Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

2 1087. tfbmir 92 szerda Genf: atomsorompó mindenehelőtt MOSZKVA (MTI) Ötéves munka és 286 mun kaülés van a 18-hatalmi le­szerelési bizottság mögött, amely félévi szünet után is­mét összeül Genf ben. a Nem­zetek palotájában. A leszere­lési tárgyalások legfőbb napi­rendi pontja ezúttal olyar szerződés kidolgozása lesz amely minden utat lezárna az atomfegyverek további ter­jedése előtt. A szovjet kormány véle­ménye szerint — mint a Pravda rámutat — az „atom­sorompó” fontos önmagában, mint olyan eszköz, amely korlátozza az atomkonflik­tus veszélyét. Közvetlen kö­ze van ezenkívül az európai biztonság kérdéséhez. Végül kezdeti lépés lehetne az atomleszere’és egész problé­májának megoldása irányá­ban. A moszkvai lapok hangsú­lyozzák, hogy az atomfegy­verek terjedésének megakadá­lyozása nem a jelenlegi atom­hatalmak valamiféle különle­ges státusának rögzítésére szolgál, hanem fontos lánc­szeme az atomleszerelésért folytatott harcnak. Ez a meg­állapítás válasz az utóbbi idő­ben ismét gyakorta hangoz­tatott kínai vádakra. A hétfő esti Izvesztyija kommentárjában rámutatott, hogy az „atomsorompó” — szerződés megkötésének köz­lése aktivizálta annak ellen­feleit. Bonn egyszerre több irányban tevékenvkedik Kép­viselői elárasztották ..érveik­kel” a NATO vezető szerveit. Strauss pénzügyminiszter pe­dig éppen a napokban hívta fel Kiesingert, hogy minden eszközzel akadályozza meg a szerződés létrejöttét „annak jelenlegi formájában”. A Novoje Vremja legutóbbi számában utalt arra. hogy Nyu- gat-Németország területén 34 atomreaktor működik vagy ái! építés alatt. A Brit Stratégiai Kutató Intézet szerint 19’70- re az NSZK plutóniumgyár­tási kapacitása évi 200 atom­bomba előállítását teszi le­hetővé számára. Moszkvában a most kezdő­dő genfi tárgyalások szem­pontjából kedvező előjelnek tartják az „atomsorompó” kérdésében gyakorlatilag egy­hangú szavazással elfogadott ENSZ-határc zatot. Eleddig fog fírni az őrültség szele Pekingben? Az Humanité kommentálja Csen Ji kínai külügyminiszter­nek. azt a legutóbbi kijelenté­sét, amely szerint „lehetséges, hogy Kína és a Szovjetunió kapcsolatai még tovább rom­lanak, lehetséges, hogy hábo­rú tör ki a két ország között.” A lap sz i t a pekingi hisz­téria-kampány a szovjet és más szocialista országokbeli diplomaták ellen, kiinduló pon­tul szolgált ahhoz a hihetet­len kijelentéshez, amely sze­rint a fő ellenség nem az amerikai imperializmus, ha­nem a Szovjetunió. nem a vietnami agresszort kell le­küzdeni, hanem azokat akik a kínai obstruikció ellenére döntő segítséget nyújtanak a vietnami népnek az agresszió elleni harcban. Az is igaz. hogy néhány órával, mielőtt Kína háborúval fenyegette a Nagy Októbert Szocialista Forrada­lom országát, . Csen Ji a 424. „komoly figyelmeztetést” in­tézte Washingtonhoz- amikor a jeniki haditengerészet, és á lé­gierő újtól megsértette a kí­nai határaikat. — Meddig fog fúinl az őrült­ségnek ez a Pekin eben kere­keden szele? — teszi fel a kérdést a lap. Mongo! tiltakozás a kínai támadások miatt A chicagói szörny pere PEORIA (MTI) Az Illinois állambeli Pe- oriában megkezdődött Ri­chard Speck 25 éves volt tengerész, a chicagói szörny pere. Speck a múlt év július 14-én bestiális kegyetlenség­gel megölt nyolc ápolónőt. A peoriai hatóságok kü­lönleges biztonsági intézke­déseket foganatosítottak a városban az előreláthatólag hosszabb ideig elhúzódó tár­gyalás időtartamára. Attól tartanak, hogy a lakosság aneglincseli a tömeggyilkost. Jóllehet, a tárgyalóterem csak néhány száz méterre Van a börtöntől, ahol Spec­ket fogva tartják, a rabszál- lító kocsit megerősített rendőrosztagok kísérik. Ugyancsak fegyveres rend­őrök helyezkedtek el a i bomobil útvonalát szegélye­ző házak tetején is. A tárgyalás a vádirat fel­olvasásával kezdődött. Hu­szonhét újságíró kapott en­gedélyt arra, hogy a tárgya­lásokon részt vegyen. Be­számolóikban megemlítik, hogy a vádlott kifejezéste­len, szenvtelen arccal hall­gatta a vádirat felolvasását. William Martin állam- ügyész még a tárgyalás meg­nyitása előtt közölte az új­ságírókkal, hogy a terhelő bizonyítékok alapján halál- büntetést kér a vádlottra a különleges kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságsorozat miatt. Felvételre j keresünk budapesti munkahelyre szer­kezetlakatos és hegesztő szak­munkásokat Szállást biztosítunk. Vala mint vidéki munkára öni­gen és magasnyomású he­gesztőket. csőszerelőke. gép­es szerszám lakai osokat sze- tecselőket és festő sza m in i ‘sokat Jelentkezés Orszá- os Bányagépgyártó Válla­it Budapest IV Barros u 91-95 ________ _______ A z Unen, a Mongol Népi Forradalmi Párt lapja hétfőt számában a mongol Külügy­minisztérium szóvivőjének nyilatkozatát közölte azzal jsazeiusgesben, nu_:> az utop- bi időben fokozódtak a kínai fél támadásai a Mongol Nép- köztársaság ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság Kü­lügyminisztériumának hivata­los személyiségei, félremagya­rázva a mongol közvélemény jogos felháborodását, hogy az Ulan Bator-i kínai nagykövet­ség előtt rágalmazó anyagokat és fényképeket tettek ki, újabb támadást- és rágalomhadjára- tot indítottak a mongol párt, a mongol kormány és nép el­len. A kiinai külügyminiszté­rium munkatársai úgy látszik igazoíni akarják Ulan Bator-i nagykövetségük provokációit, s ennek érdekében durva szit­kok és támadások, fenyegető­zések özönével árasztják el a Mongol Népkö2 társaság kor­mányát és népét A nyilatkozat arra figyel­meztet, hogy a .Kínában ural­kodó csoport semmiféle provo­kációval nem ingathatja meg a mongol párt. a mongol kor­mány és a nép egységét és összeforrottságát, sem a mon­gol és a szovjet nép testvért barátságát és szoros együtt­működését TÉLI VÁSÁR február 13-től 28-lg Sokféle ruházati cikk 20—40 a/n-os árengedménnyel a kijelölt áruházakban és boltokban Agrárpolitikánk időszerű kérdései (Folytatás as 1. oldalról) Az idén a hitelelengedéssel.az amortizációs alap kiszélesítésé­vel, kiterjesztesével tovább folytatódtak az előkészületek a gazdaságirányítás reformjának bevezetésére. De mindezek még csak kezdeti lépések. A IX. pártkongresszus számba- vette a már említett összefüg­géseket és intézkedései, hatá­rozatai újabb lépéseket jelen­tettek a gazdaságirányítás re­formjának kiterjesztésére. Pá­rái-' usagunk nagy együttérzés­sel vette tudomásul, hogy a kongresszusi határozatok kö­zül már a nyugdíjrendszer be­vezetése és a hitelelengedés meg is valósult. ÍTJ tsz-törvény A hitelelengedéssel megte­remtettük a pénzügyi alapo­kat az elhasználódott eszközök saját erőből, saját pénz eszkö­zökből történő pótlására. Te­hát ez Is lépés az önálló gaz­dálkodás megalapozására. A nyugdíjintézkedés nagy tör­ténelmi, társadalmi vívmány. A parasztság régi vágya telje­sült. s ebben az intézkedésben nagy fokú társadalmi megbe­csülés nyilvánult meg. Nagy lépés ez annak megvalósításá­ra. hogy a tsz-ek valóban olyan társas szervezetek legye­nek. amelyek szocialista nagy­üzemek. de vállalatszerű gaz­dálkodást folytatnak. Űjabb jelentős lépés lesz a gazdasági mechanizmus re­formjának útján a tsz-törvény megalkotása és jóváhagyása. A tervezet szerint a tag fogal­mának új szabályozására is sor kerül. Eddig az számított tsz-tagnak, aki kérte felvéte­lét és felvették, de mindez nem jelentette azt, hogy dol­gozott is. Az új tervezet sze­rint tagnak csak az minősül, aki eleget tesz a közgyűlés ál­tal előírt munkakötelezettsé­geknek. Ennek megfelelően a háztáji föld nagyságát is a tagokhoz, nem pedig az egyes tagok családi körülményeihez kötik, A tervezet szerint a 800 négyszögöles aiapháztáji területet akkor is meg kell kapják a tsz-tagok. ha né­gyen—öten dolgoznak tagként a családból. Természetesen ha eleget tesznek külön-külön is a közös gazdaságban előírt munkafeltételeknek. Viszont a 800 négyszögölet sem kaphatja meg az, aki nem dolgozik a közösben. A <sz«4»k tevékenységi koré A termelés és gazdálkodás új rendszerében jelentős szerep jut a bevételek elszámolásá­nak. A szocialista nagy­üzemeknek elsősorban a ter­melési költségeket kell fe­dezniük. Erre szolgálnak a kü­lönféle alapok: a felhalmozási alap, a részesedési, a jövede- lemblztonsági, a szociális és kulturális alap képzése. Új­szerű jelenség ebben, hogy a munkadíj Is költségként ke­rül elszámolásra, a munkadí­jat maguk a tsz-ek garantál- j. e5 eafeltebb 80 száza­léka lehet az összes részese­désnek. A fennmaradó 20 szá­zalék a részesedési alap má­sik tényezője: az év végi ré­szesedés Egyes tsz-ekben továbbra is szükség lesz dotációra. Az át­lagosnál valamivel gyengéb­ben gazdálkodó tsz-ek költség- ráfordításai megtérülnek ugyan az árakban, de a gyengén gaz­dálkodóknál ez nem követke­zik be. A mostoha körülmé­nyek között gazdálkodó tsz-ek tehát számolhatnak az árkie- gészítéses dotációval. Ezt ' a rendszert, mint tudjuk, Nógrád megye három járásában az idén kísérletképpen ugyancsak bevezették. Lényege, hogy a termelési szerkezetet a leg­gazdaságosabban termelhető növények és a legelőnyöseb­ben tenyészthető állatok figye­lembevételével alakítsák ki. Ez lehetővé teszi a munkadíjalap garantálását, tehát a tsz-ek érdeke a jövedelembiztonsági alapok feltöltése. Egyidejűleg a tsz-ek tevé­kenységi köre is módosul. Ed­dig ezt is az 1959-ben kiadott 7-es számú törvényerejű ren­delet szabályozta. Az új ter­vezet értelmében a mezőgaz­dasági termelés (növényterme­lés, állattenyésztés, kertészet) fő tevékenység. De ide tartoz­nak az ezeket segítő mellék­munkák. melléktevékenységek is. Például a takarmánydará­lás, a takarmánykeverés. az állattenyésztés viszonylatában fő tevékenységnek számít. A tsz-ek kisegítő üzem ági tevékenységet is folytathat­nak, de csak az érvényben levő törvények, jogszabályok betartása mellett és elsősor­ban a helyi szükségletek ki­elégítésére. A földtulajdon — Nógrád megyében is szá­mos tsz-tagot és vezetőt fog­lalkoztat a földtulajdon és a földhasználat kérdése, ame­lyekkel kapcsolatosan a párt- kongresszus elvi, politikai cél­kitűzéseket határozott még. Ez a kérdés számos ellent­mondást szült: Ilyen például a tulajdon és a használat elkü­lönülése. Jelenleg a tsz-ek földterületének több mint 40 százaléka van állami tulajdon­ban. vagy kívülállók tulajdo­nában, azonkívül évente 120— 150 ezer hold kerül kívülál­lók tulajdonába. Megterem­tődtek tehát a feltételei e földterületek fokozatos szövet­kezeti tulajdonba vételének. Ez természetesen nem kam­pányfeladat, tehát fokozato­san, a földtulajdonosokat dif­ferenciálva. az anyagi érde­keltséget szem előtt tartva va­lósul meg, A megváltási ár a földjáradékhoz és a haszonbé­rekhez igazodik. S ezt a tsz- ek saját pénzügyi erejükből fedezik. Ha a kívülálló nem megy vissza a tsz-be dolgozni, föld­je megváltásra kerül. A terve- zét szerint egy év alatt kér­nie kell felvételét, egyébként a megváltási ár a haszonbér, illetve a földjáradék hatévi összegének felel meg, amit a tsz öt év alatt fizet ki. Az Ál­lami tulajdonban levő földek iutányos áron kerülnek a szö­vetkezeti tulajdonba. A tsz-ta­gok tulajdonában levő fötde- ket önkéntességi alapon ve­heti meg a tsz. Képviseleti szeriek Sokakat érdekel az is, hogy a termelőszövetkezeti képvise­leti szervek létrehozásával lesz-e változás az állami fel­ügyeletben. Dimény elvtárs elmondotta, hogy a felügyeleti és irányító szervek hatása áré nem csökken, sőt a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatosan gondoskodás történik az állami felügyelet hatékonyságának növelésére is. Újszerű feladatokat kell a ta­nácsok szakigazgatási szervei­nek ellátni. A tsz-ek legfőbb képviseleti szerve a tsz-kongresszus lesz, a két kongresszus közötti idő­szakban pedig a tsz-ek orszá­gos tanácsa. Sor kerül a területi szövet­ségek megalakítására is. Ál­talában ötvennél kevesebb tsz összefogásával célszerű szövet­séget alakítaná. így Nógrád megyében két szövetség létre­hozása ajánlatos Szüséges és kívánatos, hogy valamennvi tsz vegyen részt a szövetségiek munkájában, hogy a jő tsz­ek tapasztalataikat e réven is továbbadhassák a gyengék nek. A területi szövetségek együttműködési és érdekkép­viseleti szervek lesznek, en- nek megfelelőn sokoldalú te­vékenység megoldása vár rá­juk. A szövetségek sokoldalú tevékenységéhez tartozik szak­mai tanfolyamok, tsz-tapaszta­latcserék szervezése, a szak­munkásképzés, szaktanácsadás irányítása, az árukapcsolatok kialakítása, az áruaninősítés és áruátadás ellenőrzése, revíziós vizsgálatok szervezése, javas­lattétel á specializálódásraj összefogják a jogtanácsosok munkáját, különböző Írásijai tevékenységeket koordinálnak, munkamegosztást valósítanak meg a tsz-ek között az üze­men kívüli feladatokban, azon­kívül konkrét feladatok el­látására is vállalkozhatnak. A szövetségek a megyei pártbi­zottság irányításával és a megyei tanács vb felügyelete alatt működnek. Továbbra is a közgyűlések hatáskörébe tartozik a tag­felvétel, a kizárás, az egye­sülés, a zárszámadás, és a tervek jóváhagyása. S tovább­ra is biztosítani kell a tagok részvételét a közgyűléseken, hogy cselekvő részesei lehes­senek a határozatok megvaló­sításának. Egyidejűleg azon» ban az operatív vezetésben érvényesíteni kell az egysze­mélyi felelősség elvét is — fejezte be előadását Dimény Imre elvtán. A háztájt kérdése A* előadást követően sz6~ mosan tettek fel kérdéseket, így Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnöke, Szabó Bera István- a kazán tsz elnöke. Lovászi Gyula, a Cserháti Állami Er­dőgazdaság igazgatója. Illés Gyula, a palotás! Május t. Tsz föagronőmusa, Győri Jé* nos, a karanessági Egyesült Erő Tsz elnöke. Tórák Jánost a karancslapujtői KarancsvöS- gye Tsz elnöke. Ispán Károlyt a pásztói járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője, és még sokan másak. A kérdések jelentős rész« a háztáji földekre, a pártoló tagok és alkalmazottak hely­zetére- valamint földjogi prob­lémákra vonatkozott. Dimény elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy a háztáji földjuttatást elvileg is rendez­ni kell, hogy kifejezésre jus« son a tsz „társas gazdaság, szocialista nagyüzem” jellege. Az új eleveket azonban csak az új szövetkezeti törvény életbelépése után lehet alkal­mazni. A törvénytervezet sze­rint a háztáji föld minimumá­ra csali az tarthat igényt, aki a közgyűlés által előírt mim- kakötelezettségének eleget tesz. A közgyűlés felfüggesztheti » tagsági viszonyból származó jogokat, és törölheti a tagok sorától azokat, akik nem dol­goznak A pártoló tagság rend­szere megszűnésre van ítélve* de a pártoló tag kérheti felvé­telét rendes tagnak. Még az idén sor került az új földjogi törvény megalkotá­sára is. Ebben rendezésié ke­rül a zártkertek, legelők és erdők ügye is. Végül Dimény elvtárs a gyengén gazdálkodó tsz-ek kel, íz új nyugdíjrendszerre., a szövetségeik szerepével és a hegyvidéki gazdálkodással kap- •solatos kérdésekre válaszolt A nagyaktíva értekezlet Ma~ tűz József elvtárs zárószavai­val ért véget

Next

/
Thumbnails
Contents