Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

\ 4 WOGR Ä D 1967. január 14. szombat AZ OLVASÓK! Megkezdődtek a falusi esti tanfolyamok Több éves gyakorlat frissül fel minden év elején a párt Központi Bizottságának hatá­rozata szellemébén, amikor a határozat megyei kibővített tapasztalatokkal jut el a falu­si pártalapszervezetekhez. Mint ismeretes, a háromhe­tes tanfolyamon 9 előadás keretében folyik az oktatás Valamennyi témakör először is a IX. pártkongresszus be­számolójára, határozatára, va­lamint a járási pártértekez­17’ •• •• • •• 1 Ivoszonjuk... Ezúton is szeretnénk megköszönni a Salgótarjáni Acélárugyár színjátszóinak 1967. január 5-i előadását. Nagyon jóleső érzéssel töl­tött el bennünket, hogy el­jöttek hozzánk azért, hogy szórakoztatva műveljenek, formáljanak bennünket. Külön elismerést érdemel­nek Bolyós László és Ver­lieh József színjátszók, de valamennyiük produkciója felejthetetlen számunkra. A 90 szórakozásért, fáradozá­sukért fogadják őszinte kö- szönetűnket. Kívánjuk, hogy pályafutásukat a jö­vőben egyre több siker ko­A Pécs kő úti klub látogatói let határozatainak széleskörű megismertetésére épül fel. Ezek során az előadások szín­vonalát tartalmilag igyek­szünk bővíteni. Választ adni azokra a kérdésekre, amelyek a termelőszövetkezeti gazdál­kodásban új vonásként, ma és holnap jelentkeznek. Sze­retnénk elérni, hogy tsz- parasztságunk az új gazdasá­gi reform bevezetésének elő­estéjén, ez év során elvi ala­pokat kapjon gyakorlati mun­A Nógrád 1966. december 24-i számában megjelent „Miért sötét?” c. cikkre az alábbiakat közöljük: A fennálló rendelkezések érteimében az autóbuszok utasteret szürkülettől napkel­téig ki kell világítani, azon­ban ha a gépjárművezetőt a fény a biztonságos vezetés­ben zavarja, a lámpákat el lehet oltani, ezen kívül még lakatlan területen — a jegy­kezelés befejeztével — átme­netileg a látási zavar fenn­álltáig. Ki kelt világítani az autó­busz utasterét lakott terüle­ten történő áthaladás, illetve tartózkodás alkalmával, va­lamint az autóbuszok meg­állóhelyhez közeledésekor. kájahoz. Megismerkedjenek a gazdasági mechanizmus re­formjának jelentőségével, szükségességével, az iparban és mezőgazdaságban kölcsönö­sen visszaható tényezőivel. Az előadásokon szeretnénk tovább ápolni és gyarapítani a munkás-paraszt szövetség igazi értelmét és fontosságát, a szocializmus még gyorsabb ütemű teljes felépítését. Tóth Gyula Salgótarján A fenti cikkei egyidőben megjelent: Az utas is ember., c. cikkre — a kivizsgálás után — az alábbiakat közölijük: Az újságcikkben megjelent panaszhoz hasonló eddig még nem érkezett vállalatunkhoz. A GA 80-40 sz. autóbusz ve­zetőjének jegyzőkönyvi ki­hallgatása során megállapítást nyert, hogy az utas felszólí­tása nem oly módon történt, a helyi járaton utazók sem így látták. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a gépfkocsive­Inkább ne seperjen ••• Kicsit sem töltött el öröm­mel január 3-án, amikor mun­kából hazaérkezve láttam, hogy házam ajtajára feltűnő­en nagy betűkkel az alábbi felirat volt vésve: „K. S. 1966, I. 3-án”. A rejtvényi ugyan könnyen megfejtettem, mert már a múlt évben is fordult elő hasonló eset azzal a különbséggel, hogy akkor szöggel véste ajtómra ittlété­nek idejét a kéményseprő. Azzal egyetértek, hogy tud­tomra akarja adni megjele­nését, de azzal nem, hogy fes­tett ajtómra minden hónap­ban óriási betűkkel feljegy­zéseket készítsen. Igaz, hogy most pontosan egy évet téve­dett, de jó lenne, ha a jövő­ben papírra regisztrálná mo­nogrammját, és tenné a posta­ládába. Ez a kulturáltabb megoldás. Percze Antal Rimóc zető az utasokkal udvarias és határozott magatartást ta­núsít. Munkája ellen válla­latunknak, magatartása miatt az utazóközönségnek kifogá­sa eddig még nem volt. A fenti járaton utazott, falusi nénitől vállalatunk szíves el­nézést kér azzal, hogy a jö­vőben, utazásai alkalmával 1, illetve 2 forintos címletekben dobja be a viteldíjat a per­selybe. .fossa Mihály, szem. tors. «. v. 2. sz. Autóközlekedési Váll. Tiszta levegőre vágyunk... Válaszol az illetékes Ha nem zavarja a biztonságos vezetést Vállalatunk szemé! yforgal- lan betartása mellett, ameny- mi osztálya intézkedett az nyíben a belső világítás nem autóbuszok vezetői felé, hogy zavarja a biztonságos vezetés- a rendelkezések maradékta- ben az utasteret világítsák ki Kifogás eddig nem merült fel M tanács Munkaviszony és kölcsönös hozzájárulás D. Á. olvasónk írja, hogy munkaviszonyát kölcsönös megegyezéssel kérte megszün­tetni. Munkakönyvébe azon­ban „felmondás a dolgozó ré­széről” bejegyzést írt a vál­lalat. Ezzel elveszítette a ko­rábban fennálló munkaviszo­nyának folyamatosságát, új munkahelyén pedig közölték, hogy hat hónapig magasabb fizetést, szabadságot nem kap­hat. — Kérdezi: hova for­duljon orvoslásért? A Munka Törvénykönyve rendelkezései, már nem isme­rik a kölcsönös megegyezéssel „hozzájárulással” történő ki­lépést. Az új rendelkezés szé­rűit vagy a dolgozó részér® való felmondásról,, vagy a vállalat részéről való felmon­dás esetéről beszélhetünk. Annak nincs akadálya, hogy a dolgozó, és a vállalat meg­egyezzenek abban, hogy a munkaviszony nyomban meg­szűnik. Olvasónk azonban nem az úgynevezett kedvez­ményezett felmondási okok alapján mondta fel állását (Mt. V. 30. §. (2) bek. a—t pontja), igy a munkakönyvé* be helyesen írták be, hogy „felmondás a dolgozó részé­ről”. Ezzel együtt jár az, hogy a korábbi munkaviszony fo­lyamatosságát elvesztette. Munkabérátlag kiszámítása nyugdíjnál Gy. G. olvasónk sérelmezi, hogy munkabérátlagát ala­csony összegben állapították meg. Kérdezi: hogyan szá­mítják ki az átlagot, és a betegállományban töltött időt a kiszámításnál miképpen ve­szik figyelembe. A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összegét a nyugdíja­zás évét közvetlenül megelőző négy naptári év (a korábbi rendelkezések szerint öt) alatt elért munkabér havi átlagá­nak , alapulvételével állapítják meg. A kiszámításnál figyel­men kívül marad a beteg­állományban eltöltött idő, de emiatt a dolgozó nem kerül­het hátrányos helyzetbe. A havi bérátlagot a követ­kezőképp«! számítják ka: A figyelembe vett idő alatt fel­vett munkabér összegét eloszt­ják a munkaviszonyban töl­tött naptári napok számával, és levonják ebből a beteg- állomány idejét. Az így ka­pott összeg a napi átlaga Ezt beszorozzák háromszázba*- vanöttel, és az eredményt ti­zenkettővel elosztják. Ez ate összeg a havi átlag. A törzs- nyugdíj mértéke annyiszor két százalékkal csökken, ahány évvel a szükséges sáré- gálaia idő kevesebb. Ilyews kor azt az összeget kell irány­adó részesedésnek tekinteni, amely előző munkaviszonyá­ban, illetőleg kisipari terme­lőszövetkezeti tagságába« * táppénz szempontjából figye­lembe vehető volt. Mióta ember él a Földön, éltető elemének egyike a le­vegő. Sok-sok igénye mellett rak szemete révén. Mérgező ez, ami szénmonoxidtól kezd­ve majdnem a ciángőzig min­nyés ízével a fehérneműk — az ágynemű közé. És mindez miért van? Egy fölöslegessé A falu megbízottja élő embernek és állatnak egy­aránt legminimálisabb szük­séglete a tiszta levegő. Er­ről a természet a maga har­monikus anyagcseréjével min­den felszólítás nélkül szívesen gondoskodik is mindaddig — és itt a probléma tövise — amíg az emberek helytelen utasításaikkal ellene nem dol­goztatnak. A zagyvapálfalví Jókai út lakói is csak ennek a csekély­nek látszó természetkárosító folyamatnak az áldozatai a Zagyvapálfalván létesített gyá­A karancskeszi es a község­hez tartozó marakodi-pusztai asszonyok híre már átlépte falujuk határát. Ha a me­zőgazdasági vagy társadalmi munka úgy kívánja, felveszik a versenyt a férfiakkal is, de a Nőtanácsban vállalt szere­pük is figyelemre méltó. Szervezeti életük a község­ben az egyik legjobbnak mondható. Az idei klubnyi­tójukat novemberben tartot- . ták. Taglétszámuk eléri a hatvanat. Megemlékeznek egy­más névünnepéről, ha pedig valamelyik háznál gyermek születik, felkeresik a boldog dent lehel magából, a tanács által kijelölt feltöltési terü­leten. Nap mint nap, úgy 8 óra körül megjelennek a Bánya­gépgyár párolgó csilléi, majd 10—II óra felé az Üveggyár szekere csörömpölő cserepei­vel, és a szemétdomb csak nő, növekszik egyre jobban, a környék lakóinak keserí- tésére. Szép magyar kifeje­zéssel mondva „fenerágott le­vegő”, ami beszivárog még szellőztetés nélkül is a la­kásba és belopja magát keser­kismamat és apró figyelmes­séggel kedveskednek a Nőta­nács nevében. Az egymás iránti meleg barátság ápolása mellett tanulás is van a há­ziasszonyok klubjában. Mun­katervükbe 6 ismeretterjesz­tő előadást jegyeztek, har­mincán pedig a szabás-var­rás mesterségével ismerked­nek, amely azt gondolom minden kommentár nélkül beszél szorgalmukról. Sorol­hatnám még tovább, de e né­hány adat is bizonyítja: jó úton halad Karancslf eszi ben a nőüfiácsi tevékenység. Sz. E. vált árok feltöltése miatt a főút mentén. Kérdésünk: ilyen lehetőségek mellett miért kell lakott területen elhelyezni a gyárak szennyét feltöltés cí­mén? Kérem az illetékeseket a Zagyvapálfalva Jókai út és környékének lakói nevében, sürgősen intézkedjenek, mert a tüdő épsége és az em­ber egészsége mindennél fon­tosabb! Kovács Gyuláné e.ü. dolgozó Pásztori kibontakozik a zenei elet Pasztán helyesen ismerték fel, hogy a kulturális élet fej­lődéséhez önmagában kevés az épülő új művelődési ház. Bármilyan fontos is ez a lé­tesítmény, sikeres működésé­hez szítani kell az emberek szeretetét a kultúra iránt. Alig egy hónapja, hogy ti­zenhat taggal megalakult a földművesszövetkezet férfikó­rusa. A kamagyi tisztet Nagy Péter, a 2. számú általános iskola tanára tölti be. Ugyanabban az iskolában dolgozik Bilkey Imre pedagó­gus, a községi tanács művelő­dési bizottságának titkára, aki fúvószenekar létrehozásán fá­radozik. A községi tanács ve­zetőivel együtt reméli, hogy a fúvószenekar már az idei má­jus elsején bemutatkozik. Dolgozik Király-tárón egy csapatvezető vájár, Lukács József. Sűrű, alacsony ember Karancsaljáról. Szeretik a munkatársai. Mindig jóked­vű. Azt mondja, ennek az a titka, hogy az ember lássa meg az élet értelmét. De akik isimerik őt, azok jól tudják, más is táplálja ebben a szí­vós bányászemberben az élet­kedvet: szereti a faluját, an­nál is jobban az embereket. Egyszer egy tsz-zárszámadás után, amikor már elhangzot­tak a hivatalos felszólalások, összecsengtek a poharak, jó­kedv kerekedett. Az egyik ember a kelleténél többet ön­tött a garatra, kötekedett. Ki­tértek előle. De Lukácsra rá­tapadt, nem tudott tőle szaba­dulni. Végül megadta magát. — Mit akarsz tőlem? — Megfoglak és kiváglak innen — ragadta meg Lukács gallérját Feszült csend lett. Tudták, ha Lukács visszaszól, felborul a rend. ö is tudta. De azt is, hogy mindenki figyeli. Na­gyon restellte magát. Nyelt egyet. — Megadni magam, ez le­het a legjózanabb cselekedet — gondolta. Mosolyogva fel­nézett felbőszült támadójára, pedig erejével a bőréből is kirázhatta volna. . — Jól van koma, ha utána csendben maradsz, tessék... Az illető zavarba jött. Vele ilyenkor gorombáskodni szok­tak. Most meg ez a Lukács, mit akar, miért nem üti meg? Csak mosolyog. Riadtan szét­nézett a teremben. Bamba arcot vágott, az emberek ki­nevették. Megsemmisülve hú­zódott a sarokba. Később Lukács odament hozzá, vitt neki egy pohár bort A jókedv visszatért. Luká­csot közrefogták az emberek. Valaki a körből megjegyezte. — Rendes gyerek vagy te Luki — így becézik. Ügyes volt ez a magatar­tás. Azóta nincs civakodás a faluban. Legalább is a ren­det felbontó. Lukács Józsefet megválasz­tották népfront-elnöknek. Mi­kor leteszi a csákányt várja otthon a másik feladat Isko­lát vezet ülésekre jár. Felké­ri az embereket a közösség ügyének intézésére. Mikor a tanácselnök öt hónapig isko­lára ment, a bánya után az ő dolgait is intézte. Mindig ott van a szeme a községen. Ügy tartja: ha már népfront-el­nök, akkor ez kötelessége. Senki előtt nem kell szé­gyenkezniük. Munkájuk nyo­mán takaros kis falu lett Karancsalja. Nem hivalkodó eredmények ezek, szerények, de annál értékesebbek. Park, a régi uradalmi major he­lyén. Űj boltok, kultúrotthon, iskola, óvoda, presszó. Mégis a legszebb az emberek egyet­értése, kiegyensúlyozott éle­tük. Hosszú évek munkájá­nak gyümölcse érik Karancs- alján is. Ettől olyan jóízű mindig Lukács József neveté­se. Most új állomáshoz érkez­tek. Közeledik a választás. Meg kell alapozni az elkö­vetkező négy esztendőt. En­nek a gazdája a népfront. Ilyenkor a megyeiek gondozá­sában háromnapos tanácsko­zást. rendeznek, a tennivalók megismerésére. Szécsényben vertek székhelyet, a Rákóczi­országgyűlés helyén. A ka~ rancsaljaiak azt mondták, Lukács József menjen el oda. Ki más mehetne? Ö az elnök, ő volt mindig. Letette a csá­kányt és három napig tanult. Ott találkoztunk vele. Ép­pen egy csoport-megbeszélés volt. Vitáztak. A termelőszö­vetkezetről, a közéletről, a következő hetek tennivalóiról. Mikor már számunkra is jutott ideje, az eljövendő vá­lasztás volt minden gondola­ta. — Ennek a vezetésnek a legkisebbtől a legnagyobbig úgy kell alakulnia, hogy to­vább gyarapítsák az ország gazdagságát Járjanak azon az úton, amit a párt jelölt meg. Ez a dolgozó emberek óhaja, ezt kell nekünk, nép­frontosaknak érvényre juttat- ni.­Ügy hangzanek, mintha hi- vataloskodna. Nem, a tanul­tak hatása alatt volt. Nagyon egyszerű, emberi minden mozdulata. Előveszi a füzetét. Térképszerűen feljegyezve benne; kik, hol jártak már a választási körzetben, beszél­getni az emberekkel; a' ta­nácstag munkájáról. — Rendes emberek a mi ta­nácstagjaink, nem panaszkod­nak rájuk. — Megvillan a szeme az örömtől. — De azért lesz munka. Bizottságok ala­kítása, ügyelni a választási törvényre. Beszélni a jelölt érdemeiről. Ott lenni a jelö­lő gyűléseken. Lesz no... — és nevetve összecsapja a fü­zetet. Ügy áll fel, mint aki na­gyon biztos a dolgában. j£s ezt ő tudja a legjobban, ő a falu megbízottja. B. Gy. Háziasszonyok klubja Karancskesziben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents