Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

19*5? farKiár 18 színia NÖG R A D 3 A lakodig jobb ellátásáért (// szolgáltató részlegek a salgótarjáni járásban Az alapfokú pártoktatás néhány tapasztalata Salgótarjánban A salgótarjáni járásban kü­lönösen az elmúlt év hozott je­lentős változást a lakosság el­látásában. Igyekeztek olyan gondokon enyhíteni, amelyek elsősorban a szolgáltató tevé­kenységnél jelentkeztek. Az in­tézkedések alapján Nagybá- tonyban létrehoztak egy autó­javító szervizt, ugyanitt bővült a rádiót televíziót és a háztartá­si kisgépeket javító részleg. Szilaspogonyban, Mizserfán és Karancskesziben férfi és női fodrászatot szerveztek. Kistere- nyén a ktsz képkeretező rész­leget alakított. A tanács négy képesítéshez kötött ipari jogo­sítványt — ács, kőműves, álta­lános műszerész — és tizenki­lenc működési engedélyt — szobafestő, villanyszerelő, épí­tő-javító, női szabó, cipész, asz­Szorgalmas emberek dolgoz­nak a kis faluban. Közös igye­kezetüket már említésre mél­tó siker is koronázta. A tsz rossz közgazdasági adottsá­gok között gazdálkodik, ezért kimagasló eredményekről még nem lehet beszélni. A terme­lési és árutermelési számok mégis önmagukért beszélnek. Elég ezek közül csak néhány legfontosabbat megemlíteni. Búzából a tervezett 8,5 mázsa átlag helyett 12,6 mázsát, rozs­ból 7 helyett 11,7 mázsát értek el. Hasonlókra Szécsényfelfalu- ban, a korábbi évek feljegyzé­seiben, kevés utalást lehet ta­lálni. A sikerben a kedvező Időjárási tényezőknél is na­gyobb szerep jutott a jól előké­szített magágynak, az opti- ítiális időben végzett munkák­nak és a jól szervezett betaka­rításnak. Lassan hagyomá­nyossá lesz, hogy a kis gazda­ság a járás tsz-ei között folyó versenyben mindig az első há­rom között végez az aratással és betakarítással. A falu né­pének szorgalma és a vezetés körültekintő szervező munká­ja testesül meg ezekben az eredményekben. A jó termés kedvező hatással volt az ál­lam iránti kötelezettségek tel­jesítésére is. A tsz 957 mázsa kenyérgabonával járult hozzá az ország kenyerének biztosí­tásához. Ez a tervezettnek több mim másfélszerese. Jelentős lépést tettek előre a közös állataiiomány abrakta­talos, lakatos stb. — is kiadott. A kisipari termelőszövetkezet Bámán, Karancsalján és Ka- rancsberényben fodrász és ci­pész részleget létesített. Az elmúlt évben hozott taná­csi intézkedések ellenére Kis- bárkány, Nagybárkány. Luc­iáivá és Sóshartyán az ellátat­lan községek sorába tartoznak még. A szolgáltató részlegek bein­dítása több esetben a szakem­beren múlik. A tanács intézke­désére gondoskodás történik a szakember-utánpótlásról. A ktsz-nél különböző iparágak­ban nyolc ipari tanulót szer­ződtettek. A termelőszövetke­zeteknél tíz, a magánkisipar­ban pedig huszonegy ipari ta­nuló sajátítja el a különböző szakmákat tűsből 160-at, a tervezettnek közel háromszorosát értékesí­tették. Vágómarhából 57-et ad­tak az állatforgalmi vállalat­nak. Az értékesített hízómar­hókból 37 exportra került. Az exportálás szép jövedelmet ho­zott. A külföldre eladott szar­vasmarhákért átlagosan 12 590 forintot kaptak. Az egy tehén­re jutó tejtermelés felette lesz a 2000 liternek és a tervezett körül alakul. A tsz tehénállo­mánya a tavalyinál magasabb hozam elérésére ad lehetősé­get. A juhtenyésztés is beletar­tozik a tsz termelési szerkeze­tébe. Bárányból például 125- öt értékesítettek. Az egy munkaegységre jutó tervezett részesedés a terv sze­rint 21,34 forint. Nem valami magas, de jelentősen kiegészí­ti a prémium, ami egy munka­egységre számítva meghaladja a 15 forintot. Az eredmények értékét két fontos tényező nö­veli. Az egyik: a kiosztható munkaegység értékét kétszáze­zer forint állami dotációval ér­ték el, ami az előző évben ka­pottnak még az egyharmadát sem teszi ki. A másik sem ke­vésbé jelentős: az 582 hold szántóterületen gazdálkodó kis tsz nyolcszázezer forint beru­házási hiteltörlesztést is kigaz­dálkodott. L.L. Szúpatak az első A közeli napokban megkez­dődik a zárszámadás a salgó­tarjáni járás közös gazdasá gaiban is. Elsőként, január 25-én, Szúpatakon jönnek ösz- sze a tagok zárszámadó köz­gyűlésre. A termelőszövetke­zet vezetősége eredményes esztendőről adhat számot. A jól szervezett munka, a tagok igyekezete meghozta a várt eredményt. A tervezett mun­kaegységnek és a prémium­nak nem igen lesz híja. A szu- pataki gazdaságban tavlly is jól zárták a gazdasági évet. A munkaegység értéke most is meghaladja a negyven forin­tot, s a prémium még mintegy tíz forintot jelent ezen felül A zárszámadási készülődés mellett a szövetkezet vezetői, tagjai nem feledkeznek meg az idei évről sem. A közgyű­lés úgy döntött, az idén térje­nek át a készpénzes munkadí­jazásra. A termelőszövetke­zet vezetősége, eleget téve a tagság megbízásának, kidol­gozta a jövedelemelosztás alapját képező munkanormá­kat. Ennek során figyelembe vették, a termelőszövetkezet adottságait, s azt hogy a ter­veket milyen korú emberek­kel kell megvalósítaniok. A szupataki termelőszövet­kezetet a karancskeszi és a homokterenyei gazdaságok követik a sorban. Ezután Mát- raverebélyben, Mátramind- szenten, majd Nagybátonyban tartják meg a zárszámadó közgyűléseket. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályán nyert értesülések szerint feb­ruár 18-ig valamennyi terme­lőszövetkezetben megtartják az elmúlt év gazdálkodását értékelő közgyűléseket. A zár­számadásokkal párhuzamosan készülnek a szövetkezetekben az új gazdasági év tervei is. Több gazdaságban terveznek változást a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkeze­tében. valamint a jövedelem­elosztásban. Turné előtt Február második felében újabb külföldi turnéra indul a Magyar Állami' Népi Együttes. A körút állomásai: Dánia, Nor­végia, Svédország, és Finnor­szág. Előreláthatólag 18 előa­dást tartanak. Műsorukban az együttesnek lassan már világ­szerte ismert, és elismert folk- lór-esztrád összállítása, az Ecse- ri Lakodalmas szerepel. A skandináv turné folytatá­saként, március 22-től a Szov­jetunióban vendégszerepeinek. A párt politikájának megis­mertetése és magyarázása, a gazdasági és ideológiai kérdé­sek és összefüggéseik feltárása a szervezett pártoktatásban résztvevő párttagok és párton- kívüli dolgozók tömegei között, elengedhetetlen része az alap­fokú pártoktatásnak, a tömeg­propagandának. Az 1966—67-es pártoktatási évben különösen nagy feladatokat kell megolda­nunk. A nemzetközi helyzet kérdései, népgazdaságunk har­madik ötéves terve, a gazdasá­gi mechanizmus reformja, pár­tunk IX. kongresszusának anyaga mind olyan fontos té­mák, amelyekkel foglalkoz­nunk kell. Felvethető a kérdés: lehet-e és helyes-e leszűrni a tapasz­talatokat az oktatási év köze­pén? Hiszen ha néhány téma feldolgozása meg is történt, a legfontosabb, a kongresszusi anyag tanulmányozása még hátra van, és újólag felmerül­nek a már tárgyalt témák is. A felmérésre, véleményem sze­rint, éppen a kongresszusi anyag eredményesebb tárgya­lása érdekében van szükség. Mit mutatnak az eddigi tapasz­talatok? A nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseinek megtárgyalása jól sikerült, A hallgatók felszó­lalásai a kialakult viták dolgo­zóinknak egységes állásfoglalá­sáról tanúskodnak. Pártunk politikáját, a nemzetközi hely­zetre vonatkozó értékelést megértették, magukévá tették. A témán belül továbbra is a vietnami háború, a Kínai Kommunista Párt és különösen a „vörös gárdisták” tevékeny­sége, az NSZK-ban kialakult politikai válság, a magas szin­tű szovjet—osztrák és szovjet— francia tárgyalások, valamint hazánk aktív, kezdeményező külpolitikája, növekvő nemzet­közi tekintélyünk álltak a vi­ták, az érdeklődés előterében. A harmadik ötéves terv tár­gyalása, ismertetése, alapjában véve szintén sikeres volt, bár itt — a téma sajátosságai miatt — problémák is adódtak. Ter­vünk fő célkitűzéseit a hallga­tók megismerték, ezekkel egyetértenek. A tervet reális­nak, megvalósíthatónak tartják. Propagandistáink munkáját jól segítették a tablók, plakátok és más szemléltető anyagok; sok szemináriumi csoportunknál használtak fel kiegészítésként különböző újságcikkeket. Egyes csoportjaink megtekin­tették a megyénk fejlődését bemutató dokumentációs kiál­lítást, vagy megfelelő filmek vetítésével tették szemlélete­sebbé, színesebbé, érdekesebbé a foglalkozásokat. A dolgozók jónéhány helyen vetettek fel saját üzemük fejlődésével, ter­veivel kapcsolatos kérdéseket. Ezeknek egy részére propagan­distáink nem tudtak konkrét választ adni, hiszen a tervnek csak egy-egy részét, a tárgyév termelési feladatait ismerik. Ez arra figyelmeztet, hogy javíta­nunk kell a propagandisták tá­jékoztatását A gazdasági mechanizmus reformjával foglalkozó témák tárgyalását még csak egyes ok­tatási formák csoportjai fejez­ték be. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kérdés — nem túlzás ezt mondani — a város minden dolgozóját na­gyon érdekli Ennek ellenére nehezen áll össze egységes kép a sajtóban közölt, részkérdé­sekre vonatkozó ismeretanya­gokból. A pártoktatás keretében tartott foglalkozások különösen két kérdés tisztázásában jelen­tenek előrelépést: mi a gazdasá­gi mechanizmus, és miért kell azt megreformálnunk? Mi a lényege, melyek a főbb elvei a reformnak? Ezek megvilágítá­sa — bár sem tökéletesnek, sem befejezettnek nem tartjuk — segített jónéháriy helytelen né­zet tisztázásában. A felmerült kérdésekre a vi­ta során a propagandisták túl­nyomó többsége kielégítő vá­laszokat adott Mégis szüksé­ges több, alapvető kérdés ismé­telt világos és közérthető ma­gyarázatára más alkalmakkor és más fórumokon is visszatér­ni. Nagyobb gondot okozott a pártoktatásban a még ki nem dolgozott, részkérdésekre vo­natkozó felvetések megválaszo­lása. A pártoktatás keretében ugyan nem tudtuk elérni a re­form alapos, sokoldalú megér­tését (ez nem is egyedül a párt­oktatás feladata!), de sikerült azt alapvetően elősegíteni: részben pozitív ismeretek köz­lésével, részben a helytelen né­zetek elleni eredményes harc­cal. A pártoktatási év eddigi tapasztalatai, az eredmények mellett, egy jelentős fogyaté­kosságra is felhívják pártszer­vezeteink figyelmét: az alapfo­kú pártoktatás csaknem 7600 hallgatójának megfelelő mozgó­sításával pártszervezeteink egy része nehezen boldogul. A fog­lalkozásokon való átlagos meg­jelenés alig haladja meg a 70 százalékot. A gyenge szervezés miatt az Erőműben, az ötvözet­gyárban és néhány más intéz­ménynél rossz a hallgatók meg­jelenésének aránya. Kétségte­len, hogy pártalapszervezete- inknek az elmúlt hónapokban sok, nagy feladatot kellett meg­oldaniuk. Ezek, mint a IX. kongresszust megelőző vezető- ségválasztások, kongresszusi munkaversenyek szervezése — kissé háttérbe szorították a pártoktatás kérdését. Rövidesen megkezdjük a IX. kongresszus anyagának tárgya­lását. A kongresszus által meg­jelölt feladatok, az elfogadott határozatok csakúgy, mint ok­tatási terveink, megkövetelik, hogy a kongresszus anyagát dolgozóink széles körben is­merjék meg. Pártszervezeteink ezért tekintsék fontos felada­tuknak a pártoktatásra jelent­kezett hallgatók sokkal jobb, eredményesebb mozgósítását; sőt számuk emelését is. Az alapfokú pártoktatásban Salgótarjánban több, mint há­romszáz propagandistánk te­vékenykedik. Tőlük politikai éa általános műveltségük tovább­fejlesztését, előadói, vitavezetői módszereik további csiszolását, a kongresszusi anyag alapos, mélyreható megismerését, meg­győző, hatékony tolmácsolását várják. Alapszervezeteink szer­vező, propagandistáink oktató munkájának további javítása mellett a hallgatók, mindenek­előtt a kommunisták aktív és véleményalakító tevékenysége a legfőbb záloga annak, hogy eredményesen oldjuk meg az oktatási év hátralevő nagy fe­ladatait. Üjlaky István BaBEBBasasB a számok tükrében cAz étnihitf kar many anak megtermelese­ben is. Őszi arpáooi 17, tavaszi­ból 10,5 mázsás átiagiennesl tanai itoitaK oe nolaanKent. Az eíOuei ö, az utooui U,u mázsá­val jodo a lervezeitnei. Kuko- ricuooi a tervezett la mázsás atiagtenucsnei lu,a ma&avai érten: el magasat»i>ac, ami nog- raui viszony ok kozott nem gyakori áuag. A tsz-óén sok az állat, ezért a KiemeiKedo termesei euiné- nyek mellett sem tuujak uizto- Sitaiu a teiiycsz tesiicz es az ai u- termeiesuez szükséges auraitól. Annyit azonoan mar eierteK, hogy az eveK óta szükséges la vaBonriyi központi aüiaitlneg- stgi résnél lényegesen keve- seuore szói urnán., a burgoiiya- teimeiesoen wei t ereumenyek- re is ousznen lene inéit: az uze- im szinten eiert ttu mázsás nol- oannenti termesauag a jók kö­ze tartozik es zu mázsával io- löue van a tervezettnek. Az állam a dotáción kívül ál­lami áron juttatott abrakkal si­eten a tsz segítségére. A hizla­lásban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy mindezt jól gyümölcsöztették. Hízott ser­Amikor száguldó hófergeteg kíséretében beköszöntött az el­ső igazi tél, Zagyvarónán, a Béke utcában egy autó keser­ves kínlódása ébresztette fel a lakókat Tarják István nagyon resteilte, hogy vasárnap kora reggel megzavarja az emberek pihenőjét. Különösen, mikor a redőnyt felhúzva kinéztek. Tor- ják munkába indult A szél az arcába vágott és beszippantott a hidegből. Operált a tüdeje, fuldoklóit, kiverte a verejték. Több, mint három évtizede dol­gozik az erőműben, de még nem késett Szállítási felelős, három kocsi indulásra készen vár rá. Telefonon beszélt, ugor­jon ki érte az egyik autó. Jött is, de beragadtak. Aznap sehogy sem tudott szabadulni egy régi emléktől. Tizenhét évvel ezelőtt történt. Akkor is kinéztek az ablakokon. De az utcában nem motor bő­gött. hanem egy szarvasmarha. Vitték a begyűjtésbe. Neki, a tanácstagnak oda kellett men­nie. hogy törvényes ember is 'oeyen a helyszínen. Ettől a képtől úsrv látszik már soha nem szabadulhat. Pedig mát tehetett róla. Ez volt a törvény. Amikor megválasztot­ták, esküt tett, hogy a törvé­nyes rendre őrködik. Hogy mindjárt végrehajtó bizottsági tag is lett, rá még kötelezőbb volt a helytállás. A tehén gaz­dái faggatták: — Legalább maga mondja meg mi lesz velünk? — Megkapjátok érte a pénzt, és vesztek jobbat. Ezt adjátok oda, szükség van rá. Tudta, hogy a szavai suták, a tekintete is zavart, de mást nem tehetett. Az esemény után addig járt a hivatalokba, amíg ki nem fizették a tehén árát. Amikor a tulajdonosok meg­kapták a pénzt, megnyugodott. Ezt a történetet idézte fel benne az a vasárnap reggeli csendbontás. Amikor hazajött a munkából, beszólt a közvet­len szomszédnak. — A reggeli hangversenyért ne haragudjatok. Tudjátok rosszul... — Bolond, lelkiismeretes em­ber vagy te Pista. Most ké­pes vagy. és bejársz minden házat, mi? Ne fáradj, átme­gyünk hozzád... Este Torjákéknál sokan vol­tak, de elfértek. Csak a jókedv feszítette a falakat Azon mu­lattak, hogy Torják miből csi­nál magának lelkiismereti problémát. Mindenből azt csinál. A múlt­korában hivatalos emberek lá­togatták meg. A vb képvise­letében tárgyalt velük. Mikor végeztek, meghívta őket egy fe­ketére. Büszkélkedni akart a szép presszóval. De alig ültek le, a falu egyik részegese oda- támolygott hozzájuk. — Mit suttognak itt? Sem­mi titkolni való nincs — han­goskodott, s közéjük ült. Torjákot nagyon bántotta az eset. Járt az elnökhöz, Szabó Jánoshoz, hogy csináljanak va­lamit ezzel az emberrel. A na­pokban mondta az elnök, hogy beszélt az illetővel. — Azt ígérte, megjavul. Torják megnyugodott. Az el­nök erre várt, mert fontos do­logról akart vele beszélni. Zagyvarónát háromezren fe­lül lakják, de szétszórtan élnek a családok. Az ebből adódó gondokon könnyíteni csak olyan segítőtárssal lehet, mint Torják István. Az elnök Róná­ról, Torják szülőfalujáról akart beszélni. Feszült ott a hangulat. A szóbeszéd azt mondja: Róna, gyarmata Zagy­vának. Keveset törődnek vele. Aznap virradatkor egy küldött­ség az elnök háza előtt topo­gott, hogy saját udvarán áll­ják útját. A vezetője így be­szélt. — Elnök, utat Rónának, mert megint baj volt. A mentő nem tudott feljönni. Egy anyát úgy hoztunk le kézben... Szabót bántotta a dolog. Jól­ismerte a helyzetet, de a prob­léma megoldásához kellene vagy nyolcvanezer forint, s ne­kik harmincezer van. Arra is sok az igénylő. Nézte az em­bereket. — Segítünk, csak maguk is segítsenek. Közben azon gondolkodott, mit tegyen? Torják a hegy­ről való, az anyja még ott él. Szabó kissé tétovázva kezdi. — Rónáról megint bent vol­tak. Ha beszélnél velük, hogy segítsenek, odaadnánk a har­mincezer forintot. — Hozd a vb elé, ott beszél­jük meg. Megtárgyalták. Az volt az álláspont, menjen ki egy bi­zottság. és bízzák Torjákra a dolgot. Torják izgatott lett. A bizalom jólesett neki. A hely­színi szemlén azon törte fejét, hogyan álljon az emberek elét Kérjen? Hívja őket, hogy jöj­jenek dolgozni? Nehéz lesz ... Elmaradt a többiektől. Töp­rengve ballagott, amikor egy kapu alól rászóltak. — Pista, mit akartok? Kadlót Gábor volt. Bement hozzá. Amikor kijött jókedvű volt. Beszélgetett még Verbócz- ki Gusztávval, Keszthelyi Vil­mossal, aztán jöttek egyre töb­ben, és többen, hogy találkoz­zanak vele. Az űt elkészült. Nem számolt be arról mi, ho­gyan történt. Az elnök sem kér­dezte. Fő, hogy mindenki se­gített, és a rónaiak bekerültek a „vérkeringésbe.” A napokban az elnök megint hívta. Az új híd építéséről akart vele beszélni. De aztán arról faggatta, mi volt a ta­nácsban eltöltött 17 év alatt a legérdekesebb élménye. — Milyen érdekes élménye lehet egy tanácstagnak ...? És akkor belépett a felesége. — Gyerünk haza! Legalább most együtt, időben megete­tünk. Tarják köhögött A szeme nevetett. Az elnök abból olvas­hatta ki: az élmény, amdko*' az asszony így elfogja és hazav'szi. Hiszen olyan keveset van ott­hon ... Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents