Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
I 196*? jarmár 7 sznmhät SÓGRÁD 3 Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer II. Az 1967. évet megelőző nyugdíjevek kiszámítása változatlan maradt. Erre az időszakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti tag javára be kell számítom minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vagy kisipari termelőszövetkezet tagjaként töltött el. Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik termelőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkaviszonyt. A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehetőség, és ebben az esetben ennek a szabályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a korhatár tekintetében is. Üj előírás, hogy a nyugdijidőben megengedett leghosszabb megszakítás az eddigiektől eltérően nem két, hanem — az ipari szabályozással azonos — öt év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a személyes jövedelem alapul vételét, de a rendkívül változatos jövedelemelosztási formák, elsősorban az általánosan elterjedt családi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg — a más népgazdasági ágakban elérhető pontossággal. A közös munkából származó jövedelem a könyvelés alapján ma mar minden termelő- szövetkezetben egyértelműen megállapítható. A családi művelésből eredő jövedelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület munkanap-szükségletének a tagra jutó hányadát, és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövetkezetben fizetett, átlagos napi munkadíj összegével. Például, ha valamely tsz- tag családi alapon elvállalja egy kataszteri hold kukorica művelését, amelynek munkanap szükséglete mondjuk 15 nap, és ezt a munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj megállapítása szempontjából 5 munkanap teljesítést számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs szerint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töltött időket. A személyi jövedelem megállapításánál számít a betegségi segélyezésben, szülési segélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából beszámítható időben, a társadalombiztosítás ezeket' az időtartamokat egy-egy teljes munkanappal veszi figyelembe. A személyi jövedelem megállapításánál az igy adódó munkanapokat még kel) szorozni a tag egy munkanapra járó átlagos részesedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is. Mivel a jövedelem kiszámításának módja — elsősorban a családi művelés miatt — csak korlátozott pontosságú eredményt ad, a. tagokat az így megállapított jövedelem alapján alsó és felső határokkal meghatározott nyugdíjkategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíj osztályt állapít meg. ,A személyes jövedelmek alapul vételével évenként meg kell állapítani minden tag nyugdíjkategóriá- iát, és azt a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) a zárszámadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkezetek feladata. A tag megállapított nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fizetendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igényel, ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj összegének kiszámításánál is. A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíjévvel kér nyugdíjat, megállapított átlagos havi jövedelmének kereken egyharmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 35 százaléka, 12 év esetében 37, 13 évnél 39. stb. százaléka jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emel- kedig egészen a 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem 63 százalékát. 25 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden úgy foglalható össze, hogy 10 évre a jövedelem egyharmada jár, és ez minden további nyugdíjév után 2 százalékkal növekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. Hasonló szabályok érvényesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is, és ezek esetében is meg van határozva a nyugdíjak minimuma. Jelentős új szabály, hogy a rokkan nak — ugyanúgy, mint áz iparban — 3 fokozata van, és a rokkantsági nyugdíj összege a rokkantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészítő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a termelőszövetkezeti nyugdíjasoknál is 100 forint házastársi pótlék jár, ha nyugdíjuk összege az 1000 forintot nem haladja meg, és a házastárs az iparban is előírt feltételeknek megfelel. (Folytatjuk) G. P. Megtépázott tekintély Tanulsága# tárgyalás a iXagybátonyi Szolgáltatónál Három ember áll a társadalmi bíróság előtt a Nagybátonyi Szolgáltatónál. P. J. és S. J. művezetők, Z. V. pedig normás. Tóth Sándor, a társadalmi bíróság elnöke ismerteti mit követtek el... .. .Mindhárman méhészked- nek. Gyakran van szükségük különféle faipari munkára is. Égy barkácsoló könyvből szerezték. az ötletet, hogyan lehet olcsón, esetleg hulladékanyagból f amegmu nkál ógépet, úgynevezett abriktert készíteni. Meg is egyeztek, hogy egymás kezére lolgozva elkészítik mindhármójuk számára a kis masinát. A hiba ott kezdődött, hogy az üzem anyagából és szerszámával, részben munkaidő után, részben munkaidő alatt készítették el, engedély nélkül. Súlyosan vétettek a munkafegyelem, s egyéb idevonatkozó rendelkezések ellen. .. Terjed a barkácsolás. Lassan egész szakirodalma lesz. Az ezermesterboltok is a terjedését szolgálják. Mindaddig hasznos tevékenység ez, amíg saját anyagukkal és szerszámaikkal, otthon végzik, de káros, ha a társadalmi tulajdonból szerzik be az anyagot, és az üzemekben az állam által fizetett munkaidőben készítik el... . A két művezető és normás tette, a szokásostól eltérő elbírálást kíván, mivel középszinten vezetők. -Olyanok, akiknek példát kellene mutatniok és másokat is megakadályozni hasonló cselekedetek elkövetésében. Vezetők, akiknek tekintélyük van, mások előtt, akikre a dolgozók felnéznek. Ezt a tekintélyt tépázták meg azzal, hogy a társadalmi bíróság elé kerültek. Megérte? — Most már tudom, nagyon helytelenül tettem — mondja az egyik, de hasonlóképpen bánkódik a másik kettő is. A hallgatóság, főleg művezetők és brigádvezetők is szót kapnak. Adorján Győző üzem- rendész is levonja a tanulságot. Az emberek hajlamosak arra, hogy a portán zaklatásnak vegyék, ha megnézik táskájukat — ugyanakkor ilyen hengereket ki-be lehet szállítani. A nagyobb ellenőrzés. Ez az egyik tanulság. A másik amit mond nagyon találó: — Ha egyes vezetőknél ilyen előfordul, akkor mit várjanak a beosztottaktól. Ponyi Lajos szb. titkár is azzal kezdi: — Egy vezetőtől sokkal többet várnak, mintsem ilyen magatartást. Hogy tart rendet, fegyelmet az ilyen? — teszi fel a kérdést. Szloboda Ferenc, az üzemrész vezetője, aki maga is részt vett az ügy felderítésében, a három embert erényeivel együtt bírálja. Több éve dolgoznak együtt, ehhez hasonló hibát sosem tapasztalt egyiküknél sem. A társadalmi bíróság alaposan mérlegelte az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Végül írásbeli megrovásban részesítette mindhármukat. Módot adott az elkövetett hiba kijavítására. Továbbá kötelezte őket az okozott kár teljes megtérítésére, ami meghaladja a hatszáz forintot. Érdemes volt-e ezért a tekintélyt feláldozni olyan vezetőknek, akikre eddig felnéztek beosztottaik9 B. i. Falusi téli tanfolyamok Megkezdődtek a balassagyarmati járásban is a falusi téli tanfolyamok, melyek éveik óta jól bevált formái a pártoktatásnak. Évről évre egyre többen kapcsolódnak be a járás 26 községének lakói közül a már hagyományos oktatási formába. A honti, galgagutai, érsekvadkerti, ipolyvecei, patvarci és a többi tanfolyamok hallgatói olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint a gazdasági mechanizmus reformjának egyes kérdései, a tsz-ek jövedelem- elosztásának új formái, melyek bevezetésén jelenleg hat tsz-ben dolgoznak. Az érdeklődést mutatja, hogy az említett községekben 50—80 hallgató jelent meg az előadásokon. lés menetéibe, ha a problémák közvetlen politikai következménnyel járnak, a feladatok megoldása, és az akadályok leküzdése másképpen nem le. hetséges. Több helyen már eddig is bevált és a jövőben is szükséges tovább fejleszteni a helyi gazdaságfejlesztési programok, intézkedési tervek kidolgozását. A gazdasági építés pártírá- nyításiban — a mechanizmus reformjával összefüggésben — különösen jelentős a gazdasági vezetők nevelése, munkájuk ellenőrzése a pártszervezetek részéről. Ez egybevág azzal az általános törekvéssel, hogy az élet minden területén fokozódjon a határozatok végrehajtásának megszervezése. és pártellenőrzése. Ebben alapvető az egyszemélyi felelősség növelése legyen. Világosan, és egyértelműen el kell határolni a pártszervezet, és a gazdasági vezetés feladatát. Ez természetesen nem jelenti, hogy a politikai munka a párt- szervezeté. a gazdasági feladatokkal pedig csak a gazdasági vezetőknek kell törődniök. A gazdasági vezető egyrészt felelősséggel tartozik annak a szervnek, amelytől a megbízatását kapta: a gazdasági fejlődésért, a tervek teljesítéséért, a dolgozók helyzetéért. Másrészt politikailag felelős a pártszervezetnek, amely a kommunisták véleményét, akaratát testesíti meg. Felelős azért, hogy maradéktalanul dolgozzon a párt gazdaságpolitikájának végrehajtásán. A pá^szervezetek, a kommunistáik bizalma a gazdasági vezetés elengedhetetlen feltéteA pártszervezetek a dolgozók véleményének rendszeres ■anulmányozása alapján, megfelelő javaslatokat készítsenek a gazdasági vezetők számára. Ebben fokozottabban támaszkodhatnak a kommunisták növekvő aktivitására. Még többet kell törődni a törzsgárda, a szocialista brigádok véleményével, jobban alapozni a KISZ- és a szakszervezet tapasztalataira. A helyes gazdasági döntések, intézkedések meghozatalánál törvényes kötelességek, és politikai, erkölcsi követelmények állítják mindezeket a gazdasági vezetés elé. Általában erősítsék a gazdasági-műszaki vezetők körében azt a tudatot, hogy a gazdasági élet, a szocialista demokrácia kiteljesedésének egyik legszélesebb területe. A pártszervezetek ellenőrizzék, hogy egyetlen "helyes munkajavaslat se maradjon válasz, intézkedés nélkül. A munkások aktivitásának növelésében a gyors, és érdembeli intézkedések még nagy tartalékot rejtenek magukban. Ennek a követelménynek másik oldala a dolgozók, a kommunisták rendszeres tájékoztatása. Ezzel javítsák a párttagság közgazdasági szemléletét, szélesebb tömegeknek adjanak tájékoztatást a gazdasági élet menetéről, távlatairól. Ez egyben a dolgozók hangulatának helyes lemérésé- hez is segítséget nyújt. Ugyanakkor segítség abban, hogy a dolgozók, a párttagok megértsék: a szocialista tervgazdálkodás körülményei között hogyan alkalmazhatók helyesen az árutermelés olyan kategóriáit. mint a piac, nyereség, értéktörvény, stb. Ezek a jelenlegi körülmények között meggyorsítják népgazdaságunk fejlődését.. A párttagok, a dolgozók ismerjék meg és tudják, mit kell tenniök, kapjanak tájékoztatást arról, miért és hogyan dolgozik az üzem, tevékenységüknek mi lesz az üzemi és egyéni eredménye. A termelési, a gazdálkodási összefüggések ismerete jelentősen megnöveli a dolgozók aktivitását és energiáját A jövőre még fokozottabban érvényes, hogy a munkában és a magatartásban legyen biztosítva a kommunisták példamutatása. A pártellenőrzés segítse a vezetők munkastílusának fejlődését. A határozottság, a belső, rend és fegyelem erősítésével egyidejűleg képesek legyenek támaszkodni a tömegekre, jól élni az üzemi demokráciával. Legyen jó a tö- meglkapcsolatuk, váljanak minden tekintetben elismert vezetőkké. A gazdasági- műszaki vezetőknek legyen szilárd politikai szemlélete és alkalmassága a politikai érvelésre, a meggyőzésre. Fejlesszék a vezetőkben az olyan tulajdonságokat, mint az igényesség, az új iránti érzék az ésszerű kockázat vállalása, a bátorság és szerénység Minden szinten rendszeresebbé kell tenni a gazdasági vezetőkkel. kü'önöcen a kommunistákkal való tanácskozást. A pártszervezetek a gazdasági vezetők munkáját az egész gazdaság összmunkáján, a népgazdaságba való beilleszkedésén mérjék. Ezért az új feladatokra való nevelésben le kell küzdjük a párttagság egy részében fellelhető helytelen szemléleteket. Ilyen például az, amely a gazdaságiműszaki vezetést valamiféle ellenpólusnak tartja, és túlértékel bizonyos ellentmondásokat. A gazdasági vezetés a pártszervezet irányításával a párt politikáját valósítja meg. Ezért erősíteni kell a mozgalmi és gazdasági szervek közötti együttműködést a közös cél érdekében kifejtett együttes munkát. Küzdenünk kell az egyes párttagoknál ta- pasrtalható szubjektivizmus, maradiság ellen. Ez elsősorban a műszakiak lebecsülésében, egyoldalú általánosításban, esetenként bizalmatlanságban nyilvánul meg A termelés pártirányítása és ellenőrzése a gazdasági és politikai kérdések együttes, komplex szemlélete és gyakorlata a pártmunkában. A mechanizmus reformjának hatása csak a bevezetés után lesz pontosan mérhető. Ezért a pártbizottságok, pártszervezetek állandóan tanulmányozzák az életet, az új jelenségeket. Erősítsék a bevált módszereket, össresítsék és terjesszék a gazdasági élet pártirányításának új elemeit, tapasztalatait. Az új mechanizmus bevezetéséig rendelkezésünkre álló időt alaposan és tervszerűen kell felhasználni arra, hogv a pártmunkásokat és főleg a párt- titkárokat a szervezett párt- oktatásban és más tanfolyamokon eligazítsuk és felkészítsük. Balogh Gyula Kiss Árpád Megszűnik a zöldpalack-gyártás az Öblösüveggyárban Tízmillió forinttal növekedett a vállalat exportterve Április harmincadikéig dolgoznak még az Öblösüveggyárban a zöldpalaek-automa- ták. Május elsejével leállnak, leszerelik, és elviszik ezeket a berendezéseket, s a zö'düveg kemence helyére megépítik a második számú fehérüveg kádkemencét. Valóra válik a régi célkitűzés: az Öblösüveggyár, múltjához, hagyományaihoz méltóan fokozatosan áttér a munkaigényesebb külföldön előnyösebben értékesíthető finom és durva üvegáruk előállítására. A részbeni átállás voltaképpen már tavaly elkezdődött, hiszen 1966 őszén üzembe helyezték a gyár történetében első fehérüveg kádkemencét. Az idén ez a folyamat folytatódik. S ezt tükrözi az is, hogy a tőkés exportra szánt áruk értékét a tavalyihoz képest csaknem tízmillió forinttal megemelték. A feladatnak természetesen nem lesz könnyű megfelelni. A gyár rekonstrukciója néha kemény próbára teszi a napi termelést biztosítani köteles vezetőket, munkásokat. Azonkívül számítani kell arra is, hogy a fehérüveg kádkemencékre osztott munkásoknak időre van szükségük, hogy az új munkafeltételek szabta követelményeket elsajátíthassák. Több, bonyolultabb tennivalót ró a gyárra az is, hogy az idén már nem számíthat negyedéves megrendelési keretszámokra, s a gyártmányok termékenkénti specifikációját havonta — s önállóan — kell összeállítania. A rövid határidők —• melyekre az export—import vállalat, s persze a gyár. a külföldi piac igényeinek gyors, néha szeszélyes változásai miatt kényszerül — csak a csomagolóanyag-ellátás további rendezetlensége miatt okoznak előrelátható gondokat Az új évben új termékek gyártásához is hozzákezdtek <t Ganz Villamossági Művekben. Ezt az új ínu-ú turbógenerá tor-állóré zt fújáshoz készítik elő. (MTI foto — Bara István felvétele)
