Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

2 «“'RRín 99 vasárnap Öt héttel o froncíq valósításod e*ő»t Pompidou még mindig nem ismeri el as NDK-t PÁRIZS (MTI) Pompidou miniszterelnök pénteken este a televízióban negyvenperces, úgynevezett „kandalló melletti csevegés” formájában bel- és külpolitikai kérdésekről nyilatkozott. Elöl­járóban elutasította az ellenzék vádját, hogy helyzetével visz- szaélne és választási célokra használja fel öt héttel a szava­zás előtt a képernyőt. A való­ságban azonban az Interjú je­lentős része többé-kevésbé lep­lezetlen választási propaganda volt. Külpolitikai kérdésekről szó vá a francia miniszterelnök kijelentette, nem mondhat még semmit arról, mi lesz a fran­cia álláspont Wilson és Brown látogatása alkalmával. Francia- ország nem táplál ellenséget érzületet Nagy-Britanniáva] szemben, politikai és gazdasági tekintetben azonban vannak vitás kérdések a két ország kö­zött A miniszterelnök közölte, kormánya továbbra sem szán­dékozik elismerni a Némel Demokratikus Köztársaságot. Belpolitikai kérdésekről szól­va elismerte bizonyos munka- nélküliség létezését. Azt állí­totta azonban, hogy ezzel állan­dóan számolni kell a „modem ipari társadalomban”. Végül Mendes-France volt mi­niszterelnöknek válaszolt, aki nyilvános vitára hívta ki Pom- pidout Grenoble-ba. Kijelentet­te, nem hajlandó részt venni ilyen nyilvános vitában, de meghívja Mjndes-France-t ar­ra a grenoblei választási gyű­lésre, amelyet februárban a gaulleista jelölt támogatására tart. Mendes-France ott fel­szólalhat és természetesen vá­laszt is kap felszólalására. Mendes-France még pénte­ken este levélben közölte Pom­pidou miniszterelnökkel: haj­landó részt venni a gyűlésen feltéve, ha a meghívók felét c küldheti szét. A Baker-per űiabb fejleményei Tüntetés D'akartában A csalásban állítólag; Johnson is segített WASHINGTON (MTI) Több napja folyik egy was­hingtoni bíróság előtt Roberi Bakernek, Johnson elnök egy­kori szenátusi titkárának a pe­re. Bakert, aki szenátusi kül­döncként kezdte és már mil­liomos volt, amikor politikai botránya kirobbant. A vád szerint adócsalásokat követeti el és a törvénytelenül szerzett választási kampány-pénzekből jelentős összegeiket a saját cél­jaira fordított A csütörtöki tárgyalási na­tion Baker védője kijelentette, hogy a védence által jogtala­nul begyűjtött kampány-alapok az azóta elhúnyt Kerr oklaho- mai demokratapárti szenátor kezéhez futottak be. Pénteken pedig Baker feltűnést keltő vallomást tett: 1962-ben, — mondotta — egyenesen Lyn­don B. Johnson akkori alelnök- től, legjobb barátjától kért ta­nácsot pénzügyi nehézségeinek megoldására. Baker ugyanis egy motel építtetése közben költségvetési nehézségekbe került. Johnson — Baker szerint — akkor ta­nácsolta neki, hogy forduljon Kerrhez, a kampány-pénzek kezelőjéhez. A Baker-botrányt a republiká­nusok indították el. Azt állít­ják, hogy a Baker által kalifor­niai pénzem berek tői begyűj­tött választási pénzek fejében a demokratapárti törvényhozá­si többség az adakozóknak ked­vező módosítást hajtott végre, a készülő adótörvényben. Sukartto kivégzései követelték DJAKARTA (MTI) Az indonéz hadsereg főpa­rancsnokságának székházé előtt szombaton délelőtt ismét u.. lettek a szélsőjobboldali -iákok Sukarno ellen. A jobb­oldali diákszervezetek csak­nem kétezer tagja vonult fel Suharto irodái elé. Azt kiabál-, lók, hogy Sukarno „kommunis- la” és követelték, hogy végez­ik ki az elnököt. A székházat katonai egysé­gek vették körül. Egy küldött- -éget beengedtek, hogy,átadja a tüntetők Sukarno meneszté­sét követelő petícióját Halottak Adenben A viláqsierveiet történetében elészor Szocialista ország küldöttjét javasolják közgyűlési elnöknek Tüntetések a függetlenség mellett A kairói sajtó beszámol az adeni tüntetések folytatásáról és a véres rendőri megtorlás­ról. A megszállt Dél-Jemén fel­szabadító frontja felhívására a lakosság ismét tüntetett Aden függetlensége mellett. A forra­dalmárok bombákat dobtak a rendőrállomásokra. Felrobban­tották az adeni brit katonai tá­borokat ellátó vízvezetéket. A rendőrség több helyütt tüzet nyitott felvonulókra, akik a brit imperializmust jelképező koporsókat vittek a menetben. Mind a rendőrség mind a tün­tetők részéről sok a sebesült, és hír szerint halottak is vannak NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 23 nemzetből álló latin-ameri­kai tömbje pénteken ügy határozott, hogy hozzájárul Manescu román külügymi­niszter jelöléséhez a köz­gyűlés következő üléssza­kának elnökévé. Két héttel ezelőtt a nyu­gat-európai csoport is bele­egyezett Manescu támoga­tásába, akit eredetileg a szocialista országok javasol­tak erre a tisztségre. Egy sor afro-ázsiai delegáció is kedvezően fogadta Manes­cu jelölését. A döntés után — mint a UPI írja — csaknem bizo­nyos, hogy a közgyűlés szeptember 19-én összeülő 22. ülésszakán Manescu kül­ügyminisztert megválasztják a közgyűlés elnökévé. Ez lesz az első eset, hogy szoci­alista ország képviselője ke­rül a világszervezet plénu­mának elnöki székébe. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Johnson hadiköltségvetése — A chilei szenátus döntése — Az Union Miniere fegyveres akciót tervez — Bonn és Párizs párbeszéde — Sukarno és Malik — Uj hírek Peking hői Az esztendő harmadik heté­nek külpolitikai eseményei kö­zött kétségkívül az a leleplező­erejű „rendkívüli sajtóérte­kezlet” érdemli meg az össze­foglalásban az első helyet, amelyben Johnson elnök kö­zölte: újabb 9,4 milliárd dollár pótmegajánlást kér a követke­ző hat hónapra a vietnami há­ború céljaira és a júliusban kezdődő új pénzügyi évre 73 milliárd hadikiadást tervez. Mindezt akkor, amikor az amerikai diplomácia az Egye­sült Államok „békeszándékait” hangoztatja. Az Egyesült Álla­mok történetében eddig 1945- ben, a második világháború döntő évében volt a legmaga­sabb a hadikiadás: 79,9 milli­árd dollár. Egy amerikai hetilap, az U. S. News and World Report éppen most írta meg, hogy Vi­etnamban már több bombát dobtak le az amerikai repülők, mint a második világháború csendes-óceáni frontjain, és lényegesen több tüzérségi anyagot is használtak fel. A lap megírja, hogy a háború ... -Jete o.a 10 tnimó tonna ha­jianyagot szállítottak az Egye­sült Államok partjaitól 11000 mérföldnyire levő hadszíntérre és a hadüzenet nélküli agresz- szió most havi 600 000 tonna hadianyagot nyel el. Ez á hét is biznyította: az amerikaiak katonai lépései ku­darcra vannak ítélve. A par­tizánok újabb eredményes raj­taütéseket hajtottak végre; a VDK elleni légitámadásokról szólva pedig amerikai forrá­sok is azt állítják: nem tudják megtörni a hazáját védő nép elszántságát. Az amerikai politika önle­leplező hadiköltsiégyetései ter­vei mellett egy másik tényre figyelt fel a világ, amely az Egyesült Államok komoly presztízsveszteségeiről ad ké­pet. A chilei szenátus döntésé­re gondolunk, amellyel a latin- amerikai ország törvényhozói megakadályozták, hogy FYei elnök Washingtonba utazzon Ha most a képviselőház meg is változtathatja a szenátorok döntését, világossá lett, hogy Chilében oly erős az ország függetlenségi erőinek helyze­te, hogy ország-világ előtt vi­lágossá tehették: ellenzik Frei útját, mert „az ártana Chile nemzeti méltóságának.” Jól is­mert i_ ,. ug. ai. . nogy John­son azt tervezte: kérdőre vonja Cniie e.nőkét az országnak az Egyesült Államok politikájá­val több kérdésben .ellentétes álláspontja, és a haladó erős számára adott állítólagos „zöld út” miatt. Az imperializmus és a hol­nap erői közötti küzdelem újabb felvonásának lehetünk tanúi Kongó földjén is, ahol a kin&hasai kormány ellenőrzés alá vette az ország természeti kincseit bitorló Union Miniere minden ingó és ingatlan va- "”onát. A r. eszmény az, hogy Mobutu elnök felszólította a belga és más tőkések birtoká­ban levő részvénytársaságot: adjon nagyobb haszonrészese­dést. Brüsszel nemet mondott erre a kérésre és arra az ösz- , szegszerű követelésre is, amelyben Kongó a vállalat tar­tozásának megfizetését köve­telte. Igen jelentős lépés volt az ál'ami p”enőrzés bejelenté­se annak a Mobutu tábornoknak a részéről, aki az elmúlt évek­ben mindig a nemzeti függet­lenség és önállóság politikáját követte. A hét végén hírek ér­keztek arról, hogy a kinshasai kormány ellen az Union Mini­ere fegyveres akciót tervez, és régi emberét, a Kongóból már többször kiákolbólintott Csom- bét akarja megbízni a fegyve­res betörés vezetésével. „Egész Afrika mellétünk van és nem hagy el bennünket a belga pénzügyi banditák elleni har­cunkban” — mondotta a kins­hasai rádió. Ami az európai kérdéseket illeti, az előtérben még min­dig annak a látogatásnak vissz­hangja áll, amelyet Kiesinger bonni kancellár és Brandt kül­ügyminiszter tett Párizsban. A cél az Erhard-rezsim által lé­nyegében „hidegretett” fran­cia—nyugatnémet együttműkö­dés felmelegítése volt, és az hogy Bonn megtudja Párizs vé­leményét az NSZK és a szocia­lista országok közötti kapcso­latoknak a Rajna-partján mos­tanában annyit hangoztatott tervéről. Az eredmény — ezt Kiesinger kancellár első sajtó­értekezlete is megerősítette — viszonylag sovány: politikai kérdésekben nem születeti döntés, a kapcsolatok Bonn és Párizs között talán világosab­bak lettek, az úgynevezett „ke­leti politika” kérdésében pedig Bonn a nyilatkozatoknál tart Párizs viszont jónéhány pozi­tív lépéssel messzebb tart, mini a Kiesinger-kabinet legtávo­labbi tervei. S a nyugatnémet politika minden szépen hangzó nyilatkozatára válaszként hang- iák a harcizaj, amelyet a Bun- desehr páncélosai csapnak a téli hadgyakorlaton, a „Pár­ducugrás” nevű vállalkozás so­rán. Nem lenne teljes a kép a hél legfontosabb eseményeiről, hí — jónéhány fontos eseményt mellőzve is — nem beszélnénk a Kínában történő esemény- sorozat új jelenségeiről. A kí­nai városokban, elsősorban Pe- kingben egyre több olyan pla­kát és röplap jelenik meg amely számos párt és állami vezetőt „a pártban hatalmon levő kapitalista úton járó elem­nek” nevez. Egyes röplapok idézik Mao Ce-Tung állítólagos kijelentéseit, amelyek párt éí állami vezetők úgynevezett bű­neiről szólnak, a többi között Liu Sao-Csi és Teng Hsziao- Ping esetében a „bűncselek­mény” a következő: „néha nyíl­tan, néha hátam mögött bírált^ A Pekingből érkező hírek, kö­zöttük a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának egy közleménye már nem csak összetűzésekről adnak beszá­molót, hanem az is kiderül* hogy a termelő munkában is egyre több a zavar. A KKP köz­leménye például azt írja, hogy .4i gazdasági kérdéseket illei- tőén a múltban voltak bizonyos ésszerűtlen jelenségek”, s azl is megállapítja, hogy a Kínai Banknak nem szabad olyan összegeket kifizetnie, amelyek nem állnak összhangban az ál­lami törvényekkel — mindez a gazdasági életben felmerülő zavarokra is utal. Gárdos Miklós |j| «lakóit Az ártámogaíásos rendszer a szegedi járásban A Bundeswehr eddigi legnagyobb méretű hadgyakorlatában, amely a „Párducugrás" fedő­neve. viseli, amerikai, francia és belga egységek is reszt vetlek. A képen: balról jobbra: Jaq'.i: MASSU, az NSZK ban állomásozó francia csapatok főparancsnoka, Ulrnh de Mai- íiere, a Bundeswehr főfelügyclTj- út ’"drew P. „Európában á’lomátozó ameri­kai erők főparancsnoka a hadgyakorlaton (Telelők)— Mii Külföldi Képszolgálat) Számvetések idejét éljük, a tsz-ekben tagok tízezrei szá­molnak. terveznek megyénk­ben is. Készül vagy elkészült egy munkával terhes esztendő mérlege, a jövőre új és hatá­sosabb megoldásokat keresnek, gazdaságossági számításokat végeznek. Három járásiban pe­dig — a salgótarjáni, a szécsé- nyi és a rétsági járásban — az idén bevezetésre kerülő ártá­mogatásos állami támogatás készteti a tsz-vezetőket és ta­gokat az írószerszámok kopta­tására. * Az ártámogatás elvei világo­sak ugyan, de mint minden új és ismeretlen módszer, mégis sok tisztázatlan kérdést tar­togat. Milyen is lesz a gyakor­latban? Mit hoz a tsz-tagok konyhájára? m Erről a kérdésről Csongrád megyében, a szegedi járás ártá­mogatást élvező negyven szö­vetkezetében már lényegesen többet tudnak mondani. A szegedi járás területe csak­nem háromszázezer hold, tehát mintegy akkora, mint a mi há­rom kísérleti járásunké, vagy Nógrád megyében a termelő- szövetkezeteké. A járásban öt­venhárom tsz és tizenhét tszcs működik. Az adottságok általában rendkívül mostohák, sok a gyenge minőségű, homokos, he­lyenként futóhomokos terület és csak néhány tsz helyzetén könnyít az ott hagyományos fűszerpaprika termesztése, vagy a jól jövedelmező ősziba­rack meghonosítása. Tehát nagyrészt a természeti és köz- gazdasági tényezők következ­ménye, hogy a járásban negy­ven gyenge tsz-t tartanak nyil­ván. Éveken át az állami dotáció sem hozott megnyugtató válto­zásokat: a befektetés nem té­rült meg. Sok esetben előfor­dult az (s erre nálunk, Nógrád megyében is akadt példa!), hogy a tsz-ek a különféle fel­tételekkel kapott állami segít­séget nem az előírt célokra fordították Sőt a könnyen ka pott pénz, pláne h^ felhaszná­lását nem ellenőrizték kellő­képpen, hamar, nyomtalanul elfogyott. Azonkívül az állami támogatás korábbi módszerében sok volt a véletlenszerű, a szub­jektív elem. S még egyes tsz- tagok szerint sem öntudatot növelő és erkölcsös a gyakran ellenszolgáltatás nélkül felvett, elfogadott pénz. Valami olyan módszer hiány­zott, amely az ál.’ami támogatás odaítélését objektív alapokra fekteti és ösztönzi, szinte rá­kényszeríti a tsz-t arra, hogy jövedelmezőbb termelési szer­kezetet alakítson ki, fokozza a bevételeket növelő áruterme­lést, és fáradhatatlanul kutas­sa a gazdaságosabb megoldá­sokat. Érthető tehát, hogy a járás vezetői örömmel vállalkoztak az állami támogatás ártámoga­tásos rendszerének kísérleti be­vezetésére, amikor erre 1965 januárjában lehetőséget kap­tak. 2 Második esztendeje alkal­mazzák tehát az új rendszert

Next

/
Thumbnails
Contents