Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

196? január 95 szerda M<5C « Ä 0 3 Júliustól teljes üzemben as új pásztói járási rétitlelőinteset A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A pásztói járási rendelő épí­tésére államunk két és fél mil­lió forintot áldozott, a beren­dezés, és felszerelés további kétszázezer forintba került. A rendelő jelentőségéről dr. Ko­váé,s Bertalan járási főorvos tájékoztatta munkatársunkat. — A rendelőintézet létesítő, sével álíamunk a járás lakos­ságának jogos igényét elégítet­te ki — mondta. — A me­gyei vezetés mellett dr. Csen- des Oszkáré, kórházunk kegye­lettel őrzött emlékű főorvosáé, megyei tanácstagunké is az ér. dem. hoev az intézmény most a harmadik ötéves terv kez­detén megnyitja kapuit. Telies üzeme július elsejével kezdő­dik, Ma még a kórházban, s a község két pontján történik a járóbetegek ellátása. Vetkőző, fülkék, s más kiszolgáló helyi­ségek hiányában egy beteg vizsgálatára átlagosan tíz perc jut. A havi hat-hétezres be­tegforgalom miatt igen nagy a zsúfoltság. Üj rendelőnkben tizenhat munkahelyen, korsze­rű körülmények között foglal­kozhatunk majd a betegekkel; egy-egy vizsgálatra ötven szá­zalékkal több idő jut. mint ko­rábban. A ielenlegj hatvanöt szakorvosi óraszám helyett ki­lencvenet tervezünk. —- Milyen, eddig nélkülözött műszerekkel gazdagodik az in­tézmény? — Többek között elektrokar- dJograph-fal. és a gyulladásos oetógségek kezeléséhez szukáé, ges ultrahangkészülékkel Röntgenkészüléket egyelőre nem állíthatunk be. A rönt­gen-vizsgálatokat továbbra Is a kórház végzi, — Tudomásunk szerint a pá­ciensek tíz—tizenöt százaléka esetében szükséges röntgen- vizsgálat; a röntgenológus or­vos már most túlterhelt. Miért nem kapott a rendelőintézet röntgent? — A készülék, valamint a szükséges sugárvédelmi beren­dezések ára körülbelül nyolc­százezer forinttal növelte vol­na a kiadásokat. — Hogyan hasznosítják azt a helyet, amely a rendelő meg­nyitása után a kórházban fel­szabadul? —• Az Egészségügyi Minisz­térium negyven ágy beállítá­sát engedélyezte; így a kórház égyszáma kótszázkettőre nö­vekszik: tehát a járásban min­den kétszázhatvan lakosra jut egy hórházl ágy. Az új rende­lővel Pásztó egészségügyi alap­ellátása is javul. Az épületben kap helyet három körzeti or­vosi rendelő. — A röntgent leszámítva te- hát minden probléma megol­dódott ... — Ezt nem mondtam! Jelen­leg tizenöt féle szakrendelésre csak három főfoglalkozású szakorvosunk van; tehát kór­házi orvosok mellékállásban Is kénytelenek dolgozni. A bel-, «vermek- és nőgyógyászaiban, és a sebészetben főfoglalkozá­sú szakorvosra lenne szüksé­günk. Munkába állításukat la­kásgondok miatt lesz nehéz megoldani. —- Sajnos, a rendelőintézeti orvosokra nem vonatkozik az a lakásépítési kedvezmény, ame­lyet a körzeti orvosok élvez­hetnek .,. Valóban nem; pedig a Pásztón letelepedő kollégák az egészségügyi felvilágosító mun­kában is segítésére lehetné­nek a „résieknek” Nem min. den termelőszövetkezetben ki- f'oeástalanok a munkaegészség­ügyi'viszonyok ... Helvíss vol­na, ha a házasságkötés előtt a fiatalok nasvohb számban je­lentkeznének általános orvosi vizsgálatra: ez mind olvan kér. dós. ame'v az evés*sé«üevi fel. vilá«osítás körébe tartozik, amellyel orvosok foglalkozhat­nának legeredménvesebb"n — felezte be tájékoztatását dr. Kovács Bertalan járási főor­vos. Körzeti esntornaliálcftzat épül Rétság’on Hasznosítják a szennyvíz-iszapot Megyénk területén a máso­dik Ötéves terv Időszakában ti­zeimet új szennyvíz tiszti tó berendezés létesült; ezek kö­zött legnagyobb a salgótarjáni telep. A többi tizenegy részint ipari, részint oedig több ki­esebb intézmény és lakóépület közös, kiskörzetű berendezése. E tizenkét létesítmény meg­teremtésének, üzemelésének körülményeit vizsgálta a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az utóbbi években különö­sen a teljes településeket ki­szolgáló kommunális tisztító­berendezések építése maradt el. Kivétel Salgótarján és Ba­lassagyarmat; ez utóbbiban most épül nagyobb tisztítóbe­rendezés. Az elmaradás első­sorban a járási székhelyek szá­mára okozott hátrányt. A csa­tornázás hiánya miatt nem kaphatott a második ötéves terv idején Pásztó, Szécsény és detság lakásépítési keretet. Az előbbi két község csatornázá­sára eddig csak a tanulmány- tervek készültek el. Rétságon ellenben a harmadik ötéves terv Időszakéban körzeti csa­tornahálózat és tisztítóberen­dezés épül a község központ­jában lévő lakó- és középüle­tek számára. A salgótarjáni szennyvíztisz­tító berendezés mér most het­ven százalékkal túlterhelt. Ezt az állapotot az 1970-73-iban végzendő nagyobbítés sem szünteti meg véglegesen. A nagybátonyi szennyvíztisztító­telep körül még nem építettek ki védőgátakat; s így fennáll annak veszélye, hogy — mint 1963-ban történt — a Zagyva, áradáskor elönti a telepet. A szennyvízcsatorna több sza­kasza tökéletlenül készült; az esőzések idején befolyó eső­víz erősen rontja a hálózat hatásfokát Jelenleg sem Salgótarján­ban, sem Nagybátonyban nem hasznosítják a csatornákból ki­kerülő iszapot, noha az — meg­felelő feldolgozás után — a mezőgazdaság részére igen ér­tékes talaierő visszapótló anyag lenne, A megyei tanács vt ipari osztálya már megkezdte az előkészületeket a csatorna­iszap hasznosítására, A megyei NEB határozatá­ban —- egyebek között — ja­vasolta, hogy a tervezettnél ko­rábbi időben bővítsék Salgó­tarján és Nagybátony szenny- . víztisztító berendezését. A né­pi ellenőrzés hangsúlyozta; or­szágos szinten szükséges az egészségügyi és műszaki elle­nőrzés együttműködésének megjavítása Párttitkár Diósjenőn A községben Liszkai Jó- zsefne, fiatal tanítónő a párt­titkár. Korán érte a megtisz­teltetés, huszonhat éves. Hó­napokkal a választás után még most is vibrál benne egy kis feszültség. Nem csodálkozom. Tanít, kétéves kicsit nevel, férje Vácra jár. s most övé a falusi alapszervezet gondja baja. Azt hiszem kevés váro­si fiatalasszony cserélne vele. Sokszor kelt az órára néznie, hogy ne' hozza zavarba az idő. Nem a véletlen rendezi úgy a dolgot, hogy amikor betoppanok hozzá könyvvel, folyóiratokkal foglalatoskodik, táskájából kék borítékba burkolt dolgozatfüzetek kan­dikálnak elő. Esteledik, de tnég azokra is sor kerül, ja­vítja. osztályozza. Amikor kikerült az Eszter­gomi Felsőfokú Tanítóinté­zetből. tudta, hogy sokat vár­nak mindenkitől, de tőle és néhányuktól még többet. Az iskolába vették fel tagjelölt­nek. és a kommunista peda­gógusok időnként összejönnek Esztergomban egy kis szám­vetésre. Ilyenkor nem győzik sorolni életük eseményeit, s a volt tanárok nagyon kíván­csiak. És sose térnek vissza • útravaló nélkül. Kicsit zárkózottak a diósje- aőtek. Idő kell ahhoz, hogy a beszármazottak körül fölen­gedjen a tartózkodás, Ö sem itt született. De azt hiszem, akit megszeretnek, az feledni tudja a kezdeti tartózkodást. Kemény törvény ez itt, és a szálak nagyon messzire nyúl­nak vissza. Csendes szolid­sággal beszél az eltöltött évekről, Alighogy ide került egy előadást kellett tartania a községben. Amiről beszélt, az a városban és sokhelyütt már természetes, itt egy ki­csit még nem volt az. S ta­lán néhányan be is gombol- koztak. Tűzkeresztség volt anulsávokkal. Megszokta a diákokat, őt is megszokták, mint pedagógust, tud'ák, nem éri be kevéssel. Az előadás többször eszébe jut. — Ma másként tenném ugyanezt —- simít a haján. Igen sokféleképpen gondolkoz­nak, S a gondolkodásban Is vannak szokások, sajnos rosz- szak is, Küldetése éppen azért nehéz, mert ő egészen mai ember. — Mit szeretne elérni? — Azt, hogy fejlődjön, erő­södjön pártszervezetünk, mert akkor más lesz a falu is. Je­lenleg huszonhármán va­gyunk, a három új párttaggal, akiket decemberben vettünk föl. Több fiatal pedagógust, asszonyt volna jó látni ma­gunk között. És még valami: az igényeket kell felkelte­nünk. — Milyen igényeket? Van a községben művelődési otthon, klub, abban tv, rádió, nyitva áll a fitalok előtt, de megelé­gednek a szűkebb körű barát- kozással, társasággal. Pedig együtt tartalmasabb lenne az életünk. A nyáron kevés költ­séggel Bulgáriába utazhattak volna, a járási KISZ is adott volna pénzt, de le kellett mon­dani az utat, mert csak néhá nyan jelentkeztek. Ha ötven- hatvanéves emberekről lenn? szó, nem lehetne csodálkozni Van tehát mit tenni a párt- szervezetnek. Sok ablakot kell kinyitnia a kommunistáknak. (Folytatás az 1. oldalról) 1966 végén az ország szarvas­marha-állománya valamivel nagyobb, a sertésállomány azonban kisebb volt. mint egy évvel azelőtt. 1966-ban növényi termékek­ből, vágóállatokból és állati termékekből együttvéve kb. 3 százalékkal többet vásároltak fel. mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A mező- gazdasági és az élelmiszeripa­ri termelés növekedése fede­zetet nyújtott a lakosság élel­miszervásárlásainak kb. 4 szá­zalékos és a mezőgazdasági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (össze­hasonlítható árak alapján szá­mítva». A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelmé­nyeknek a közlekedés eleget tett. 1966-ban a vasút áruszál­lítási teljesítménye 1965 év­hez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt. A távolsági személyszál­lítás teljesítményei ennél ki­sebb mértékben, kb. 2 száza­lékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezd­tek meg, több fontos beruhá­zás 1966-ra előirányzott üzem­behelyezése pedig későbbre húzódott, — ezért az üzembe­helyezett beruházások értéke kisebb volt, mint az előző év­ben és a befejezetlen beruhá­zások állománya jelentősen növekedett. 1966-ban többek között meg­kezdte termelését a Pécsi Hő­erőmű újabb 50 MW-os gép­egysége, a Tiszai Vegyi Kom­binát új karbamid üzeme, a Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a „December 4.” Drótművek új betonacélhuzal gyártó üze­me, a csepeli Nagypontosságú Szerszámgépgyár, a Magyar Kábelművek új üzemrésze, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a forga­lomnak a Szerencs—Nyíregy­háza között villamosított va­sútvonalat, és a távbeszélőka­pacitást Budapesten mintegy 24 000 új főközponti állomás­sal bővítették Ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa szál­lodát). számos új üzletet épí­tettek és korszerűsítettek. El­készült az új csepeli állami áruház. Több új beruházással bővültek az egészségügyi in­tézmények (pl, a komlói és a városnaményi kórházak) és a sportlétesítmények (pl. elké­szült a Népstadion fedett já­tékcsarnoka) 1966-ban mintegy 55 000 la­hogy friss levegő kerüljön a régi helyére. Azért vannak biztató jelek Is. Szép számma vesznek részt a pártoktatásban pértonkívüliek is. Rendsze­resek a taggyűlések, születnek ötletek, elgondolások, s ez bá­torítást ad a párttitkámak is Van akit a nehézségek lemon­dásra kárhoztatnak, őt nem, inkább helytállásra. Végére érünk a beszélgetés­nek, nyúlnék' a kilincs után. de valami még marasztal. Amíg beszélgettünk, gyakran tévedt tekintetem a kis szoba falaira. Kevesen, vagy talán senki sem lakik ilyenben a községben, Pereg a fal, nyir­kosság körös-körül, A szek­rényt is tovább kellett tenni a faltól, különben teljesen tönkremegy. A gyerekágyat sem lehet a fal mellett tartani. Pedig az épületre nem is ré­gen sokat költöttek. — Nem kértek másik lakást? Vagy nem lehetne valamit ten­ni vele? — Szerényen moso­lyog, s jól oda kell figyelnem, hogy halljam amit mond. — Nézze, októberben lettem oárttitkár, Félek a félreértés­től, úgy érzem, nem szólhatok Liszkai Józsefné, a tanítónő sok családhoz- látogat el. Mint oárttitkár sok fember előtt nyu 1 jtót. szolgálatokat tesz. Lehel, hogy sérti a szerénységét, d- idekívánkozik: Jó lenne ha ná­luk is többen kopogtatnának Gulyás Ernő kás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben Az állami épí­tőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965- ben. Az 1966. évi külke­reskedelmi forgalmunk globá­lisan aktív egyenleggel (kivi­teli többlettel) zárult. Külke­reskedelmi helyzetünk javulá­sának zöme a szocialista or­szágokkal való forgalomból adódott. A tőkés országokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. A lakosság száma és élei körülményei Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvet azelőtt. 1966- ban 138 000 gyermek szü­letett. A születések száma és aránya az össznépessegnez ké­pest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is ala­csony volt. 6 százalékkal csök­kent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben. (ezer la­kosra számítva 3,6 ezrelék,’az 1965. évi 2,«1 ezrelékkel szem­ben.) 1966-ban 93 000 házassá­got kötöttek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel koráb­ban. Ennél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalék­kal a válások száma is, iii66-uan zo <00 házasságot oontottak feL 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelme kb. 7 százalék­kal emelkedett az előző évi­hez képest. Ezen belül a mun­kabérek 5 százalékkal, a pa­raszti pénzbevételek 10 száza­lékkal (ide értve a termelőszö­vetkezeti munkaegység és, munkabér, valamint a felvá­sárlási kifizetéseket) haladták meg az egy evvel azelőtti szin­tet. A nyugdijak és a családi pótlék felemelése és kiterjesz­tése következtében ilyen címe­ken 1966-ban mintegy két milliárd forinttal (kb. 22 szá­zalékkal) többet fizettek ki, mint iooó-oen. A lakosság ta­karékbetét-állománya 1966 vé­gén meghaladta a 23 milliárd forintot. A fogyasztói árszínvonal 1,5 —■2 százalékos növekedése folytán a béreit <§s jövedelmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénzjöve- ddem. A munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljövedel­me a tervezett 3,5 százalék he­lyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A reáljövede­lemnek a tervezettnél nagyobb mértéKŰ növekedését részben az tette lehetővé, hogy a fo­gyasztói árszínvonal valamivel Kisebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966, évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az «lénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, más­részt pedig abból, hogy az ár­változások folytán megválto­zott a vásárlások összetétele azokból a cikkekből, amelyek­nek az ára emelkedett, kevés­bé nőttek, vagy csökkenték a beszerzések (pl. az élelmisze­rek egy része), azok iránt a sikkek Iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a ke­reslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazói­ak egy keresőre jutó reálbére melyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a r .....................- . i. '■ N em volt Kevés vállalat dicsekedhet izzal, hogy termékeire nem érkezik reklamáció. Ezek kő­ié tar < jelen.eg a Nógrád megyei Textilipari Vállalat ahol 1966-ban egyetlen jogot •elamációt sem jegyeztek fe - megrendelőktől, Sőt, az elő z'.i évhez viszonyítva növeke lett az első osztályú terméket ••észaránya. A HVDSZ közgazdaság’ munkabizottsága is megálla­pítja: az évi termelés 80 száza­társadalmi juttatások — pL nyugdíj, családi pótlék, stb. — emelkedéséből származó jöve­delem-növekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett, 2—3 szá­zalékkal nőtt az előző évhez képest. A munkások és alkal­mazottak jövedelmeinek átla­gos növekedésén belül 1966- ban a szokásosnál nagyobb el­térések voltak. Míg ugyanis egyes — központi béremelés­ben részesült — rétegek kere­sete jelentősen emelkedett, ad­dig a béremelésben nem része­sült rétegeké az áremelések és a progresszív nyugdíj járulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásánafe reláértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966-ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a pa­rasztság vásárlásaiban — a munkások és alkalmazottak vásárlásaitól eltérő összetétel folytán — nem éreztette hatá­sát. A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számítva —,1966-ban 7 száza­lékkal volt több, mint az előző évben. ;Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 szá­zalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 százalékkal volt többj mint 1965-ben. A vegyes ipar­cikkek forgalma — ugyancsak összehasonlítható árakon szá­mítva — mintegy 10—11 száza­lékkal volt több, mint egy év­vel korábban. Az iparcikkfor­galmon belüli —- átlagot jó­val meghaladó mértékben — kb. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkeik for­galma. 1966-ban a lakosság szolgál­tatásokra kb. 6 százalékkal fordított többet, mint egy év­vel azelőtt A viteldíjak fel­emelését követően, 1966 máso­dik félévében a lakosság helyi közlekedésre a számításba vett 33 százalék helyett — összesen kb. 20 százalékkal költött többet mint 1965 má­sodik félédében. Az év végén, a magán személyautók állomá­nya elérte a 100 000 darabot# 21 százalékkal volt több, mint 1965 végén. 1966 évben tovább javult az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett 10 000 lakosra a? év végén 78 kórházi ágy és mintegy 20 or­vos jutott. Az orvosi körzetek száma 61 új körzettel bővült A bölcsődei férőhelyek száma 1400-zal emelkedett. A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt évben is fokozódott. Az 1966—67-es tanévben 375 700-an járnák kö­zépiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak, 1966-ban mintegy 4700 könyv jelent meg, több mint 45 mil­lió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a. moziknak, kb. 1 5 millióval ke­vesebb, mint az előző évben, A televízióelőfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — és 1967. évi első napjaiban elérte az egy­milliót. 1966-ban jelentősen fokozó* dott az Idegenforgalom: 1,8 millió esetben keresték fel kül­földiek hazánkat, és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba lá­togatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 száza­lékkal volt több, mint 1965- ben. A külföldre utazó magvar utazások száma csaknem egy­millió volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben. reklamáció lékában első, 15 százalékában másod- és harmad-, 5 száza­lékban pedig negyed osztályú ü'ut termeltek a vállalatnál. A elepek közül a legjobb ered- nényt a nasvbátonyiak "áll­hatják magukénak, ahol 92,i zúzalék uan gyártottak alső »szt^lyú árut. A salgóta áni cözpontban 100 ruhából 78-at, i jobbágyi telephelyen pedig '7-et soroltak az első osztály­os.

Next

/
Thumbnails
Contents