Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

1967. január 26. csfitörMjk N G G R 4 D Asszonyok a Isz-jrodában A jövedelmet a munkától teszik függővé István Vilmosné, meg Gór- A jövedelemelosztás új elveit, a hangoskodáknak. Persze Ist- dos János né, a litkei Kossuth módszerét, már megtárgyalta a ván Vilmosné meg Gordos Já- Termelőszövetkezet két borjú- termelőszövetkezet vezetősége nosné soha nein tartoztak a nevelője, az egyik reggel, hogy amelvnek tasia István Vilmos ’ nagyhangúak, jogtalanul kö- elvégeztek az állatok körül, a >n K.MB]a lstvan vumos- vetel6dzök közé. Dolgoztak ta- nem igyekeztek haza. Bemen- ‘s- Pásztor László ismer- vajy js> ^ idén is azt teszik, tek az irodába, s megálltak tette a vezetőségi ülésen is, Hogy mégis bejöttek az irodá- szemben Pásztor Lászlóval, az hogy a keresetet a tagok jö- ra> annak egyetlen oka van: ehlökkeL védelmét csakis ’a munkától “e’-etnének lenni a _ _ , dolgukban. Illetve a jovedel­— Mit hoztatok asszonyok teszik függővé. A szövetkezet- műkben. Tavaly majd ezer fo­— ütötte fel fejét, a sűrűn te- ben 1963-ban volt a legmaga- rintot kaptak havonként, lerótt papírlapokból Pásztor bb munkaeevsé« értéke László. ff“ a ,^yseS erteke: - Ennyi az idén is meglesz elerte a 35 forintot. Az új — bizonygatja Pásztor László. A két asszony sokat sejtet- munkanorma kidolgozásánál ve -gvmásra nézett. Aztán 1st- vette fi8yelembe a szövet_ -Meg ha meg - aggodal- ván Vilmosné megszólalt: , . maskodik Gordos Jánosné, aki kezet vezetősége. Úgy számol- kitűnő eredménnyel végezte a Hinni szeretnénk, ha le- tak, a traktorosok 75—85, a szakmunkás tanfolyamot. — S kev£kem£tantSt hwkeb f°8»to»k 65, a növénytermesz- H‘ába dolgozunk mi ha nincs ^ni ^fogunk az idS^ « asszonyok 50 forintot is ke. abrak’ nem ^pod.k a jo­reshetneik e^y-egy nap, ha — Már miért ne keresnétek, lelkiismeretesen dolgoznak, ha dolgoztok, úgy mint tavaly s — vágott Istvánná szavába az Gondosan, körültekintően kú a.karíátok kiszá- dolgozták, kinek mi a teendő- mithatjuk azt ts, hogy meny- ^ . s .. ,f je. Éppen úgy, mint a borju­nevelőknél, a bürgonyater- S ezzel kutatni kezdett az mesztésben, a kukoricánál, előtte heverő papírlapok kö- sertéstenyésztésben, mindenki zott. tudja mit kell elvégeznie azért Igen, a víz. Tavaly, meg az­— Ez az — mondta, amttor >»W. »»-IO»-.«. amit ke-, keressen havonta. Mert a pénzt fu<} erre mondani egyebet Pásztor László, csak azt. ami a valóságban vari — egvébként sem szeret mellébeszélni — igyekeznek megfékezni a ra­koncátlan vizet. Meg aztán azt, hogy vásárolnak is takar­mányt, hoev az állatok ne lás­sanak szükséget. Már nyugodnának, s indul­nának az asszonyok, amikor István Vilmáménak még min­dig eszébe jut valami. — Van nálunk vagy huszon­két darab, jó hárommázsás nö­szag... — Most van, kaptok — nyug­tatja az elnök. Az asszony azonban tovább ellenkezik: — De mi lesz, ha jön a víz... Elviszi a télire való takar­mányt mind! kezeügyébe akadt. "esett — Figyeljetek csak... esak a munka teszi biztossá. Kilencvenkét borjút gondoztok ^ szövetkezet tavaly, meg az- ketten. Kötelesek vagytok előtt is keveset fizetett, rendben tartani a nevelőt, an- jói jönne most azt monda­nak környékét, áthordani a igen, mert nem dolgoztak tejházból a tejet a borjaknak. a tagok De ez így nem igaz. • • • Ezenkívül ahány kilót gya- Az adottságok mostohák, s el- •rapodik a jószág elválasztása- sösorban ez okozta a bajt. ig, annyi 2,50 forint illet ben- Aztán a szövetkezetben sem íreteket... Százötven kilónál kap^ak egyformán keveset a súlyosabb állatnál már úgy tagok a munkaegység értéke 25 és 60 forint között inga­alakul a béretek, mint a nö­vendékgondozóké ... Egy fo­rintot kaptok minden kiló gya­rapodásért ... A két asszony szótlanul hall gáttá az elnököt Nem azért, alkudoztak a tagok. A vezető- mntha nem hallottak volna ség meg mit tehetett? A mun- már arról, amit magyarázott ka a nyakukra égett, engedtek dozott. A nagy mukák idején vendék — szól vissza az ajtó- ugyanié többször előfordult, ból. — Azokkal is tenni kel- hogy a munkaegységet félre- lene valamit... Nincs már ott téve, előnyösebb napi bérre a helyük... Lesz utánpótlás A téti traktoros tanfolyamokon mintegy százötvenen tanúinak A gép- és gépjavító állomá- A Kisterenyei Gépállomá­sok szakemberei az utóbbi esz- son harminchétén tanulnak. A tendőkben csaknem 2000 trak- tanfolyam decemberben indult torost képeztek ki. Többségük a közös gazdaságokban trakto. A hallgatók közül tizenkettő korábban a bányában dől gö­rcsként ma is biztos kenyér- zott. A tanfolyam elvégzése kereseti lehetőséghez jut. Ezek után új szakmát választanak. között több mint 300 olyan traktoros dolgozik, akik koráb­A Pásztói Gépjavító Állo­máson huszonnyolcam január bam a gépállomásokkal álltak 5-én kezdték meg a tanulmá- m un ka viszonyban, és a gépál- nyokat. A létszámból 26 lomási gépek tsz-eknek törté, nő eladásával változtattak. got a járás termelőszövetkeze- munkahelyet tei küldtek. Igen sok közöttük a fiatal, akik nem régen még A gép- és gépjavító álló- az iskola padjaiban ültek, és másokon jelentős profilváltozás a traktoros pályát élethivatás­történt. A traktorosok száma nak választják, alig éri el a kétszázat. A szűk- Az eddigi tapasztalatok sze- séges létszám rendelkezésre rint a hallgatók többsége si- áll. A traktoros utánpótlási keres vizsgát téve a gyakor- igények elsősorban a szövetke- latban is megállta a helyét, zetekben jelentkeznek. Mivel Minden bizonnyal az idei tan- az oktatás személyi és tárgyi folyamok hallgatói is megszer- feltételei azj állomásokon adót- zik szorgalmas tanulással az tak, továbbra is itt képezik a traktorosokat. Csaknem 150 Örkényi Mezőgazdasági Gé­pészképző Szakiskola által ki­személy sajátítja el a téli hó- állított bizonyítványt. Az ál­napok alatt ezt a szakmát. A sikeres vizsga után traktor­vezetéshez szükséges bizonyít­ványt kapnak. lomások ugyanis a szakiskola megbízásából tanítanak. A vizsgáztatást a szakiskola ta­nárai végzik. Új lakóház a Rákóczi úton A Nógrád megyei Beruházd- Ugyanide költözik, majd a si Iroda megrendelésére az nemrég megalakult Mezőgaz- ÉM LAKÓTERV Vállalat dasági Beruházási Iroda, megkezdi egy negyvennégy la- Ügy tervezik, hogy a doku- kásos épület tervezését, mely orientációk leszállítása után a salgótarjáni Rákóczi úti is- ebben az esztendőben már a kola mellett levő korszerűtlen kivitelezéshez is hozzálát- föidszintes házak helyére ke- nak. rül. Az épület földszintjén helye­A beruházás megvalósításá­zik el a7 MSZMP körzeti párt- ra nyolcmillió forintot fordí- szervezetének helyiségeit, tanak. Az elnök helyeslőén bólint, ami nála annyit jelent, intézi a dolgot. így aztán a két asz- szony nem is látja szükségét tovább, hogy maradjon. Elin­tézték, amit akartak. Tudják mivel számolhatnak, ha dol­goznak. Mert az nem volt két­séges az asszonyok előtt, hogy csak a szorgalmas munka hoz­hat eredményt. Nyitják az iroda ajtaját, s friss, tiszta, januári levegőt hagynak maguk után. Vlncze Istvánná Pillantás a Parlamentre ülésre' az egyetemek, elsősor­ban a jogi kar hallgatói, és évek óta hagyomány, például, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium egyik szakiskolája Néhány órával az utolsó ülésszak előtt Mint a vasárnapi sajtó hírül A folyosókon, a lépcsőházak- polgárnak joga van: az ilyen adta, a Népköztársaság Elnöki ban, vastag puha szőnyegek kérést a választókerület képvi. Tanácsa ma délelőtt 11 órára nyelik el a léptek zaját. Aki _-l61éníl ke„ beielentóni aki összehívta az országgyűlést először jár az épületben, bi- ]enel kel1. ’ Napirendjén — előrelátható- zonyosan eltéved, dé ahogy az aztán az országgyűlési irodától lag — az 1967. évi állami költ- egyik tisztviselő mesélte, ve- megszerzi a belépőt. Egy-egy ségvetés, valamint az Elnöki le is megesett már, hogy egy ülésre 600—700 meghívót tud Tanács jelentése szerepel. fontos értekezletre igyekezve p^^enti iroda kiadni. .................................... elkesett, mert azt a páriámén- ^ A z ülésszak előzményeivel, ti pa’ota egy másik, előtte ke- ennyi ugyanis a szabad férő- előkészítésével kapcsolatban vésbé ismert szárnyában ren- hely. Rendszeresen eljönnek az tájékozódtunk az Országgyűlés dezték Irodáján. Magát Megtudtuk, hogy az ülésszak előkészítésében tulajdonkép­pen már hosszabb ideje részt OS Üléstermet vesznek maguk a képviselők is: megyei csoport-értekezle- már sókan ismerik a filmhír- 40 fős csoportot küld tanulói közül a parlamenti karzatra. Az ülésterem kijáratai a parlament legendás hírű folyosóira vezetnek. Négy folyosó veszi az egyikről gyönyörű kilátás nyílik a Du­Az érdemi előkészítő munka lyezkednek el félkörívben a n^ra- A szünetekben itt sétál, eredményeként a ma kezdődő miniszteri bársonyszékek. Ezek nak, beszélgetnék a képvise- ülésszakon a terv- és költség- a zsölyék egyidősek a parla- lök. Érdekesek a folyosón el­ites’ bizottság előadója több ment épületével, csak a huza- helyezett szivartartók ame. módosító javaslatot tesz majd tot, és a kárpitozást újítják , elyezett . , ’ ™ a népgazdasági tervvel kapcso- fej időnként. A képviselői pad- Iyek 1113 mar csaícne,n torte* latban. Ezek közül talán leg- sorokban névkártyákon tűnte- nelmi emléknek számítanak, lényegesebbek a lakásépítke- fe! az ülésrendet. A kép- Azelőtt a szivarozás volt dU zések fokozottabb anyagellá- --selőknek állandó helyük van, - Há- f0ivnS(cdn S ha * tását, továbbá a bölcsődei és az üj választások után azon- 3 ™ * óvodai helyek számának eme- ban új ülésrendet készítenék. kePvlseLok letették a szivar- lését célzó javaslatok. Minden pádhoz külön hang- jukat, akkor jó szolgálatos országgyűlés ülésszaka szórót építettek be, így a te- tett a hamutartó, mert a szi­tokén vitatták meg a napiren- adók felvételeiről, vagy a te- det, az elmúlt másfél héten levízió képernyőjéről. Régen pedig egymást követték az or- is ez volt a képviselői üléste- szággyűlési állandó bizottságok rém, a volt felsőházi üléste- ülései. Ezeken egy-egy fontos rém éppen ilyen, s azt más, népgazdasági terület 1967. évi fontos tanácskozások rendezé- költségvetési előirányzatait, sere tartják fenn. fejlesztési terveit vették vizs­gálat alá, konzultálva a terű- Vessünk egy pillantást az let állami vezetőivel, legjobb országgyűlés tanácskozásainak szakembereivel, az Országos színhelyére. Középen,^ az el- Tervhivatal és a Pénzügymi- nökség fapulpitusa előtti asz- körül a termet, nisztérium képviselőivel. tel a parlamenti gyorsírók munkahelye. Ezek körül he­Az ___________ ________ i ránt nagy érdeklődés nyilvá- re«1 bármely részén jól hall- varhelyek számozottak, igy a nul meg a képviselők köré- hatóak a beszédek, felszólald- számokat megjegyezve a szí­ben. Sokan jelentkeztek hoz­zászólásra, s már az is bizo­nyos, hogy ma délelőtt fog­laltak lesznek a diplomáciai páholyok, a karzatok. Az elő­reláthatólag három napig tar­tó ülésszakon egyébként nem lesz interpelláció. Ünnepélyes­sé teszi a tanácskozást, hogy Az alsó szinten levő karzati páholyokban a bel- és külföldi sajtótudósí­varok nem keveredhettek ősz.. sze. Ugyancsak érdekes a tele­fonszoba is. Egy-egy telefon- fülke olyan mint egy páncél- szekrény: vastagon párnázott ajtajuk mögött a legbizalma­sabb ügyeket is meg lehel tárgyalni. Kellemes meleg van a képviselők mandátuma már. ciusban lejár, s így az 1963- tők kísérhetik figyelemmel az ban megválasztott országgyű- ülésszak munkáját, a másik lésnek ez lesz az utolsó ülése, oldalon pedig azok a minisz# terhelyettesek kapnak helyet, akik nem tagjai az ország­ülésszakok idején a képviT gyűlésnek. Az első emeleti 3 folyosókon, és az ülésterem, selők az 1-es számú kapun lép- karzat egyes páholyait a dip- ben egyaránt A legtuteses nek be a Parlament épületébe, lomáciai testületek érdeklő- A lépcsőházból nyílik a ru- dő tagjai számára tartják fenn. határ bejárata, s ebből a te- A többi karzati hely azoké a rémből közvetlenül a felvonó- választópolgároké, akik szemé- szállhatnak be, mely az lyesen is jelen kívánnak len­ba berendezéseket azonban már 10—12 nappal az ülésszak előtt üzembe kell helyezni, mert a felfűtést csak fokozatosan lehet végrehajtani. Ha hirte­len emelkedne a hőmérséklet* megrepedeznének a márvány­(hah Van egy kevésbé ismert, de nemrégiben megépítettek, be­nagyon találó dunántúli szó­lás-mondás. A következőkép­ülésterem bejáratához viszi a ni az országgyűlési ülésszakon. _, . ;I1 luuftiuu^uuou'Ciii a a uhu vonj" képviselőket. Ehhez minden magyar állam- burkolatok A folyosókon még mindenütt látni a takarítóbri­gádok tagjait. Feladatukat már egyetlen adat is szemlélteti: 40 000 négyzetméternyi ablak­felülete van az épületnek, ezek tisztántartása nem csekély munkát igényel, de az ülés- szak kezdetére, minden a leg­nagyobb rendben várja a kép­viselőket a négyéves ciklus utolsó ülésszakára. neZy néz • SS elégedésre megvalósítani., A jelen esetben azonban ragasz- kell a tényékhez, szereltek, azt nemsokára is­mét eltávolították. így került kodnunlt pen hangzik: „Csak néz, néz, lebontásra az új beton-pult, amelyeknek folyamatosan mint a görcsönyi kisgyerek.” így emelték ki a védőrácso- szemtanúi voltunk, s nagyon A magyarázó történet szerint kát, stb. S amíg ez történt az jól ismerjük a közhangulatot kisfiú úgy nőtt ófaluban, addig a központtól is. Abban ugyanis igaza van a levélírónak, hogy a korszerű­sítésnek nincsenek ellenségei viszont az ez a falusi fel, hogy már hatéves volt, de távoleső újtelepen hiába kér­egy szó ki nem jött a száján, hanem maga elé révedt üve­ték italbolt létesítését. Az igazgatósági elnök most Nógrád községben, ges szemmel. Az apa büszke közli, hogy a cikkben foglal- már vétkes közömbösség len- volt fiára: „Nicsak, milyen takat „megvizsgálták". S le- ne, ha a pazarlást is minden Egy szót írja, miért volt szükség kor megjegyzés nélkül hagynánk. A szerüsítésre, milyen admi- S bizony jaj lenne a gazdasá­okos” — mondta. — se szól, csak gondolkodik, falusiak meg összesúgtak: nisztrációs és műszaki titán- gi mechanizmus reformjának „Nem rendes dolog ez” — járást követel egy ilyen mun- is, ha a Nógrád községi épít- mondták. Tehát ha az apa ka, s hogy a tagság kérésére kezéseket a jövőben alapelv- nézi „okos”, ha a kívülálló, cselekedtek, amikor újabb ként kezelnék. ■ akkor meg „nem rendes”. Sok korszerűsítésre vállalkoztak, függ tehát a nézőponttól. EZ Húsz taggal is beszélgettek, s az anekdota akkor jutott ezek közül 19 várja eszembe, amikor kézhez vet- önkiszolgáló bolt és tem a Diósjenő- és De a legnagyobb baj mégis az lenne, ha a diósjenői ve- „a szép zetők a kivizsgálások során a presszó szerecsenmosdgtást helyeznek Azonki- mindenek elé, s ez gátolná Vidéke üzembe helyezését.” Körzeti Földművesszövetkezet vül az újtelepen, ts sor kerül őket a tények valóságos meg- igazgatósági elnökének hosszú egy italbolt—falatozó létesítő- ismerésében, levelét, amelyben egy decem- sére, mikor annak pénzügyi le­ber 13-án megjelent cikkünk- hetösége meglesz, re válaszol. „Felújítás, vagy •pazarlás? — című írásunkban azt tét- célszerűtlen így a levél nyomán egyet A vizsgálat kérünk: „vizsgálják meg” legmeglepőbb megállapítá- mégegyszer, mi történt a por­sa pedig: „Pazarlást, vagy tájukon! Most a köz- és kül­munkafolyamato­tük szóvá, hogy a földműves- kát nem tapasztaltunk." döttgyűlések idején különösen jó alkalom nyílik arra, hogy szövetkezet számos olyan fel-„ Semmi okunk kételkedni az esetleges hibák tanulságai- újítást hajtott végre Nógrád abban, hogy a diósjenői fmsz ból építő következtetéseket községben a vegyesbolton, ital- vezetőit jószándék vezérli, s vonjanak le. bolton, amely nem bizonyult elhisszük azt is, hogy nem Mert a mi nézőpontunkból sem kielégítőnek, sem időt- lehet mindenki kedvére in- nem is látszik olyan okosnak állónak. S ennek eredménye- tézkedni, s bizony nem köny- a görcsönyi kisgyerek! ként előfordult, hogy amit nyű egy elképzelést közmeg- L. Gy. U. L. — B. B . L Terjed a komplex termelési módszer Értékelték az első negyedév munkáját a Cserháti Állami Erdőgazdaságnál, ahol a gaz­dasági év október 1-el kezdő­dik. A hét erdészet vezetője beszámolt az új, a komplex fakitermelés bevezetéséről, a tapasztalatokról. Egyre jobban terjed ez a korszerű termelési módszer, az önköltség jól ala­kul. Munkabérpanasz nem for­dult elő. A komplex termelés bevezetése már az új gazdasági mechanizmus előkészítésének egyik fontos részét képezi Mint Lovászi Gyula, az erdő- gazdaság igazgatója elmondot­ta a technikai feltételek meg­teremtése mellett fontos , dolgozók nevelése, hogy mef értsék az új módszer szűk« i gességét és jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents