Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

yiLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 1

Sfr-MrP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY EL TANÁCS LAPJA

KXIH. ÉVF. 45. SZÁM

ARA; 50 FILLÉR

1967. FEBRUAR 22. SZERDA- ' te

Meddig fog fújni az őrültség szele?

(2. oldali

Gyorsítani kell a gépek javítását

(3 oldal)

A nagyoroszi voksok

(4. oldal)

Agrárpolitikánk időszerű kérdései

A nép j elölt] ei

Közzétették a képviselőjelöltek listáját

Mezőgazdasági nagyaktíva értekesiet a megyei pártbizottságon

A megyei pártbizottság tegnap délelőtt 10 órakor Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházának nagy tanácstermében mező- gazdasági nagyaktíva értekezletet tartott. Az értekezleten részt vettek és kérdéseket tettek fel a megyei párt- és mezőgazdasági szervek, valamint megyénk öt járása párt- és tanács- szerveinek politikai és szakvezetői, valamint a meghívott tsz-elnökök, tsz-agronómusok és tsz-párttitkárok. Napirenden a párt agrár- politikájának időszerű kérdései szerepeltek, az előadó dr. Dimény Imre, a Központi Bizottság tagja volt Az értekezleten részt vett

Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Karakó János, a megyei tanács vb-elnöke és Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese is.

A nagyaktíva értekezlet Matúz József a megyei pártbizottság titkára elnökletével kezdte meg munkáját. Matúz elvtárs megnyitó szavai után Dimény elvtárs röviden ismertette azokat a politikai és gazdasági ösz- szeíüggéseket, amelyek meghatározzák agrárpolitikánk időszerű kérdéseit is.

Országszerte befejeződtek az országgyűlési képviselők jelölő gyűlései. Az Országé«, Választási Elnökség most közzétette az elfogadott országgyűlési képviselőjelöltek listáját. Ezek közül ismertetjük a kiemelkedő közéleti személyiségek, valamint Nógrád megye jelöltlistáját.

KÁDÁR JÁNOS, munkás; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Budapest, 39. sz. választókerület,

DOBI ISTVÁN, mezőgazdasági munkás; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Komárom 9. sz. választókerület,

KÁLLAI GYULA, újságíró, a Forradalzottságának titkára, Miskolc, 1. sz. választókerület,

DR. ERDEI FERENC, közgazdász; a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Csongrád m. 11. sz. választókerület,

LOSONCI PÁL, mezőgazdasági munkás; földművelésügyi miniszter, Somogy m. 3. sz. választókerület,

DR. PÉTER JANOS, köztisztviselő; külügyminiszter, Budapest, 45. sz. választókerület,

SZURDI ISTVÁN, technikus; belkereskedelmi miniszter, Heves m. 10. sz. választókerület.

Megyénk jelöltjei:

mi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, Debrecen, 4. sz. választókerület,

APRÖ ANTAL, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnökhelyettese; Szeged, 1. sz. választókerület,

BISZKU BÉLA, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szabolcs-Szatmár m. 1. sz. választókerület,

GÁSPÁR SÁNDOR, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára; Pécs, 5. sz. választókerület;

KOMÓCSIN ZOLTÁN, kereskedelmi alkalmazott; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csongrád m. 4. sz. választókerület,

NYERS REZSŐ, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bács-Kiskun m. 1. sz. választókerület,

SZIRMAI ISTVÁN, újságíró, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Budapest,

38. sz. választókerület,

NÉMETH KÁROLY, munkás, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Bizottság első titkára, Budapest, 9. sz választókerület,

CSETERKI LAJOS, pedagógus, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BiBEUTYÓ JÁNOS, munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, 1. sz. választókerület,

GAJDÁR PÁL, bányász, a székvölgyi bányaüzem szocialista brigádvezetője, 2. sz. választókerület,

JEDLICSKA GYULA, közalkalmazott, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, 3. sz. választókerület,

VARGA TIBORNÉ, óvónő, a pásztói 1. számú óvoda vezetője, 4. sz. választókerület,

SÜMEGI JÁNOS, földműves, a szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, 5. sz. választókerület,

SCHUCHMANN ZOLTÁN, pedagógus, a balassagyarmati MŰM Egyesített Szakmunkásképző Intézet igazgatója, 6. sz. választókerület,

GAJDOS JÁNOS, földműves, a Balassa* gyarmat és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, 7. sz. választókerület,

MAJOROS JÁNOS, mezőgazdasági munkás, a herencsényi Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet .brigádvezetője, 7. sz. választókerület.

RÓKA MIHÁLY, munkás, vezérőrnagy, 8. sz. választókerület.

ÍJj iminkalclietőscgg*

— Két hónap telt el pártunk IX. kongresszusa óta — mondotta Dimény elvtárs — azóta közismertté váltak a kongresszusi határozatok,

széles körben megismerkedtek a főbb agrárpolitikai célokkal. Időszerű tehát, hogy konkrét értékelést adjunk mezőgazdaságunk helyzetéről és azokról az összefüggésekről, amelyek meghatározzák a mező- gazdasági szervek és üzemek további feladatait.

A társadalom

közös ügye

Dimény elvtárs a következőkben történelmi tettként értékelte a mezőgazdaság szocialista átszervezését, amely 1961 tavaszán eredményesen befejeződött. Az önkéntesség és az anyagi érdekeltség lenini elvei lehetőséget nyitottak a kettős feladat sikeres megoldására is: az átszervezéssel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés színvonala nem csökkent, sőt, hamarosan emelkedett. Így jó feltételek mellett került sor a mezőgazdaságban a szocialista keretek kiépítésére is.

Jellemző erre a történelmi szakaszra, hogy egész társadalmunk közös ügynek tekintette a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek mielőbbi megteremtését

Az átszervezés és a társadalmi összefogás közös eredményeként a második ötéves terv időszakában tíz százalékkal növekedett a mezőgazda- sági termelés, ami egyéves átlagban 2 százalékos növekedést jelent. A fejlődés tehát lényegesen meggyorsult a mezőgazdaságban, hiszen a kisparcellás időszakban a fejlődés üteme nem haladta meg a 0,6 százalékot. Ugyanakkora termelés egyenletessé is vált. Különösen azokban a termelési ágazatokban volt egyenletes a fejlődés, amelyekben a gazdálkodás anyagi-műszaki feltételeit rövidebb idő alatt biztosítani lehetett, így többek

azoknak a szocialista eszményeknek a megvalósítására, amelyeket pártunk eléjük állított.

Előnyök és nehézségek

Beszéde további részében Dimény elvtárs hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből előnyök származnak az egész népgazdaságra. A termelés fejlődése ugyanis lehetővé tette a lakosság élelmiszerellátásának javítását, ami abban is megmutatkozott, hogy a fogyasztás 12 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fejlődése és a lakosság életszínvonala között tehát szoros összefüggés van.

Egyidejűleg a mezőgazdasági termékek a külkereskedelemben is jelentős szerepet töltöttek be- az összes export 22 százalékát, a nyugati export 50 százalékát a mezőgazdasági termékek adták. Tehát a fejlődő mezőgazdaság tevékenyen hozzájárul a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásához.

A parasztság problémája tehát, akár az átszervezéskor, ma is az egész társadalmat érimitő, közös ügy.

Termelőszövetkezeteink gazdálkodásában az eredmények mellett nehézségek, és nyugtalanító jelenségek is megmutatkoztak. Ezeket a negatív jelenségeket Dimény elvtárs négy csoportba sorolta: 1. Sok a gyenge tsz; 2. magas az átlagéletkor a tsz-ekben (1966 végén országosan 56 év volt a tsz-tagok átlagos kora): 3. a termelés nehézségei; 4. a gazdálkodás nehézségei. A termelés és gazdálkodás nyugtalanító jelenségei között példaként említette meg a szarvasmarha- tenyésztés, valamint a rét- és legelőgazdálkodás viszonylag alacsony színvonalát, a lucerna és lóhere magfogás alatetni. Az objektív okokból is kettőt szükséges kiemelni.

Először is: az öröklött elmaradottságot a mezőgazdaságban a második ötéves terv időszakában sem sikerült pótolni. Ebben az időszakban ugyan mintegy 40 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy az összes beruházások egyötöde a mezőgazdaságban valósult meg. Ez a támogatás jóval nagyobb, mint a szomszédos népi demokráciákban A mezőgazdaság jelenlegi formájában azonban mégis egy nagy. befejezetlen beruházásinak tekinthető.

Mindez azt mutatja, hogy további beruházásokra van szükség, amivel a harmadik ötéves terv számol is, amikor további 44—45 milliárd forintos beruházást tesz lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítésére, a belterjes gazdálkodás kiszélesítésére.

Nagy szükség van továbbá a meglevő termelőkapacitás jobb kihasználására is, tehát az új beruházásokkal hatékonyabbá lehet kell tenni a régebbi beruházásokat. Ezért kell a járulékos beruházások megvalósítására nagyobb gondot fordítani.

Másodszor: a mezőgazdasági

üzemek önállósága a túlzott központosítás, és az anyagi eszközök hiánya következtében nem volt kellőképpen biztosított.

A szubjeiktív okok közé sorolhatók viszont a vezetés gyengeségei, a munkafegyelem lazasága, a közös vagyon nem kellő megbecsülése stb., tehát mindazok az okok, amelyek helyileg szüntethetők meg.

Éj intézkedések

Az objektív okok megszüntetésében jelentős szerep jut a gazdasági irányítás új rendszerének és az ezt előkészítő

A rétsági járási pártértekezlet foglalta határozatba hogy gondoskodni kell a fogíalfcoz- tatottság növeléséről Diós Jenőn, Nagyorosziban, Kétságon és Nógrád községben. A határozat végrehajtása érdekében Devcsics Miklós a járási párt- bizottság első titkára és Ra- konczaí József, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke eljártak Budapesten, hogy a járás községei számára köny- nyűipari üzemek létesítését szorgalmazzák. Ennek eredményeképpen Diósienőn a VILL- TESZ Ktsz létesít üzemet.

Ddósjenőről naponta átlagosan hat—hétszáz dolgozó ingázik Vácrs vagy a fővárosba. Szükséges tehát az üzem, elsősorban a női munkaerő foglalkoztatására. Az üzemet a községi kultúrházban helyezik el. A különböző szervek kiköltözése után a rétsági járási tsz-közi vállalkozás megkezdi az átalakítást, hogy április végén, május elején üzembe helyezhessék az új létesítményt. Kezdetben két műszakban ötven-öt ven fővel indul az üzem, de később rátérnek a

három műszakra és növelik majd a létszámot is.

Gond lesz egy ideig a kul- túrmunka a faluban. Ideiglenesen a volt református iskolában alakítják ki a mozihe. lyiséget, és itt tartják a nagyobb összejöveteleket is, de már készül a terve az új kul- i.úrháznak, melyet 1968. november 7-én szeretnének felavatni. A kultúrház építéséhez a VILLTESZ Ktsz 1 240 000 forinttal járui hozzá, a többi költséget községíejlesztési alapból és állami támogatásból fedezi a községi tanács.

között a nagyüzemi baromfi- esony szintjét. A gazdálkodásintézkedéseknek. Már az 1966Nagy forgalom a téli vásár első hetén

ben egyöntetű a vélemény: az

tenyésztésben. A sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben

viszont átmenetileg egyenetlenség mutatkozott.

A szövetkezeti gazdálkodási formák kiválóan beváltak, mert parasztságunk elfogadta és megszerette ezt a formát és a nagyüzemi szövetkezeti gazdaság jól illeszkedik be a szocialista népgazdaságba.

S ha egyes helyeken mutatkozott is némi elmaradás, az részben a mostoha körülményeknek, részben az anyagitechnikai elmaradottságnak tudható be. A tsz-ek. nagy általánosságban képesek mindbán viszont az anyagokkal, eszközökkel való rossz bánásmód, a háztáji lehetőségek nem kielégítő hasznosítása jelent hiányosságot.

Objektív és szubjektív okok

— A nyugtalanító jelenségek okai objektív és szubjektív eredetűek — folytatta előadását Dimény elvtárs. — Többségében objektív okokkal állunk szemben, ezek azok, amelyekkel központilag kell foglalkozni, míg a szubjektív okokat helyileg kell megszünban hozott intézkedések, mint a tervezés korszerűsítése, az amortizációs alap bevezetése és egyes termelői árak emelése, a gazdaságirányítás reformjával összhangban születtek. E három intézkedés hatását mind a tsz-ekben, mind az állami gazdaságokban pozitiven lehet értékelni, mert javultak és növekedtek az önálló gazdálkodás feltételei. Az

1966-os intézkedések eredményei nemcsak alátámasztják azok helyességét, hanem megmutatják a további intézkedések irányát is.

(Folytatás a t, oldalon.)

A kereskedelem már edd'g is nagy forgalmat bonyolított le a 20—30—40 százalékos ár- engedményes téli vásáron. A vásár a hónap végéig tart. Az első héten mind az Állami Áruházban, mind az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a forgalom meghaladta az elmúlt évi téli vásár forgalmát. Az áruház a hét elején, naponta közel egymillió forint forgalmat bonyolított le. Még nagyobb volt a kiskereskedelmi vállalat forgalma. Elérte a napi 1 millió 600 ezer forintot. A női kabátoknak, kosztümöknek, ruháknak volt a legnagyobb keletje. Az iparcikk kereskedelem csupán női télikabátból 300—400 darabot adott el.. A lányka kabátokból ötszáz fogyott el. Nagy volt az érdeklődés a flanellruhák. a női ágykabátok, harisnyák és kesztyűk iránt. Az Állami Áruházban is a női kabátok iránt volt legnagyobb az érdeklődés. Emellett a kosztüm is keresett Cikk lett.

A kereskedelmi egységekarengedmenyes ámk melleti a kurrens cikkek is fogynak. A kereskedelem erre is felkészült. Ezekben a napokban előkészületeket tesznek a tavaszra. Az új gazdasági mechanizmus jegyében piackutatást végeznek. Az Állami Aruház az elmúlt hét végén ifjúsági est keretében a Karancs Szállóban divatbemutatót rendezett. Az ifjúság helyes öltözködését mutatták be és véleményt kérték, mi tetszett • legjobban.