Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-07 / 289. szám

worn 4 n fa««, 7. szerda Piffc Gregory Vietnamba Iténziil Drága ára volt az agressziónak A hadsereget akarták meg liszt it aní a CIA ügynököktől Dhani tábornok pere DJAKARTA (MTI} HANOI (MTI) Számos halálos áldozata és sebesültje volt a Hanoi ellen intézett pénteki légitámadás­nak — jelentette a VNA hír- ügynökség —, többek között kilenc asszony és tizenegy gyerek. Az amerikai gépek támadást intéztek a Ngo Hue és a Hoa Ma utcák ellen. A romok között számos rakéta­maradványt és lövedéket ta­lálták. Nguyen Van Kinh az utca egyik lakója látta, amint két amerikai gép géppuskatűz- zel végigpásztázta az utcát. Tran Thi Duót háziasszony a konvhában volt, amikor elta- találtaegy rakétaszilánk — kór­házba szállítás közben meg­halt. Számos gyereket válsá­gos állapotban szállítottak a kórházba. A VNA jelentése szerint azonban az élet néhány órán belül visszatért rendes med­rébe. A Saigon Post című ango1- nyelvű dél-vietnami lap kom­mentárjában megállapítja, hogy Hanoi bombázásánál haz eredmény nem érte meg az árát.” Elveszteni nyolc kor­szerű lökhajtásos gépet és ki­váló pilótáit néhány megsem­misített teherautóért, ez olyan, mintha több millió dollárt fi­zetnénk néhány autótemetoop való óc&ía masináért —, írja a saigoni lap. Az amerikai légierő külön­ben hétfőn is folytatta a VDK elleni légitámadásokat: Hanoi­tól 120 kilométerre északnyu­gatra egy vasúti csomópontot támadtak. A saigoni jelentések beszámolnak arról, hogy a tá­madó gépek több ízben szem­betalálták magukat az észak­vietnami légierő NIG-gépeivel Dél-Vietr.amban szórványos harci tevékenység folyt a hét első napján. Da Nang-tól 9 kilométerre a partizánok lelőt­ték a tenserószgyalogság egyik helikopterét. "A RIZS Párizsban 30 katolikus *s protestáns vallási szervezet 4000 tagja hétfőn este „vietna­mi virrasztáson” vett részt. A felszólaló egyházi személyisé­gek békét követeltek a viet­nami népnek. A virrasztóknak felolvasták U Thant és VI. Pál pápa szavait a vietnami béke szükségességéről. LONDON Hétfőn Londonba érkezett Dick Gregory, amerikai néger színész, a pacifista és polgár­jogi mozgalmak egyik ismert alakja. Dick a VDK-ba akar utazni, hogy ott az amerikai hadifoglyokat szórakoztassa, ha engedélyt kap erre. Eluta­zása előtt kijelentette: „Nem mint amerikai, hanem mint ember utazom.” Amikor megkérdezték, haj­landó lenne-e Dél-Vietnamban fellépni az amerikai katonák előtt, ha északon erre nem volna mód, Dick Gregory ta- gadóan válaszolt. „Sohasem fogok katonákat szórakoztat­ni, de nagyon szívesen lépek fel hadifoglyok előtt.” Lon­donban az amerikai néger szí­nész kijelentette, kész bíróság elé állni, ha visszatérésekor az amerikaiak vádat emelnek el­lene észak-vietnami látogatása miatt. Omar Dhani volt indonéz légügyi miniszter pere, ked­den folytatódott. Dhanit a szeptember 30. akció elősegí­tésével vádolják. A rendkívül erősen őrzött bírósági tárgyalóteremben Dhani dandártábornok, az ügyész kérdéseire elmondot­ta: valóban adott ki két na­piparancsot október 1- én, a hatalomátvételi kísérlet napján, amelyben ..forradal­mi akciónak” nevezte a moz­galmat, a légierő támogatásá­ról biztosította azt, és felhív­ta a tisztikarát, hogy álljon készen az ellenforradalmi el­lenállás letörésére. A 42 éves egykori repülő­tiszt kifejtette: az volt a meggyőződése, hogy a mozga­lom részvevői mindössze a hadsereget kívánták megtisztí­tani a CIA-ügynököktől. Egy Supardjo nevű tiszt, aki szin­tén részt vett az akcióban — jelenleg szökésben van —, tájékoztatta őt, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésére az összeeskü­vő, úgynevezett tábornokok tanácsának létezéséről. Mint mondta: tudta, hogy a mozgalom meg akarta buk­tatni a Nasution-vezette jobb­oldali tábornokokat. Miután kiderült, hop’ Yani tábornokot és a többi főtisz­tet megölték —, mondta Dhani — Sukarno nyugalom­ra, a további vérontás elke­rülésére hívott fel. Elmon­dotta. hogy őt (Dhanit) meg­lepetésként érte az Untung- féle forradalmi tanács meg­alakulása, és azt sem tudta, hogy ki az az Untung. Holnap összeül a Biztonsági Tanács Rhodesia ügyében NEW YORK (MTI) Kuznyecovkülügyminiszter-helyeHes felszólalása az ENSZ-ben Berro, Uruguay ENSZ- képviselője, a Biztonsági Ta­nács e havi soros elnöke, Nagy-Britannia kérésére csü­törtök reggelre összehívta a tanács ülését. hogy azon megvizsgálja a Rhodesia-elle­nes gazdasági szankciók kér­dését. Lord Caradon, Nagy­íj Britannia állandó ENSZ-kép­nyű bojkottját fogja kérni a világszervezet valamennyi tagé’lámától. Az a lényeges kérdés, hogy ez a bojkott vonatkozna-e az olajra is, egyelőre nem tisztázódott. Nagy-Britannia ezzel ugyanis jelentős kockázatot vállalna egyik legnagyobb kereskedel­mi partnerével. Dél-Afriká- val fennálló kereskedelmét illetően. ÄZ ENSZ közgyűlésének első, Politikai Bizottsága hétfőn megkezdte az államok belü- gyeibe történő beavatkozás megengedhetetlenség ről, az ál­lamok függetlensége es szu­verenitása védelméről hozott nyilatkozatban foglaltak meg­valósításának vizsgálatát A kérdést a szovjet küldöttség javaslatára tűzték napirend­re. A vitában elsőnek felszó­laló V. V. Kuznyecov, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese rámutatott ar­ra. hogy a nyilatkozat egy év­vel ezelőtt történt elfogadása óta az Egyesült Államok és néhány szövetségese nemhogy megszüntette volna, hanem fokozta és kiszélesítette a más országok belügyeibe való be­avatkozást. Ezzel kapcsolat­ban a szovjet küldött első­sorban az Egyesült Államok vietnami agresszióját említet­te: „A történelemben még sohasem volt arra példa, hogy egy ország ilyen mód­szeresen, napról napra meg­sértse egy másik ország szu­verenitását, módszeresen pusz­títson egy másik nép létfenn­tartásához szükséges eszközö­ket és annak polgárai között tömegmészárlást vigyen vég­hez. Mindez akkor történik, amikor az agresszió áldoza­tául esett államnak nincs is közös határa az agresszorral. területe annak földjén több ezer kilométerre fekszik és azt egyáltalán nem fenyege­ti.,, A Szovjetunió képviselője ezután követelte az amerikai agresszió megszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból. majd a bel- ügyekbe történő amerikai be­avatkozás egyéb, közismert példáit sorolta fel. Emlékez­tetett arra, hogy az Egyesült Államok más délkelet-ázsiai államók belügyeibe is beavat­kozik, így Laoszban, Kam­bodzsában, Koreában. Latin-Amerikában az Egye­sült Államok a területén és Közép-Amerikában lévő tá­maszpontokon kubai ellen­forradalmárokat képez ki a Kuba elleni támadásra, Ku­bában végrehajtandó felfor­gató- és szabotázs-cselekmé­nyek elkövetésére. „A szovjet küldöttség is­mételten szeretné leszögezni, nogy a Szovjetunióban figye­lemmel kísérik a Kuba körül végbemenő események alaku­lását. A Szovjetunió minden lehetséges támogatást meg­adott és feltétlenül megad a testvéri Kubának szabadsága és függetlensége megvédésé­hez,, — jelentette ki a szovjet delegátus. Kuznyecov ezután rátért az Afrikában és a Közép-Ke­leten folyó imperialista be­avatkozás kérdésére. Végül hangoztatta, hogy a Szovjet­unió tántoríthatatlanul ra­gaszkodik a békeszerető lenini külpolitikához, síkraszállt és síkraszáll a kis és nagy or­szágok nemzeti függetlenségé­ért és szuverenitásáért, az erőszak alkalmazásának a nemzetközi kapcsolatokból tör­ténő száműzéséért, az államoK belügyeibe történő beavatko­zás ellen. Tüntetések Husszein ellen JERUZSÁLEM (MTI) A jordániai Nablus városá­ban folytatódtak a tüntetések Husszein király ellen. Az ösz­szetűzAsek következtében négy szem ''' életét vesztette, tízen pedig uegsebesültek. A Jor­dánia: kormány néhány napra kijárási tilalmat rendelt el Nablusban a tüntetések meg­fékezésére. Hebron városában szintén véres zavargások törtek ki. a tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Husszein kirány elhalasz­totta azt a jordániai értekez­letet, amelyen közös erélye­sebb akciót határoztak volna el Izrael ellen. Kuznyecov után Goldberg amerikai küldött kért szót, és visszautasította a szovjet külügyminiszterhelyettes meg­állapításait, azt állítva, hogy azok „merő hidegháborús po­lemizálást” jelentenek. A Politikai Bizottság hét­fői ülésén úgy döntött, hogy elhalasztja a vitát arról, meg­hívják-e a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viselőit a koreai kérdés vitá­jára. viselője, hétfőn este Wilson miniszterelnök utasítására kérte a Biztonsági Tanács összehívását, miután lan Smith fehér telepes kormánya nemet mondott Wilson cso­magtervére. Berro azt Is közölte, hogy Brown, brit külügyminiszter lesz a tanács ülésének első szónoka. Diplomáciai forrá­sok szerint Nagy-Britannia csupán a rhodesiai export­szállítmányok kötelező érvé­Wilson hétfőn este az al­sóházban ismertette a Salis- buryvel április óta folytatott titkos tanácskozások tartal­mát, valamint a Tiger fedél­zetén elfogadott munkaok­mányt. Beszédével egyidőben hozták nyilvánosságra azt a Fehér Könyvet, amelyben az angol kormány a London— Salisbury között folyó tárgya­lások kudarcáért a teljes fe­lelősséget a Smith-rezsimre hárítja. Három válság — vagy egy? Három kormányválság ért véget november utolsó napjai bari Nyugat-Európában. Há­rom olyan országban, ahol a politikai és hatalmi célok, meg a történelmi emlékek nagyon is különbözőek. Ez a három ország: a Német Szö­vetségi Köztársaság, Dánia és Hollandia. Tehát az agresszív hitleri Németország mai euró­pai jogutódja — és a hitleri agresszió két világháborús ál­dozata. Különös módon mégis mind­három országban azonos okok bukkannak ki a válság külön­böző felüle+i jegyeket mutató külszíne alól. Nyugat-Nemetországban a második világháború befeje­zése, illetve a nyugatnémet állam létrehozása óta hatal­mon levő kereszténydemokra­ta kormánypárt arra kénysze­rült, hogy ezúttal első ízben a szociáldemokrata pártot is beengedje a hatalomba. Te­kintet nélkül arra, hogy az új bonni kormány milyen politi­kát folytat majd — a változás önmagában véve az eddigi Adenauer—Erhard nevével fémjelzett külpolitikai vonal- vezetés csődjét jelenti! Már a válság kirobbanása­kor nyilvánosságra került, hogy Schröder külügyminiszter és Maiziére tábornok, a Bundes­wehr főfelügyelője az Erhard- kormány egyik legutolsó, tit­kos minisztertanácsán részle­gesen beszámolt a bonni kül­politika kudarcáról. A Schrö- der-Maiziére referátum a kö­vetkező lényeges poníokat volt kénytelen elismerni. 1. A NATO-n belül Franciaország, amelynek szövetségére és tá­mogatására Adenauer annyi­ra számított, elutasítja a bon­ni külpolitika fő téziseit: az atomfegyverek beleszólási jo­gára vonatkozó törekvést és az NDK elleni revanspolitikát. Franciaország elismeri az Ode­ra—Neisse határt, amelynek revíziójáról a bonni politika mindeddig nem volt hajlandó hivatalosan lemondani. 2. Az utóbbi időben nézeteltérések merültek fel a NATO politi­káját illetően az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Németország között is. A távol-keleti ag­resszióval elfoglalt Washing­ton ugyanis (legalább a jelen­legi időszakban) nem érdekelt a legagresszívebb nyugatnémet célkitűzések nyílt támogatásá­ban. Ennek megfelelően halo­gatja a döntést a bonni állam atomfelfegyverzése ügyében. 3. Anglia és Nyugat-Németor­szág között politikai és pénz­ügyi vita robbant ki a NATO keretében Nyugat-Németor- szágban állomásozó angol csa­patok létszámát és e csapatok fenntartási költségeit illetően. A végső következtetés min­denképpen az, hogy a bonni kormányválság mélyén az egész eddigi nyugatnémet kül­politika és az atlanti blokk krízise húzódik meg. Hasonló okok rejtőznek az uittóber 14-től november 21- ig tartott holland kormány- válság mögött is. Itt felbom­lott a katolikus és a szocia­lista párt koalíciója — tehát pontosan az ellenkezője tör­tént annak, ami Nyugat-Né- metországban. Hollandiában egy kissebsé- gi kormány alakult, amelynek fő feladata a májusról febru­árra előre hozott választások lebonyolítása. Miután a szocia­listák ellenzékbe vonultak, a kormánynak vagy a szélső­jobb liberálisaira vagy a szo­cialistáknál baloldalibb hol­land munkáspártra kell tá­maszkodnia. A holland munkáspárt azon­ban rendkívüli kongresszust hívott össze amelyen feltárul­tak a kormányválság mögött meghúzódó mélyebb okok. Az amszterdami pártszervezet például sürgette a hadikiadá­sok csökkentesét és követelte, hogy Hollandia lazítson NATO-kapcsolatain. Az ut- rechti szervezet éles támadást intézett Nugat-Németország ellen és elutasította Bonn minden atomigényét. Hasonló fejlődésről tanúskodnak azok a tömegtüntetések, amelyek először Beatrix királyi her­cegnő és Arnsberg nyugatné­met dinlomata házassága miatt robbantak ki és éles antifa­siszta irányt vettek. Az ilyen, hangsúlyozottan baloldali tüntetések jóformán az egész, hathetes kormányválságot vé­gig kísérték. Figyelembe kell venni a helvzet értékelésénél azt is, hoav Hollandia mindeddig az atlanti blokk l°gmenevebb és leghőságesebo hívei közé tar­tozott! Az a tény, hogy a NATO­A Ciklon & Dél-Afrikában A Ciklon B — mint ahogy azt a Advanse c. ni­gériai lap írja — a Bayer A. G. nyugatnémet cég ál­lítja elő Johannesburgban. Ez a német társaság az I. G. Farben Industrie nevfi hatalmas vegyészeti kon­szern utóda; az I. G. Far­ben Industrie Hitler fa­siszta diktatúrája idején mérges gázokat állított elő, és ezeket ' tömeges ember­irtásra használták fel. A Harmadik Birodalom szétzúzása után a potsdami egyezmények megtiltották mérges gázok előállítását Németország egész terüle­tén. E nemzetközi egyez­mény megkerülése céljá­ból a mérges gázok gyártá­sát a Dél-afrikai Köztársa­ságban szervezték meg. 1961-ben egy titkos szerző­déit írt al 1 a dél-afrikai faj­gyűlölő Verwocrd és a Bayer A. G. igazgatója, Welmes. 1962-ben különle­ges gyárat építettek, amely megkezdte a mérges gáz gyártását ipari méretekben. A Bayer A. G. a Ciklon—B gyártásba három m;llió font sterlin-et ruházott be. Érdekes részlet: a General Anilin and Film Corporati­on nevű amerikai cég a Dél-afrikai Köztársaságban mérges gázt vásárol, és ezt Dél-Vietnamba és más vi­dékekre küldi. Ismeretessé vált, hogy a Dél-afrikai Köztársaság látja el mér­ges gázzal Ian Smith kor­mányát Dél-Rhodesiában; ezenkívül Portugáliának is szállít. Kínai tillakozás PEKING (MTI) Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint amerikai re­pülőgépek noveiriber 30-án és december 1-én, két ízben bom­báztak nyílt tengeren, a Tonkini-öbölben kínai halász- hajókat. A kínai honvédelmi minisz­ter szóvivője kifejezte legéle­sebb tiltakozását és a legko­molyabb figyelmeztetésben ré­szesítette az amerikai imperi­alistákat, véres bűntettük mi­att. elkötelezettség ilyen komoly szerepet játszhatott a holland kormányválságban, jelzi, az „atlanti helyzet” gyors rom­lását. Ezt az irányzatot különös élességgel mutatja a Dániában lezajlott kormányválság. Dá­nia — amely ugyancsak NATO- tag — mindig összehasonlít­hatatlanul nagyobb fenntartá­sokkal állott szemben az At­lanti Szövetséggel, mint Hol­landia! Krag dán szociálde­mokrata miniszterelnök pél­dául elfogadta a NATO és a Varsói Szerződés között foly­tatandó tanácskozásoknak a Szovjetunió által felvetett gon­dolatát. Kifejezetten elutasí­totta az atlanti NATO-atom- haderő tervét. Elfogadta De Gaulle-nak azt az értékelését, hogy az európai helyzet aa utóbbi másfél évtizedben lé­nyegesen megváltozott, s hogy az atlanti blokk a maga régi formájában elavult. Az ese­mények azt mulatták, hogy dán viszonvok között ez az elhatárolódás kevésnek bizo­nyult. A dán választások szo­ciáldemokrata szavazatcsök­kenést és az élesen NATO-el- lenes baloldali szocialista nárt előretörését hozták. Így Krag pártja kénytelen volt kisebb­ségi kormánvt alakítani, amelynek döntő kérdésedben támaszkodnia kell a balolda­li szocialistákra. A három nvuCTat-eurónal kormányválság vé^ső tanúsá­ga így mindenképpen az, hogy különböző helveke” kü­lönböző formában és elt-rő hőfokon *— de ugyanaz a krí­zis robbant ki mindhárom he­tven: az atlanti blokkban tes­tet öltő nvt’gat-e"róna* ag’-esz- szív politika válsága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents