Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

lfltW íannőr t?t>. trs*s^?*nnj) NlCMO 3 i gondolkodás készsége A bányászok tanácstagja A körültekintés fokozását, szükséges­ségét az új gazdaságirányítási me­chanizmus még jobban előtérbe he­lyezi, bár eddig sem számított rossz pontnak, ha valaki munkahelyén erről az oldaláról mu­tatkozott be. Most meg éppenséggel nélkülöz­hetetlen velejárója, alapvető feltétele lesz gaz­dasági, politikai és kulturális életünk fejlő­désének. Nemrég, amikor az egyik építőipari vállalat megtudta, hogy a korábban számára engedé­lyezett 30 millió forint értékű irodaház építé­sének költségeit vissza kell fizetni, kijelentet­te: nem épít újat, inkább hatmillióból felújít­ja a régit. Van olyan üzem, ahol most azon fáradoznak, hogy a korábban nagy üggyel- bajjal megrendelt importgépeket valamilyen módon visszamondják. Gyakran vagyunk tanúi olyan eszmecserék­nek, ahol így kérdeznek: — Érdemes-e, mit hoz a gyárnak, a vállalatnak, előnyös-e a dolgozóknak, a népgazdaságnak? S ez jó dolog. Mert a ma feladatának jó meghatározása a biztonságosabb holnapot jelenti. A Salgótar­jáni Acélárugyárban az idén a huzalmű ter­vét 61 millió forinttal csökkentették a felsőbb szervek az elmúlt évhez viszonyítva. Az ily módon feleslegessé vált fizikai munkásokat, azonban nem küldték el. Kerestek nekik mun­kát más gvárrészlegükben. arra gondolva: le­het, hogy évközben megváltozik . a helyzet, váratlanul nagyobb megrendelés fut be, s ak­kor nem kell majd munkásokért szaladozni, átcsoportosítással meg tudják oldani az új fe­ladatot. Egyébként ez az előrelátás jellemzi a vezetést minden területen. Előnyös hatása ér­ződik a piaci igényekre való gyorsabb reagá­lásban. a megrendelőkkel való meghittebb kapcsolat kialakításában, mely a felek kíván­ságainak rugalmas kielégítését teszi lehető­vé. Hasonló jelenségekkel találkozunk az Öb­lösüveggyárban, a Síküveggyárban, a Bánya­gépgyárban és több helyiipari vállalatnál is. A gondolkodás készségéből fakadó mun­kastílus szélesebb körű meghonosításának zöld utat biztosít az idén a sok kötelező mutató el­törlése. A nagyobb önállóságból fakadó na­gyobb lehetőség ösztönzőleg hat a cselekvő­készségre, megtermékenyíti a gondolkodást, ezercd jó ötlet, elképzelés elindítójává válik. G ondolkodva cselekedni — halljuk egyre gyakrabban a kívánságot. Az igény nem mai keletű. Megvalósí­tásé. azonban az utasításon alapuló gazdaság- irányítási rendszer akadályozta. Megszabadul­va a korábbi kötöttségek egy részétől az Idén még jobban felnyílnak az zsilipek, amelyek eddig fékezték a munka tempóját, szűk me­derbe szorították az alkotó elmét. A tanácsi helyiiparban az idén nem írják elő a száz fo­rintra jutó értéktervet, megszüntették az át­lagbér meghatározását is. Szó van arról, hogy kísérletképpen egy vállalatnál csupán egyet­len mutatóként a nyereségrészesedést írják elő. Nem mindenki örül a nagy önállóságnak, mert ez megköveteli a gondolkodás készségé­nek fokozását. Szemben áll a „ráérünk”, „nem kell annyira sietni”, „elég nekünk azt is elvé­gezni, amiért fizetést kapunk”, szemlélettel és gyakorlattal. A felfogás egyre inkább talaj ta- lanná válik. Társadalmunk nem a halogatást, hanem a bátor cselekedetek szükségességét tűzte a zászlajára. Csak ily módon gyarapo­dik az egyén, lesz gazdagabb a haza, az alko­tó ember. Ezért vitatkozunk minden olyan ál­lásponttal, véleménnyel, amely a mechanikus gondolkodást próbálja felszínen tártani, kon­zerválni. A társadalmi fejlődés bonyolultsága, a fela­datok sokoldalúsága, a gondolkodás készségé­nek fokozását írja elő. Ez persze mást is je­lent. A többi között az eddigi gyakorlat alapos felülvizsgálatát! Ennek során nem kell azon­ban mindent elvetni, ami régi. A bevált jó módszereket továbbra is hasznosítsuk, iga­zítsuk az új követelményekhez. De lesz amit sürgősen el kell vetni. Például az utólagos magyarázkodást. Salgótarján központjában majdnem egy hé­tig rossz volt a vízellátás. Ilyesmi másutt is előfordul. Csakhogy ezt a problémát többfé­leképpen lehet megoldani. Vagy azonnal tájé­koztatják a lakosságot a kialakult helyzetről, közük a probléma megoldásának várható ide­jét, vagy pedig agyonhallgatják az egész ügyet, s majd egy hét múlva a különböző fó­rumokon különbözőképpen indokolnak, ma­gyarázkodnak. A Nógrádban például egymást okolta vízmű és az áramszolgáltató vállalat a hibáért Más helyen objektív okokra hivatkoz­tak. Arról azonban mélyen hallgattak, hogy hibáztak, hogy kétségek között hagyták a la­kosságot Ilyenkor szoktuk azt mondani: a mulasztás beismerése egy lépést jelent a prob­léma megszüntetésében. M ás eset is figyelmeztet arra, hogy a gondolkodás készségét erőteljesebb ütemben kell szorgalmazni. Például a táppénzes állomány növekedésénél jó lenne megvizsgálni: a csökkentése érdeke-e a válla­latnak, vagy sem. A gyakorlat szerint — nem. Ugyanis a betegállományban levő dolgozók bérének egy részét felhasználhatják jutalma­zásra. Gazdasági életünk új mederbe terelődik. Gyáraink, üzemeink, vállalataink vezetői na­gyobb pénzeszközökkel és döntési jogkörre) rendelkeznek. Ezért véget kell vetni annak, a ma még fellelhető gyakorlatnak, hogy előbb cselekszünk, aztán gondolkodunk. Ilyen felfogásban az idén sem lehet dolgoz­ni, még kevésbé 1968-ban, az új gazdaságirá­nyítási mechanizmus nyitányának esztendejé­ben. Helyes fellépni a gondolkodás készségé­nek lebecsülése ellen azért is. mert van még hely, ahol a szellemi restséget, tunyaságot egyesek igyekszenek a munka pozitív mércé­jeként elfogadtatni. Ez ellentétes azzal, amit el akarunk érni. Azt. hogy myíljanak fel az alkotó munkát gátló zsilipek, szárnyaljanak szabadon a nép javát szolgáló, az ország erejét gyarapító, gazdagító okos elképzelések és az azt követő tettek. Venesz Károly A szobában kellemes mele­get árasztva duruzsol a cserép- kályha. A házigazda vakbél­műtét után lábadozik. Az el­múlt napokban a barátok, is­merősök közül többen felke­resték. jobbulást kívántak és egy kicsit beszélgettek Most van idő erre is, nem úgy mint máskor. — Jött a műszakból, meg ment. Jóformán csak aludni járt haza, mindig volt elfog­laltsága — mondja a felesége. Ha meggyógyul, biztos to­vább folytatja — néz a férjé­re, azután mindketten elmo­solyodnak. — Jól van anyukám, tudod, hogy mindig van valami. Ond- rék Lászlót, négy évvel eze­lőtt választotta a hetes körzet megyei tanácstaggá. A perifé­ria: Baglyas, Forgách, Som­lyó, Salgó és Róna tartozik hozzá. Nagy terület, vagy nyolcezer választópolgár él rajta. Ha fogadónap van, vagv tanácstagi beszámoló, öt felé mehet, de ő még egyetlen egy­szer sem maradt el. A trösztnél újítási csoport- vezető. mea alapszervi párttit­kár. Munkásőr és az SZMT- nek is társadalmi munkása, néha a népi ellenőrzés is a se­gítségét kéri. Máskor nem a gép mellett áll. filmet vetít va­lamelyik bányánál. Sokoldalú a kapcsolata az emberekkel, akiknek ezerféle gondjuk, ba­juk van. A mások gondja, ba­ja pedig hamar kifárasztja az embert, nem egyszer Ideges­sé is teszi. Nála valami más hatást vált ki. A béketűrésből nem egykönnyen lehet kizök­kenteni, mintha kötélből len­nének idegei. Az elmúlt négy évről beszél­getünk. — Hányán keresték fel, mint tanácstagot? — Nagyon sokan... — Hol? — Itthon, fogadónapon, a munkahelyemen, kint az üze­meknél. Amikor ott járok. Az utcán is megállítanak az em­* ma már számos gyakorlati ta­pasztalattal rendelkeznek. Ér­dekes, izgalmas, előremutató ehát a nógrádi szövetkezetek számára egy tapasztalatcsere- látogatás a szegedi járásban. A módszer, amely Szegeden bevezetésre került, csaknem azonos azzal, amelyet az idén .már megyénk három járásá­ban is alkalmaznak. Alapvető tényező az új rendszerben, hogy a gyenge tsz-ek a végtermékek után kapják az ártámogatást, tehát csökkennek az odaítélés szubjektív elemei. Ártámogatást olyan növé­nyi és állati termékekre hatá­roztak meg, amelyeknek ter­melése hasznos, kifizetődő, ta­nácsos az adott viszonyok kö­zött. A szegedi Járásban pél­dául a kenyérgabona összes termése, valamint az értékesí­tésre kerülő hízott sertés, vá­gómarha, fűszerpaprika, bur­gonya, napraforgó, dohány és fajtaborsó értéke után kap árkiegészítést a szövetkezet. (Megyénk három járásában a kenyérgabona összes termése, valamint a burgonya, aprómag, hízómarha, növendékmarha, tej, gyapjú és vágójuh értéke­sítése után jár árkiegészítés!) Az áruértékesítés után meg­szabott állami támogatás tehát egyidejűleg a minőség javítá­sára, minél nagyobb árbevétel m°"szc”zésére ösztönöz, hiszen a tsz-ek a bevétel meghatáro­zott százalékát kapják meg tá­mogatásként. Az ártámogatás mértéke függ a talajminőrégtől, vagyis a szántóterü'et aranykorona ér­tékétől is. A támogatásban ré­szesülő üzemeket négy kate­góriába sorolják: az első ka­tegóriába a 0—5, a másodikba fiz 5,1—7, a harmadikba a 7,1— 9 és a negyedikbe 9,1—11 aranykorona talajértékű tsz-ek tartoznak. Az árkiegészítés ka­tegóriánként változik. Így pél­dául a növendékmarha értéke­sítése az 1. kategóriában 12. a harmadik kategóriában azon­ban már csak hat forint kilón­kénti árkiegészítéssel jár együtt. 3 A szegedi járásban az új rendszer számos előnyös vál­tozást hozott A tsz-ekiben jelentősen meg­növekedtek a hozamok, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Növeke­dett a burgonya termésátla­ga. Míg azelőtt az önellátást sem tudta biztosítani a járás, addig most egyetlen szövetke­zet több burgonyát adott el, mint egynémelyik esztendőben a járás valamennyi tsz-e. Ro­hamosan megnövekedett az ér­tékesítésre került hozott serté­sek és vágómarhák mennyisé­ge, csökkent az abrakíel hasz­nál ás és növekedett az átadá­si átlag'úly. A takarmánynö­vények hozanjiai is növekedtek s kialakulóban van az egészsé­ges összhang a takarmánybá­zis cs az állatállomány között A. forráskúti Haladás Tsz- ben például, amely 4,5 arany- koronás szán'óföldön gazdál­kodik. két esztendő alatt négy­millió forintnál nagyobb tar­talékot képeztek. Csaknem há­rommillió forinttal növekedett a bevétel a balástyai Móra Fe­renc Tsz-ben is: a két kísérleti év alatt spk gépet, mütráeyát, vegyszert vásároltak. Lényege­sen javult tehát a gazdálkodás színvonala. A nagy tartalékolást az is lehetővé, mondhatnánk köte­lezővé teszi, hogy az új rend­szer előírása szerint éves vi­szonylatban az előző évihez képest 30 százaléknál jobban a személyes jövedelem és a mun­kabér nem növekedhet. A har­minc százalékot meghaladó összeget biztonsági tartalékba kell helyezni. (Hasonló rendel­kezés lép életbe megyénkben is az első három kategóriában, a negyedik kategóriában vi­szont 20 százalék lesz a jöve­delemnövekedés engedélyezett mértéke!) Érdekes megfigyelés, hogy míg az állami támogatás mér­tékében alig történt változás az érintett tsz-ekben, addig egyidejűleg az árutermelés szembetűnően növekedett. Azonkívül a kifizetett, kiosztott jövedelmek mögött mindig ott volt a megfelelő termelés is, tehát érdemtelenül nem juthat­tak a tagok jövedelemhez. B Természetesen — mint min­ien kísérletnek — az állami támogatás új rendszerének is megmutatkoztak az árnyoldalai is. Nyilvánosságra került: hpl kell nagyobb körültekintést, némi módosítást, vagy szigo­rítást alkalmazni. Fontos tanulság, hogy ez a rendszer sem old meg önmagá­ban minden kérdést. így pél­dául azokban a tsz-ekben. ahol a szövetkezét szakvezetése nem megfelelő, az eredmények is el­maradnak Továbbra is igen nagy a különböző jövedelem- elosztási és munkadíiazási for­mák megválasztásának a Je­lentősége. Az ártámogatás lehetőségei ad ugyan a háztáji férőhelyek kihasználására és a háztájiból felvásárolt termények, jószá­gok szövetkezeti értékesítésére, egyidejűleg azonban némi te­ret nyit a spekulációnak is. Előfordult a szegedi járásban, hogy egy-egy tsz-tag több bur­gonyát adott át a tsz-nek, a fe­lár reményében, mint ameny- nyit harmados részként haza­vitt. Sőt egy kupac szellemű tsz-tag sertéseket vásárolt fel és értékesített felárral az ár­támogatást élvező tsz-nek. A járási tanács vezetői meg is tették a szükséges intézkedé­seket: a részestermények átvé telét módosítják és ellenőrzik, á háztájiban nevelt szerződéses jószágokat jóelőre a szövetkezet nevére írják. Mindent egybevetve: a tsz-ta- gok, a szövetkezeti vezetők és a járási irányító szervek egy­formán eredményesnek, jónak tartják az ártámogatásos mód­szert. Szerintük az állami tá­mogatás ilyen módja mielőbb előnyös, gazdaságos, jövedel­mező vetési szerkezet kialakí­tásához seeíti hozzá a gyenge szövetkezeteket. Lakos György berek panaszaikkal és ötlete­ikkel is. — Milyenek ezek? — A házhelyvásárlástól a közvilágításig, a birtokháborí­tástól, összeférhetetlenségig, a járda és útjavításig minden megtalálható. Jogosak és jog­talanok. Az emberek türelmet­lenek, es sokan túlzott igénye­ket is támasztanak. Az egyik­hez csak jó szó kell, s elinté­ződik, a másikhoz hosszú ma­gyarázat, mire megértik. A ta­nácsi lehetőségek végesek, nem lehet minden igényt egy­szerre kielégíteni. Sok minden történt a kör­zetben. Itt Baglyasalján, vagy 15 éves probléma volt a rossz út. Már épül. A patait rendezése, lefedése és betonozása folyik, a járda is készül. Csaknem ti­zenötmilliós munka és nem lesz meg egyszerre. A villa­moshálózatot már átépítették. Ellőtte panaszkodtak a tévések, de most már nem. A közvilá­gítás fejlődött, jobb lett a köz­lekedés, sűrűbb az autóbusz- járat. Somlyón a vízvezeték és a szennyvízcsatorna készül és az utat is javítják... Forgách-telep korábban töb­bet kapott, de azért most is létesült egy és más. Saigon új üzletház, kisvendéglő épült, korszerűsödött a strand, utak is épültek a szennyvízelveze­tés is megoldódott. Salgó je­lentős idegenforgalmi hely. Eresztvénybe a somosi és sal- gói út építésével gyorsabban lehet majd eljutni. Zagyvarónán új üzlet épült, a közvilágítás fejlődött, új híd készült, javult a közlekedés. Sikerült megold 1st találni a hlázhelyproblémákra is — mondja. — Sajnos sok ember van, aki ezeket nem veszi észre — szólal meg egy idő után. — Valakinek viccesen meg is mondtam: — Maga a villanyt azért nem látja, mert fönt van, a szennyvízelvezetést meg azért nem, mert lent megy. Mit tehetett, elnevette magát és igazat adott. Mert van ám, olyan javaslat is, hogy a ta­nács minden autóbuszmegál­lóhoz építtesen melegedőt. De kérdezem, miből? Egyéb­ként Budapesten, ahol tény­leg nagy a forgalom még ott sincs, hót akkor itt minek. Két nyilvános utcai telefont is kértek. Kellene, de új köz­pontra és külön, vezetékre lenne szükség. Ezt olcsóbban is meg lehet oldani. A nép­boltnál és a művelődési ház­nál van telefon. Ikervezeték lesz majd az orvosnál, ha pe­dig éjszaka mentő kell úgy is onnan hívják. Nem is a nagy dolgok, ha­nem apró, szinte semminek látszok bosszantják az embe­reket és engem is. Melyik ide­gen hinné el, hogy egy akkora település mint Baglyasalja eddig férfifodrász nélkül volt. Talán most mór megol­dódik. Vagy azt, hogy nincs cipész. A városba kell menni, ha valaki egy cipősarkat akar fölveretni. Ez közös gond, és ha a szövetkezetek nem len­nének merevek, már rég meg­oldottuk volna. Gondolják minek, úgy is bemennek aa emberek a városba. De kép­zelje azt az idős nyugdíjast, akinek ezért kell utazgatnia. Ezek valós problémák. Volt olyan, aki azért jött hozzám., hogy a tanács építtessen a portójára hidat A perifériákon lakó embe­rek örülnek a városközpont fejlődésének, de azért mindig hozzáteszik: többet kellene törődni a külterületekkel is. Nem mondom, van megolda- nivaló és lesz is mindig. Sai­gon a világítást kellene javí­tani. Somlyón csak hetenként kétszer van autóbusz a regge­li és az' esti iskola járatokon kívül. Meg kellene és lehetne is oldani esetleg úgy, hogy nap­közben egyik-másik forgáchi járat vonalát meghosszabbíta­nák. Az ottlakó mintegy 140 családnak a heti egyszeri or­vosi rendelés is kevés. Vannak olyan gondok is, amelyek egyes családokat érintenek Salgón. Panaszolták, hogy a szemétdíjat azoktól is szedikj akik nem veszik Igénybe ezt a szolgáltatást. Rónán, yiszont az is kénytelen vízdíjat fizet­ni, aki a közkutat talán egy­szer sem vette igénybe. Ezek még vizsgálatra szorulnak, de megoldást lehet rájuk találni. A perifériáról beszéltem, de higgye él, jó érzés tapasztalni az arra irányuló törekvése, hogy mind jobban eltűnjék a különbség a városközpont es a peremkerületek között. B. .1 Tízesztendős matematikus Már első elemista korában kitűnt társai közül különle­ges matematikai készségével a most tízesztendős penészlaki születésű Rácz Imre. A Fővárosi Tanács Oktatási Osztályá­nak javaslatára a kisfiú Budapestre került. Heti egy alkalom­mal „szakmai” továbbképzésen vesz részt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Matematikai Tanszékén. Felvételünk a Tán­csics Mihály nevetőotthon tanulószobájában készült, aho Görbééi János nevelőtanár fog mozik Ka.cz Imrével. (MTI foto —- Kovács Gyula fel vétele)

Next

/
Thumbnails
Contents