Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

4 NOGRAD 1967. január 26. csütörtök Mi a voks? — Választási beszélgetés a II. B-ben Barátaink — kék karszalaggal Munkában a rétsági Járás önkéntes rendőrei Molnár Zoltán az Élet és Irodalom ez évi harmadik számában írja Üj választók című cikkében: . .Már ebben is van némi érdekesség: kitölteni az űrla­pot, aláírni, levinni a házfel­ügyelőhöz. S ha már itt tartunk, meg­kérdezik, hogy is voltak azok a régi választások?” Ezt kérdeztük mi is Balassa­gyarmaton, a Szántó Kovács János Gimnázium II. B. osz­tályától. — Mint szemtanúktól? — nevet az osztályfőnök, Csu- tor Erzsébet, maga is első vá­lasztó. — Szó sincs róla — tiltako­zunk a tréfás „fordulat” el­len. — Mint olyanoktól, akik már csak hallhattak e hajdan­volt eseményekről szülőktől, nagyszülőktől. * íme, amit tudnak; — Mi a voks? (Tizennyolc jelentkező). — Ez egy szakkifejezés... — Latin eredetű... — Szavazati jog... — Mi a mandátum? (Tizenhat jelentkező). — Választó jog... — Mit jelent ez a szó: kor­tes? (Kilenc jelentkező): — A régi választásokat le­het hadjáratnak is nevezni... mindenki párthíveket akart szerezni, összehívták a lakos­ságot, megkínálták minden jó­val— ott volt a kortes.., — Agitált a választáson. .. — Hogy folyt le a szavazás a múltban? (Három jelentkező). — A televízióban láttam egy filmet a századforduló idejében játszódott Abban a képviselő egy-egy hívét ki­küldte a gyárba. A szónok ki­ment. .. Ha jó volt a szónok, minden sikerült.. — Volt leitatás.., — A spanyolországi válasz­tásokon a gyárból nem enged­ték el a munkásokat, amíg nem szavaztak... Ez most volt... de a múltban nálunk is megtörténhetett ilyesmi... — Ki olvasott könyvet régi választásokról ? (Három jelentkező, mind­hárman a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényt olvas­ták). * És a mai választások? — Ki nem választhat jelen­leg Magyarországon? (Nyolc jelentkező). — Bűnözők, de nem örök életre... — Külföldi. . — Részeges... (?) — Elmebeteg... — Ki volt eddig a képviselő Balassagyarmaton? (Hat jelentkező). — Gyoma... (Derültség) — Schuchmann Zoli bácsi... — Mi a választási gyűlés? (Nincsen jelentkező). — Hányán voltak választá­son szüléitek, vagy hozzátar­tozóik kísérőiéként? (Egy jelentkező). — Nővéremmel voltam egy­szer. .. A II. B. létszáma 29, zöm­mel a környező községeikből járnak be az iskolába. ★ Ugyancsak Molnár Zoltán írásából idézem: „ __Óvakodjunk már az egy­o ldalúságtól. Magunk is meg­gondoljuk: talán nem is csu­pán lobogókról, nem csupán fényes szellőkről kellene be­szélni. De akárhogy is, csak ez jön ki belőle. Holnapra megfor­gatjuk az egész világot. Csak ez.” Ehhez azonban tudás kell,' közéleti érdeklődés kell, po­litikai (belpolitikai is) tájéko­zódás kell. Egy kicsit több mint a II. B- ben. Hiszen ezt sem lehet elég korán kezdeni. Tóth Elemér Folytatódik a kórházépítés ' Á megyei kórház építkezé­sén a tervezett ütemben halad az „A”, J3”, és „C” épület műszaki szemléje, azzal pár­huzamosan megkezdődött a technológiai berendezések sze­relése. Néhány napja, a Nóg- rad megyei Beruházási Irodá­Számok9 számok, számok... Tártának a zárszámadó közgyűlések megyénkben, és kí­váncsian figyeljük: a szöveges beszámolók, hogyan alkal­mazkodnak az újszerű követelményekhez. Nem először ír­juk le, hogy a gazdasági mechanizmus reformja új követel­ményeket támaszt minden területen, tehát a zárszámadó közgyűléseknek is szakítaniuk kell az elavult szokásokkal. Sajnos, a tapasztalatok szerint a szövetkezeti vezetősé­gek beszámolóiban még mindig sok a fölösleges adathal­maz, a figyelemmel alig kísérhető számtenger, amely nagy­mértékben eltereli a figyelmet a fő kérdésekről. hoz megérkezték a kiviteli tervek a Középülettervező Vál­lalattól a régi úgynevezett lak­tanya-kórház átalakítására is. A mintegy tizennégy—tizen­ötmillió forintos beruházásból az elavult épületek átépítésé­vel százágyas belgyógyászati és szájsebészeti osztályt te­remtenek. Ezenkívül új nővér­otthont, irodákat, raktárakat, hőközpontot létesítenek. A kivitelezést még ebben az Érthető, hogy az eredményeket elsősorban a számada­tok teszik szemlélte tővé, de a számok adagolása is lehet mértéktartó. Tudomásul kell venni végre, hogy a zárszám­adó közgyűléseken elsősorban a termelés, gazdálkodás vitás, megoldásra váró kérdéseire kell választ adni, s ott járnak el helyesen, ahol javaslattételre, aktív részvételre tudják ösztönözni a tagságot. Az önálló gazdálkodás azt is jelenti, hogy közelebb kell jutni az égető kérdések megoldásához. Márpedig ezt sokkal inkább segíti a problémák nyílt felvetése, demokratikus megvitatása, mint a ténymegállapító számok véget nem érő sorolása. Legyen ez tanulság ott, ahol még csak most szövegezik a zárszámadási beszámolót. esztendőben megkezdik. L Gy. A lány meg e éiJefo * * * ('Ookor Marika az öregek otthonában dolgozott. Fiatal, húszéves, nem. kötötte le fantáziáját ez a munka. Azért dolgozott szorgalmasan. Elkívánkozott a betegszobák­ból, de hová ? A faluban nincs munkalehetőség. A városba menni sok akadállyal jár. \ A szerencse mellészegődött. A falu kisbírája — egy fiatalasszony — gyereket várt és felmondott a tanácsnak. Marika jelentkezett a helyé­be. Neki való munka. Reggel kitakarít, nappal értesíti a hi­vatalos feleket. Es délben... Ez lesz a legszebb. A hangosbeszélőn zenét köz­vetít az ebédelőknek. Meg­szerzi a legszebb lemezeket. Később este is közvetít, majd a nyáron, mikor az embrek kint járnak az utcán... Olyan izgalomba jött, hogy pirosra gyűlt az arca, nagy, fekete szeme lángolt. Mikor így felheviilten, fiúsra nyírt frizurával a tanácselnök elé állt, és elmondta mit akar, az tiltakozott: — Nem odavaló vagy! Kö­vet kell mosni, seperni. Tüze­lőt készíteni. — Nehezebb helyen voltam. Gondozó az otthonban... Már majdnem elsírta ma­gát, hogy szertefoszlik álma. Az elnök végül beleegyezett. Minden ment szépen. Még vi­rág is került az asztalokra. Igaz, tél lévén, csak művirág, de szép volt. Rábízták a han­gosbeszélőt. Megfigyelte, ho­gyan beszélnek a rádióban, és úgy mondta ő is a közle­ményeket. Délben zene... Ek­kor ráncolta a homlokát az elnök, mert a magyarnóta mellé, becsempészte a gitáro­sokat is. Egyszer aztán elromlott a hangosbeszélő. Az elnök ígér­te: megcsináltatja. — Már a kedvedért is__— b iztatta a lányt. Elmúlt egy hónap, kettő, már lassan egy esztendő, de a hangosbeszélő még mindig néma. Marika bánatára felvit­ték a padlásra. Ott porosodik. Mit tehetett, a padlás poros sarkából előkotorta a régi, kopott rézveretű kisdobot. Hazavitte. Csiszolta, elpuhult bőrét kifeszítette. Akkor szep- pent meg igazán, amikor az elnök kezébe nyomott három szöveget. — Hirdesd ki, minden ne­gyedik háznál, hogy tudjanak róla. Elindult. Csizmában, fekete rövid bőrkabátban, fején mo­her sál. Sietett végig a falun. Ha valakivel találkozott lehajtot­ta a fejét. Nem tudta, hogyan kezdje. Mentőötlete támadt. A cigánytelepen kezdi. Megállt a telep közepén és rázendített. Közrefogták a gyerekek, örült, hogy mondhatja. Csendben végighallgatták. Ak­kor dobogott igazán a szíve, amikor a főutcára ért. Kiállt az utca közepére és rázendí­tett. Egy traktor jött. Leállt. Juhász Miska ült rajta a tsz- ből. Aztán egy személykocsi is mellé surrant. Idegenek iü­— Elvesztette a fiam az egész havi zsebpénzét! — ál­lított be egy nőtincsi asszony a községi önkéntes rendőrök egyikéhez. — Hallatlan! Még­iscsak tenni kellene valamit.., — Mi sok mindenre vállal­kozunk, de ami szeleburdi fi­úk rendetlenségét illeti... Ez nem önkéntes rendőri feladat. Pár perc alatt tisztázódott, hogy bizony — az. A gyerek nem a zsebéből rántotta ki a tízeseket, hanem a ferbli ne­vű, közismerten hazárd kár­tyajátékon veszítette el, még­hozzá az iskolaudvaron. A gyerekek kezdetben csak szó­rakozásból, pénz nélkül ját­szottak; nemsokára azonban Radics János megtanította őket arra, milyen az ..úri” játék. Az önkéntes renflőrök által össze­gyűjtött bizonyítékok alapján Radicsra a törvényben megen­gedett legmagasabb bírságösz- szeget rótták ki; az általános iskolásokkal viszont megértet­ték, hogy sportosabb bakug­rást, vagy hol az ollót játsza­ni... INTERPOL — kicsiben Az INTERPOL a nemzetkö­zi, rendőri bűnüldöző szerve­zet. Ezt emlegették büszkén a diósjenői önkéntes rendőri cso­port tagjai, amikor a rendőr­ség segítségükkel egy, a hatá­ron hozzánk szökött, veszedel­mes bűnözőt csípett el. Nem volt kicsiny az ősagárdi ön­kéntes rendőrök öröme sem, amikor felderítették, kik szó­rakoznak éjszakánként azzal, hogy a szorgos munka után békésen alvó szövetkezeti gaz­dák portájáról leemelik a ka­put. A borsosberényi önkéntes rendőrök éberségének köszön­hetően körözött bűnözőt sike­rült elfogni. Szátokon Oravecz József rendőr egy bűntett, és kilenc szabálysértés felderíté­séhez nyújtott értékes segítsé­get, két alkalommal pedig hasznos megelőző intézkedést tett a társadalmi tulajdon vé­delmében. Romhányban Tóth András és Kovács Ferenc fá­radozott sokat a termelőszö­vetkezeti értékek megóvásáért. A nagyoroszi önkéntes rendőri csoport hasonló céllal majd­nem hússzor adott hasznos fi­gyelmeztetést. Jócskán sorolhatnánk még eseményeket, epizódokat a rét­sági járás huszonöt önkéntes rendőri csoportjának egyévi munkájából, hiszen a hatezer járőrszolgálaton túl még en­nél sokkal több más jellegű esetben tevékenykedtek. Mun­kájuk főként Diósjemő, Nagy­iéit benne. A kapukba is kiáll­tak. Mikor Marika lopva fel­pillantott, és látta várakoznak rá, tartójába tette a dobverőt, elővette a papírokat és mond­ta, mondta. Nem is olvasta, csak nézte a papírt, tudta már a szöveget. Az autóból kidugta a fejét a gépkocsive­zető. — Nem ismételné meg? Juhász Miska leszállt a traktorról: — Felviszlek a következő „állomásig”. Marika felrántotta a vállát, és elindult. Azóta, ha dobol, megtelik az utca. Az elnök pedig büszke, hogy meghallgatják a kisbíró- ját. Amikor az év végén ma­radt egy kis megtakarított pénz, engedélyezték, jutal­mazzák meg belőle a dolgo­zókat. Érdeklődött, ki minek örülne legjobban? Marikát is megkérdezte. — Egy új „dobnak”, ame­lyik beszélni is tud... Az elnök megértette. napokban már javítás­ba vitték a hangosbe­szélőt. Marika, a megye utol­só kisbírája rövidesen szögre akaszthatja a rézveretű kisdo­bot. B. Gy. oroszi, Nőtincs és Römhány közrendjét, közbiztonságét szi­lárdította meg. Tanulnak, tanítanak A rendőri — s ezen belül az önkéntes rendőri — tudást sosem lehet tökéletesen elsajá­títani, hiszen az élet napról napra új feladatokat ad, új bűnüldözési mesterfogások vál­nak az önkéntes és hivatásos állomány közkincsévé. A rend­őrségi körzeti megbízottak — a köznyelv káembésmek ne­vezi őket — folyamatosan ok­tatják önkéntes segítőiket. Mi tagadás, sok türelem kellett annak megértetéséhez, miért jár az önkéntes rendőrrel együtt járőröző munkásőrnek fegyver és egyenruha, az előb­binek viszont nem. Míg a káembések az önkén­tes rendőröket oktatják, ők viszont — gyakran igen egysze­rű eszközökkel — a lakossá­got tanítják egyes bűncselek­mények megelőzésének módjá­ra. A rétsági járásban tavaly elkövetett bűncselekmények­nek majdnem harmada sze­mélyek javai ellen irányult. Nem kis hányada azért fordul­hatott elő, mert a hazulról tá­vozók „biztos” helyre dugták a lakás kulcsát.. . Az önkén­tes rendőrök nem voltak res­tek ilyen „kis” problémával foglalkozni, s népszerűsíteni a több kulccsal kapható bizton­sági zárakat. Mi az önkéntes rendőri titok? Vannak olyan, csak az ön­kéntes, és hivatásos állomány­nak szóló közlések — például körözött bűnözők kiléte — amelyek érthetően nem tartoz­nak a széles nyilvánosság elé, tehát titok. Azok a tényezők azonban, amelyek az önkénte­seket segítik vagy hátráltatják munkájukban, az illetékes szer­vek vezetői előtt, nem is sza­bad, hog titokban maradja­nak. A legutóbbi tanácskozá­sokra — felsőbb engedéllyel — már nem csupán párt- és tanácsi vezetőket hívták meg, de a nőtanács, a Hazafias Nép­front, a vöröskereszt helyi el­nökét és titkárát, a tsz-elnö- köt, az iskolaigazgatót. Ho­gyan végezhetett volna — pél­dául — jó munkát az ifjúság- védelemben a felsőpetényi Hu- gyecz János, ha nem isimeri a gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatos problémákat?!... Az ilyen tanácskozások ar ra is alkalmasak, hogy az illetékes személyek meglássák: milyen magas követelményeket tá­maszt a megyei rendőr-főka­pitányság az önkéntes rend­őrökkel kapcsolatban. Egy gép­Pásztón, megyénk egyik leg­népesebb községében számba vették az elmúlt négy eszten­dő eredményeit. Negyvenmil­lió forintot fordítottak fej­lesztésre. A Zagyván és a Kö- vicses patakon új hidakat épí­tettek. Ezzel lehetővé vált a 21. számú műúthoz a legrövi­debb bekötő út elkészítése. Az utcák rendezésére is nagy gondot fordítottak. Megépítet­ték az úttestet a Baross Gá­bor. Szondy, Damjanich, Arany János, Vasúti, Szabad­ság, £rpád, Kossuth és Akác­fa utcákban, mintegy négy kilométer hosszúságban. A járdásítást a korszerű vi­lágítás követte. A meglévő hálózatot 1940 folyóméterrel bővítették. Ez azt jelentette, hogy hat utcában bevezették a közvilágítást. A lámpahe­lyek száma is négyszázra emelkedett. Ezeket korszerű­sítették, a főúton 27 neon, és kocsivezető foglalkozású ön­kéntes rendőrnek — például — azért kellett megválnia megtisztelő társadalmi megbí­zatásától, mert ittas gépjármű- vezetésen érték. A nagyorosza tanácskozás jól szemlélteti, mennyire fontos a helyi veze­tők alapos tájékoztatása az ön­kéntes rendőri csoport tevé­kenységéről. A legutóbbi talál­kozón másfélszer annyi meg­hívott volt jelen mint ön­kéntes rendőr. A holnap rendvédői Fejlődő társadalmunkban egészséges folyamat az önkén-* tes rendőri testület minőségi és mennyiségi fejlődése. Meg­számlálhatatlan tapasztalat bi­zonyítja például, hogy amint az önkéntes rendőrök — eset­leg a munkásőrökkel együtt — valahol megjelennek, ott nyomban elcsitul a duhajko­dás, nyomban jobban emlékez­nek a jáművezetők a KRESZ- re. A minőségi válogatást a rendőrséggel közösen azok a szervek végzik, amelyek a kö­zösségért fáradozni kész em­bereket a testületbe delegál­ják. A mennyiség növelése azonban majdnem kizárólágo» san társadalmi feladat! Igen tévesen értelmezte a szerény» séget az az iskolaigazgató, aki húsznál több pedagógusa kö­zül egyet sem javasolt önkén­tes rendőrnek azzal az indok­lással, hogy „a szocialista tí­pusú ember nem erőszakolja ki a megtiszteltetést”. Az ál­lítás önmagában igaz, de ha­mis a belőle leszűrt követ­keztetés! Ugyanebben a köz­ségben — hasonló téves meg­gondolások miatt — egyetlen termelőszövetkezeti gazda- egyetlen vasutas sem tagja az önkéntes rendőri testületnek. Az ilyen szemlélet sajnálato­san késlelteti a közrendvéde­lem társadalmasítását, amely­nek pedig mind biztosabb, és nagyobb léptekkel kívánatos haladnia. Több mint egyévtizedes ta­pasztalat bizonyítja hazánk­ban, hogy az önkéntes rend­őri testületnek nemcsak múlt­ja, és jelene van, de nagyon biztató jövője is. Az e kép kialakulásáért járó elismerés, bői nem kevés jut a rétsági járás önkéntes rendőreinek és hivatásos irányítóiknak. — b. z. — a forgalmasabb utcákban fel­szerelt 111 higanygőz lámpá­val. A parkosítással, amelyre másfélmillió forintot fordítot­tak, megváltoztatták a köz­ség képét. A hősi emlékmű környékén új teret képeztek ki. Nyáron sok virág díszíti, és felüdíti a környéket. A Szabadság és a Baross Gábor utcákban is elvégezték a par­kosítást. Négy év alatt 200 új lakás épült, amelyből nyolc állami. A bölcsődét bővítették, az iskolákat óvodákat felújítot­ták. Megkezdték a földmű­vesszövetkezeti áruház építé­sét is, új mechanikai üzemet létesítettek, és bővítették a gépjavító állomást. Az utób­biak a községi iparosodást jelzik, és a lakosságnak már most új munkalehetőségéé biztosítanak. Pásztói eredmények és új feladatok

Next

/
Thumbnails
Contents