a „meg” kötőszóval egy egyszerű mondáit három alanyát kötjük ösz- sze: — Zoltán é s László meg Attila jó barátok. Mivel (csak) azonos mondatrészeket fűztünk velük össze, sem az „és” sem a „meg” kötőszó elé nem került vessző. Figyeljünk azonban meg egy olyan mondatot is, ahol az „és”-sel az összetett mondat tagmondatait fűzzük össze! „Elmúlik egy—két évtized, é s a földszeretet újraéled .. Az „és” kötőszó itt tagmondatokat fűz össze, ezért — helyesen — vessző került az „és” elé. É mondat a Palócföld decemberi számából való. Ugyanott azonban sok olyan mondattal is találkozhatunk, ahol elmulasztottált a mondatokat összefűző és (s, meg) kötőszó előtt a vesszőt kitenni. Sajnos ez a helytelen gyakorlat nagyon elharapódzott; mindenféle írásműben és könyvben gyakran találkozunk ezzel a helyesírási hibával. Jó lenne megjegyezni, hogy az „és” (s, meg, vagy) kötőszó elé is vesszőt kell tennünk, ha a kötőszó tagmondatokat fűz össze. A csak méllérendetf mondatokat összekapcsoló tehát, ezért, ugyanis, jóllehet; valamint a csak alárendelt mondatokat összekapcsoló hogy, mert, minthogy, mivel kötőszók élé pedig mindig vessző kerül, mert ezekkel azonos mondatrészeket sosem kapcsolunk össze. Például: — Az „és" azonos mondatrészeket is kapcsolhat, tehát nem mindig kell eléje vessző. — A „hogy" kötőszó elé mindig vessző kerül, mert csak tagmondatokat fűz össze. (Természetesen nem téveszthető össze a hogy? = hogyan? tőszó!) A csak mondatokat összekapcsoló kötőszók között van néhány összetett szó is- Pl. ugyanis, jóllehet, stb. Azokat persze mindig egybeírjuk, mintahagy az alábbi egységes kötőszóvá vált szókapcsolatok is egybeírandók: ahol, ennélfogva, mégpedig, mindazonáltal, miközben, miután, úgyis, úgyhogy (= tehát, ezért); úgymint (= azaz); csakhogy (— de); hogyha (— ha); stb. Az előbb felsorolt egységes kötőszóvá vált szókapcsolatok elő. és utótagja néha külön- váltan is egymás mellé kerülhet. Például: úgyhogy — úgy, hogy; úgymint — úgy, mint. Ez esetben azonban már szerepük és jelentésük megváltozik, é s közéjük vessző is kerül. Az alárendelt összetett mondatokban fordulhat ez elő. Ilyenkor a főmondat rámutató szavát (ügyi a mellékmondat kötőszava követi (hogy, mint). Például: — Elkártyázta mindenét úgy, hogy semmije sem maradt; — Szerette az italt úgy, mint az anyatejet. Az is előfordulhat, hogy két kötőszó (pl.: hogy, ha) azonos tagmondatba kerül, méghozzá egymás mellé. A két kötőszót ilyenkor is különírjuk, de közéjük vesszőt nem teszünk. Például: — Látja, hogy ha itt marad, sokat tehet még a közösségért. Ez a „hogy ha” szókapcsolat nem azonos a „ha” jelentésű „hogyha” kötőszóval. Ugyanis a „hogy” a tárgyi — a „ha” pedig feltételes mellékmondat kötőszava. Ha a kötőszók pontosan a helyükre kerülnének, így hangzana az előbbi többszörösen összetett mondat: — Látja, hogy sokait tehet még a közösségért, h a itt maradTóth Imre Egy bérház ára A Salgótarjáni Acélárugyárban a biztosított béren kívüli juttatások igen sokrétűek. Két év alatt az üzemi étkeztetésre majdnem 4 millió forintot költöttek. A mtmkás- szállít&s csaknem 10 millió forintba került ezidő alatt. A munkásszálló fenntartása 1 milliót emésztett fel. A napközi otthon hozzájárulás címén több mint 450 ezer forintot kapott. Védőételre, védő- és munkaruhákra 3 millió 300 000 forint ment el. Oktatásra 1 millió 290 ezer forintot költöttek. A két évre kifizetett béren kívüli juttatások összege majdnem 20 millió forint. Ebből az összegből egy főtéri bérházat lehetett volna felépíteni. Taifcsítsék adott szavukat A megye KISZ-fiataljai lelkesen csatlakoztak a KISZ VI. kongresszusán született elhatározáshoz, a rétek, legelők védnökségének vállalásához. Az azóta eltelt időszakban nálunk is eredményes volt ez a tevékenység. Ismeretes, hogy megyénkben gyengék a rét és legelő területek, a fűhozam alacsony. Az alapszervezetek segítése nyomán valamelyest javult a helyzet. Különösen a tisztítási munkákban tűntek ki a fiatalok. A rét és legelő területek javításában azonban nem értek el hasonló jó eredményeket A további sikeresebb munka érdekében jó lenne fokozni ezt a tevékenységet. A tavaszi időszak erre igen megfelelő. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy az őszi tisztítási akciók a beérett gyommagvak szétszórásával járnak. Ezek tavasszal ismét kihajtanak, s a szorgoskodás eredménytelen marad. Az alapszervezetek fiataljai beszéljék meg a termelőszövetkezetek vezetőivel, hol segíthetnének a tisztításban, javításiban, vízrendezési munkákban. Ilyen vállalásokkal készüljenek a küldöttértekezletekre és a KISZ VII. kongresszusára. A mai választásokat megelőző jelölő gyűléseken a pásztói járásban is számos közérdekű javaslat hangzott el. Négy községi tanács végrehajtó bizottságának elnökétől kértünk választ: hogyan intézik a választópolgárok javaslatait. Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Tar és Pásztó választópolgárainak kérdéseire adunk választ. Szurdokpüspökiben a 8-as számú választókerületben Kovács József, . Kaszás tér 13. szám alatti lakos vetette fel, hogy helyes volna a Zagyvától az úgynevezett Duktusig vezető árkot kiásni, illetve a vizet levezetni. A kérdésre Patai János vb-elnök válaszolt. Válasz: A vízlevezetés érdekében szükséges lépéseket megtettük, tárgyalásokat folytattunk a termelőszövetkezettel és a MÁV Igazgatóságával, hiszen a vízelvezetés összefügg a Diós patak rendezésével, ami a termelőszövetkezet hatáskörébe tartozik. A termelőszövetkezetnek a Diós és a Dolinka patak szabályozására 1,2 millió forint rendelkezésére áll, így a szabályozást még ebben az évben elvégezzük. Természetesen várjuk a MÁV intézkedését is. Kovács Gábor, a 17-es számú választókerület lakói nevében a napközi otthon bővítését kérte. A jelenlegi kicsi, s több szurdokpüspöki gyerek úgy kerül az iskolába, hogy nem kap semmi előképzést. Válasz; a napközi otthon bővítésére 100 ezer forintot kapunk, így növelni tudjuk a férőhelyek számát. De szükség lenne a meglévő épület megemelésére is, mivel igen alacsony. Ehhez a felsőbb szervektől kérünk segítséget. Papp András, Szurdokpüspöki, Gyöngyösi út 7. szám alatti lakos felvetette, hogy a termelőszövetkezet sertéstelepéről a szennyvíz az útra folyik, ami veszélyezteti az arra közlekedők egészségét. Válasz: A községi tanács a szennyvíz, illetve a trágyalé elvezetése érdekében a KÖJÁL bevonásával megtette a szükséges intézkedéseket. A KÖJÁL felszólítására a termelőszövetkezet a trágyalevet az erre a célra kijelölt betonmedencében tárolja. Jobbágyiban, a 6-os számú választókerületben a Táncsics út és a Felszabadulás út egy részén a belvíz megfelelő levezetését kéri Murányi Mihály. A községi tanács vb-el- nöke mondja el véleményét. Válasz: A belvizek levezetésé az elmúlt évben megkezdődött és mintegy 300 méter hosszúságban befejezést nyert. Ez a munka 140 ezer forintba került. Pénzfedezet hiányában tovább nem tudjuk a munkát folytatni. Ideiglenes megoldás- „ ként a vízlevezetést csak földmunkából álló szabályozással folytatjuk ebben az évben, amelyhez jelentős társadalmi munka felajánlása, illetve végzése is indokolt. Varga Ferenc, Jobbágyiban, a 4-es számú választókerületben kifogásolta, hogy a Petőfi Sándor és a Rózsa utcában bonyolítják le a sóder szállítását, holott erre a célra külön út készült. Válasz: A felvetés jogos és indokolt, mivel a szállítások idején hatalmas por lepi el az utcát és a lakásokat. Tekintettel arra, hogy a sóder szállítását a TEFU végzi, máris intézkedtünk és a megjelölt utcákat a forgalom alól mentesítettük. A Taron felvetett kérdésekre Sándor András, vb-elnök- től kértünk választ. Szabó Sándomé, Rákóczi u. 44. szám alatti lakos, a község választópolgárai nevében egy hullaház építését kérte. Ez az igény már a korábbi gyűléseken is felvetődött. Válasz: A község igényli ezt a létesítményt. A megyei tanácstól 70 ezer forintot kaptunk a hullaház építésére. Ehhez az összeghez azonban társadalmi munkára is szükség lesz, mivel egy kutat is kell készíteni. Meg kell javítani a temetőhöz vezető utat és így e munkák segítésére kérjük a község lakóinak összefogását is. Görőcs András, Tar, Rákóczi út 39. szám alatti lakos a Kovács patak mélyítését, illetve a patak mentén bizonyos távolságban iszapfogó kiképzését kérte. Válasz: A patakmeder mélyítése után a megyei vízügy három helyre már kiszállította a követ és ezekből úgynevezett bukókat képez, nek majd ki. Ezek megépítésekor a József Attila utcai hidat is át szeretnék építtetni. Pásztón, Bárány Istvánná, Kölcsey út 15 szám alatti lakos elmondotta, hogy a Kölcsey út építése már az 1963-as jelölő gyűlésen is felvetődött. Mikorra várható a megjavítás, kérdezte Csépány Istvántól, a községi tanács vb-elnö- kétől. Válasz: Pásztó úthálózatának négyötöde föld út, és 20 kilométer út kiépítése vár megoldásra. Az elmúlt választás óta négy kilométer utat építettünk a községben, ebben az évben sorrendben a Kölcsey utca következik. Ezt a munkát azonban meg kell előznie a víz elvezetésnek. Ez a Kövicses patak rendezésével már megkezdődött, és a vízelvezető rendszerünk fokozatos kiépítése során várható az útépítés ütemének fokozása. Koós László, Szabadság út 2. szám alatti lakos a tejüzem környékének parkosítását kérte. Válasz: Parkosítási feladatok megoldására négy és alatt csaknem másfélmillió forintot költöttünk. Ebből valósult meg az úgynevezett Csillag tér, a Szabadság, Baross út és a vasút előtti tér parkosítása. A munkát tovább folytatjuk. Rendezzük a tejüzem környékét, a Szabadság út végét, a Hársfa utcát és a templom teret. Ezekkel egy időben bővítjük és korszerűsítjük a játszótereket is. — Mondja meg őszintén. azért választott most engem, mert vasárnap választások vannak. Azért se mondok magának vonalas dolgokat. Különben sem szokásom, szeretek az emberekkel beszélgetni és higgye el nekem a baráti szó mindennél többet ér. Van egy kialakult módszerem, és az évek bizonyították, hogy helyesen cselekszem. Mielőtt bármiről döntenénk a vezetőségben, mielőtt azt mondanánk, hogy ezt támogatjuk, ezt pedig elvetjük, beszélgetek az emberekkel. Még pár- tonkivüliekkel is. Sőt! Kiváncsi vagyok, hogy mi az ő véleményük. A múltkor telket kerestünk az orvoslakásnak, rendelőnek. Már, már elhatároztuk, hogy a Fő utca végén, az újtelep és a régi falu között, egy üres telekre tesszük. A tanácsnak is tetszett a javaslat, a telek kisajátítása is könnyen ment volna, és akkor összefutottam Sándor bácsival (úgysem ismeri, minek mondjam a nevét). — Hallom a rendelő helyét keresitek! — mondta az öreg. — Mór talán meg is lenne! -— válaszoltam. — Aztán hol akarjátok felépíteni? Mondom neki, hogy az új, meg a régi falu között, egy üres telken. Látom, az öregnek valami nagyon motoszkál a fejében, ezért biztattam: talán van valami kifogása ellene? — Lenne bizony. Mert lehet. hogy odaillik az a rendelő, meg az a lakás és ott köny- nyebb is felépíteni, de valamit így élünk mi: A PÁRTTITKÁR kifelejtettek a számításból. Mégpedig azt, hogy az öreg faluban sok az idős, beteges ember, az újtelepen csupa fiatal házas lakik. Ezért jobb lenne inkább az idősebbekhez vinni a rendelőt, hogy ne kelljen nekik annyit járni az orvos után. Mire az újtelepiek megöregednek már két rendelő is lehet a faluban. Nem igaz? Így változtattunk a rendelő helyén és beljebb vittük az öreg faluba, oda, ahonnan a páciensek zöme várható. Viszont elhatároztuk, hogy jövőre, két év múlva fiókrendelőt létesítünk az újtelepen is, ahol hetenként kétszer megjelenik az orvos. Hosszú a falu, majdnem négy kilométer — igaza volt Sándor bátyámnak! És mindjárt itt a gondolattársítás. Építünk egy korszerű, önki- szolgáló élelmiszerboltot a falu mértani közepén, így a faluszélen lakóknak egy csomag gyufa, egy kiló só után két kilométert kell gyalogolni- ok. Mennyivel más lenne, ha idővel peremboltókról is gondoskodnánk. A falusi lakosság ellátását javítanánk ezzel. A városban még egy kilométert sem mennek a háziasszonyok bevásárolni, és a sok üzlet lehetővé teszi a gyorsabb kiszolgálást. Nálunk az a helyzet, hogy reggel, meg délután ér rá a falusi asszony arra, hogy a boltba menjen. Ilyenkor összefutnak sokszor húszán—harmincán is. Végignéztem egy ilyen bevásárlást. Bizony órákat elácsorognak a pült előtt mire sorra kerülnek. Pedig ha belegondolok, hogy valamikor egy kis szatócsüzlet volt a faluban, csengő az ajtó felett, és a konyhából jött elő a boltosné, aki éppen főzött. Zsíros kezét megtörölte a köténybe és mérte a lisztet, cukrot. Dehát változtak az igények, és a lehetőségek is. Akkor nem volt tsz, meg rendszeres havi fizetés, mint most, Anyám egyszer egy hónapban bevásárolt, ha a vásáron eladott libát, kacsát, krumplit. Így kérte a boltostól: öt kiló kristály cukrot, három kiló sót, nem érek én rá mindig magához járni. Ma pedig a kenyeret is~ a boltból visszük. Még akkor is, ha szidjuk, hogy ilyen kenyeret kell enni. Mert bizony a kenyér minősége lehetne jobb. Most is Megyei gyermekraiz-li(állítás Nagybátonyban ebben az ügyben jártam. Nem a liszttel van baj, megnéztem, hanem a kidolgozással. Dehát nem állhatunk oda a dagasztó teknő mellé, hogy ellenőrizzük a munkát. Erre vannak illetékesek, azoknak kellene jobban utánanézni! Így élünk mi falun. Gondom csak egy van, hogyan lehetne többet találkozni a családdal, az asszonnyal. Tegnap délután is a bolt előtt futottunk össze és azt kérdi, mikor lát? Mondtam neki, ezt egyelőre ne kérdezze, majd húsvét után. Akkor lesz egy kis lélegzetvételnyi idő. Mert én azt mondom, ha egyszer az embert megválasztották valamilyen funkcióba, nevezetesen engemet már harmadszor párttitkárnak, akkor feleljen is meg a bizalomnak. Ránk nem vonatkozik a nyolc óra, a pártmunkában nincs munkaidő, nem is lehet. Úgyhogy nekem otthon is agitálnom kell. És talán ez a legnehezebb. Viszont öröm az, amikor látja az ember, hogy nem hiába dolgozik. Ezzel azért hadd dicsekedjek el, a jelölő gyűlésen a választópolgárok nyolcvan százaléka megjelent, és köztük sok volt a fiatal. És felszólalt ott az öreg Mihály bácsi és azt mondta: ő, csakúgy mint a többiek egyetért a párt politikájával. Pedig mindig azzal dicsekedett, hogy soha, semmilyen pártnak még nem volt tagja ... g. b. A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, a megyei úttörőelnökség és a nagybátonyi bányász művelődési ház ebben a tanévben is megrendezi a megyei gyermekraj z-kiállítást. Az előző tanév színvonalas anyagát a szakmai körök és a közönség elismeréssel fogadták. Az ízléses rendezés fővárosi színvonala nemcsak hazai, hanem külföldi látogatókat is vonzott. A teljes kiállítási anyagot bemutatásra kölcsönkérte a csehszlovákiai Banská Dolina, ahol a bányásznap egyik színfoltja volt. Az idén megrendezésre kerülő kiállítás a reform tan- terv alapján folyó általános iskolai rajzóktatást szeretné bemutatni. Ezért a munkakereteknek megfelelően többek között díszítő jellegű feladatok, magyarázó- és témarajzok szerepelnek majd a beküldésre szánt anyagban. Iskolánként és óvodánként ösz- szesen legfeljebb öt rajz küldhető be tetszés szierlnti osztályokból, a válogatóst a rajz tanárok az igazgatókkal közösen végzik. Egyébként ez alkalommal mutatják be a Nógrád megyei Úttörőelnökség képzőművészeti és fotópályázatára beérkezett műveket is, amelyeket az elnökség címére járási elbírálás , alapja n u gyancsak áp- rilis 15-ig kell beküldeni, s amelyek a korábban jelzett tantervi anyagtól (öt darab) nagyobb Számban is érkezhetnek. A BM Nógrád megyei Közlekedésrendészeti Osztálya a megyei művelődésügyi osztály- lyal egyetértésiben plafcátpó- ivázatot is hirdet a tanulóifjúság körében. Célja a közlekedési fegyelem, megszilárdítása, a gyermeknek és a felnőtteknek a szabályok betartására való mozgósítása. Kivitelezésnél felhasználható a korszerű plakát valamennyi eszköze és lehetősége. A plakát legkisebb mérete a húsz filléres rajzlap, vagy annak kétszerese lehet, elkészítése egyéni, vagy szakköri csoportmunkában történhet. Felirata: Szabályosan közlekedj. Technikája csak temperafesték,' vagy papírragasztás, papírmozaife. A beküldés helye: Nagybá- tony, bányász művelődési ház, ideje április 15. A legjobb eredményt elérő tanulókat a közlekedésrendészeti osztály sporteszközeikkel és egyéb ajándéktárgyakkal jutalmazza a megyei kiállítás megnyitóján.
