Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

19«7 január t4 szombat SÖGRÄD Zárszámadás előtt a pásztái járásban ' Munkatársaink Mentik Mostanában a sötétedés még munkában találja a szö­vetkezeti irodában az elnö­köt, a mezőgazdászt, a köny­velőt. Sok még a tennivaló a kivilágított ablakok mögött Készül a zárszámadás a pász­tói járás közös gazdaságaiban is. Megbeszélik a lapasztatatokat A leltározással már végez­tek, most a szövetkezetek tar­tozását, követelését rendezik a könyvelők. Amint azt Ispán Karoxy, a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője mon­dotta: a zárszámadások „mun­kásai” időben megkapták a szükséges tájékoztatást. Meg­ismerkedtek a tennivalókat szabályozó legfrissebb rendel­kezésekkel, intézkedésekkel. A kétnapos tanácskozáson a szö- vetezeti könyvelők arról is nyilatkoztak, mikor készül el a zárszámadás. Ezek szerint elsőként — a hónap közepén — Erdőtarcsán és Mátraszől- Jősön fejezik be az elmúlt év értékelését. Január 31-ig azon­ban valamennyi gazdaságim végeznek a munkával. Febru­ár 15-ig pedig mindenütt meg­tartják a szövetkezeti tagok tanácskozását, a zárszámadó közgyűlést. A zárszámadások bőven adnak munkát a termelőszö­vetkezetek pártszervezeteinek ís._ A közgyűlések politikai előkészítéséhez már hozzálát­tak az alapszervezeti vezető­ségek. A múlt év tapaszta­latait először a kommunis­ták beszélik meg. Pártvezető­ségi ülések, párttaggyűlések előzik meg mindenütt a szö­vetkezeti tagok tanácskozását. Február közepén a járási ta­nács végrehajtó bizottsága összehívja a szövetkezeti el­nököket és a tanácselnökö­ket. A megbeszélésen a járás mezőgazdasági termelésének tejlődését értékelik a zár­számadások tükrében. Hasi feladat as állattenyésztőknek Az értékelésig még egy jó hónap hátra van, azonban a legjellemzőbb adatok máris­mertek. Ezekből olyan fontos következtetéseket vonhatnak le a szakemberek, mint pél­dául azt, hogy az elmúlt évek­ben sikerült tartósan jóval tíz mázsa fölé emelni a ke­nyérgabona holdanként! ho­zamát. Búzából átlagosan 12,4 mázsát takarítottak be a nyá­ron a közös gazdaságok. Nőtt a takarmánygabona és a ka- pásnövénvek hozama. Kuko­ricából 15,9, burgonyából pe­dig majdnem íiu mázsa volt a holdanként! átlagtermés. Az állattenyésztés különö­sen sikeres évet „hagyott ma­ga mögött” A szarvasmarha- és sertéshizlalás mellett a tej­termelés emelkedett a terve­zett szint fölé. A pásztói já­rás közös gazdaságaiban át­lagosan csaknem 2500 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. A korábbi évben a hozam alig haladta meg a 2200 ti­Uj gyártmány a talajegyengető A Salgótarjáni Acéláru­gyár kovácsoló gyáregységé­nek, műszaki dolgozói minden évben több olyan új gyárt­mányt állítanak elő, amelyre szüksége van a piacnak. Az első negyedévben a többi között új gyártmányuk a hét alkatrészből álló talajegyen­gető, vagy ahogy hívják, a csúszó talp. A prototípus már elkészült, s a széria után hozzákezde­nek a folyamatos gyártáshoz. Az első negyedévben 1100 da­rabot á'litanak elő. Ügy szá­molnak, hogy év végéig, négy—ö z-r darabra érkezik fee majd újabb igény. tért. A kifejt tej nagy részét a tejipari vállalat vásárolta fel a sző. etkezetektől. A fel­vásárlási osztályon készült értékelés szerint, 1836 liter tejet értékesítettek a járás közös gazdaságai egy-egy te­héntől. Nógrád megye terme­lőszövetkezeteiben körülbelül ennyi az évi fejési átlag. A pásztói járás tejtermelé­si eredményei azt bizonyít­ják, hogy a szakmai hozzá­értés, a megfelelő takarmá­nyozás és gondozás alapvető követelménye az élőbbrelé. pésnek. Tavaly a járási tanács mezőgazdasági osztályán való­ságos iskolát szerveztek. Az állattenyésztők, a mezőgaz­dászok szakmai előadások so­rát hallgatták végig. Részle­tesen megbeszélték velük a korszerű takarmányozási mód­szereket. Az állattenyésztők azt kapták „házi feladatként”, hogy a tanultakat a gyakor­latban hasznosítsák. A tények bizonyítják a szakemberek ól- végezték a feladott leckét. Gondos előrelátás A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamaival párhuzamosan, nőtt a közös gazdaságok, a szorgalmasan dolgozó tagok jövedelme is. A szövetkezetek jelentős több­letbevétellel zárták az évet. A milliók nagy részét, előre­látó, gondos gazda módjára, a biztonsági tartalékalapba helyesük. Mintegy négymillió forintot már korábban félre tettek, takarmányra, műtrágyá­ra, s egyéb, a termelést elő­segítő eszközökre. Eisen felül mintegy 3 millió forint a készpénztartalék összege. Eb­ből fedezik a munkaegység­előleget, januárban február­ban, az úgynevezett pénzte­len hónapokban. Tavaly ilyen­kor mindössze 1 millió 200 ezer forint volt a közös gaz­daságok összes tartaléka. A gondos előrelátás, tarta­lékképzés nem érintette a szövetkezeti tagok jövedelmét. Szép összeg marad a gazda­ságokban osztásra is. Az 1965- ös évhez viszonyítva — amely közismerten jó esztendő volt a pásztói járásban — valami­vel nőtt a munkaegység ér­tőre, az egy tagra jutó jöve­delem is. A járásban átlago­san 36 forintot ér egy-egy munkaegység. Ez négy forint­tal maga^bb, mint amennyit 1965-ben fizettek a tagoknak. A termelőszövetkezeti gazdák átlagos jövedelme pedig meg­haladja a 11 ezer forintot Erősíteni a gyengéket A számok, a tények szerint, a pásztói járásban sikerűit tartóssá tenni a korábbi évek- jó eredményeit. Erősödött a vezetés, javult a munka szer­vezettsége, a fegyelem. Azon­ban a jól és a közepesen gaz­dálkodó szövetkezetek mellett akadnak olyanok is, amelyek gyengén zárják az esztendőt. A kedvezőtlen adottságok, a tervszerűtlen munka miatt, a hozamok elmaradtak a ter­vezettől, drágán termeltek, s így a tagoknak sem tudják fizetni a tervezett jövedelmet. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán a múlt évi eredményék lapján hét gyen­ge termelőszövetkezetet tarta­nak számon. Ezek között ter­mészetesen vannak olyanok is, amelyek a gazdálkodási mutatók alapján, elérték a kö­zepesen gazdálkodók színvo­nalát. A járásban azonban nem törekszenek látszatered­ményekre. Nem „tesznek át a határon” termelőszövetkezete­ket csak azért, hogy elisme­rés illesse a járás szakveaető- it Mint a korábbi években, a pásztói járásban most is az a cél, hogy valamennyi ter­melőszövetkezet egyenletesen fejlődjön, elérje a közepesen, illetve a jól gazdálkodó szín­vonalat. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya hasznos tanácsokkal látja el az ilyen szövetkezeteket, hogy kihasz­nálják a gazdasági mechaniz­mus adta új' lehetőségeket. Ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, csak az a gyenge szövetkezet tud saját lábára állni, ahol a tervszerű mun­kával a gazdálkodási körül­mények javításával, a veze­tés erősítésével teremtenek biztos alapot. Olyan „kövék” ezek, amelyeket a legszűkebb esztendő sem tud kibillente­ni egyensúlyából. Vincze Istvánná Tanácsülések a községekben Négyéves munkát zárnak tanácsaink Megyei, városi és járási szinten már megtartot­ták a ciklus utolsó tanácsü­lését. Ezekben a napokban a községi tanácsok végrehajtó bizottságai számolnak be az elmúlt négy év munkájáról, értékelik a végrehajtó bizott­ságok tagjainak, az állandó bizottságok és a tanácstagok munkáját Számvetés ez a ja­vától. A választóknak mond­ják el, mit végeztek az 1963. évi választástól, hogyan haj­tották végre azokat a felada­tokat amelyeket a jelölő gyűléseken a választópolgárok kértek jelöltjeiktől. Munkatársaink két községi tanácsülésre látogattak el. Eredményes négy esztendő Endrefalván Endrefalván ünnepi ülésen zárta négyéves munkáját a községi tanács. Gáspár József megbízott irodavezető foglal­ta össze az elmúlt esztendők eredményeit A község négy év alatt nagyot fejlődött. Kö­zel 3,5 millió forintot fordí­tottak fejlesztésre. Ezek kö­zött szerepelnek a négy évvel ezelőtt a lakosság által el­mondott közérdekű javaslatok megvalósítása. A tanács «Te nagy gondot fordított Hu­szonegy közérdekű javaslatot tartottak számon. Ebből 19 a községi vb hatáskörébe tar­tozott és tizennyolcat megva­lósítottak. Többek között: megvásároltatták a termelő- szövetkezetnek az erőgépeket szorgalmazták az új istálló felépítését Járdákat utakat építettek, új utcai lámpákat szereltek fel, villanyhálózatot bővítettek, közkutakat javítot­tak. Azokat a javaslatokat amelyeket a községi tanács vb nem tudott megvalósítani, — mint a besztercebányai úton, és a Daráló-soron a jár­daépítést, a cigánytelep ren­dezését — közölte a lakos­sággal. Újabb határidőt kért hogy a járdákhoz beszerez­hesse az anyagot a cigányte­lep megszüntetéséről pedig il­letékesekkel tárgyaljon. A tanácsülés megállapította, a rendelkezésükre álló pénz­összeget jó gazda módjára hasznosították, A község bel­területe parkosított. Új sport­telepük van. Elkészült az or­vosi rendelő, ahol a környező községek betegeit is kezelik. A falusi üzletházat felújítot­ták, Bábát pusztán pedig újat építettek. Jelentős összeget fizettek ki az árvízsújtotta területek lakóinak. Az árvízveszély megelőzésére a patak medrét mélyítették, és megkezdték a kikövezését. A beszámolót a tanácstagok felszólalásaikkal egészítették ki. Karaites László arról szólt, hogy a következő négy esz­tendőben a lakosság ivóvízel­látása legyen a legfőbb gond­ja az új tanácsnak. Orava Jó- zsefné megköszönte a lakos­ság bizalmát, és a munkához nyújtott támogatást. Külön szólt az ifjúságról, mert a kultúrház korszerűsítésénél, és a sporttelep építésénél nagy segítséget nyújtott. Oláh De­zső, a cigánylakosság köszö­netét tolmácsolta a velük va­ló törődésért. Felszólalt az ülésen Tóth Sándor, a járási tanács vb titkára is. A fel­sőbb tanácsi szervek köszö­netét tolmácsolta. Gazdagodott Karancslapu/tő Karancslapujtőn csütörtö­kön este értékelte a négyéves tanács-ciklus helyi eredmé­nyeit a községi tanács. A te­lepülés fejlesztésére az állam több mint hétmillió forintot áldozott, ehhez évente nyolc­van—kilencvenezer forint já­rult a községfejlesztési alap­ból. Eljutott a villany Bak- saházára, a Dankó telepre, a Táncsics, Baksa, Petőfi, Kiás utcába. Korszerűsítették a Pe­tőfi és Rákóczi út burkolatát, kikövezték a Honvéd, Ka­raites, Madách és Táncsics utcát. A Baksaháza felé veze­tő úton új híd épült; járda pedig az orvosi rendelő és az óvoda felé. Az iskolába hid­rofort szereltek, felújították a népbolt előtti és a Dankó telepen lévő közkutat. Két tantermet, tűzoltó szertárt, sportöltözöt, három autóbusz- várót építettek, parkosították a falu központját. Felújításra került a kultúrház jórésze, az orvosi rendelő, az egészség­ház. az agronómuslakás. A kincs téri részen perembolí építését kezdték meg. Elismeréssel szóltak azok­ról, akik rászolgáltak a vá­lasztók bizalmára; s a köz ér­dekében hasznos javaslatokat terjesztettek elő. így dolgozott — például Lantos Sándor, Horváth József, Gáspár Fe­renc. Ugyanakkor a négy év alatt megtartott negyvenhá­rom tanácsülés közül L. Jó­zsef csak huszonegyen, a T.- házaspár tizennégyen, H. Ist­ván huszonötön, B. Kálmán négyen vett részt. Ezek a ta­nácstagok — természetesen — nem is tájékoztathatták meg­felelően választóikat a fela­datokról, a tanács munkájá­ról. A március 19-én megválasz­tandó Új tanács nemcsak a szavazatok számából követ­keztetve számíthat majd a lakosság bizalmára, de azért is, mert Karancslapujtő népe őszintén szereti faluját Érde­kében a legutóbbi két eszten­dő alatt százharminchétezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett. A lapujtőiek na­zik el városra. Az utóbbi négy év alatt nyolcvannégy család épített új lakást; két pedagó­gus bekapcsolódott a nevelők kedvezményes építési akciójá­ba. Jelentős eredmény, hogy az építkezéshez mindinkább kedvet kap a falu cigánysága is. A legutóbbi* tanács-ciklus­ban nem sikerült megvalósí­tani —- például — Patyolat­felvevőhely nyitását, a föld- művesszövetkezeü meleg-ét­keztetést, és családi ünnepsé­gek rendezésére alkalmas he­lyiség létesítését. Ezek a fel­adatok arra a harmincöt ta­nácstagra várnak, akik a ko­rábbi negyven helyett az ál­lamhatalom legfőbb helyi szervét 'alkotják majd Ka­rancslapujtőn. Ml a különbség? ? Reggel hat órakor a hőmé­rő mínusz 8 fokot mutatott Telek Imre építésvezetőségé­ről január tizedikén ötven kőművest egyhetes fagysza­badságra küldtek. A szakipa­ri építésvezetőségről har- mincegyr.éhány embert küld­tek haza. Többeket felszólí­tottak, hogy tavalyról maradt fizetett szabadságukat most vegyék ki... Mindez azért különös, mert a Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat tavaly au­gusztus.—szeptember táján úgy határozott, hogy a tiaen- hattantermes általános isko­lát nem adja át sem a szer­ződött határidőre, sem a szo­cialista szerződésben vállalt terminusra, november 30-ra, hanem inkább téliesítési. Így egész télen biztos munkale­hetőséget teremt nemcsak az épitésvezetőség munkásai számára, de a szakipari épí­tésvezetőségnek is. Nem áll szándékomban fel- -evoníteni az iskola építése kö- "ü1 kialakult őszi vitát. S ért nem megyek most bele annak elemzésébe, .mi az elő­nyösebb: egy átadott, vagy egy téliesített objektum? Egy bizonyos: a vállalat számára nem „rossz üzlet” ez, hiszen a téliesítésre fordított több­letkiadásokat az állam meg­téríti (s valahonnan nyilván a Pénzügyminisztérium is fe­dezd ezeket a kiadásokat...) Mostani látogatásunkkor csu­pán arra voltam kíváncsi, hogy a téli munkára vitatha­tatlanul alkalmas objektum — s mellette a tizenötös jelű ki­lencvenhatlakásos épület — valóban betölti-e azt a szere­pet, amelyet a vállalat vezetői neki szántak? Nos, az első, amit az épí­tésvezetőségen megtudtam, a már említett fagyszabadságo­lás. Ez nyilvánvaló ellentétet sejt a vállalat vezetőinek ko­rábbi nyilatkozataival. Egyébként nem ez az egyet­len ellentét... December közepén lapunk­ban cikk jelent meg az épí­tőipari téliesítési terv végre­hajtásának első jelenetéről. A műszaki osztá’y vezetője egye­bek között kijelentette, hogy a tizenhattantermes általános iskolánál „két héten belül for­dulatnak kell bekövetkeznie.” Hogy mit értett ezen a for­dulaton, akikor ügy tűnt, vi­lágos. Most nem. Ugyanis ez a fordulat sem decemberben, sem januárban — legalább is a hónap 10-ig — nem követ­kezett be. Január első napjainak egyi­kén a vállalat igazgatójánál jártam, aki szintén megemlí­tette az általános iskolát, mint az egyik legfontosabb téliesített objektumot. Né­hány napon belül — mondot­ta — nagy erőket összponto­sítunk az iskolához és a ti­zenötös jelű lakóépülethez. Megígértük, hogy az iskolát március harmincegyedikére befejezzük és szeretnénk az épületet jegyzőkönyv^ dicsé­rettel átadni.” Akkor úgy éreztem, tudom, mit jelent az, hogy „néhány nap”. Azóta ez is kissé ho­mályossá vált. Hiszen ponto­san egy héttel azután, hogy a bizakodó szavakat feljegyez­tem. az építkezésről fagysza­badságra küldték az embere­ket. .. Tavaly szeptemberben a műszaki és a termelési osztály vezetője. a fő­mérnök és az igazgató egy­behangzóan azzal hárította el az iskola befejezésének sür­getését, hogy nem akarnak kapkodni, nem akarják ösz- szecsapni a munkát. Alapo­san, szépen, jó minőségben akarják befejezni az építke­zést. Ezután az iskola épüle­tében hetekig, sőt hónapokig alig haladt előre valamit a kivitelezés — a „maradék” építőmesteri munkák kivételé­vel. Jobbára az jelezte az építők jelenlétét, hogy az ipa­ri tanulók egész november­ben, sőt december egy részé­ben is kopácsaltak vésőikkel a homlokzat műkő burkola­tán. Szeptember, október, no­vember, december. Ilyen kevés idő tehát kapkodást okozott volna a hideg- és melegbur­kolásban, festésben, mázolás­ban és egyéb szakipari mun­kák elvégzésében. Most a szi­getelésen, villanyszerelésen, fűtésszerelésen kívül szak­munkásra vár valamennyi szakipari művelet —, csak­nem ugyanannyi, mint szep­temberben. A decemberre jel­zett „döntő fordulat” elma­radt. Január közepén va­gyunk, jön a február, a már­cius, amelynek végén át kell adni az iskolát. Mennyi a sok idő, mennyi a kevés idő, mi a kapkodás, és mi nem az? Ezek a fo­galmak szintén összekevered­tek. Persze, egy—két hét, vagy nő­nap nem a világ. Az iskolá­ban és a lakóépületben is dolgoznak fűtésszerelők. Igaz, az iskolában hiányzik vagy két tucat radiátor, cső is jócskán, azért, ha minden jól megy (vagyis legalább nem rosszabbul, mint eddig), ezen a héten megkezdődik a fűtés az épületben. A lakóházban dolgozó fűtésszerelők brigád­vezetője is ezt mondja. S ak­kor január végén sor kerül­het arra a bizonyos erőössz­pontosításra itt is, amott is. És ha másként nem, hajrával bizonyosan átadható az isko­la március 31-re. Az építésvezetőségen ta­valy ősszel is számítottak haj­rára. .. de akkor valameny- nyiüket fűtötte a cél: január­ban új iskolában tanulhatnak a gyerekek. Most? Április­ban melyik iskola kezd köl­tözéshez? Majd ősszel...! Decemberben „Az e’ ő me­net vesztésre áll” című cik­künk megjelenése után az építők műszaki önsúlyá­nak vezetője megjegyezte „Majd a második menet!” Mi a kü'önbség ..? Csizmadia Géza

Next

/
Thumbnails
Contents