Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-30 / 308. szám
1966 fío^nhw 30. pénteR NÖGRAD S GÁL GABI HELYTÁLL Gál Gábor sem gondolta másfél évvel ezelőtt — amikor a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője felkereste —, hogy belőle főagro- nómus lesz Patvarcon. Szívesen dolgozott Örhalomban, ahová a szécsényi mezőgazdasági technikum elvégzése után került. Az immár híres őrhalmi szövetkezetben hozzáértő emberek között töltötte a gyakorlati éveket. Megismerkedett a szakma sok fortélyával. Különösen érdekelték a burgonyatermesztés kérdései. S ez nem is lehetett másként, hiszen Örhalomban magasfokú a burgönyatermesztés. A fiatalember három évet töltött Örhalomban. Ügy ismerték meg járásszerte, mint szorgalmas, igyekvő szakembert. A szorgalomhoz párosult az érdeklődés, a szakma szeretető, tisztelete. Érthetők tehát az okok, amelyek magyarázzák Gál Gábor fejlődését. Mert ennek köszönheti Gábor, hogy másfél éve fő- agronómus az Örhalommal szomszédos Patvarcon. — Amikor megkerestek az osztálytól, s közölték, hogy engem szemeltek ki agronó- musnak ebbe a szövetkezetbe, nagyon meglepődtem — vall az emlékezetes beszélgetésről. — Az egyik pillanatban kételkedtem magamban, de a másikban eltöltött valami nagy-nagy öröm. Azt hajtogattam magamban „Gabi most megcsinálhatod a karrieredet”. Pedig sohasem törtem ilyesmin a fejem. Életcélom a szorgalmas munka és a tanulás volt mindig. •. — S ennyi kielégíti? — szólok közbe. Megakad, töri a fejét. Azután elmosolyodik. — Értem! — mondja. — Nyilvánvaló, hogy ezek csak eszközök a cél eléréséhez. Olyanok, amelyeket sohasem lehet elhanyagolni. Nos, az életcél — ismétli a szót — Valahol egy gazdaságban alkotni. Túl fiatal vagyok még ahhoz, hogy nagyon megfontolt szavakat mondjak. De úgy érzem ez jó: alkotómunka a magam és a mások boldogulása érdekében. A huszonhárom év ellenéjre is szépen megfogalmazta Gabi. De nemcsak él benne a cél, keményen dolgozik is érte. Amikor elfogadta új beosztását elhatározta, nem lesz rá méltatlan. Amikor elhozták Patvarcra éppen vezetőségi ülés volt. Az osztályvezető bemutatta. Nagyon figyelt, milyen arcot mutatnak a vezetőségi tagok. Nem volt kifogásuk, hallottak már róla. Csupán annyit mondtak, á szövetkezet érdeke, hogy minél jobb legyen a tagoknak — ezért dolgozzon, akkor nem lesz baj. — örültem a bizalomnak, s kértem támogassanak — mondja. — Akkor éreztem, mégis jó az én életcélom, találkozik a másokéval. Tavaly nyáron került a patvarci szövetkezeti gazdaságba Gál Gabi. Bejárta a határt Czesznák Pál elnökkel, akiben igen hasznos segítőtársat talált, hiszen előzőleg ő volt itt a főagronó- mus. Alaposan megnézett mindent, s igyekezett gyorsan beletanulni az új munkakörbe. Kezdetben sokat beszélgetett az elnökkel, a brigádvezetőkkel, az idősebb gazdákkal. Érdeklődött, kérdezett, gyűjtötte az ismereteket, a helyi tapasztalatokat. Eközben irányította már a soronlevő munkákat is. Most már eltelt egy gazdasági év, amelynek az előkészítésében, a munkák bevezetésében már Gabi munkája is nagy helyet kapott. Kezdetben, amikor idejött „szemet szúrt” neki a sokfajta növény és állat. Beszélt is erről az elnökkel, jó lenne egyszerűsíteni. Sokat számolgattak, s a számok is ezt bizonyították. Így történt, hogy jövőre már csak a sertés, meg a szarvasmarha marad. De megrostálták a növényeket is. — A termelésszerkezetben nem lesz nagy változás később sem — szól a jövőről. — A növénytermesztés és állattenyésztés aránya csaknem hasonló marad az eddigihez. Csupán azt az állatot, vagy növényt hagyjuk ki, amelyik nem gazdaságos... Figyelem Gabit. Mértéktartóan beszél. Nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint amennyi kell. Egyébként sem ismerik bőbeszédűnek. Azt mondják róla, komoly. Csupán huncutul csillogó szeme áll ellentétben ezzel a komolysággal De talán ezek a szemek éppen az életörömöt fejezik ki. Az évfolyamon harmincán végeztek Gál Gabival. Nem tud róla, hogy van-e valaki hasonló beosztásban. Többen egyetemre járnak, néhányan tanítanak. Gabi is szeretne egyetemre menni. Egyelőre azonban dolgozik, azt tartja, igen jó előkészítő a felsőfokú tanuláshoz. A beszélgetés ismét visz- szakanyarodik a mindennapok munkájához. — Nagyon örülök, hogy sikerült ötven holdon vetőburgonyát termelni — újságolja. — Majdnem százhúsz mázsa termett holdanként. Később majd növeljük a területet, mert kifizetődik nálunk a vetőburgonya termesztése. Lám, Örhalorraból a sok hasznos tapasztalat mellett magával hozta a burgonya szeretetét is. Hozzáértésével már az első évben szép eredményt produkált a patvarci homokon. A jövőről nem beszélünk részletesebben, sok minden tisztázatlan még. Inkább arról, mit csinál a szabadidejében. Ékre azonban nagyon röviden válaszol: olvas, tanul Mástól kell megtudni, hogy nagyon szereti a cigányzenét. Persze ilyesmire ritkán jut alkalom. Kedveli a társaságot is, de a tőle idősebbekét keresd. Azt vallja, tőlük lehet tanulni. A lányok? Erről nem nyilatfco- . zik. Csupán egy enyhe mosoly szalad az arcára. Ilyen ember Gál Gábor, akiről azt mondják, megállja a helyét. Pádár András a Újjáválasztják tisztségviselőket Tovább növekszik a 8zakszervezetek szerepe és jogköre Megyénk szervezett munkásai az új esztendőben újjáválasztják tisztségviselőiket, a bizalmiaktól kezdve egészen a SZOT-ig. Ezt a nagy és felelősségteljes munkát úgy kell elvégezni, hogy közben emelkedjék a termelés színvonala, kulturáltsága, még jobban érvényesüljenek azok a vonások, amelyek az új gazdaságirányítási mechanizmus előkészítésének jegyében alakultak ki és erősödtek meg. A választásokkal kapcsolatos tennivalókról Sándor István, a SZMT szervezési és kádermunka-bizottságának vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket szakszervezeti tanácsókat és bizottságokat február 1-től március 15-ig, a középszerveket március 15-től, április 15-ig, végül a felsőbb szerveket október 31-ig. Megítélésünk szerint a legutóbbi választások óta eltelt időben jelentősen gyarapodott a szakszervezeti aktivisták szakmai és politikai ismerete. , , . , , , . „ , ...... Ennek eredményeként céltu— Milyen u, vonások jel- nek akarata ellenere jelölje- datosabb és tartalmasabb lett lemzik a választást? nek, vagy javasoljanak vala- munkájuk A tisztségviselők Mivel a szocializmus fel- többsége 5—10 éve látja el építésének szakaszában a . ... „„„ feladatát eredményesen. Az szakszervezetek egyre több A célkitűzésekről is mon- idősebbek menett sok új . fiaötiálló, operatív feladatot dana nehanV szot- _ tál bizonyltja be, hogy képes kapnak, szükséges, hogy ha- — A társadalmunk fejlődé- nagyobb feladatokat is elvétáskörük tovább bővüljön, sében bekövetkezett változá- gezni a szakszervezeti mozga- Felelősséggel kell részt ven- sok nyomán tovább növekszik lomban, niök a tervezésben, a helye- a szakszervezetek társadalmi sen ösztönző bérarányok ki- szerepe és jogköre. Alapvető — Milyen segítséget kap- alakításában, az üzem- és feladatunk, hogy szervezzük naic az SZMT-től és a megyei munkaszervezésben, az egyes és neveljük a dolgozókat gaz- bizottságoktól az' alapszerve- rétegek közötti jövedelem- dasági és politikai erőink zetek? szabályozásban, a különböző gyarapítására, biztosítsuk a _ Üevelünk arra nehoev m unkaügyi problémákban, bérből és fizetésből élők megismétiődjenek az’ elmlfít Mindezekhez jól képzett szak- anyagi, kulturális es szociális választas hibai például ne szervezeti vezetőkre és társa- igényeinek kielégítését, vedel- összevontan szamoljanak be dalmi aktivisták sokaságára mezzuk a törvényekben és a munkáról az aktivisták) ha_ van szükség. Ezeknek helyes rendeletekben biztosított jo- nem minden bizalmi kiUön_ kiválasztásában, megtalálásé- gmkat. Azon fáradozunk kü,ön adjon taj6koztatilst a ban segít bennünket a tovább hogy a választások során a kapott megbizatások teljesí. bővülő választási demokra- IX. partkongresszus határoza- tésértl< Azzal sem lehet egyet_ tizmus. Mar az előző válasz- tarnak megfelelően tovább amikor „ í7auo7prUp. tásoknál is kétharmados sza- növekedjék a termelekenyseg, ^ bizottság egységes be_ vazattöbbsegre volt szüksé- javuljon a minőség, gazdasa- akar készíteni ^ gük a jelölteknek. Ezen az gosabb legyen a termel«, no- lamennyi bizalmi részére. Ke- úton ismét lépünk egyet. A vekedjek a cikkek, áruk, tér- dolgozók bizalmából megvá- mékek választéka, hatéko- lasztott jelölőbizottságok az nyabb legyen a újjáválasztások előtt a dolgo- munkaverseny. Szükség van zók véleménye alapján tíz erre, mert tovább rülni kell, hogy egy-egy tiszt- ségviselőnek négy-öt más tár- s van sadalmi megbízatása legyen, akariuk Szorgalmazzuk, hogy az újjá- , .... » . —- — .: . , , .. választott vezetőségekbe olyanappal előbb kifüggesztik a javítani a dolgozok munka- nok kerüljeneki aklik valami_ íatjacnHalr vioxrcnv'vf Tlxr plötlíGnilmPTVVPlT,. 111323“ . - .. . . . , . lyen szakszervezeti iskolát, vagy egyéb politikai tanfolyamot sikeresen elvégeztek. De nagyon fontos az alapos, kritikus, elemző beszámoló is, mert ez teremt jó vitaalapot. Hely«, ha munkájuk értékelésénél az alapszervezetek abból indulnak ki, miként hajjavasoltak névsorát. Ily mó- és életkörülményeit, maga dón lehetősége van mindenki- sabb szinten kielégíteni kul- nek, hogy megfontolja válasz- turális igényeiket. Szerepel tását, olyan munkatársára még tervünkben a szerve- szavazzon, aki megbízható, fe- zettség növelése, a tagdíjel- lelősséget érez a szocializmus maradás felszámolása, az és a dolgozók ügyéért, jártas alapszervi és középszintű a politikai munkában, s min- szakszervezeti szervek irá- den tekintetben bírja dolgo- nyitó, szervező munkájá- muulllaK zótársainak megbecsülését, nak magasabb szintre emelése. tott^k v£gre a felsőbb szertiszteletét és szeretetét. Üj vo- , „ ™s vek határozatait, menyiben nasa lesz meg a választásnak, — Mikor kendődnek a va- képviselték a doigozók jogos hogy az elnököt es a titkárt lasztasok ^yenkuzemeiben, érdekeit Amikor a feiadatok- szemely szerint választják, vállalatainál és intézményéi- ról esik szó jó> ha megjelö_ illetve titkos szavazás- ben? lile, hogy azok megvalósítása sal. Ugyanakkor nem kell — A szakszervezetek alap- milyen munkát kíván a tagpóttagokat jelölni. Ha jól szabálya értelmében, a SZOT- ságtól. Az előbb említett feldolgozik a jelölőbizottság, elnökség 1966. november I2-i adatok sikeres megvalósító sálkor érvényesül majd a dől- határozata alapján, 1967. ja- hoz 'kivinhathaShosS- gozók és vezetők közös elkép- nuár 2-tol október 31-ig kell járulni a Szakszervezetek Mezelése. Még egy dologra tér- újjáválasztani a szakszerve- gyei Tanácsa és a különböző nénk ki: nem szabad meg- zeti vezető szerveket. A bizal- meevei bizottsáeok törekvése engedni a túlzott centraliz- miakat, műhely, osztály és irS£ irámml - f™e bl must, azt, hogy egy« tiszt- munkahelyi bizottságokat ja- nyilatkozatát Sándor István ségekbe a dolgozók többségé- nuár 2-től február 1-ig, a elvtárs. Új szemlélet, kevesebb készlet A Salgótarjáni Öblösüveggyár termékei a budapesti beinu- / tató teremben Javuló gazdálkodás a üzénbánváknál — Mikor jó az anyaggazdálkodás? — tettük fel a kérdést a Nógrádi Szénbányászati Tröszt anyagellátó üzeme vezetőinek. — Akikor, ha mindig van időben ami kell és amennyi szükség«, de csak annyi, hogy ne keletkezzen fel«le- gesen elfekvő készlet — kaptuk a választ. Ez így egész egyszerűnek tűnik, pedig nagyon is bonyolult dolog. Az a 230 millió forint érték, amit évente átlagosan felhasználnak a nógrádi bányákban több tízezer féle, könnyebben és nehezebben beszerezhető anyag. Ha csak egyetlen százalékos anyagmegtakarítást sikerül elérnünk, az is 2,3 millió forintot jelent az önköltség csökkentésében. Köztudott, hogy korábban a mennyiségi szemlélet volt az uralkodó a bányáknál, de az utóbbi időben, főleg az 1964 decemberi párthatározat és a? azt követő anyaggazdálkodással kapcsolatos, 114-« rendelet megjelenése óta • jobban előtérbe került a takarékosság az anyaggazdálkodásban is. Miben tapasztalható a változás? Tekintélye —, vagy ahogy mondják — szeme lett az anyagnak. A rendelet megjelenése óta 14 millió forint értékű elfekvő készletet tártak fel. Megkezdődött már tavaly a felszámolása egyrészt fel- használással, másrészt a fel nem használható értékesítésével, selejtezésével; Az idei év elején még 7,7 milliós volt a készlet, ma pedig már csak 1.3 millió. Ez is olyan gépalkatrész, amire még szükség lesz. A szemléletváltozásnak ez az egyik kézzel fogható jele. Célfeladatokat tűztek ki az elfekvő készlet hasznosítására. A tervezőit is megkapták az elfekvő készletek jegyzékét és elsősorban a meglévő anyagokra építették tervei - két. Felülvizsgálták az üze mek anyagigényét, és több mint nyolcmillió forint értékű anyag megrendelését mondták le, amelynek csak egy része adódott a termelési terv csökken téséből. Bányaiéból például, ami az anyagköltségek egynegyedét jelenti, az idén 10 milliós értékkel kev«ebb kellett és ennek ellenére van belőle elegendő, nincs hiány a bányáknál. Ha még jobban szorgalmaznánk a visszarabolt bányafa újra felhasználását, még szebb eredményt is elérhettek volna. Az idei első negyedév fi- gyeimeztet a jövőre. Tapasztalható, hogy év elején általában bőkezűen bánnak az anyaggal. Ezért fordult elő a 12 milliós túllépés a beszerzéseknél, amit csak a későbbiek során sikerült kigazdálkodni. Az idei beszerzési keret egyébként már 10 millióval kevesebb a tavalyinál, de ebből is okosan 10 százalékot tartalékoltak előre nem várható kiadásokra. Volt ilyen több is mint például a bá- nyatüzek lokalizálásához vízüveg, felsőpetényi agyag és egyéb. Időközben vizsgálják a bányáknál, hogy az igényelt anyagokból mit nem használtak fel. A cél ezzel is az. hogy ne keletkezhessen elfekvő készlet. Jelenleg 3,6 millió értékű ilyen anyagot tárolnak, amit a jövő évi rendelésnél figyelembe vettek. Az üzemeket általában még tavaly sem érdekelte túlságosan, milyen áron szereznek be egy« anyagokat, csak leV gyen. Mióta a tröszt vezetősége is szigorúbban ellenőrzi az anyagfelhasználást, osztályvezetői értekezleteken állandó témakör a takarékosság és az üzemeknél is többet b«zélnek róla, változott a szemlélet. A pénzügyi osztály a megmondhatója mit jelent, hogy 11,8 millióval sikerült csökkenteni az anyagkészletet. Ka csak a minimális kamatot, eszközlekötési járulékot számítjuk is 1,7 millió forint a megtakarítás. Ez az összeg másfélnapi nyereségrészesedésnek felel meg a trösztnél. Az idén csökkent a büntető jellegű kiadások mértéke, ami ugyancsak az anyaggazdálkodás javulására enged következtetni. A göngyölegek késede’mes visszaszállításáért, kocsiállásért tavaly-még 91 ezer forintot fizettek, az idén csak negyvenezret. Az anyagigazgatási költségeket két év alatt tizenöt százalékkal sikerült csökkenteni, ami ugyancsak igen jelentős. Az anyagellátó üzem és 3 bányaüzemek között is javult a kapcsolat. A takarékosság egyre inkább érvény«ül a vezetők szemléletében is. A trösztnél kialakított házi anyagnorma, valamint a sok tanácskozás is hozzájárult, hogy a jövő évi anyagigény- lések minden korábbinál meg- alapozottabbak. Valami új dolog kezdődött, a nóg ádi szénbányáknál, ami a gazdaságosabb széntermelés érdekét szolgálja. B. t.
