Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

2 N^G R * D t<*67 január 29. vasárnap Poflg'ornij Európa fontos kérdéseiről tanfani tavasszal a Szovjetunióba látogat VELENCE (MTI) A szovjet államfő elégedett olaszországi látogatásával és az eddigi eredményekkel — jelen­ti az MTI tudósítója. Podgor- nij újságíróknak a következő­képpen nyilatkozott Milánóban, mielőtt Velencébe indult vol­na: „jó benyomást tett rám Olaszország ipara, termelőka­pacitása, munkásgárdája, ame­lyet munka köziben láthattam Kereskedelmi t'éren már jó kapcsolataink vannak, amelyek — remélem — tovább fejlőd­hetnek. Politikai téren még vannak közöttünk nézeteltéré­sek, ez azonban természetes, I mivel az életben semmi sem mentes nézeteltérésektől. Idő­vel azonban minden bizonnyal sikerül majd megegyezni a po­litikai kérdésekben is”. Podgorni] pénteken — mint a TASZSZ jelenti — a tisztele­tére rendezett velencei vacso­rán arról beszélt, hogy mind­két részről őszinte törekvés nyilvánul meg a szovjet—olasz kapcsolatok továbbfejlesztésé­re. Nemzetközi kédésekről szól­va Podgornij ismét beszélt ar­ról, hogy Európában újra fel­emelték fejüket a neonácizmus és a revansizmus erői, ami ag­godalmat kelt. Minden ország­nak szembe kell szállnia az olyan erőkkel, amelyek figyel­men k'vül akarják hagyni, az Európában létrejött határokat és atomfegyvert követelnek. Podgornij elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját is. • Az olasz sajtó nagy terjede­lemben számol be a szovjet ál­lamfő olaszországi kőrútjának eseményeiről, a tömegek lel­kes. meleg hangulatáról. A leg­különbözőbb irányzatú lapok ilyesfajta jelzőkkel számolnak be a szovjet vendéget üdvözlő pogadtatásról: „rendkívüli” „kivételes” „lelkes” stb. A római sajtó olyan találga­tásokat közöl, hogy Fanfani olasz külügyminiszter a terve­zett időpontnál hamarabb, niár tavasszal ellátogat a Szovjet­unióba. Láiiiflonffor a kabinban amerikai űrhajós tragédiája Három WASHINGTON (MTIj A február közepére tervezett első Apollo űrutazás résztve­vői Virgil Grissom, az űrkísér­letek egyik veteránja, Edward White, az első amerikai űrséta hőse és egy újonc, Roger Chaffee tragikus körülmények között életét vesztette. A há­rom űrhajós egy próbakísérle­ten vett részt a kilövőpadra helyezett rakéta csúcsán levő űrhajóban, amikor az űrkabin belsejében, valószínűleg elekt­romos rövidzárlat következté­ben, robbanásszerű tűz ütött ki. Grissom, White és Chaffee űrkabinját száz százalékos oxigénnel töltötték fel s a pillanat töredéke alatt a ka­bin belseje egyetlen lángten­gerré vált. Az űrhajósok még jelezni tudták a tűz kitörését, s az űrkabinba szerelt tv közvetítette a megfigyelő állo­másra a felvillanó lángot, de egy pillanattal később már semmi életjel sem volt. A szakértők szerint a lángtenger­ben a három űrhajós azonnal meghalt. Grissom és két társa Apollo típusú űrhajója az első három­személyes amerikai űrutazási vek szerint február 21-én lőt­ték volna fel egy Satumus tí­pusú rakétával, a Föld körüli körpályára, kéthetes időtar­tamra. A Gemini program be­fejeztével ez lett volna az amerikai Hold-program első lépése. A negyven éves Grissom az amerikai űrkutatás veteránjai közé tartózott. Részt vett még az úgynevezett Mercury prog­ramban, amelynek során bal­lisztikus rakétával rövid útra lőttek fel űrhajósokat egysze­mélyes kabinban. Grissom 1961. júliusában tett „ürugrá- sa" során már egyszer súlyos veszélybe került: űrhajója, amikor az Atlanti óceán vizé­re érkezett, süllyedni kezdett. Grissomot egy helikopter ki­mentette, de az űrkabin el­süllyedt az óceánban. White — Leonov szovjet űrpilóta világ­ra szóló jelentőségű űrsétája után — az amerikaiak közül elsőnek próbálkozott meg ez­zel a feladattal, s bár a tel­jes programot nem tudta tel­A tragikus szerencsétlensé­get a szakértők szerint nem le­hetett volna meggátolni. Bár az űrkabinra úgynevezett men­tőtorony van szerelve, amely kis rakétamotorja segítségével kilövi az űrutasokat a kabin­ból, ezt a berendezést nem le­hetett alkalmazni, mert a ra­kéta még a kilövő állványon volt. Emiatt nem lehetett ki­nyitni az űrkabin ajtaját sem. Valószínű azonban, hogy még kedvező körülmények között sem sikerült volna a mentés, mert a tűz másodpercek alatt elárasztotta a kabin belsejét. A kísérleti személyzet hala­déktalanul megkísérelte a mentést, de ez eredménytelen volt A különleges felszerelésű mentőcsapat 27 tagja közül 25-en szenvedtek füstmérge­zést, vagy más sérülést. Az űrhajósok maradványait csak hosszú órákkal a tűz kitörése után sikerült kiemelni a kié­gett kabinból. ECjiY hét A VILÁGPOLITIKÁBAN Podgornij Rómában — A Párizsi szfinx Huszonkét százalék — A managuai lövöldözés A híres műemlék, a Fórum Romanum ezekben a na­pokban a békés egymás mellett élés fórumává lett. A Colosseumnál, nem mesz- sze az antik Róma egykori központjától köszöntötték államfői protokollal, az Olaszországba látogató Pod­gornij t, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökét. Még korai lenne minden1 részletében értékelni a szov­jet—olasz, tárgyalásokat, de máris megállapítható, hogy azok hasznosnak bizonyul­tak, és beleillettek az Euró­pára jellemző kelet—nyuga­ti mozgásba. A Szovjetunió és Olaszország nemzeti ér­dekei sehol sem ütköznek, igaz viszont, hogy más-más társadalmi berendezésük, valamint a szemben álló szö­vetségi rendszerhez való tartozásuk bizonyos kere­teket szab a közeledésre Igen biztatóak a hosszútá­vú gazdasági és műszaki együttműködés távlatai. Nem véletlenül látogatott el a szovjet államfő Torinoba, a Fiat városában, hiszen az autókonszern az „évszázad üzletét” kötötte a Szovjet­unióval. Az olasz közvéle­mény nagy elégedettséggel vette tudomásul, hogy a pár­beszéd folytatódni fog, erre utal Saragat elnök és Morc miniszterelnök moszkvai meghívása. Rómában, a szovjet ál­lamfő ellátogat egy másik államba is. A Szent Péter Bazilika mögötti bronzka­pun áthaladva, a Vatikán­ban találkozik majd VI. Pál pápával is. A nyilvánvaló ideológiai különbségek nem fogják megakadályozni, hogy szót váltsanak a világ- békét érintő, közös érdekű ügyekről. Egy francia lap szellemes megjegyzése sze­rint könnyen lehet, hogy a pápa jobban szót tud érte­ni Podgornijjal, mint Spell- mann érsekkel. A lap az amerikai agresszióban száz­százalékig elkötelezett New York-i érsek magatartására céloz... Moszkva is jelentős dip­lomáciai esemény színhelye volt a hét végén. Szovjet amerikai és angol diploma­ták aláírták az ENSZ-ben megszövegezett egyezményt a világűr kizárólag békés célokra történő felhasználá­sáról, amelyhez valamennyi kormány csatlakozhat. Nap­jainkban, amikor már mes­terséges holdak százait bo­csátottuk fel a kozmoszba, és a világűrben járt embe rék klubja tucatnyi tagot mondhat magáénak, a meg­állapodás fontos esemény, különösen a jövő távlatait illetően. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, mennyi még a megoldásra váró feladat ift, lent, földünkön is. Még egy csomópontja volt az elmúlt napok gazdag tárgyalási programjának. Wilson, a brit miniszterel­nök Párizsba zarándokolt, hogy kieszközölje De Gaul­le hozzájárulását Nagy-Bri- tannia közöspiaci bebocsá­tásához. A hallgatag szfinx azonban beszédes volt a francia elnökhöz képest. Nem mondott sem igent, sem nemet, de még talánt sem az angol kérésre. Vi­szont kitűnt, a hosszú el­lentétlista. — amely Lon­dont és Párizst szembeál­lítja. A gazdasági tényezők mellett a franciák erőtelje­sen bírálják az angolokat, Washington kritikamentes támogatása miatt, különö­sen a délkelet-ázsiai ügyek­ben. A francia figyelmeztetés annál helyénvalóbb, mivel az Egyesült Államok közben tovább járja mind eszeve­szettebbé váló harci táncát. Elegendő egy pillantást vet­ni a most nyilvánosságra hozott új költségvetésre. A Pentagon nagyobb összegek­kel rendelkezik a következő évben, mint a koreai hábo­rú idején az egész amerikai költségvetés volt. Több mint húszmilliárd dollárt fordíta­nak majd a vietnami hábo­rú céljaira, minden költség- vetési dollárból nem keve­sebb, mint huszonkét cen­tet. Fokozódnak a katonai ak­ciók is, az amerikai beavat­kozók három frontszaka­szon szeretnének sikert el­érni. Dél-Vietnam legésza­kibb körzetében, / a demilita- rizált övezetnél, a Saigontól r.em messze elterülő vas-há­romszögben, a híres parti­zán támaszponton, valamint a Mekong deltájában, Dél- Vietnam éléskamrájában. Máris kitűnt, hogy egyik akció sem ígér eredményt. Csupán a pojgári lakosság­nak okoztak mérhetetlen szenvedést, a DNFF főerői­vel még a harci érintkezést Sem tudták felvenni. A vietnami válság tehát to­vábbi hosszú és nehéz krí­zist ígér, de nyugtalanító hírek érkeznek a Távol-Ke­let más pontjairól is. In­donéziában mintha végső szakaszba lépett volna a Sukarno és a katonai veze­tők közötti szemben állás, a táviratok már-már egy pol­gárháború veszélyét vetik fel. Más előjellel, de hason­lóan bonyolult, sok tekintet­ben áttekinthetetlen a hely­zet a Kína* Népköztársaság­ban is, ahol — saját kínai értékelés szerint ugyancsak fennáll a szélesebb körű belső harcok lehetősége. Végül nem lenne teljes a krónika, ha nem vetnénk egy pillantást Latin-Ame- rikára. Miközben az Egye­sült Államok nagy erőt fejt ki, hogy a kontinens zavar­talan és biztos hátországa maradjon, annak hol egyik, hol másik pontján heves összecsapások robbannak ki. A múlt héten Chile volt a figyelem előterében, ezen a héten Nicaragua. A kis kö­zép-amerikai banánköztár­saságban a rettenetes csa­lád, Somozáék kezében van a gazdaság és a politika minden vezető posztja, olyan a helyzet, mint Do­minikában volt a Trujillók alatt. A közelgő választá­sok robbantották ki a heves tiltakozást, amely több napos utcai harcban csúcsosodott ki. Ha a Somozák rendőri apparátusa úrrá tud is len­ni az elégedetlenségen, Washington kénytelen szá­mot vetni azzal, hogy Latin- Amerika „nyugalma” mái korántsem a régi. R. E. 4. koséi "keleti olaj kísérlet része volt. Az Egye­sült Államok ezzel az űrhajó- típussal kíván még 1970 előtt embert juttatni a Hold felszí­nére. A három űrpilótát a ter­MOSZKVA (TASZSZ) Tito jugoszláv elnök, a JKSZ elnöke szombaton Moszkvába érkezett. Az SZKP Központi Bizottságának meghi vására rövid, nemhivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. PÁRIZS (TASZSZ) Rapacki lengyel külügymi­niszter a francia diplomáciai sajtó vacsoráján pénteken vála­szolt az újságír 5k kérdéseire, s körvonalazta kormányának álláspontját több fontos nem­zetközi kérdésben. Rapacki kijelentette, a nem­zetközi élet legsúlyosabb prob­lémáját Vietnam jelenti. A német problémára vonat- ko *J kérdésre válaszolva a len­gye külügyminiszter aláhúzta, hogy a német újraegyesítést nem lehet az erő helyzetéből megvalósítani. A Németország újraegyesítéséhez vezető út a jesíteni, hosszabb Időt töltött az űrhajó kabinján kívül. Chaffee újonc volt a program­ban, az Apollo kísérlet lett vol­na első űrutazása. A pályaudvaron Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Jurij Andro­pov, Gromiko külügyminisz­ter, Grecsko marsall, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, valamint a jugosz­láv nagvkrvetség diplomáciai munkatársai fogadták. két német állam közeledésén, a feszültség csökkenésén, a fo­kozatos leszerelésen, az euró­pai államok együttműködésén át vezet. A lengyel határokra vonat­kozó kérdésre válaszolva Ra­packi leszögezte, hogy Lengyel- ország történelmében először . andelkezik szilárd határokkal, s keleten és nyugaton egyaránt jó szomszédai vannak. Len­gyelország teljes joggal ragasz­kodik ezeknek a határoknak elismeréséhez. A lengyel hatá­rok megváltoztathatatlan tényt jelentenek, noha egyesek, mint például az NSZK, ezt nem is­merik eL A közel-keleti országok legértékesebb bányakincse a kőolaj. Még az első világhá­ború előtt fedezték fel az el­ső olaj mező két és azóta az olaj döntő tényezővé lépett eio az arab Kelet életében. Politikai mozgalmak és gaz­dasági reformok hátterében éppen úgy, mint a belső el­lentétek mögött többnyire az olaj húzódik meg. Nem lehet csodálkozni ezen, hi­szen arab földben található a kapitalista világ ismert n' a íkész’ etének 31 százaléka Míg az Egyesült Államok­ban az e.muit 100 év alatt több mint 1,5 millió olajku­tat fúrtak, a Közel-Keleten, a kőolajtermelés megindí­tása óta mindössze néhány ezret Egy-egy kőolajkút évi hozama 200—250-szer, egye­seké ezerszer nagyobb, mint a Texasban vagy Kaliforniá­ban lévő kutak hozama. Az élen Kuwait halad 109 mi: >ó to á !. i'tána Sza- úd-Arábia következik 105 millióval. A harmadik he­lyen áll Irán 94 millió, a ne­gyedik helyen pedig Irak 64 millió tonnával. Jelentős •nermvisé'üi olajat hozna k felszínre Bahrein és Katar 3rit védnökségek területén is. A Közel-Keleten termelt o'aj 00 száza'élrát elszállít­ják. Túlnyomó részét a Per­zsa (Arab) öbölből, speciális olajkikötőkből szállítják Nyugat-Európába, illetve részben Japánba, sőt az Egyesült Államokba. Másik jelentős út a földKözi-tengeri kikötőkbe irányuló csőveze­tékek. Az egyik az iraki Kir- kufcból az Eufrátesz mellet­ti Hadithába vezet és innen elágazik. Az egyik ág Szíri­án keresztül jut a libanoni Tripoli ba. a másik a szíri ai Baniiyas-kikötőbe, a harma­dik pedig Jordánián keresz­tül az izraeli Haifába. Ez utóbbi 1948 óta nem üzemel. A a Perzsa- (Arab) öböl Szaúd-Arábia-i partján lévő Dhahran-ból indul ki végighalad az ország észak­keleti részén, majd Jordánia és Szíria érintésével a liba­noni tiaida-nál éri el a Föld­közi-tengert. A Szírián áthaladó olaj­vezeték tárgya napjainkban a közel-keleti arab államok, elsősorban Szíria és az Iraq Petroleum Company (IPC) között kitört olajháborúnak. Irak teljes olajtermelésének mintegy 66 százaléka hagy­ta el az országot Szírián, il­letve a baniyasi és a tripoli kikötőkön keresztül. Az olajvezetéken az utóbbi idő­ben már több mint évi 42 millió tonna olajat szállítot­tak el. Érthető ezek után, hogy akkor, amikor a szíriai kormány szakértői Szíriát súlyosan megkárosító hibára akadtak az IPC adminisztrá­ciójában annak felülvizsgá­latát követelték. Kiderülte hogy hatalmas összegről, kb. 330 millió dollárról van szó. Szíria lezárta az olajveze­téket, miután az IPC elzár­kózott a megegyezés elől. Ügy néá ki, hogy az IPC kénytelen lesz Baghdad és Basra között vasúti szállí­tással megoldani az olaj to­vábbítását. Tito Moszkvába érkezett Rapacki sajtóértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents