Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
19*5? farKiár 18 színia NÖG R A D 3 A lakodig jobb ellátásáért (// szolgáltató részlegek a salgótarjáni járásban Az alapfokú pártoktatás néhány tapasztalata Salgótarjánban A salgótarjáni járásban különösen az elmúlt év hozott jelentős változást a lakosság ellátásában. Igyekeztek olyan gondokon enyhíteni, amelyek elsősorban a szolgáltató tevékenységnél jelentkeztek. Az intézkedések alapján Nagybá- tonyban létrehoztak egy autójavító szervizt, ugyanitt bővült a rádiót televíziót és a háztartási kisgépeket javító részleg. Szilaspogonyban, Mizserfán és Karancskesziben férfi és női fodrászatot szerveztek. Kistere- nyén a ktsz képkeretező részleget alakított. A tanács négy képesítéshez kötött ipari jogosítványt — ács, kőműves, általános műszerész — és tizenkilenc működési engedélyt — szobafestő, villanyszerelő, építő-javító, női szabó, cipész, aszSzorgalmas emberek dolgoznak a kis faluban. Közös igyekezetüket már említésre méltó siker is koronázta. A tsz rossz közgazdasági adottságok között gazdálkodik, ezért kimagasló eredményekről még nem lehet beszélni. A termelési és árutermelési számok mégis önmagukért beszélnek. Elég ezek közül csak néhány legfontosabbat megemlíteni. Búzából a tervezett 8,5 mázsa átlag helyett 12,6 mázsát, rozsból 7 helyett 11,7 mázsát értek el. Hasonlókra Szécsényfelfalu- ban, a korábbi évek feljegyzéseiben, kevés utalást lehet találni. A sikerben a kedvező Időjárási tényezőknél is nagyobb szerep jutott a jól előkészített magágynak, az opti- ítiális időben végzett munkáknak és a jól szervezett betakarításnak. Lassan hagyományossá lesz, hogy a kis gazdaság a járás tsz-ei között folyó versenyben mindig az első három között végez az aratással és betakarítással. A falu népének szorgalma és a vezetés körültekintő szervező munkája testesül meg ezekben az eredményekben. A jó termés kedvező hatással volt az állam iránti kötelezettségek teljesítésére is. A tsz 957 mázsa kenyérgabonával járult hozzá az ország kenyerének biztosításához. Ez a tervezettnek több mim másfélszerese. Jelentős lépést tettek előre a közös állataiiomány abraktatalos, lakatos stb. — is kiadott. A kisipari termelőszövetkezet Bámán, Karancsalján és Ka- rancsberényben fodrász és cipész részleget létesített. Az elmúlt évben hozott tanácsi intézkedések ellenére Kis- bárkány, Nagybárkány. Luciáivá és Sóshartyán az ellátatlan községek sorába tartoznak még. A szolgáltató részlegek beindítása több esetben a szakemberen múlik. A tanács intézkedésére gondoskodás történik a szakember-utánpótlásról. A ktsz-nél különböző iparágakban nyolc ipari tanulót szerződtettek. A termelőszövetkezeteknél tíz, a magánkisiparban pedig huszonegy ipari tanuló sajátítja el a különböző szakmákat tűsből 160-at, a tervezettnek közel háromszorosát értékesítették. Vágómarhából 57-et adtak az állatforgalmi vállalatnak. Az értékesített hízómarhókból 37 exportra került. Az exportálás szép jövedelmet hozott. A külföldre eladott szarvasmarhákért átlagosan 12 590 forintot kaptak. Az egy tehénre jutó tejtermelés felette lesz a 2000 liternek és a tervezett körül alakul. A tsz tehénállománya a tavalyinál magasabb hozam elérésére ad lehetőséget. A juhtenyésztés is beletartozik a tsz termelési szerkezetébe. Bárányból például 125- öt értékesítettek. Az egy munkaegységre jutó tervezett részesedés a terv szerint 21,34 forint. Nem valami magas, de jelentősen kiegészíti a prémium, ami egy munkaegységre számítva meghaladja a 15 forintot. Az eredmények értékét két fontos tényező növeli. Az egyik: a kiosztható munkaegység értékét kétszázezer forint állami dotációval érték el, ami az előző évben kapottnak még az egyharmadát sem teszi ki. A másik sem kevésbé jelentős: az 582 hold szántóterületen gazdálkodó kis tsz nyolcszázezer forint beruházási hiteltörlesztést is kigazdálkodott. L.L. Szúpatak az első A közeli napokban megkezdődik a zárszámadás a salgótarjáni járás közös gazdasá gaiban is. Elsőként, január 25-én, Szúpatakon jönnek ösz- sze a tagok zárszámadó közgyűlésre. A termelőszövetkezet vezetősége eredményes esztendőről adhat számot. A jól szervezett munka, a tagok igyekezete meghozta a várt eredményt. A tervezett munkaegységnek és a prémiumnak nem igen lesz híja. A szu- pataki gazdaságban tavlly is jól zárták a gazdasági évet. A munkaegység értéke most is meghaladja a negyven forintot, s a prémium még mintegy tíz forintot jelent ezen felül A zárszámadási készülődés mellett a szövetkezet vezetői, tagjai nem feledkeznek meg az idei évről sem. A közgyűlés úgy döntött, az idén térjenek át a készpénzes munkadíjazásra. A termelőszövetkezet vezetősége, eleget téve a tagság megbízásának, kidolgozta a jövedelemelosztás alapját képező munkanormákat. Ennek során figyelembe vették, a termelőszövetkezet adottságait, s azt hogy a terveket milyen korú emberekkel kell megvalósítaniok. A szupataki termelőszövetkezetet a karancskeszi és a homokterenyei gazdaságok követik a sorban. Ezután Mát- raverebélyben, Mátramind- szenten, majd Nagybátonyban tartják meg a zárszámadó közgyűléseket. A járási tanács mezőgazdasági osztályán nyert értesülések szerint február 18-ig valamennyi termelőszövetkezetben megtartják az elmúlt év gazdálkodását értékelő közgyűléseket. A zárszámadásokkal párhuzamosan készülnek a szövetkezetekben az új gazdasági év tervei is. Több gazdaságban terveznek változást a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetében. valamint a jövedelemelosztásban. Turné előtt Február második felében újabb külföldi turnéra indul a Magyar Állami' Népi Együttes. A körút állomásai: Dánia, Norvégia, Svédország, és Finnország. Előreláthatólag 18 előadást tartanak. Műsorukban az együttesnek lassan már világszerte ismert, és elismert folk- lór-esztrád összállítása, az Ecse- ri Lakodalmas szerepel. A skandináv turné folytatásaként, március 22-től a Szovjetunióban vendégszerepeinek. A párt politikájának megismertetése és magyarázása, a gazdasági és ideológiai kérdések és összefüggéseik feltárása a szervezett pártoktatásban résztvevő párttagok és párton- kívüli dolgozók tömegei között, elengedhetetlen része az alapfokú pártoktatásnak, a tömegpropagandának. Az 1966—67-es pártoktatási évben különösen nagy feladatokat kell megoldanunk. A nemzetközi helyzet kérdései, népgazdaságunk harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus reformja, pártunk IX. kongresszusának anyaga mind olyan fontos témák, amelyekkel foglalkoznunk kell. Felvethető a kérdés: lehet-e és helyes-e leszűrni a tapasztalatokat az oktatási év közepén? Hiszen ha néhány téma feldolgozása meg is történt, a legfontosabb, a kongresszusi anyag tanulmányozása még hátra van, és újólag felmerülnek a már tárgyalt témák is. A felmérésre, véleményem szerint, éppen a kongresszusi anyag eredményesebb tárgyalása érdekében van szükség. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megtárgyalása jól sikerült, A hallgatók felszólalásai a kialakult viták dolgozóinknak egységes állásfoglalásáról tanúskodnak. Pártunk politikáját, a nemzetközi helyzetre vonatkozó értékelést megértették, magukévá tették. A témán belül továbbra is a vietnami háború, a Kínai Kommunista Párt és különösen a „vörös gárdisták” tevékenysége, az NSZK-ban kialakult politikai válság, a magas szintű szovjet—osztrák és szovjet— francia tárgyalások, valamint hazánk aktív, kezdeményező külpolitikája, növekvő nemzetközi tekintélyünk álltak a viták, az érdeklődés előterében. A harmadik ötéves terv tárgyalása, ismertetése, alapjában véve szintén sikeres volt, bár itt — a téma sajátosságai miatt — problémák is adódtak. Tervünk fő célkitűzéseit a hallgatók megismerték, ezekkel egyetértenek. A tervet reálisnak, megvalósíthatónak tartják. Propagandistáink munkáját jól segítették a tablók, plakátok és más szemléltető anyagok; sok szemináriumi csoportunknál használtak fel kiegészítésként különböző újságcikkeket. Egyes csoportjaink megtekintették a megyénk fejlődését bemutató dokumentációs kiállítást, vagy megfelelő filmek vetítésével tették szemléletesebbé, színesebbé, érdekesebbé a foglalkozásokat. A dolgozók jónéhány helyen vetettek fel saját üzemük fejlődésével, terveivel kapcsolatos kérdéseket. Ezeknek egy részére propagandistáink nem tudtak konkrét választ adni, hiszen a tervnek csak egy-egy részét, a tárgyév termelési feladatait ismerik. Ez arra figyelmeztet, hogy javítanunk kell a propagandisták tájékoztatását A gazdasági mechanizmus reformjával foglalkozó témák tárgyalását még csak egyes oktatási formák csoportjai fejezték be. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kérdés — nem túlzás ezt mondani — a város minden dolgozóját nagyon érdekli Ennek ellenére nehezen áll össze egységes kép a sajtóban közölt, részkérdésekre vonatkozó ismeretanyagokból. A pártoktatás keretében tartott foglalkozások különösen két kérdés tisztázásában jelentenek előrelépést: mi a gazdasági mechanizmus, és miért kell azt megreformálnunk? Mi a lényege, melyek a főbb elvei a reformnak? Ezek megvilágítása — bár sem tökéletesnek, sem befejezettnek nem tartjuk — segített jónéháriy helytelen nézet tisztázásában. A felmerült kérdésekre a vita során a propagandisták túlnyomó többsége kielégítő válaszokat adott Mégis szükséges több, alapvető kérdés ismételt világos és közérthető magyarázatára más alkalmakkor és más fórumokon is visszatérni. Nagyobb gondot okozott a pártoktatásban a még ki nem dolgozott, részkérdésekre vonatkozó felvetések megválaszolása. A pártoktatás keretében ugyan nem tudtuk elérni a reform alapos, sokoldalú megértését (ez nem is egyedül a pártoktatás feladata!), de sikerült azt alapvetően elősegíteni: részben pozitív ismeretek közlésével, részben a helytelen nézetek elleni eredményes harccal. A pártoktatási év eddigi tapasztalatai, az eredmények mellett, egy jelentős fogyatékosságra is felhívják pártszervezeteink figyelmét: az alapfokú pártoktatás csaknem 7600 hallgatójának megfelelő mozgósításával pártszervezeteink egy része nehezen boldogul. A foglalkozásokon való átlagos megjelenés alig haladja meg a 70 százalékot. A gyenge szervezés miatt az Erőműben, az ötvözetgyárban és néhány más intézménynél rossz a hallgatók megjelenésének aránya. Kétségtelen, hogy pártalapszervezete- inknek az elmúlt hónapokban sok, nagy feladatot kellett megoldaniuk. Ezek, mint a IX. kongresszust megelőző vezető- ségválasztások, kongresszusi munkaversenyek szervezése — kissé háttérbe szorították a pártoktatás kérdését. Rövidesen megkezdjük a IX. kongresszus anyagának tárgyalását. A kongresszus által megjelölt feladatok, az elfogadott határozatok csakúgy, mint oktatási terveink, megkövetelik, hogy a kongresszus anyagát dolgozóink széles körben ismerjék meg. Pártszervezeteink ezért tekintsék fontos feladatuknak a pártoktatásra jelentkezett hallgatók sokkal jobb, eredményesebb mozgósítását; sőt számuk emelését is. Az alapfokú pártoktatásban Salgótarjánban több, mint háromszáz propagandistánk tevékenykedik. Tőlük politikai éa általános műveltségük továbbfejlesztését, előadói, vitavezetői módszereik további csiszolását, a kongresszusi anyag alapos, mélyreható megismerését, meggyőző, hatékony tolmácsolását várják. Alapszervezeteink szervező, propagandistáink oktató munkájának további javítása mellett a hallgatók, mindenekelőtt a kommunisták aktív és véleményalakító tevékenysége a legfőbb záloga annak, hogy eredményesen oldjuk meg az oktatási év hátralevő nagy feladatait. Üjlaky István BaBEBBasasB a számok tükrében cAz étnihitf kar many anak megtermeleseben is. Őszi arpáooi 17, tavasziból 10,5 mázsás átiagiennesl tanai itoitaK oe nolaanKent. Az eíOuei ö, az utooui U,u mázsával jodo a lervezeitnei. Kuko- ricuooi a tervezett la mázsás atiagtenucsnei lu,a ma&avai érten: el magasat»i>ac, ami nog- raui viszony ok kozott nem gyakori áuag. A tsz-óén sok az állat, ezért a KiemeiKedo termesei euiné- nyek mellett sem tuujak uizto- Sitaiu a teiiycsz tesiicz es az ai u- termeiesuez szükséges auraitól. Annyit azonoan mar eierteK, hogy az eveK óta szükséges la vaBonriyi központi aüiaitlneg- stgi résnél lényegesen keve- seuore szói urnán., a burgoiiya- teimeiesoen wei t ereumenyek- re is ousznen lene inéit: az uze- im szinten eiert ttu mázsás nol- oannenti termesauag a jók köze tartozik es zu mázsával io- löue van a tervezettnek. Az állam a dotáción kívül állami áron juttatott abrakkal sieten a tsz segítségére. A hizlalásban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy mindezt jól gyümölcsöztették. Hízott serAmikor száguldó hófergeteg kíséretében beköszöntött az első igazi tél, Zagyvarónán, a Béke utcában egy autó keserves kínlódása ébresztette fel a lakókat Tarják István nagyon resteilte, hogy vasárnap kora reggel megzavarja az emberek pihenőjét. Különösen, mikor a redőnyt felhúzva kinéztek. Tor- ják munkába indult A szél az arcába vágott és beszippantott a hidegből. Operált a tüdeje, fuldoklóit, kiverte a verejték. Több, mint három évtizede dolgozik az erőműben, de még nem késett Szállítási felelős, három kocsi indulásra készen vár rá. Telefonon beszélt, ugorjon ki érte az egyik autó. Jött is, de beragadtak. Aznap sehogy sem tudott szabadulni egy régi emléktől. Tizenhét évvel ezelőtt történt. Akkor is kinéztek az ablakokon. De az utcában nem motor bőgött. hanem egy szarvasmarha. Vitték a begyűjtésbe. Neki, a tanácstagnak oda kellett mennie. hogy törvényes ember is 'oeyen a helyszínen. Ettől a képtől úsrv látszik már soha nem szabadulhat. Pedig mát tehetett róla. Ez volt a törvény. Amikor megválasztották, esküt tett, hogy a törvényes rendre őrködik. Hogy mindjárt végrehajtó bizottsági tag is lett, rá még kötelezőbb volt a helytállás. A tehén gazdái faggatták: — Legalább maga mondja meg mi lesz velünk? — Megkapjátok érte a pénzt, és vesztek jobbat. Ezt adjátok oda, szükség van rá. Tudta, hogy a szavai suták, a tekintete is zavart, de mást nem tehetett. Az esemény után addig járt a hivatalokba, amíg ki nem fizették a tehén árát. Amikor a tulajdonosok megkapták a pénzt, megnyugodott. Ezt a történetet idézte fel benne az a vasárnap reggeli csendbontás. Amikor hazajött a munkából, beszólt a közvetlen szomszédnak. — A reggeli hangversenyért ne haragudjatok. Tudjátok rosszul... — Bolond, lelkiismeretes ember vagy te Pista. Most képes vagy. és bejársz minden házat, mi? Ne fáradj, átmegyünk hozzád... Este Torjákéknál sokan voltak, de elfértek. Csak a jókedv feszítette a falakat Azon mulattak, hogy Torják miből csinál magának lelkiismereti problémát. Mindenből azt csinál. A múltkorában hivatalos emberek látogatták meg. A vb képviseletében tárgyalt velük. Mikor végeztek, meghívta őket egy feketére. Büszkélkedni akart a szép presszóval. De alig ültek le, a falu egyik részegese oda- támolygott hozzájuk. — Mit suttognak itt? Semmi titkolni való nincs — hangoskodott, s közéjük ült. Torjákot nagyon bántotta az eset. Járt az elnökhöz, Szabó Jánoshoz, hogy csináljanak valamit ezzel az emberrel. A napokban mondta az elnök, hogy beszélt az illetővel. — Azt ígérte, megjavul. Torják megnyugodott. Az elnök erre várt, mert fontos dologról akart vele beszélni. Zagyvarónát háromezren felül lakják, de szétszórtan élnek a családok. Az ebből adódó gondokon könnyíteni csak olyan segítőtárssal lehet, mint Torják István. Az elnök Rónáról, Torják szülőfalujáról akart beszélni. Feszült ott a hangulat. A szóbeszéd azt mondja: Róna, gyarmata Zagyvának. Keveset törődnek vele. Aznap virradatkor egy küldöttség az elnök háza előtt topogott, hogy saját udvarán állják útját. A vezetője így beszélt. — Elnök, utat Rónának, mert megint baj volt. A mentő nem tudott feljönni. Egy anyát úgy hoztunk le kézben... Szabót bántotta a dolog. Jólismerte a helyzetet, de a probléma megoldásához kellene vagy nyolcvanezer forint, s nekik harmincezer van. Arra is sok az igénylő. Nézte az embereket. — Segítünk, csak maguk is segítsenek. Közben azon gondolkodott, mit tegyen? Torják a hegyről való, az anyja még ott él. Szabó kissé tétovázva kezdi. — Rónáról megint bent voltak. Ha beszélnél velük, hogy segítsenek, odaadnánk a harmincezer forintot. — Hozd a vb elé, ott beszéljük meg. Megtárgyalták. Az volt az álláspont, menjen ki egy bizottság. és bízzák Torjákra a dolgot. Torják izgatott lett. A bizalom jólesett neki. A helyszíni szemlén azon törte fejét, hogyan álljon az emberek elét Kérjen? Hívja őket, hogy jöjjenek dolgozni? Nehéz lesz ... Elmaradt a többiektől. Töprengve ballagott, amikor egy kapu alól rászóltak. — Pista, mit akartok? Kadlót Gábor volt. Bement hozzá. Amikor kijött jókedvű volt. Beszélgetett még Verbócz- ki Gusztávval, Keszthelyi Vilmossal, aztán jöttek egyre többen, és többen, hogy találkozzanak vele. Az űt elkészült. Nem számolt be arról mi, hogyan történt. Az elnök sem kérdezte. Fő, hogy mindenki segített, és a rónaiak bekerültek a „vérkeringésbe.” A napokban az elnök megint hívta. Az új híd építéséről akart vele beszélni. De aztán arról faggatta, mi volt a tanácsban eltöltött 17 év alatt a legérdekesebb élménye. — Milyen érdekes élménye lehet egy tanácstagnak ...? És akkor belépett a felesége. — Gyerünk haza! Legalább most együtt, időben megetetünk. Tarják köhögött A szeme nevetett. Az elnök abból olvashatta ki: az élmény, amdko*' az asszony így elfogja és hazav'szi. Hiszen olyan keveset van otthon ... Bobál Gyula
