Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

VILÁG PHOT,FTARTAT. EGYESÜLJETEK! NOORAD AZ MSZMP NOGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁ IIIIIJJJU—I ——— 1 1 ■■■■III ii' »II ————— ......... é&mmmmmmmmmmm X XIII. ÉVF. 19. SZÁM. ÁRA: 80 FILLÉR 1967 JANUÁR 22. VASÁRNAP Tanácsok és demokratizmus Működik a processográf A Salgótarjáni Acélárugyárban működik ez az okos, gépeket ellenőrző szerkezet. Segítségé» vei a berendezések üzemállapotát figyelemmel tudják kísérni, s ahol meghibásodás adódik, a gép rögtön jelzi. Az elmés szerkezet, kilenc gépsor és öt kemence működését ellenőrzi. A pro* cessográfhoz tartozik az üzemben felszerelt öt tv-kanítera, melyekből három egy francia be­rendezés segítségével mozgatható, kettő pedig rögzített. Képünkön: Gyurcsik Gyula üzemi diszpécser a szemre is tetszetős, magyar gyártmányú géppel dolgozik (Foto: Koppány Györgyi Több mint kilencmillió forint meqtokarítós Javult az újítások elbírálása 4 Mit vár a társadalom, mit vár a lakosság a helyi tanácsoktól? Elsősorban egyszerű, bürokrá­cia-mentes közigazgatást. Azt, hogy a tanács fontoskodás és bonyodalmas eljárás nélkül in­tézze az állampolgárok ügyes­bajos dolgait. Az emberek sze­retnék, ha minél több ügyüket helyben intézhetnék a tanács­nál, és csak az olyan hivatalos dolgaikkal kellene feljebb fo­lyamodnak a járási s a megyei tanácshoz, vagy az országos szervekhez, amelyek valóban nem helyi jelentőségűek. Más szóval, ha minél kevesebb ja­vaslat és jószándék torpanna meg ennek a kifejezésnek záto­nyán: a helyi tanácsnak meg van kötve a keze. A dolgozó embereknek ez a véleménye és kívánsága hangot kapott az MSZMP IX. kong­resszusán. A párt is azon az ál­lásponton van, hogy a helyi ta­nácsok kapjanak nagyobb ön­állóságot és tágasabb hatáskört. Ez politikai kérdés is. Az a tö­rekvés, hogy egész társadalmi életünkben továbbfejlesszük a szocialista demokratizmust. Már pedig —amint a kongresz- szus is megállapította — a ta­nácsi munka hatékonyságának további erősítése, a bürokrati­kus hibák és a tehetetlenség megszüntetése, a tanácsi rend­szer demokratizmusának fej­lesztése megkívánja a közigaz­gatás egyszerűsítését Ennek megfelelően szükséges, hogy a tanácsok számára mind na­gyobb, felelősebb és önállóbb hatáskört állapítsunk meg. A kongresszus mindjárt azt is hozzátette: a bürokratizmust és a többi visszásságot csak ak­kor számolhatjuk fel, ha a gaz­dasági eszközök feletti döntés joga is ott lesz, ahol a politikai felelősség. Mit jelent ez? Köz­tudott hogy a helyi tanácsok sokkal többet tehetnének a la­kosság javaslatainak megvaló­sításáért, ha ennek anyagi fe­dezete is a kezükben volna. A helyi tanácsok nagyobb önálló­sága és tágasabb hatásköre csak' azzal együtt valósulhat meg, ha több anyagi eszközzel, önállóan gazdálkodhatnak. E kérdés megoldásának előkészí­tése szervesen tartozik az új gazdaságirányítási rendszer ki­dolgozásába. Ezen most szakér­tő bizottságok dolgoznak. Az alapelv világos: biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetősé­gét, hogy a 'saját hatáskörük­ben dönthessenek a helység kommunális fejlesztésének, va­lamint a kulturális és a szociál­politikai igények kielégítésének kérdéseiben. Magyarán: ezek a helyi döntések ne függjenek többé felsőbb jóváhagyástól! önálló hatáskör és költségve­tés — a kettő szorosan össze­függ. A helyi tanácsnak több bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy valóban önállóan dönt­hessen. Az új gazdaságirányítá­si rendszer több új bevételi for­rást nyit majd meg a helyi ta­nácsok számára. Szó van pél­dául az úgynevezett kommuná­lis adó bevezetéséről. Ezt a ta­nács kerületén működő vállala­tok ’izetik, hogy ezzel is fede­zetet teremtsenek a kommuná­lis fejlesztéshez. Bővíteni szarv dékoznak a helyi tanácsok gaz­dasági hatáskörét a város- és településfejlesztésben. Terve­zik, hogy a tanácsok több ter­melő üzemet működtessenek, elsősorban a javító és szolgál­tató ipar területén. Ezeknek jövedelme is hozzájárulna a ta­nács pénzügyi eszközeinek bő­vítéséhez. A helyi tanácsok irá­nyítása alatt működő építőipa­ri tevékenységet is bővíteni akarják. Tudvalévő, hogy gyak­ran egyszerű építkezéssel járó szükségletek azért maradnak kielégítetlenül, mert felülről nem tudnak építőipari kapaci­tást biztosítani. Ezek csak kira­gadott példák, és lehetőségek annak érzékeltetésére, hogyan, s milyen úton törekszenek a helyi tanácsok döntési joga mellé a szükséges anyagi esz­közöket is kézbe adni. Külön is fontos kiemelni azt a törekvést, hogy elsősorban a lakossággal szoros kapcsolat­ban álló városi és községi taná­csok pénzügyi eszközeit akar­ják bővíteni. Az idők folyamán a minisztériumok és más orszá­gos szervek sok esetben leadtak hatáskörükből a tanácsok ré­szére, a megyei, jobb esetben a járási tanácsnál azonban mégis elakadt e hatáskörök egy része, nem került a, helyi tanácsok­hoz. Amikor a helyi tanácsok na­gyobb önállóságának és hatás­körének lehetőségéről beszé­lünk, azt is számításba kell venni, hogy a tanácsok nagyot fejlődtek az elmúlt egy-másfél évtized során. Az igazgatásban dolgozók túlnyomó része ma már iskolázott, és a gyakorlati munkában is nagyfokú érett­ségre tett szert. Megnőtt látó­körük és felelősségérzetük. Megtanulták, hogy a helyi ér­dekekét mindig az országos összefüggésekben is vizsgálják, és amikor szűkebb pátriájuk javáért küzdenek, ne kerülje­nek szembe az országos, össz­társadalmi érdekekkel. Ez az érettség és ez a fejlődés is meg­indokolja a helyi tanácsok ha­táskörének bővítését A kitágí­tott tanácsi hatáskör pedig utat nyit a szocialista demok­ratizmus teljesebb érvényesü­lésének. A párt IX. kongresszusa azt az útmutatást adta, hogy a párt- és a kormányzati szervek munkájából küszöböljük ki a felesleges párhuzamosságokat. Ma még van úgy, hogy ugyan­azt a kérdést több párt- és ta­nácsi fórumon is megvitatják. Ez lassítja az ügyintézést, meg­nehezíti a döntéseket, és elmos­sa a felelősséget. Jóllehet a ta­nácsokban is erősítik a pártirá­nyítást, ez azonban korántsem azt jelenti, hogy a pártszervek és szervezetek a tanácsok he­lyett, vagy velük párhuzamo­san foglalkozzanak az igazga­tás gyakorlati kérdéseivel. A tanácsok hatáskörének és fokozott önállóságának kérdé­sében kidolgozás alatt álló in­tézkedések összhangban . van­nak a lakosság kívánságaival, és a tanácsok jobb munkáját segítik elő. A gazdasági mecha­nizmus reformjával együtt megvalósítandó intézkedések nagy lendületet adnak majd a helyi tanácsok fejlődésének is. Békési József Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést ja­nuár 26-án, csütörtökön dél­előtt 11 órára összehívta. Átalakul a balassagyarmati főutca Sokan kérdezik mostanában, milyen lesz és mikor alakítják ki végleges formájában Balas­sagyarmat főutcáját, a Rákóc­zi utat? A városi tanács jelen­tős ráfordítással, korszerű ter­vek alapján már megkezdte ezt a munkát. Első volt a közvilágí­tás korszerűsítése, melyet 2,4 millió forintos költséggel befe­jeztek és már átadták rendel­tetésének az ostomyeles kan­delábereket a higanygőz arma­túrákkal. Második ütem: a víz- és a szennyvízcsatorna hálózat ki­építése. A vízvezeték a járda alatt, míg a szennyvízcsatorna az úttest tengelyében halad. Il­letve néhol nem követi majd a Rákóczi út vonalát. Ugyanis a szennyvizet a lehetőség szerint gravitációs úton szeretnék el­juttatni a biológiai tisztítómű­höz. Végül a harmadik ütemben — a jelenlegi tárgyalások alap­ján, a megyei tanács á KPM il­letékes szerveinek elképzelései szerint — még a harmadik öt­éves tervidőszakban megépítik a 22-es számú, nemzetközi út balassagyarmati átkelő szaka­szát. Az új főutca négy mozgó­sávos lesz és ahol erre lehető­ség nyílik, kétoldalt kialakít­ják az úgynevezett „leálló-sá- vot” is, a gépkocsik parkírozá­sára. A balassagyarmati városi ta­nács az utóbbi időben már gon­dolt a főutca átépítésére és ezért kialakították a terelővo­nalakat, melyek segítségével az átépítés idejére lezárhatják a Rákóczi utat és biztosíthatják a zavartalan közlekedést a vá­roson át A Nógrád megyei Építőipari vállalat tavaly versenyt hirde­tett a szocialista és munka­brigádok között. A legjobb tel­jesítményt nyújtó közösségek jutalmazására nagy összegű dí- jc kát tűzött ki. A napokban, a verseny eredményeinek érté­kelésére kijelölt bizottság ala­pos elemzés és vita után úgy döntött, hogy a kongresszusi munkaversenyben elért legki­emelkedőbb teljesítményéért az első díjat, ötezer forintot Vere­beiéi Pál szocialista kőműves­brigádjának ítéli. Szombaton délelőtt a Nógrá­di Szénbányászati Tröszt mű­szaki könyvtárában ültek ösz- sze az újítómozgalom élharco­sai, a legjobban dolgozó ügyin­tézők, elbírálók és kiváló újí­tók. Értékelték az elmúlt évi eredményeket. Ondrék László újítási cso­portvezető beszámolójában megemlítette: hosszú idő óta az 1966-os év volt a legeredmé­nyesebb. Több mint ezer újí­tást nyújtottak be és az ezek­ből származó népgazdasági eredmény kilencmillió 302 ezer forint. Elmondotta, hogy bár az egyes javaslatokkal szem­ben támasztott követelmény egyre nagyobb, a tröszt létszá­ma viszont fokozatosan csök­ken, mégis, az újítómozgalom állandóan fejlődik. Eztstöbb in­tézkedés segítette elő. Minde­nütt tapasztalható a tárgyila­Második díjat — egyenként háromezer forintot — három brigád nyert: Beszkid Bertalan villanyszerelő, Zay József kő­műves és Deák István ácsbri­gádja. A bizottság döntött az öt harmadik díj odaítéléséről is. A nyertesek: Safranka István víz és fűtés szerelő, Zsidai Ist­ván lakatos, Berta Gyula tető­fedő. Kormos Pál kőműves és Bagi Pál kőművesbrigádja Mind az öt brigád két-kétezer forint jutalomra jogosult. gosság az újítások elbírálásá­nál, bátrabban alkalmazzák a nagyobb díjazási kulcsokat és az eszmeileg díjazott újításo­kért is nagyobb összegeket fi­zetnek ki mint korábban. Lé­nyegesen csökkent az újítások átfutási ideje, csupán a munka- igényes javaslatok intézése ha­ladja meg a törvényes 35 na­pot. A félévenként tartott újí­tási versenyek, azok értékelé­se, az időközben kifizetett jü- talmak ösztönzik az újítókat az alkotásra. Az elmúlt évben a tröszt te­rületén három alkalommal szerveztek újító hónapot, ami­kor a legkiválóbb újításokat jutalmazták. Minden esetben az átlagosnál több javaslat szü­letett. Az elmúlt évben a tröszt gaz­dasági vezetése mellett a KISZ és szakszervezeti bizottságok A bizottság ezenkívül elis­merést nyilvánított több bri­gádnak, amelyek a kongress - si munkaversenyben átlag n felüli teljesítményt nyújtottak és különösen nagy részük van abban, hogy a vállalat teljesí­tette, sőt túlteljesítette múlt évi termelési tervét. A verseny győztes brigádjai /.ámára kitűzött, összesen hu­szonnégyezer forint értékű dí­jakat február elején, a szocia­lista és munkabrigádok érte­kezletén adják át is több segítséget adtak az újí­tóknak. Külön tanfolyamot szerveztek az ügyintézők és a szakszervezeti aktívák részére, amelyen nemcsak a törvénye­ket tárgyalták, hanem egy-egy komplikáltabb javaslatról is konzultáltak. Lényegesen javult az elmúlt évben az újítások megvalósu­lásának lehetősége. A Nagybá- tonyi Szolgáltató Vállalatnál működő, újításokat kivitelező brigád viszonylag gyorsan megvalósítja a javaslatokat. Ezenkívül, bár kisebb arány­ban, de a bányaüzemi műhe­lyekre is számítottak. Javult az újító mozgalom népszerűsí­tése is. Igen lényeges, hogy a tröszt és a társadalmi szervek vezetői minden anyagi és er­kölcsi segítséget biztosítottak az újítók számára. Az idei feladatterv időben • elkészült szinte az év első munkanapján már valamennyi f illetékes helyen ott volt. Több ' elképzelés van, amit ‘az idén meg akarnak valósítani. A fizikai dolgozók ötleteinek kidolgozása érdekében ma már valamennyi aknaüzemnél mű­ködnek műszaki patronálok. Igen nagy segítség ez, hiszen az elképzeléseket nagyon sok­szor szakrajzokkal kell kiegé­szíteni. A tanácskozás végén megju­talmazták a legjobb ered­ményt elért újítókat, egysze­mélyi elbírálókat és az újítási ügyintézőket. Erre a célra 35 ezer forintot biztosított a Nóg rádi Szénbányászati Trös; vezetősége. s Győztes építőbrigádok

Next

/
Thumbnails
Contents