Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

2 NOG R * O ÍS67. január 28. szombat Tanácskozik as országgyűlés (Folytntás az 1. oldalról) ressziót. A vietnami nép ügye igazságos, és mi teljes mér­tékben a vietnami nép mellett vagyunk Erőnkhöz képest minden tőlünk telhetőt meg­teszünk. hogy segítsük a viet­nami nép harcát, és enyhítsük azokat a mérhetetlen szenve­déseket. amelyeket az ameri­kai imperialisták okoznak. Európa biztonságáról A világ valamennyi népével együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget a vietnami hábo­rúnak, amely a világbékét ve­szélyezteti A magyar nép ezekben az években történelmének leg­szebb és legígéretesebb felada­tán, a szocializmus teljes fel­építésén dolgozik. Ezért kellő figyelemmel tekintünk a nem­zetközi helyzet valamennyi nyugtalanító, a békére és az európai biztonságra nézve ve­szélyes elemére. A magyar nép és kormánya — a többi szocialista országgal összhang­ban — békés és termékeny kapcsolatokra törekszik az eu­rópai nem szocialista orszá­gokkal is. Az ilyen együttmű­ködést ösztönzik a mai Euró­pában kialakult valóságos vi­szonyok, közöttük a két Né­metország léte. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­nak politikáját — amely nem hajlandó tudomásul venni ezt a történelmi tényt — nem tart­juk ésszerű és az európai biz­tonság megszilárdításának irá­nyába ható politikának. A leg­határozottabban ellenezzük a nyugatnémet revansizmust. a jelenlegi országhatárok meg­változtatását óhajtó törekvése­ket, a Német Demokratikus Köztársaság létének figyelmen kívül hagyását, a nyugatné­met fegyverkezést és különösen az atom fe"vv erek birtoklásá­nak szándékát. Viszont szíve­sen fejlesztenénk tovább a már meglévő. kölcsönös előnyök biztosításán nyugvó kapcso­latainkat — beleértve az állam­közi kapcsolatok rendezését — a Német Szövetségi Köztársa­sággal, a békés egymás mellett élés elvének következetes ér­vényesítése alapján. A magyar kormány diplomá­ciai úton is azon fáradozik, hogy hozzájáruljon az európaj biztonság megszilárdításához. Az európai biztonság számunk­ra konkrétan azt jelenti, hogy itthon nyugodtan és sikeresen dolgozhatunk és munkánk eredményeit biztonságban tud­hatjuk. Az 1967-es év nagy feladato­kat tartogat mindannyiunk számára és rendkívül fontos állomása a magyar nép előre­haladásának. Az idei állami költségvetésünk — meggyőző­désem szerint — jól fogja szol­gálni és elősegíteni ezt a nagy munkát Ezért az 1967. évi költségvetést a magam részé­ről elfogadom és a Magyar Szocialista Munkáspárt nevé­ben elfogadásra ajánlom. A tegnapi ülésen Biszku Bé­la nagy tapssal fogadott be­széde után Klujber László Fe­jér megyei képviselő emelke­dett szólásra, aki a költség­vetés-tervezetet elemezve el­mondotta, hogy mind a bevé­teli, mind a kiadási oldalon Je­lentős előirányzatokkal szere­pelnek a mező- és erdőgazda­ságok. Szólt az úi nvugdíítör- vény-tervezetről amelynek ha­tására a fiatalok máris csopor­tosan kérik felvételüket a ter­melőszövetkezetekbe. Ezután dr, Noszkay Aurél budapesti képviselő szólalt fel. Részt vett a vitában Ollári István Bor­sod megyei képviselő, majd szünet következett. • Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Elsőnek Major Tamás színművész, bu­dapesti képviselő emelkedett szólásra, öt Hargitai Katalin Vas megyei képviselő követte, majd Gombaszögi János So­mogy megyei képviselő részle­tesen elemezte a megye egyik legégetőbb problémáját, a víz­károkat. Bodonyi Pálné buda­pesti képviselő a gyermekgon­dozási segély társadalmi vissz­hangját tolmácsolta az ország- gyűlésnek. Az ebédszünet után elsőként dr. Lévárdi Ferenc nehézioari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Lévárdi Ferenc felszólalása — Az állami költségvetésről szóló 1967. évi törvényjavaslat meggyőzően bizonyítja gazda­sági életünk stabilitását, ha­zánk politikai rendjének erős­ségét, a párt céljainak realitá- tását — mondotta. Ezután a nehézipar néhány fontos kér­dését elemezte. — Már az elmúlt évben mindenki tapasztalhatta, hogy a korábbi időszakban jelent­kező, időnként az ipari terme­lés korlátozására vezető ener­giahiányt teljes mértékben si­került felszámolni. Kijelenthe­tem, hogy a gazdasági irá­nyítás új rendszerében várha­tóan növekvő ütemű ipari, épí­tőipari és mezőgazdasági ter­melésnek az energiaellátás nem szab gátat. Erre biztosíté­kot nyújt a többi között ha­zai szénhidrogén-termelésünk folyamatos növekedése. Jól le­het a kőolajtermelést 1967-re is a tavalyinál azonos szinten, mintegy 1,7 millió tonnára irányoztuk elő, a földgázter- melés azonban a tavalyi 1,3 milliárd köbméterről 1,7 mil­liárd köbméterre emelkedik. Az elvégzett földtani kutatá­sok lehetőséget nyújtanak ar­ra. hogy a földgáztermelós 1970-re hárommilliárd, 1975- re 4,5 milliárd köbméterre emelkedjék. Az idén már 670—680 ezer háztartást kívánnak propán­butángázzal ellátni, a két év előtti 285 ezerrel szemben. Az energiaellátás stabilizá­lására hazai adottságaink nem elegendőek, ezért a jövőben is támaszkodni kívánunk a szo­cialista táboron belüli együtt­működés előnyeire. A Szovjet­unióból inmportált kőolaj és kőolaj-termék mennyiségét a tavalyihoz képest félmillió ton­nával növeljük, s ezzel 3.4 millió tonnára emeljük. 1970- ben már 4,5 millió, 1975-ben pedig hétmillió tonna kőolaj - terméket importálunk a Szov­jetunióból. Kell a jó minőségű szén Az ország javuló energia­helyzete lehetővé teszi a ko­rábban szükségszerűen erőlte­tett. a kedvezőtlen természeti adc' ságok miatt gazdaságta­lan szénbányák termelésének csökkentését, s egyben a gaz­daságos hazai szénbányászat feltételeinek megteremtését. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a magyar szénbányászat termékeire az országnak még hosszú ideig szüksége lesz. ezért feladatunk a szénbányá­szat gazdaságosságának és az egyéb energiahordozókhoz vi­szonyított versenyképességének fokozása. A rendkívül külön­böző természeti adottságokkal rendelkező szénbányák terme­lőerőit a jobb minőségű sze­net termelő és alacsonyabb költségű bányákba kell kon­centrálni. Egyidejűleg lénye­gesen ki kell terjeszteni a kor­szerűbb gépesített bányamű­velési technológiákat, s tovább kell javítani a munkaszerve­zést. Bányáink egy részében az említett intézkedésekkel szá­mottevő mértékben fokozhat­ják a gazdaságos szénterme­lést, s az így nyert többlettel pótolhatják a kedvezőtlen adottságú, tehát felszámolásra kerülő bányák elmaradó ter­melését. A hazai szénterme­lést elsősorban a kedvezőbb adottságú dunántúli, továbbá a külművelésű szénbányászatra kell koncentrálni. A népgazdasági szempontból szükséges intézkedések meg­szervezése természetesen túlnő a gazdasági műszaki intézke­dések keretei^. Érvényesülnie kell a szocialista államunk lé­nyegéből fakadó humanitás­nak is. Foglalkozni kell azok­kal a szociális problémákkal, amelyek a szénbányászat gaz­daságosságának megteremtésé­vel egyidejűleg napirendre ke­rülnek, különösen Észak-Ma- gyarországon, ahol viszonyla­gos létszámfelesleg jelentke­zik. Elsőrendű feladatunk, hogy a helyileg felszabaduló munkaerőt új munkahelyeken zökkenőmentesen elhelyezzük, s a lehetőség szerint a dolgo­zók egyéni érdekeit is figye­lembe vegyük. A kormány két nappal ez­előtt tartoti ülésén tárgyalta a szénbányászat távlati kérdései­vel foglalkozó előterjesztést, és nagy fontosságú határozatokat hozott az érintett szénbányá­szati trösztöknél felszabaduló munkaerő célszerű átcsoporto­sításával kapcsolatban. Az intézkedések középpontjában az ember áll A kormányhatározat többes között kedvezményeket bizto­sít a bányászati szakképzettség­gel rendelkező és továbbra is a bányászatban foglalkoztatható, de más bányamedencébe kerülő dolgozók letelepítéséhez. Az ál­lam jelentős hozzájárulással támogatja az áttelepülő bányá­szok saját erőből történő szö­vetkezeti társasház, vagy csa­ládiház építését, indokolt eset­ben megtéríti az átköltözés szatban felszabaduló üzemi lé­tesítményeket tegyék alkal­massá ipari, vagy szolgáltató üzemek létrehozására, s ezál­tal az ft nem települőknek nyújtsanak munkalehetőséget. A nyugdíjrendszer keretében kívánja a kormány a megszűr tetésre kerülő üzemekben eddig foglalkoztatott idős, hosszú szolgálati idővel rendelkező, továbbá a rokkant és csökkent munkaképességű dolgozókat társadalombiztosítási kedvez­ményekben részesíteni. Megha­tározott feltételek esetén lehe­tőség nyílik korkedvezmény nyújtására is. Azok a dolgozók pedig, akik a bányaüzem mű­ködésének megszűnési időpont­jáig legalább 15 évet dolgoztai? a bányában, és utána bányá­szaton kívüli munkakörbe he­lyezkednek el. nyugdíjra jogo­sító életkoruk elérésekor, vagy esetleges megrokkanásukkor az utolsó bányaüzemi munka­kör alapján kérhetik nyugdí­juk megállapítását, ha ez szá­mukra kedvezőbb. Azok a bányászok, akik a megszűnő, illetve fokozatos ter­meléscsökkentésre kijelölt bá­nyában a földalatti munkán csökkent munkaképességűvé váltak és a jövőben más mun­kakörben nem helyezhetők el. indokolt esetben 50 százalékos munkakéoesség-csökkenés ese­tén is rokkantsági nyugdíjban részesülhetnek. Arra az esetre, ha a bányászoknak szakmán belül csak úgv tudnak munkát biztosítani, hogy földalatti munkahelyről külszíni munká­ra helyezik vagy más szakmára képezik át őket, mód van arra. hogy átmeneti időre meghatá­rozott mértékű pótlékot kapja­nak. Növekszik villamosenergia­termelésünk A kormányhatározat végre­hajtása nemcsak a Nehézipari Minisztérium, hanem vala­mennyi érintett társtárcára és főhatóságra is jelentős felada­tokat ró. Ugyanakkor a helyi párt- és szakszervezeti szervek messzemenő segítségét is kér­jük. Ezután a miniszter elmon­dotta, hogy a villamosenergia­szolgáltatásában további fejlő­dést várhatunk. A villanyá­ram-felhasználás az idén kö­rülbelül egymilliárd kilowatt­órával, ezen belül az import 285 millió kilowatt-órával nö­vekszik. A villamosenergia termelés korszerűsítését nagy­mértékben segíti majd a 800 megawattos atomerőmű, ame­költségeit, Illetve lakáscsere esetén anyagi hozzájárulást nyújt. A kormányhatározat foglal­kozik az át nem helyezhető dol­gozók helyzetével is. A helyi il­letékes szei vek és a szénbányá­szati trösztök feladatává teszi, hogy együttes erővel a bányá­lyet a Szovjetunió szállít. Bár ezt az erőművet 1975-ben he­lyezik üzembe, az előkészítő munkákat már ebben az évben meg kell kezdeni. Az ország energia-helyze­tének és alumínium-ellátásá­nak további javítását teszi le­hetővé az 1962. november 15­én aláírt magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény. Az egyezmény realizálásának előkészületei 1966-ban megtör­téntek A Szovjetunióba szállí­tott timföld mennyisége 1970- re 120 ezer, 1975-ben 240 ezer és 1980-ban 330 ezer tonnára növekszik. Az ipar és a kereskedelem kapcsolata E kiszállított timföldből elő­állítható teljes alumínium­mennyiséget, vagyis 1970-ben 50 ezer, Í9?5-ben 120’ ezer, 1980-ban 165 ezer tonnát vá­sárolunk vissza. A vegyipar helyzetét ismer­tetve a miniszter több új be­ruházásról szólt. Az. idén a többi között üzembe helyezik a Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter felszólalása után dr. Mihály fi Ernő, Nógrád me­gye képviselője szólalt fel. — A külügyi tárca költség- vetésével foglalkozott, ame­lyet — mint mondotta —, a feladatokhoz mérten rendkí­vül takarékosan állítottak ösz­Az elmúlt év a nemzetközi tevékenység szempontjából kü­lönösen eredményes időszak volt. Miközben igen szoros el­vi és gyakorlati együttműködés jellemezte viszonyunkat a ba­ráti, testvéri országokkal, ugyanakkor a békés együttélés elvének gyakorlati megvalósí­tásában is figyelemre méltóak az eredményeink. A történel­münk során például először járt hazánkban hivatalos kül­detésben a francia külügymi­niszter, az iráni uralkodópár, és a Singapur! miniszterelnök. A magyar miniszterelnök veze­tésével pedig kormánydelegá­ció járt afrikai és ázsiai orszá­gokban. A magyar országgyűlés nem­zetközi tevékenysége is igen élénk volt. Számos parlamenti küldöttség járt nálunk, s a ma­gyar képviselők tevékenyen részt vettek az Interparlamen­táris Unió munkájában. Kül politikai eredménynek számít, hogy jelenleg 71 országgal tar­tunk fenn diplomáciai kapcso­latot és jóval több mint 400 nemzetközi szervezetnek va­gyunk tagjai. Eredményeinket, sikereinket olyan nemzetközi légkörben ér­tük el, amelyre az amerikaiak vietnami agressziója, szégyen- teljes r.épirtó háborúja nyomja rá bélyegét — mondotta ez­után. Csodálattal tölt el bennünket az a harc. amelyet a vietnami nép az amerikai betolakodók ellen szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért vív. A szocialista országokkal együtt, erőnkhöz mérten mi is támogatjuk vietnami testvé­reink hősi harcát. A továbbiakban kiemelte: nemzetközi tekintélyünk növe­kedésének biztosítéka a Szov­jetunióval való szoros, zavarta­lan együttműködésünk a ma­gyar és a szovjet népet összefű­ző törhetetlen barátság. Ebben az évben az egész világ meg­emlékezik a szovjet nép nagy ünnepéről, a szovjet hatalom megszületésének 50. évforduló­járól s a magyar nép is szere­tettel készül a világtörténelmi jubileumra. A költségvetés tervezetét a képviselő elfogadta. A következő felszólaló Nagy József, Békés megyei képviselő volt, aki különösen megnyug­tatónak találta, hogy a költ­ségvetés reális, számol a mező­gazdaság igényeivel is. Konk­réten is meghatározták, a leg­fontosabb eszközök, például új betakarító gépek üzembehelye- -ésének szükségességét. Ezután a vegyipar fejleszté­sének jelentőségét méltatta, ami közvetlenül, vagy közvet­ve segíti a mezőgazdaságot is. A költségvetési törvényja­vaslatot elfogadta. kazincbarcikai karbamíd-üze- met, segítségével a hazai nit­rogénműtrágya-termelés ható­anyagban számítva 23 százalék­kal nő és eléri az egymillió tonnát. A foszforműtrágya­gyártás nyolc százalékkal fo­kozódik. Az egy katasztrális hold mezőgazdasági művelt te­rületre jutó műtrágya meny- nyisége a tavalyi 143 kilóról 171 kilóra emelkedik. A vegyipar átlagához viszo­nyítva gyorsabo ütemben emelkedik a gumiipar terme­lése. Mindenekelőtt a nagy­méretű gumiabroncsok és a a traktorokhoz való abroncskö­penyek termelését növelik. A miniszter befejezésül az ipar és a külkereskedelem szoros kapcsolatainak szükségességé­ről beszélt. Lévárdi Ferenc a költségve­tési törvényjavaslatot elfogad­ta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Dr. Várkonyi Imre Bács- Kiskun megyei képviselő az át­lagos életkor emelkedésével együttjáró gondokról beszélt felszólalásában. Az ország lakosságának je­lenleg 12 százaléka nyugdíjas és járadékos, s biztosra vehető, hogy a következő években to­vább növekedik ez a szám — mondotta, s föltette a kérdést, kik teremtik majd meg a ké­sőbbiekben idős embertársai­nak gondtalan életének feltéte­leit. Az elmúlt év első tíz hó­napjában csupán 13,4 ezrelékes volt az élveszületések aránya, s az 1965. évihez képest mutat­kozó csekély javulás nem meg­nyugtató. Javasolta: ahogy az anyagi lehetőségek megterem tődnek, tetézzék meg a 3, illetve több gyermek után járó családi pót­lék összegét A mi társadalmunknak olyan erővel kell rendelkeznie, amelv képes megváltoztatni a házas­társak szemléletét. Tudom, hogy társadalmunk az elmúlt évtizedekben nagy tetteket haj­tott végre és mindenki megbe­csülésére méltó eredményeket ért el. Ezért vagyok biztos ab­ban, hogy a családvédelem, a népesedés kérdését is jól és si­kerrel tudjuk majd megoldani. Ebben a megnyugtató tudatban az egészségügyi tárca 1967. évi költségvetésének tervezetét el­fogadom — zárta felszólalását dr. Várkonyi Imre. Mészöly Gyula., Bács-Kiskun megyei képviselő az agrárér­telmiség elhelyezkedésének és alkalmazásának problémáival foglalkozott 1960 óta mintegy 4 500 kezdő szakember került a termelőszövetkezetekbe. Je­lenleg 3195 termelőszövetke­zetben 3 900 egyetemet, főisko­lát, 2 700 felsőfokú techniku­mot és 8 000 középfokú tech­nikumot végzett szakember van. Mészöly Gyula hangsúlyozta: jogos az az igény, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium, egyetértésben a tanácsokkal és az illetékes szakszervezettel, dolgozzon ki végrehajtási ter­vet a fiatal agrárértelmiség el­helyezésére. szociális és mun­kakörülményeinek folyamatos javítására. A költségvetést elfogadta. Papp József Borsod megyei képviselő egyebek között arról szólt, hogy a harmadik ötéves terv idején mintegy kétszere­sére fog növekedni a műtrá­gya-felhasználás, ami a gép­park-kapacitásban is érezteti majd hatását A mezőgazdaság mintegy 38—40 ezer traktorra számít. Kérésünk a következő időkre az lenne, hogy a gépesítéssel több nehéz gép kerüljön ki, hiszen termelésünket csak mélyszántással, esetlegesen ta­lajlazítással tudjuk fokozni. A népgazdaság idei költségveté­sének tervezetét elfogadta és az országgyűlésnek is elfoga­dásra ajánlotta. Ezután az elnöklő Beresztó- czy Miklós berekesztette az ülést. Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents