Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
4 NÖGR AD 1967. január 7. szombat AZ OLVASÓK! Javaslat a díjbeszedés módosításáról Az ÉMÁSZ díjbeszedő útján inkasszálja számláit a fogyasztóktól. Ám előfordul, hogy a fogyasztó, sőt hozzátartozója is dolgozó —, s így a díjbeszedő napközben zárt ajtón kopogtat. így történt ez december 23-án nálunk is. A postaládában hagyott „Fizetési felhíváson” az állt, hogy a számla összegét az ÉMÁSZ helyiségében 12—17 óra között (nap megjelölése nélkül) kell befizetni. Mivel 24-én — szombaton — 12 óra után az ÉMÁSZ-nál nem volt pénztári óra, a számla összegét az ünnepek miatt csak kedden — 27-én — tudtam volna befizetni. De az ÉMÁSZ szerelője már délelőtt megjelent lakásunkon, és otthon levő gyermekünk útján „kényszer inkasszó” címén 10 forint bírsággal megemelve szedte be a számla ősz- szegét. Hasonló eset elkerülése érdekében szeretnék rámutatni egy-két ésszerű lehetőségre. — Tekintve, hogy a fogyasztók részben állandóan azonos műszakban dolgoznak és az inkasszálás rendszerint visszatérő tevékenység, célszerű lenne a díjbeszedő osztott munkaidőben való foglalkoztatása. Az időpontokat a fogyasztók is figyelembe vehetnék otthontartózkodásuk beosztásánál. — Megoldást jelentene — különösen kereskedelmi és hivatali dolgozók esetében — a munkahelyen történő inkasszálás is. — Végül a csekk útján történő befizetés is megoldaná a kérdést, mivel így munkaidőn kívül is megoldható. A számla kiküldetése viszont utólag is megtörténhetne. E kérdésnél nem csupán a 10 forintról van szó, amelyet mintegy „büntetésül” kellett fizetni — mivel munkahelyünkön végeztük napi munkánkat —, hanem többről: egy természeténél fogva nem állandóan azonos időben végezhető munka ésszerűbb megszervezéséről. Kérem az illetékesek szíves intézkedését. Sólyomi József Salgótarján Válaszol az illetékes Nem lesz büfészolgálat A pásztói „tarkasapkások” A Nógrád 1966. november 29-i számában megjeelnt Guruló „fehér folt” c. cikkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: Budapest—Salgótarján—Somoskőújfalu viszonylatban az 1963—64. évi menetrendi időszakban közlekedő két vonatpáron adtunk szolgáltatást. illetve kosaras szolgálatot 1965—66. évben azonban a vonal kihasználatlansága miatt már egyik járaton sem adtunk szolgáltatást. A magunk részéről csak olyan vonalakon tudjuk ezt megvalósítani, ahol a ráfordítások arányban állnak az elért bevételekkel, illetve a járat üzemeltetése jövedelmező. Az említett vonalakon az 1967— 68-as menetrendi időszakban sem fogunk biztosítani büfészolgálatot az alacsony bevételi lehetőségek miatt. MÁV Utasellátó Vállalat Hidas József s. k. főosztályvezető A pásztói úttörők egy kisebb csoportja december 24- én a község tíz legidősebb lakosát kereste fel azért, hogy apró kis édesség-csomagokkal kedvezzenek. A község legidősebb lakója a 101 éves özv. Streho Boldizsámé köny- nyezve mondta él a pajtásoknak, hogy régóta nem szereztek ilyen örömet neki szerettei. Hasonlóképpen vélekedett a 94 éves özv. Kluka Lászlóné és a többiek, akikOsztoztak fájdalmunkban.•• nek a pajtások e napon sze- netetet vittek otthonukba. M. L. Pásztó Férjem 1966. december 23-án munkahelyén, a Tiribesi Aknaüzemben baleset következtében meghalt. Nagy fájdalmunkban azonban nem maradtunk magunkra. Ezúton szeretném megköszönni a Nógrádi Szénbányászati Tröszt képviselői: Takács Géza, Kovács Sándor és Kecskés János elvtársak jóságát, figyelmességét, melyben a temetés nehéz perceiben, s az azt követő időben bennünket, részesítettek. Ugyancsak köszönettel adózom a Tiribesi Aknaüzem pártszervezetének, vezetőségének és férjem valamennyi munkatársának azért, amit értünk tettek, s hogy osztoztak bánatunkban. özv. Béna Gyuláné N agybátony—Bányaváros Szerkesztői üzenetek K. Jenöné (Cserhátszentaván): Problémájával forduljon közvetlenül az iskola igazgatójához, aki fia továbbtanulása ügyében pontos és részletes tájékoztatást adhat. Tényleges katonai sznlgálat után jár-e fizetett szabadság? Bz alkoholistákkal kapcsolatos intézkedésekről Z. N.-né olvasónk írja, hogy férje iszákos, keresetét nem adja haza. Kérdezi: hova forduljon, mivel egymaga nem tudja biztosítani két gyermekének felnevelését, illetve eltartását. Rendelkezés van arra, hogy ha az apa iszákos, és ennek következtében nem tesz eleget a tartási kötelezettségének, a bíróság elrendelheti, hogy keresetének legfeljebb 50 százalékát házastársának vagy a gyermek gondozójának fizessék ki. Azt tanácsoljuk, írja meg ugyanezt a járási ügyésznek, illetve a városi bíróságnak, és ügyében soron- kívül határoznak majd a fizetés letiltása iránt J. S. olvasónk szabadság ügyben tett fel több kérdést, írja, hogy 1949 júliusában kezdett dolgozni, majd 1951. novemberében bevonult tényleges katonai szolgálatra. 1953. november 2-án leszerelt. Családi körülményei miatt 1953. december 28-án helyezkedett el, innen áthelyezéssel került az építőiparba. Ezt a munkahelyét 1957. augusztusában felmondta, és visszament korábbi munkahelyére, még ugyanabban a hónapban. Azóta ott dolgozik mint fűtő. Olvasónk kérdezi, hány nap fizetett szabadság jár részére, a tényleges katonai szolgálat beleszámít-e a fizetett szabadságba, s nyereségrészesedésnél beszámítandó-e a katonaságnál, vagy a régi munkahelyen eltöltött idő. A sorkatonai (régebben: első, tényleges) katonai szolgálattal kapcsolatos rendelkezések kimondják, hogy a munkaviszony folyamatossága nem szakad meg, ha a katonai szolgálatból leszerelve a dolgozó előző munkáltatójához visszatér és ott munkába áll, még akkor sem, ha a katonai szolgálatra történt bevonulásakor a munkáltató megszüntette a dolgozó munkaviszonyát. Ha a dolgozó leszerelés után nem tér visz- sza munkahelyére, amint olvasóink- leveléből ez állapítható meg, úgy kell tékintenij hogy munkaviszonya megszakadt. Levele alapján a szabadság szempontjából csak 1953. december 28-tól számítható a szolgálati ideje, ha 1957 augusztusában hozzájárulással szűnt meg a munka- viszonya és feltéve, hogy 30 napon belül elhelyezkedett. Tehát ha leszereléskor régi munkahelyére tért vissza, akkor hét nap, ellenkező esetben pedig hat nap pótszabadság illeti meg. A Munka Törvénykönyve szerint ki az eltartott családtag? K. M. olvasónk azzal a kétessel fordult hozzánk, hogy adjunk tanácsot: felmondhatják-e munkaviszonyát létszámfelesleg címén? Ügy tudja, hogy akinek több családtagja van, annak nem szüntethető meg a munkaviszonya. Olvasónk értesülése nem egészen pontos. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy létszámfelesleg cúnén csak különösen indokolt esetben lehet felmondással megszüntetni az olyan dolgozó munkaviszonyát, akinek négy vagy több, általa eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkező nincs. Olvasónknak három gyermeke van, és háztor' az önálló keresettel nem rendelkező beteg testvérét A jelenleg hatályos rendelkezések szerint testvérét családtagnak kell tekinteni, abban as esetben, ha testi vagy szellemi fogyatékossága miatt dolgozni nem tud, és olvasónk a saját háztartásában tartja el. A rendelkezések tehát olvasónk részére fokozottabb védelmet biztosítanak. Vakáció végén Teljesítette tervét a salgótarjáni Véradó Állomás A közelmúltban tartotta aktíva-értekezletét a salgótarjáni Véradó Állomás. Halász József dr., az Intézmény főorvosa egy év eredményeinek értékelésekor a végzett munkáért köszönetét mondott valamennyi véradónak, a szervezésben aktív résztvevőknek, az orvosoknak, akiknek együttes munkája: életmentés! Ezután Szabó Béláné, a Megyei Vöröskereszt vezetősége nevében adott útmutatást a jövő feladatairól. L. J. Salgótarján Protekció Cs. Géza (Budapest): Verseiből alkalomadtán felhasználunk néhányat. Várjuk újabb küldeményeit. S. Péter (Mizserfa): Szép gondolatai kezdetleges formában fogalmazódnak verssé. Az igényes tartalom igényes formai kifejezése a közölhetőség kettős feltétele. J. László (Nemti): Az előbbi üzenet önnek is szól. R. Ottó (Balassagyarmat): Az írásában közölt jelenségekre felhívtuk az illetékesek figyelmet. N. István (Kalocsa): Verse a közlendők sorába került U. Rezsőné (Békéscsaba): Köszönjük küldeményét, várjuk a továbbiakat. Odatámasztották a repülőgép szárnyait a falhoz. A gép. madár teste hidegen csillog az udvaron, a mozdulatlan légcsavaron hósapíka. A téli vakáció utolsó napjaiban látogattunk el a salgó. tar jani úttörőházba: mi újság, hogyan telt az idei szünet? Szabó Ferenc szerint a program, több is kevesebb is volt, mint tavaly. Ez nem játék a szavakkal, tény. Miről van szó. — Arról, hogy kevesebben jöttek talán szakkörre, játékdélutánokra hozzánk a. város általános iskoláiból, de ugyan, akkor idén megrendeztük az úttörő vezetőképző téli táborokat Eresz tvényben, és Sal- góbányán, amelyek igen népesek, és sikeresek voltak — A bolt üres, az eladók a Szilveszter és az Űjév eseményen,' élményeit tárgyalják. Az olajkályha halkan, kellemesen duruzsol. Az egyetlen vevő már a harmadik eladót kérdezte meg, van-e zöldcimkés Míra. Az első kettő még odament a polchoz, ahol a glaubersŐS keserűvizet tartják, de a harmadik, észrevéve, hogy társai hiába tették meg az utat, nagyon határozottan kijelentette: — Elfogyott. Szerdán kapunk árut... A delikvens fájdalmasan felsóhajtott: — Jaj! És addig velem mi lesz...? Akkor megjelent a pult mögött Rezső, akinek a vevő régi kuncsaftja, és arcán egy angol' szőr szplinjével végignézett a hadszíntéren. A vevő megindult Rezső felé, és Rezső mielőtt felfogta volna kollégái figyelmeztetésének értelmét, arcára varázsolta első számú, csak törzsvendégnek kijáró bájmosolyát: — Parancsol, uram? — Könyörgöm — szólt a kuncsaft —, zöldcimkés... Rezső most kapcsolt, s fogai közt valami olyasmit moi rsolt: „Jönne rád a..De meghátrálni már nem volt mód bátra kell menni a raktárba — Azonnal, uram...! — szólt utánozhatatlan elegan- ciávat. Majd néhány perc múlva hozta a Mírát. Az úr megköszönte, azután az eladó felé fordulva kijelentette: — Ezt a maguk egészségére fogom meginni, és... *K7ész idő alatt magukra fogok gondolni... — csizi --A legmodernebb szovjet tengeralattjárók — köztük a közelmúltban világkörüli úton részt vett atommeghajtású modell — makettjeit nézhetik meg az érdeklődök a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának kiállításán (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) mondja az úttöröház vezetője. — Salgóbányán három turnusban 120 fiatal táborozott, Eresztvényben ugyancsak majdnem száz résztvevővel őrsvezetőképző tábor volt az idei télen. — Más események? — Házunk zenekara, és a Rákóczi úti általános iskola kamarakórusa csehszlovák pajtásokat láttak vendégül. Valószínűleg sokan emlékeznek még hosszú-hosszú ideig a megyei József Attila Művelődési Házban december 30-án megrendezett nemzetközi fenyőfaünnepélyre a szovjet, csehszlovák, és magyar úttörők közül. 250-en vettek részt ezen. Persze, „házi” fenyőfaünnepséget is szerveztünk elsősorban szakköreink leányai, és fiai számára december 22- én. Ezek voltak legnagyobb eseményeink, mondhatnánk az idei téli vakáció ünnepei. És a hétköznapok? Látogatásunkkor két szakkör „mozgolódása” verte fel a helyiségek csendjét. A mozgolódást szószerint is érthettük, hiszen a táncszakkör, és a kisgazdaasszonyok foglalko. zásának lehettünk tanúi. Előbbiek a Let kiss-t és a Csa- csa-osát táncolták, utóbbiak főttek. A négy barátnő. Klauber Mária, Szabó Ibolya. Görbicz Ágnes és Görbicz Zsuzsa Vonsík Gézával, Ferke Györggyel, no és egymással kipirulton forogtok a táncmelódia ütemére. Bereute Istvánné, a kis- gazdasszonyok vezetője panaszkodott: a foglalkozásra kevesen jöttek el, hiába, jó volt az idő, szikrázott a hó. Apropó: a hó! Igaz, az úttörőház 19 szakkörének egy része a vakáció alatt sem szünetelt (működött a tánc-, a zene-, a kisgazdaasszony-, a foto-, a báb szak. kör), s az iskolákban ugyancsak meleg helyiségek állták a pajtások rendelkezésére, ahol játszhattak, megtarthatták foglalkozásaikat, rendezvényeket szervezhettek, ám télen a „sláger” mégis a hó, a túra, a barangolás. Ilyet az úttörőház is szervezett. A természetjáró szakkör a szünetben két túrát rendezett a város lakótelepei között. Megnézték, hogyan nőnek az új házak, hogyan gyarapodik a város. A táborokban ugyancsak gazdag sport- program zajlott. Mégis akadtok idén is, mint minden vakációban, „egyéni akciók”. A ródli, a korcsolya, a sí az idei vakáción is sokak legfőbb öröme, játéka volt. Az úttörőház tíz használható síléce állandó használatban, paj tások vállán és lábán „töltötte a telet”. (Kár, hogy a 15 pár léc közül már csak 10 használható, s nincs utánpótlás.) Jövő héten, január 9-én kezdődik újra az iskolákban a tanítás, a második félév. Vége a vakációnak. Bezárnak a táborok, elcsendesül a hadijátékok zaja, megritkulnak a hegyeken, a dombokon a ród- lizó, síző, korcsolyázó gyerekek. Az úttörőházban ritkábban keresik fel a biliárdasztalt, kérik el a sakk-készleteket, és egyéb játékokat, mint a szünetben. Komoly munka kezdődik. A Május 1 úti iskolában sokáig emlegetik még azokat a raj foglalkozásokat, amelyeket az úttörőházban tartottak, a többi iskolában is lesz miről beszél- niök a pajtásoknak. • (tóth)
