Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

t**7. február 1*. w«mhat 2 Csak a B. T. határozata Irányadó Testvéri szerződés Vita a* RUNZ'liadorők alkalmazásáról Tizenkilenc esztendővel ez­előtt írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági. ban — mind ehhez a barátsági szerződéshez, ennek szellemé­hez kapcsolódik. A szovjet NEW YORK (MTI) Megtartotta idei első ülését fiz ENSZ-nek a békefenntartó műveletek és az ezekkel kap­csolatos pénzügyi kérdések tanulmányozására alakult bi­zottsága. A harminchárom ta­gú bizottság két munkacso­portban foglalkozik egyrészt a békefenntartó műveletek fi­nanszírozásával, másrészt mindazokkal az anyagi és egyéb eszközökkel, amelye­ket szükség esetén a tagálla­mok rendelkezésére bocsát­hatnak. Az ülésen felszólalt Nyiko- iaj Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-fődelegátusa és újra hangsúlyozta, hogy az alap­okmány értelmében csakis a Biztonsági Tanács dönthet bé­kefenntartó ENSZ-hadműve- letek megindításáról. Utalt ez­zel kapcsolatban a kongói ENSZ-beavatkozás szomorú tapasztalatára és- rámutatott. hogy azért van szükség a B. T. határozatára, mert egyesek az ENSZ-haderőket a nemze­ti felszabadító mozgalmak el­nyomására, vagy az államok belügyeibe való beavatkozás­ra akarják felhasználni. Fedorenko nagy figyelmet szentelt annak, hogy teljesen le kell számolni a hideg há­ború maradványaival. Rámu­tatott. hogy a nemzetközi hely­zet normalizálódását és a bé­ke megerősítését egyes impe­rialista hatalmak próbálkozá­sai súlyosan megzavarják. A Szovjetunió képviselője leszö­gezte, hogy a nemzetközi konfliktusokat elsősorban az ENSZ alapokmányában is fog­lalt békés eszközökkel kel! megoldani, s fegyveres erőt csak rendkívüli esetekben sza­bad felhasználni. A szovjet fődelegátus kör zölte, amennyiben biztosított­nak látszik, hogy az ENSZ­haderők nem egyes államok egyoldalú érdekeit szolgálják, akkor a szocialista országok a maguk részéről hajlandók kontingenseket adni. A Szov­jetunió más államokkal együtt kész részt vállalni az EN3Z- erők költségeinek fedezéséből, de természetesen csak akkor ha a haderők felhasználását a Biztonsági Tanács határozza el. Fedorenko rámutatott, hogy a közgyűlésnek csak ja­vaslattételi jova van az ENSZ- haderők felhasználását, illetve finanszírozását illetően. Seymour Finger amerikai kü’dött felszólalásában szem­beszáll t Fedorenko érvelésé­vel. Mint ismeretes, az Egye­sült Államok szeretné a béke- fenntartó ENSZ-műveletek kérdését a Biztonsági Tanács kezéből kivenni és a közgyű­lés hatáskörébe átutalni. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus ál­lamközi megállapodás rang­jára emelte népeink barátsá­gát, amely tulajdonképpen már fél évszázaddal ezelőtt született amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a Nagy Október te­remtette első szovjet állam védelmében. S a szovjet—ma­gyar barátság felszabadulá­sunktól kezdve történelmünk alakító erejévé vált Nem egészen két évtized telt el az okmányok aláírása óta. de a tizenkilenc esztendő nagyszerű változásai, a szo­cializmus alapjainak lefekte­tése. függetlenségünk szilárd védelme, helytállásunk az em­beri méretű népben nemcsak nagy, ha­nem önzetlen barátra talál­tunk. Együttműködésünk és barátságunk okmányának szelleme és betűi egyaránt a proletár Internacionalizmus magasztos elvein s a nemzeti érdekek kölcsönös tisztelet­ben tartásán alapszanak és maradandóan fejezik ki a szovjet és a magyar nép test­véri barátságát. Az elmúlt tizenkilenc esz­tendőben szüntelenül ápoltuk ezt a barátságot, hiszen a történelem tanított bennünket is arra. ez a testvéri szövetség előrehaladásunk biztosítéka, s ellenségeiről legfőbb igyeke­zete éppen együttműködésünk ellen irányult Az okmányban rögzített elveknek megfele­hal adásért folyó világ- váltak széles körűvé kap küzdelem első sorai- ^uttatak az élet minden te- -1 r rü'etén. Megsokasodtak ná­Zayarpások Csianghszi tartományban MOSZKVA (TASZSZ) Magyar vezetők üdvözlő távirata a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 19. évfordulója alkalmából lünk a „CCCP” jelzést viselő gépek és berendezések, ipa­runk a Szovjetunióból kap­ja a legnagyobb nyersanyag­szállítmányokat és meg­rendeléseket Autóbuszaink, híradástechnikai, élelmiszer­ipari berendezéseink, hajóink nagy megbecsülésnek örven­denek a Szovjetországba n, Gazdasági kapcsolataink nemcsak üzemeink munkával való ellátottságát biztosít­ják, hanem népeink barátsá­gának hordozói is. Együttműködésünk tükrö­ződik pártjaink közös fellé­péseiben, országaink külpoli­tikájában, a szocializmusért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. A magyar nép, a szocialista közösség többi országával együtt, aktívan tá­mogatja azt a harcot, amelyet a kommunizmust építő szov­jet nép folytat az imperia­lizmussal szemben, a vietna­mi nép megsegítéséért, a nyu­gatnémet revansisták tervei­nek meghiúsításáért, az atom­fegyverek teljes eltiltásáért, a békés egymás mellett élés ma­radéktalan megvalósításáért. Hiszen ezek a célok és erő­feszítések a ml hazánk létér­dekeit is, szolgálják. Felemelkedésünk elképzel­hetetlen a szovjet—magyar barátság ápolása nélkül. Est bizonyította immár a történe. lem, s a jövőben is mindent megteszünk ápolásáért A Kiodo cuszin japán hír- ügynökség szerint feszült a helyzet Hszincsiang tarto­mányban. ahol összetűzések zajlanak le Mao Ce-tung hive: és ellenfelei között. A hírügy- xwíkség közleményéből kitű­nik. hogy a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága, a központi bizottság mellett mű­ködő katonai bizottság és a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsa „katonai ellenőrzés alá helyezte” a Hszincsiang- Ujgur autonom tartomány „építő-termelő hadtestét a kulturális forradalom idősza­kára”. Csianghszi tartományban továbbra is tisztázatlan a helyzet, bár a nancsangi rá­dió szerint a Mao Ce-tunghoz hű csapatok „visszaverték Mao Ce-tung ellenfeleinek dü­hödt' támadását”. L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Fő­titkárának. N. V. Podgornij eivtársnak. a Szovjetunió Legfelső Tanacsa Elnöksége el­nökének. A. N Koszigin elvtársnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének. MOSZKVA Kedves elvtársak! A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési es kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának 19. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből jövő üd­vözletünket küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. A baráti együttműködés elvein nyugvó szerződés fontos tényezője elért eredménye­inknek, országunk biztonságának. A szerző­dés elveinek realizálása népeink barátságát, a szocialista közösség összeforrottsaganak erősítését, Európa és a világ békéjét szolgál­ja. Kívánjuk, hogy a kommunizmus építésé­nek útján haladó szovjet nép kommunista pártja vezetésével újabb nagy sikereket ér­jen el a XXIII. kongresszus által kitűzött feladatok teljesitésében, a szocializmus erői­nek egységéért, a társadalmi haladásért és a világ békéjének biztosításáért folytatott ne­mes harcában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munka-,part Központi Bizottságának elsó titkára Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak elnöke. Kállai Gyula, a Magyar forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. Merényletet tervezett Tito eilen BECS (MTI) Bécsben hivatalosan közöl­ték, hogy az osztrák rendőrség csütörtökön letartóztatott egy Mirko Grabovac nevű Nyugat- Németországban élő horvát fiatalembert, aki töltött pisz­tollyal és lőszerrel a bécsi Hotel Imperiallal szemben vá­rakozott Tito jugoszláv elnök ötnapos hivatalos ausztriai lá­togatása idejére. A Hotel Im­perial ban szállt meg. A letar­tóztatott fiatalemberről kide­rült, hogy illegálisan szökött az NSZK-ból Ausztriába Gra­bovac szerepelt a nemkívána­tos személyek listáján és en­nél fogva az osztrák határ­őrök nem engedték belépni ás országba. A rendőrségen el­mondta, hogy miután átszö­kött a határon, azért jött Bécsbe, hogy Tito elnök láto­gatása idején „valamit csinál­jon”. Tito jugoszláv államéinak ötnapos hivatalos látogatásá­nak befejeztével pénteken el­utazott Bécsból. A bécsi déli­pályaudvaron Jonas osztrák elnök búcsúztatta. Tito haza­felé utaztában a stáiérországi helyi kormány meghívására Grazban megszakítja útját, megtekinti a Simmering—Gras —Pauker Vállalat üzemeit. Kinek jár a gyermekgondozási segély? A nőtanács elnöke a rendelet jelentőségéről és várható hatásáról Nagy hangsúlyt kap a gyer­meket nevelő családok meg­becsülése támogatása a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikájában. Ezt bizonyítja a gyermekgon­dozási segélyről elfogadói törvényerejű rendelet is. Az intézkedést mindenütt nagy tetszéssel fogadták részletei az érdeklődés középpontjá­ban állnak, ezért a Központi Saj tószol eálat munkatársa felkérte Erdei Lászlónét. a Magyar Nők Országos Taná­csának elnökét, hogy vála­szoljon ezzel kapcsolatban ne­hány kérdésre — Milyen indokokkal ajánl- ja a Magyar Nők Országos Ta­nácsa a gyermekgondozási se­gély igénybevételét a csecsemő és az édesanya érdekei szem­pontjából? — Általános tapasztalat, hogy a bölcsőde, — amellett, hogy nagy segítséget nyújt az édesanyáknak, s szervezett keretek között gondoskodik a csecsemők ápolásáról, mégis •— a gyermek szempontjából nean minden tekintetben mondható hasznosnak. A so­rai felkelés, a bölcsődébe va­ló elvitel esetleg erős hideg­ben ártalmas is lehet. Ami pedig a dolgozó édesanyákat illeti: véleményünk szerint óriási dolog számukra az a lehetőség, hogy két és fél­éves koráig maguk gondoz­zák gyermeküket hiszen ez az időszak a nő életének leg­szebb emlékei közé tartozhat. Ha otthon lehet a gyermek mellett, napról napra figye­lemmel kísérheti fejlődését, láthatja az emberré válás el­ső és legizgalmasabb pillana­tait. Az anyasag élménye anélkül nem is lehet teljes. — Mi a véleménye; milyen mértékben veszik majd igény­be a dolgozó nők a gyermek­gondozási segélyt? — Reprezentatív jellegű felmérések alapján elmond­hatom, hogy az asszonyok es a férfiak is örülnek a kapott lehetőségnek. Elsősorban a fiatal nők számítanak erre, különösen azok, akiknek már van egy gyermekük, mivel ők már rendelkeznek tapasztala­tokkal, s tudják, hogy a 30 hónap alatt nagyobb gyerme­kük fejlődését Is kedvezően befolyásolhatják. Az előzetes tapasztalatok alapján általá­ban nem kívánják igénybe venni a segélyt azok a csalá­dok. ahol a nagymama vállal­ja a gyermek nevelését. Vár­ható az is, hogy a magas szakképzettséggel rendelkező nők sem kérik a gyermek- gondozási segélyt. Érthető például, hogy egy orvosnő mérnök, vagy tudományos kutató nehezen vállalja, hogy csaknem három évre kiessék a munkájából. — Mivel tudvalévőén a ren­delet a január l-e után szü­letett csecsemőkre vonatkozik, s a gyermekgondozási segélyt első ízben az öthónapos szü­lési szabadság letelte után fo­lyósítják majd, megkérdezzük: milyen előírás k érvényesek az igénybevétellel kapcsolatban? — A rendelet szerint tét héttel azelőtt kell bejelente­ni a vállalatnál a szándékot, mielőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe kívánja venni az édesanya. így tehát az ót- hónapos szülési szabadság le­járta előtt két héttel. Ha azonban ekkor felveszi a munkát és később mégis meg­gondolja magát, a gyermek születésétől számított harminc hónapon belül bármikor kér­heti a segély folyósítását persze mindenkor két héttel korábban kell az édesanyá­nak szándékát bejelentenie. — Mi történik akkor, ha # gyermekgondozási segélyt él­vező édesanya a harminc hó­napon belül újabb gyermek­nek ad életet? — Ha például az első szü­lést követően két évre ismét gyereket szül, akkor attól kezdve öt hónapig a teljes fizetés jár, majd ismét kapja a segélyt, harminc hónapon ót. Lehetséges tehát, nogy több gyerek születése esetén folyamatosan folyósítsák szá­mára a gyermekgondozási se­gélyt. — Milyen sajátosságai van­nak a gyermekgondozási se­gélynek tsz-ben dolgozó asz- szonyok esetében1 — Mint ismeretes, a ren­delet azt írja elő, hogy ha a szülő nő tagja a tsz-nek, ak­kor számára is jár — havi ötszáz forintos — gondozási segély. A helyzet az, hogy sok asszony nem tagja a tsz- nek. csak bedolgozó. Ebben az esetben a segély nem jár. A nőtanács az elmúlt évek­ben széles körű propagandate­vékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az asszonyok is lépjenek be tagként a tsz-be. Az asszonyok sok eset­ben elzárkóztak ettől, arra való hivatkozással, hogy az SZTK juttatásai tag-férjük után amúgy is jár. s ígv nem kell külön fizetniök az SZTK járulékot. A havi néhány fo­rintos összeg miatt most az így gondolkodó asszonyok bi­zony hátrányos helyzetbe me­rüllek. A gondozási segély a rendelet szerint azoknak jár, akik a szüléstől visszafelé számított 12 hónapban lega­lább 120 napot dolgoztak, és rendes tagjai a termelő- vagy kisipari szövetkezeteknek. — Milyen támogatást kíván adni a nőtanács a gondozási segélyt igénybe vevő asszo­nyoknak? — Tervezzük, hogy a vé­dőnőkkel együttműködve — maximális segítséget adjunk az édesanyáknak; egészség- ügyi tanácsadásban részesít­sük őket, s megszervezzük szamukra az anyák iskoláját Lényeges dolog még, hogy a harminc hónap letelte után ugyanolyan körülmények kö­zött vehessék fel a munkát, ahogyan abbahagyták. El­képzelhető viszont, hogy eny- nyj idő alatt munkahelyükön fejlődött a technológia új el- ■árásokat vezettek be, ezért az üzemek kötelesek ilyen esetekben — akár & harminc hónapon belül is — megfelelő szakmai továbbképzésükről gondoskodni. — Milyen várható hatása lesz a rendeletnek a bölcsődei hálózat fejlesztésére? — Alaptalané* azok a hí« resztelések, hogy abbamarad a bölcsődei hálózat fejleszté­se. Az országgyűlés például eppen az 1967-es költséavetés vitájában, a képviselők javas­latára nemhogy csökkentette, de a tervezetthez képest emel­te az idén létesítendő aj bölcsődei férőhelyek számát. — Hogyan értékelik a nők foglalkoztatásában létrejött új helyzetet? — Várható, hogy a rende­let hatására sok munkahely felszabaduL A Munkaügyi Minisztériumnak, a SZOT- nak és a nőtanácsnak vast egy közös irányelve, amely szerint olyan munkahelyeket, amelyek nem ártalmasak a nőkre, lehetőleg lányokkal, asz- saonyokkal töltsenek be. i\z irányelv kimondja, hogy első­sorban a fiatal, szakképzett­séggel rendelkező lányoknak kell adni a gyermekgondozá­si segély igénybevétele által felszabadult munkahelyeket. Ezzel arra is kívánunk ösz­tönözni, hogy az iskolából kikerült fiátal lányok szak­mát tanuljanak. Véleményem szerint a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés jó értelemben járul hozzá a női egyenjogúság megerősítésé­hez, mivel figyelembe veszi az anyaság saiátos viszonyait, s az asszonyok maguk dönt­hetik el: igénybe kívánják-e venni a számukra biztosított lehetőséget — fejezte be nyi- 'atkozatát Erdei Lászlóné. $ Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. B.B.Í.

Next

/
Thumbnails
Contents