Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-14 / 12. szám
19«7 január t4 szombat SÖGRÄD Zárszámadás előtt a pásztái járásban ' Munkatársaink Mentik Mostanában a sötétedés még munkában találja a szövetkezeti irodában az elnököt, a mezőgazdászt, a könyvelőt. Sok még a tennivaló a kivilágított ablakok mögött Készül a zárszámadás a pásztói járás közös gazdaságaiban is. Megbeszélik a lapasztatatokat A leltározással már végeztek, most a szövetkezetek tartozását, követelését rendezik a könyvelők. Amint azt Ispán Karoxy, a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője mondotta: a zárszámadások „munkásai” időben megkapták a szükséges tájékoztatást. Megismerkedtek a tennivalókat szabályozó legfrissebb rendelkezésekkel, intézkedésekkel. A kétnapos tanácskozáson a szö- vetezeti könyvelők arról is nyilatkoztak, mikor készül el a zárszámadás. Ezek szerint elsőként — a hónap közepén — Erdőtarcsán és Mátraszől- Jősön fejezik be az elmúlt év értékelését. Január 31-ig azonban valamennyi gazdaságim végeznek a munkával. Február 15-ig pedig mindenütt megtartják a szövetkezeti tagok tanácskozását, a zárszámadó közgyűlést. A zárszámadások bőven adnak munkát a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek ís._ A közgyűlések politikai előkészítéséhez már hozzáláttak az alapszervezeti vezetőségek. A múlt év tapasztalatait először a kommunisták beszélik meg. Pártvezetőségi ülések, párttaggyűlések előzik meg mindenütt a szövetkezeti tagok tanácskozását. Február közepén a járási tanács végrehajtó bizottsága összehívja a szövetkezeti elnököket és a tanácselnököket. A megbeszélésen a járás mezőgazdasági termelésének tejlődését értékelik a zárszámadások tükrében. Hasi feladat as állattenyésztőknek Az értékelésig még egy jó hónap hátra van, azonban a legjellemzőbb adatok márismertek. Ezekből olyan fontos következtetéseket vonhatnak le a szakemberek, mint például azt, hogy az elmúlt években sikerült tartósan jóval tíz mázsa fölé emelni a kenyérgabona holdanként! hozamát. Búzából átlagosan 12,4 mázsát takarítottak be a nyáron a közös gazdaságok. Nőtt a takarmánygabona és a ka- pásnövénvek hozama. Kukoricából 15,9, burgonyából pedig majdnem íiu mázsa volt a holdanként! átlagtermés. Az állattenyésztés különösen sikeres évet „hagyott maga mögött” A szarvasmarha- és sertéshizlalás mellett a tejtermelés emelkedett a tervezett szint fölé. A pásztói járás közös gazdaságaiban átlagosan csaknem 2500 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. A korábbi évben a hozam alig haladta meg a 2200 tiUj gyártmány a talajegyengető A Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló gyáregységének, műszaki dolgozói minden évben több olyan új gyártmányt állítanak elő, amelyre szüksége van a piacnak. Az első negyedévben a többi között új gyártmányuk a hét alkatrészből álló talajegyengető, vagy ahogy hívják, a csúszó talp. A prototípus már elkészült, s a széria után hozzákezdenek a folyamatos gyártáshoz. Az első negyedévben 1100 darabot á'litanak elő. Ügy számolnak, hogy év végéig, négy—ö z-r darabra érkezik fee majd újabb igény. tért. A kifejt tej nagy részét a tejipari vállalat vásárolta fel a sző. etkezetektől. A felvásárlási osztályon készült értékelés szerint, 1836 liter tejet értékesítettek a járás közös gazdaságai egy-egy tehéntől. Nógrád megye termelőszövetkezeteiben körülbelül ennyi az évi fejési átlag. A pásztói járás tejtermelési eredményei azt bizonyítják, hogy a szakmai hozzáértés, a megfelelő takarmányozás és gondozás alapvető követelménye az élőbbrelé. pésnek. Tavaly a járási tanács mezőgazdasági osztályán valóságos iskolát szerveztek. Az állattenyésztők, a mezőgazdászok szakmai előadások sorát hallgatták végig. Részletesen megbeszélték velük a korszerű takarmányozási módszereket. Az állattenyésztők azt kapták „házi feladatként”, hogy a tanultakat a gyakorlatban hasznosítsák. A tények bizonyítják a szakemberek ól- végezték a feladott leckét. Gondos előrelátás A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamaival párhuzamosan, nőtt a közös gazdaságok, a szorgalmasan dolgozó tagok jövedelme is. A szövetkezetek jelentős többletbevétellel zárták az évet. A milliók nagy részét, előrelátó, gondos gazda módjára, a biztonsági tartalékalapba helyesük. Mintegy négymillió forintot már korábban félre tettek, takarmányra, műtrágyára, s egyéb, a termelést elősegítő eszközökre. Eisen felül mintegy 3 millió forint a készpénztartalék összege. Ebből fedezik a munkaegységelőleget, januárban februárban, az úgynevezett pénztelen hónapokban. Tavaly ilyenkor mindössze 1 millió 200 ezer forint volt a közös gazdaságok összes tartaléka. A gondos előrelátás, tartalékképzés nem érintette a szövetkezeti tagok jövedelmét. Szép összeg marad a gazdaságokban osztásra is. Az 1965- ös évhez viszonyítva — amely közismerten jó esztendő volt a pásztói járásban — valamivel nőtt a munkaegység értőre, az egy tagra jutó jövedelem is. A járásban átlagosan 36 forintot ér egy-egy munkaegység. Ez négy forinttal maga^bb, mint amennyit 1965-ben fizettek a tagoknak. A termelőszövetkezeti gazdák átlagos jövedelme pedig meghaladja a 11 ezer forintot Erősíteni a gyengéket A számok, a tények szerint, a pásztói járásban sikerűit tartóssá tenni a korábbi évek- jó eredményeit. Erősödött a vezetés, javult a munka szervezettsége, a fegyelem. Azonban a jól és a közepesen gazdálkodó szövetkezetek mellett akadnak olyanok is, amelyek gyengén zárják az esztendőt. A kedvezőtlen adottságok, a tervszerűtlen munka miatt, a hozamok elmaradtak a tervezettől, drágán termeltek, s így a tagoknak sem tudják fizetni a tervezett jövedelmet. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán a múlt évi eredményék lapján hét gyenge termelőszövetkezetet tartanak számon. Ezek között természetesen vannak olyanok is, amelyek a gazdálkodási mutatók alapján, elérték a közepesen gazdálkodók színvonalát. A járásban azonban nem törekszenek látszateredményekre. Nem „tesznek át a határon” termelőszövetkezeteket csak azért, hogy elismerés illesse a járás szakveaető- it Mint a korábbi években, a pásztói járásban most is az a cél, hogy valamennyi termelőszövetkezet egyenletesen fejlődjön, elérje a közepesen, illetve a jól gazdálkodó színvonalat. A járási tanács mezőgazdasági osztálya hasznos tanácsokkal látja el az ilyen szövetkezeteket, hogy kihasználják a gazdasági mechanizmus adta új' lehetőségeket. Ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, csak az a gyenge szövetkezet tud saját lábára állni, ahol a tervszerű munkával a gazdálkodási körülmények javításával, a vezetés erősítésével teremtenek biztos alapot. Olyan „kövék” ezek, amelyeket a legszűkebb esztendő sem tud kibillenteni egyensúlyából. Vincze Istvánná Tanácsülések a községekben Négyéves munkát zárnak tanácsaink Megyei, városi és járási szinten már megtartották a ciklus utolsó tanácsülését. Ezekben a napokban a községi tanácsok végrehajtó bizottságai számolnak be az elmúlt négy év munkájáról, értékelik a végrehajtó bizottságok tagjainak, az állandó bizottságok és a tanácstagok munkáját Számvetés ez a javától. A választóknak mondják el, mit végeztek az 1963. évi választástól, hogyan hajtották végre azokat a feladatokat amelyeket a jelölő gyűléseken a választópolgárok kértek jelöltjeiktől. Munkatársaink két községi tanácsülésre látogattak el. Eredményes négy esztendő Endrefalván Endrefalván ünnepi ülésen zárta négyéves munkáját a községi tanács. Gáspár József megbízott irodavezető foglalta össze az elmúlt esztendők eredményeit A község négy év alatt nagyot fejlődött. Közel 3,5 millió forintot fordítottak fejlesztésre. Ezek között szerepelnek a négy évvel ezelőtt a lakosság által elmondott közérdekű javaslatok megvalósítása. A tanács «Te nagy gondot fordított Huszonegy közérdekű javaslatot tartottak számon. Ebből 19 a községi vb hatáskörébe tartozott és tizennyolcat megvalósítottak. Többek között: megvásároltatták a termelő- szövetkezetnek az erőgépeket szorgalmazták az új istálló felépítését Járdákat utakat építettek, új utcai lámpákat szereltek fel, villanyhálózatot bővítettek, közkutakat javítottak. Azokat a javaslatokat amelyeket a községi tanács vb nem tudott megvalósítani, — mint a besztercebányai úton, és a Daráló-soron a járdaépítést, a cigánytelep rendezését — közölte a lakossággal. Újabb határidőt kért hogy a járdákhoz beszerezhesse az anyagot a cigánytelep megszüntetéséről pedig illetékesekkel tárgyaljon. A tanácsülés megállapította, a rendelkezésükre álló pénzösszeget jó gazda módjára hasznosították, A község belterülete parkosított. Új sporttelepük van. Elkészült az orvosi rendelő, ahol a környező községek betegeit is kezelik. A falusi üzletházat felújították, Bábát pusztán pedig újat építettek. Jelentős összeget fizettek ki az árvízsújtotta területek lakóinak. Az árvízveszély megelőzésére a patak medrét mélyítették, és megkezdték a kikövezését. A beszámolót a tanácstagok felszólalásaikkal egészítették ki. Karaites László arról szólt, hogy a következő négy esztendőben a lakosság ivóvízellátása legyen a legfőbb gondja az új tanácsnak. Orava Jó- zsefné megköszönte a lakosság bizalmát, és a munkához nyújtott támogatást. Külön szólt az ifjúságról, mert a kultúrház korszerűsítésénél, és a sporttelep építésénél nagy segítséget nyújtott. Oláh Dezső, a cigánylakosság köszönetét tolmácsolta a velük való törődésért. Felszólalt az ülésen Tóth Sándor, a járási tanács vb titkára is. A felsőbb tanácsi szervek köszönetét tolmácsolta. Gazdagodott Karancslapu/tő Karancslapujtőn csütörtökön este értékelte a négyéves tanács-ciklus helyi eredményeit a községi tanács. A település fejlesztésére az állam több mint hétmillió forintot áldozott, ehhez évente nyolcvan—kilencvenezer forint járult a községfejlesztési alapból. Eljutott a villany Bak- saházára, a Dankó telepre, a Táncsics, Baksa, Petőfi, Kiás utcába. Korszerűsítették a Petőfi és Rákóczi út burkolatát, kikövezték a Honvéd, Karaites, Madách és Táncsics utcát. A Baksaháza felé vezető úton új híd épült; járda pedig az orvosi rendelő és az óvoda felé. Az iskolába hidrofort szereltek, felújították a népbolt előtti és a Dankó telepen lévő közkutat. Két tantermet, tűzoltó szertárt, sportöltözöt, három autóbusz- várót építettek, parkosították a falu központját. Felújításra került a kultúrház jórésze, az orvosi rendelő, az egészségház. az agronómuslakás. A kincs téri részen perembolí építését kezdték meg. Elismeréssel szóltak azokról, akik rászolgáltak a választók bizalmára; s a köz érdekében hasznos javaslatokat terjesztettek elő. így dolgozott — például Lantos Sándor, Horváth József, Gáspár Ferenc. Ugyanakkor a négy év alatt megtartott negyvenhárom tanácsülés közül L. József csak huszonegyen, a T.- házaspár tizennégyen, H. István huszonötön, B. Kálmán négyen vett részt. Ezek a tanácstagok — természetesen — nem is tájékoztathatták megfelelően választóikat a feladatokról, a tanács munkájáról. A március 19-én megválasztandó Új tanács nemcsak a szavazatok számából következtetve számíthat majd a lakosság bizalmára, de azért is, mert Karancslapujtő népe őszintén szereti faluját Érdekében a legutóbbi két esztendő alatt százharminchétezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A lapujtőiek nazik el városra. Az utóbbi négy év alatt nyolcvannégy család épített új lakást; két pedagógus bekapcsolódott a nevelők kedvezményes építési akciójába. Jelentős eredmény, hogy az építkezéshez mindinkább kedvet kap a falu cigánysága is. A legutóbbi* tanács-ciklusban nem sikerült megvalósítani —- például — Patyolatfelvevőhely nyitását, a föld- művesszövetkezeü meleg-étkeztetést, és családi ünnepségek rendezésére alkalmas helyiség létesítését. Ezek a feladatok arra a harmincöt tanácstagra várnak, akik a korábbi negyven helyett az államhatalom legfőbb helyi szervét 'alkotják majd Karancslapujtőn. Ml a különbség? ? Reggel hat órakor a hőmérő mínusz 8 fokot mutatott Telek Imre építésvezetőségéről január tizedikén ötven kőművest egyhetes fagyszabadságra küldtek. A szakipari építésvezetőségről har- mincegyr.éhány embert küldtek haza. Többeket felszólítottak, hogy tavalyról maradt fizetett szabadságukat most vegyék ki... Mindez azért különös, mert a Nógrád megyei Építőipari Vállalat tavaly augusztus.—szeptember táján úgy határozott, hogy a tiaen- hattantermes általános iskolát nem adja át sem a szerződött határidőre, sem a szocialista szerződésben vállalt terminusra, november 30-ra, hanem inkább téliesítési. Így egész télen biztos munkalehetőséget teremt nemcsak az épitésvezetőség munkásai számára, de a szakipari építésvezetőségnek is. Nem áll szándékomban fel- -evoníteni az iskola építése kö- "ü1 kialakult őszi vitát. S ért nem megyek most bele annak elemzésébe, .mi az előnyösebb: egy átadott, vagy egy téliesített objektum? Egy bizonyos: a vállalat számára nem „rossz üzlet” ez, hiszen a téliesítésre fordított többletkiadásokat az állam megtéríti (s valahonnan nyilván a Pénzügyminisztérium is fedezd ezeket a kiadásokat...) Mostani látogatásunkkor csupán arra voltam kíváncsi, hogy a téli munkára vitathatatlanul alkalmas objektum — s mellette a tizenötös jelű kilencvenhatlakásos épület — valóban betölti-e azt a szerepet, amelyet a vállalat vezetői neki szántak? Nos, az első, amit az építésvezetőségen megtudtam, a már említett fagyszabadságolás. Ez nyilvánvaló ellentétet sejt a vállalat vezetőinek korábbi nyilatkozataival. Egyébként nem ez az egyetlen ellentét... December közepén lapunkban cikk jelent meg az építőipari téliesítési terv végrehajtásának első jelenetéről. A műszaki osztá’y vezetője egyebek között kijelentette, hogy a tizenhattantermes általános iskolánál „két héten belül fordulatnak kell bekövetkeznie.” Hogy mit értett ezen a fordulaton, akikor ügy tűnt, világos. Most nem. Ugyanis ez a fordulat sem decemberben, sem januárban — legalább is a hónap 10-ig — nem következett be. Január első napjainak egyikén a vállalat igazgatójánál jártam, aki szintén megemlítette az általános iskolát, mint az egyik legfontosabb téliesített objektumot. Néhány napon belül — mondotta — nagy erőket összpontosítunk az iskolához és a tizenötös jelű lakóépülethez. Megígértük, hogy az iskolát március harmincegyedikére befejezzük és szeretnénk az épületet jegyzőkönyv^ dicsérettel átadni.” Akkor úgy éreztem, tudom, mit jelent az, hogy „néhány nap”. Azóta ez is kissé homályossá vált. Hiszen pontosan egy héttel azután, hogy a bizakodó szavakat feljegyeztem. az építkezésről fagyszabadságra küldték az embereket. .. Tavaly szeptemberben a műszaki és a termelési osztály vezetője. a főmérnök és az igazgató egybehangzóan azzal hárította el az iskola befejezésének sürgetését, hogy nem akarnak kapkodni, nem akarják ösz- szecsapni a munkát. Alaposan, szépen, jó minőségben akarják befejezni az építkezést. Ezután az iskola épületében hetekig, sőt hónapokig alig haladt előre valamit a kivitelezés — a „maradék” építőmesteri munkák kivételével. Jobbára az jelezte az építők jelenlétét, hogy az ipari tanulók egész novemberben, sőt december egy részében is kopácsaltak vésőikkel a homlokzat műkő burkolatán. Szeptember, október, november, december. Ilyen kevés idő tehát kapkodást okozott volna a hideg- és melegburkolásban, festésben, mázolásban és egyéb szakipari munkák elvégzésében. Most a szigetelésen, villanyszerelésen, fűtésszerelésen kívül szakmunkásra vár valamennyi szakipari művelet —, csaknem ugyanannyi, mint szeptemberben. A decemberre jelzett „döntő fordulat” elmaradt. Január közepén vagyunk, jön a február, a március, amelynek végén át kell adni az iskolát. Mennyi a sok idő, mennyi a kevés idő, mi a kapkodás, és mi nem az? Ezek a fogalmak szintén összekeveredtek. Persze, egy—két hét, vagy nőnap nem a világ. Az iskolában és a lakóépületben is dolgoznak fűtésszerelők. Igaz, az iskolában hiányzik vagy két tucat radiátor, cső is jócskán, azért, ha minden jól megy (vagyis legalább nem rosszabbul, mint eddig), ezen a héten megkezdődik a fűtés az épületben. A lakóházban dolgozó fűtésszerelők brigádvezetője is ezt mondja. S akkor január végén sor kerülhet arra a bizonyos erőösszpontosításra itt is, amott is. És ha másként nem, hajrával bizonyosan átadható az iskola március 31-re. Az építésvezetőségen tavaly ősszel is számítottak hajrára. .. de akkor valameny- nyiüket fűtötte a cél: januárban új iskolában tanulhatnak a gyerekek. Most? Áprilisban melyik iskola kezd költözéshez? Majd ősszel...! Decemberben „Az e’ ő menet vesztésre áll” című cikkünk megjelenése után az építők műszaki önsúlyának vezetője megjegyezte „Majd a második menet!” Mi a kü'önbség ..? Csizmadia Géza
