Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-30 / 308. szám

4 1 QCfi december 30. péntek Ev vége felé jár Közel az év vége. Nem messze az idő: búcsúzik 1966. Az ország, a megye falvai­nak naplóit, krónikáit is be- kö ik. Űj naplót nyitnak. Miről beszél a régi — néha tréfás kedvvel? A dejtári naplót forgatom. Hogyan is köszöntött a köz­ségi-e 1966? Január 15: Hideg az idő. Délután a kultúrházban KISZ-esküvő volt... A mozi az Élők és holtak című filmet vetítette. Január 20: Hideg az idő. A mozi a Van, aki forrón szereti című fiúnet vetítette. Január 27: Este a traktorosoknak film­vetítés volt, a mozi a Kár a benzinért című filmet vetítet­te Február 24: A három óráig tartó köz­gyűlés után 250 fő vett részt az uzsonnán, ahol 18 deka­gramm főtt kobászt és egy üveg sört .kaptak a meghívott és a munkában kitűnt dolgo­zók. .. A tsz pénztárosa 350 ezer forintot osztott ki e na­pon. .. Péter Sándor férfifod­rász füstölője 21 órakor ki­gyulladt, benne volt M. L-né- nak két darab sertése füstö­lésre. A hús porráégett... Eiste a mozi a 90 perc az élet című filmet vetítette. Az uzsonnázó tsz-tagok hangula­tára jellemző, hogy hajnali 2-kor kerültek ágyba. Március 3: A tanács dolgozói a sport­pálya melletti árok ásását és az út rendezését befejezték. Innen a Petőfi utcában levő árok mélyítéséhez távoztak el __A mozi a Szerelem kora c ímű 'filmet vetítette. Március 13: Az eső ténykedését este öt órakor fejezte be... A kul- túrház melletti italboltban, az 5. számúban, a mai napon kezdte meg az első presszó­gép működését. Az első napon megállapítható, hogy nagy nép­szerűségnek örvend, egy kilo­gramm kávé fogyott el. Április 27: A reggelünk ma is kelle­mes. .. A községben eboltás volt... Az oltást előzi meg az ebadó befizetése, amely egy évre 16 forint. Élből tás — kutyavilág! Arról a régi világról beszélt nekem (1966, december) öz­vegy Molnár Sándomé a fel­végen: „1919-ben lettem menyecs­ke, 28 éve vagyok özvegy. 38 éves volt a férjem, amikor meghalt, mezítláb törték a jeget, azt hitte, neki nem árt a baltaeső se. De erőt vett rajta a betegség... Ez a fal hetven centis, 1910-ben épí­tették. amikor kidőlt az istál­ló. Ügy építették, nyugodjon jóra ház a földben, nyugod­jon jól a vertfal. Nyugszik is... Várjanak egy kicsit, mindjárt hívom a menyecs­két.” A menyecskétől. Szabó Fe- rencnétől régi csörgő korsók után érdeklődtünk. De ilyet mór nem találtak, csak a szomszéd padlásán. A szom­széd egy százéves kabátot is ajánlott vételre. Nem vettem meg... A kabát még talán el­élhet újabb száz évig, de én már nem. S nemigen szereti az ember, ha túléli a kabát­ja. Bizony, ismét év vége felé jár. Tóth Elemér Mfiemlékvédelem 1966 Több millió forint épületek megóvására Nőgrád megye műemlékek­ben igen gazdag. Különösen sok vár trónolt egykor a Cserhát hegytetőin. Közülük ma már csak 14 rom és ma­radvány idézi a múltat. Ezen­kívül még 336 műemlékileg védett objektum található me­gyénkben. Ezek között van 140 egyházi műemlék és 40 egykori földesúri kastély és kúria. A többi város-, vagy falukép, világi házingatlan, vagy mérnöki alkotás (például kőhíd). Az idén — csakúgy mint eddig — három pénzforrás­ból végeztek több millió fo­rint értékű műemlékvédelmi munkát. Az idei évben hozzá­kezdtek a berceli ’ Bene— Teichmann kastély restaurá­lásához, javításokat végeztek a cserhátsurányi Simonja kastélyon, felújították a ka- rancskeszi Prónay kúriát. Több, értékes egyházi objek­tumot is felújítottak. Együt­tesen a tanácsok, illetve az egyházak ez évben 29 műem­lék állagmegóvását végezték el, vagy kezdték meg. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség ásatásokat végzett a hollókői vár környékén, 17 hollókői házat megvásárolt, közülük hármat már népi építészeti szempontból kifo­gástalan állapotban állítottak helyre. Jövőre újabb épüle­tekre kerül sor, a KPM-el pedig útépítéssel kapcsolatos tárgyalások folynak. Közös beruházású munká­latokat az idén öt községben végeztek. Csesztvén, Homok- terenyén és Mátranovákon templomok, Romhányban a Prónay kúria helyreállítását kezdték meg, Pásztón pedig a volt cisztercita kolostor kör­nyékén végeztek régészeti ku­tatásokat. Az évek óta sok gondot okozó alsópetényi Prónay nagykastély ügye megoldódott. A Tanácsi Tervező . Irodán készül a helyreállítási terv, a két és félmillió forintos munkálatokat jövőre megkez­dik. A szécsényi Forgách kastély húsz év óta vajúdó problémája azonban tovább­ra is fennáll — hasznosítását illetően sem tudtak még az érdekelt felek megállapodni. Partizánok EPIZÓDOK - DO UUMENTUMOU X. Olvasgatva az egykori je­lentéseket, szinte valameny- nyiből ki.űnik, hogy magyar partizánok szép számmal vet­tek részt a szlovák nemzeti felkelésben, a csehszlovák partizándandárokban. Inter­nacionalista dandárok voltak ezek, amelyekben tapasztalt szovjet parancsnokok irányí­tása mellett tevékenykedtek magyarok, szlovákok, szovje­tek. sőt olykor franciák is. Ezek úgy kerültek a Kárpá­tokba, Szlovákiába, a parti­zánokhoz, hogy gépeiket a németek lelőtték, ejtőernyővel sikeresen leereszkedtek a szlo­vák nemzeti felkelés egységei által már megszállva tartott terű'etekre. És beálltak partizánnak. Meg kell még X említeni, hogy nemcsak a szlovák nem­zeti felkelés központi szerve hozott létre ilyen partizánbri­gádokat, hanem a kijevi ki­képző központ irányításával a különböző frontokon is. Így a II. Ukrán Front Pa­rancsnoksága mellett külön partizántörzs tevékenykedett, amelyiknek legfőbb feladata volt az összeköttetést tartani a brigádokkal. Utasításokkal Ottóik ei őket. A felderítők adatai alapján dolgozták ki, vagy éppen helyesbítették a hadműveleti terveket. A front felderítő szolgálatának adatait pedig közölték a dandárok­kal, hogy annak alapján te­vékenykedj enek. Így a II. Ukrán Front Pa­rancsnoksága ismerte azokat a mozgásokat, ellenállási gó­cokat, amelyek Nógrád me­gyéből a kommunisták kez­deményezésére egymástól el­különülve létrejöttek. Ügy tar­tották nyilván őket. mint tá­maszpontot a „nagy ismeret­lenben”, de megbízható és egyszer majd nagyonis hasz­nos támaszpontot. A nógrádi ellenállási szervezkedés több csatornán is eljutott a front­parancsnoksághoz. Nógrádi Sándor elvtárs felderítői hoz­ták a hírt Bandur Gyula és társai monosrai mozgolódásá­ról. Másrészt elsősorban a Jegerov partizándancjár tar­totta szemmel a szénmeden­cét. Végül a szovjet hadse­reg előrenyomuló egységei néha több száz kilométerre kiküldték felderítőiket, akik bejárták ezt a vidéket is. Nehéz terepen a felderítés többet ér ezer harckocsinál — ezt MalinovszJkij marsall mondta még abban az időben amikor a frontot irányította. Márpedig Észak-Magyaror­szág hadműveleti szempontból igen nehéz terepnek számított. Csak egy epizód: A háború befejezése után két héttel még tevékenykedtek kisebb német és magyar egységek a hegyekben. Félelemben, ret­tegésben tartották a környék lakóit. Maga Nógrádi Sándor elvtárs is segített kihallgatni bizonyos Jávorszkvt és tár­sait. A magyar főhadnagy fél­civilben a front mögött „vál­lalt munkát” az SS-től, hogy njrugtalanítsa a feltartóztat­hatatlanul előretörő szovjet csapatokat. De térjünk vissza a Nógrádi partizánegységhez. Nógrádi Sándor elvtárs egysége úgy szerveződött, úgy gyarapodott, mint a hólabda Egyre töb­ben csatlakoztak hozzá; szlo­vákok és magyarok vegyesen. A szlovákokat szívesen fo­gadta, hiszen a hely és a nyelv ismerete itt nagyon so­kat jelentett. A magyarok in­kább a tűzerőt képviselték, közöttük alföldi és dunántúli legények is vállalták a parti­zánok n: m éppen kellemes és igen fáradságos tevékenysé­gét. Nehéz terepen jutott előre a Nógrádi csoport és végül is Karancsberény mellett, az egy­kori Légrády kastélyban léte­sített harcálláspontot. Aki szóra bírja a számokat Emlékezetes bűnügyek — Egyenletek Ritka szenvedély a közgaz­dasági elemző munka; ennek rabja harminc esztendeje Prajda Gyula, a MÉSZÖV tervosztályvezetője. Gyako­ri vendég a rendőrségen, a bíróságon. Ezekre a helyek­re említett szenvedélyétől el­választhatatlan mellékfoglal­kozása szólítja. Megyénk kis­számú igazságügyi könyvszak­értőinek egyike. — Olyan bűnüldöző, legyen nyomozó, ügyész vagy bíró, aki az élet minden területén szakember lenne: nincs. Ezért szükséges, hogy a rendőrség egyes ügyekben már a nyomo­zás során szakértőt rendeljen ki. Az újságolvasó leggyak­rabban az igazságügyi orvos­szakértő véleményével talál­kozik a lapban: vagyon elleni bűncselekmények ügyében vi­szont a könyvszakértő vé­leménye lehet perdöntő je­lentőségű, — mondja Prajda Gyula. — A szakvélemény alapján éppúgy kerülhet sor felmentésre, mint elítélésre. — Mire kíváncsi a könyv- szakértő? — Mindig arra, amire a rendőrség vagy a bíróság vá­laszt kér tőle. Tehát: oko­zott-e egyáltalán valaki kárt; mennyi a kár; milyen kihatá­sai vannak a károkozásnak; mi tette lehetővé a bűncselek­mény elkövetését; mi szük­séges sülhöz, hogy a jövőben hasonló ne fordulhasson elő. Amellett, hogy ehhez jogi is­meretek is szükségesek, ellen kell állni két kísértésnek: an­nak, hogy a könyvszakértő igyekezzék a bűncselekmény egész lefolyását képzelete alapján megrajzolni; vagy — képletesen szólva — ő készít­sen vádiratot az ügyészség helyett... (Közbevetve hadd említsük meg, hogy még más is kell. Kell okleveles könyvvizsgálói és mérlegképes könyvelői ké­pesítés, majd legalább tízéves szakmai gyakorlat, s igen széles körű általános művelt­ség.) Prajda Gjrnla számos olyan ügyben működött könyvszak­értőként, amelyekről lapunk­ban írtunk. Ilyen volt — például — az az újítási díjjal kapcsolatos csalás, amelyet néhány ÉMÁSZ-alkalmazott Követett el Nógrád és Bor­Sok előnye volt ennek a harcálláspontnak. Az egyik: több oldalról is jól védhető. A völgy felől, a kövesút irányából közeledőt már messziről észrevették a felállított őrök. Másfelől — például az erdőből — nem­igen vártak „vendéget”, hi­szen a felderítés adatai sze­rint a csendőrök, a németek nem merészkedtek ,.a partizá­noktól, ellenállóktól hemzse­gő” erdőbe. A másik: a Karancs tövé­ben nemcsak a harci felderí­tést szervezhették meg kö­rültekintően, hanem a kapcso­latot is felvehették az egy­mástól elkülönülve tevékeny­kedő csoportokkal. A harmadik: szemmel tart­hatták a bányákat, és első­sorban Salgótarjánt, ahol csendőrlaktanya volt és a né­met is erősen befészkelte ma­gát. A negyedik: és ez nem is utolsó szempont volt, felvehet­ték a kapcsolatot a nógrádi szénmedencében már „hagyo­mányosan” tevékenykedő kom­munistákkal, akik tömegbá­zist biztosítottak a partizán­egység tevékenykedéséhez. Márpedig tömegbázisra na­gyonis szükség volt. Enélkül nincs felderítés, nincs harci megmozdu’ás, nincs ellátás élelemmel, ruhával (amiben nem nagyon bővel­kedtek a partizánok) és egyál­talán nincs partizánharc. Nógrádi Sándor elvtárs és csoportja rövid idő alatt ki­építette a tömegkapcsolatot .. (Folytatjuk) Gáldonyi Béla sód megye területén. A szak­értő szemével ez még az egy­szerűek közé tartozott. — Bonyolultabb a helyzet, amikor a sértett vállalat ha­nyagsága miatt a bizonylatok hiányosak, a könyvvitel ren­detlen, az ellenőrzés laza. Egy élelmiszeripari üze­münknél — emlékezett part­nerünk —, másfél éven át dézsmálta a KST-kezeléssel megbízott személy a betétál­lományt. Már egyetlen egy el­lenőrzés fényt deríthetett vol­na a bűncselekményre, de- hát... Másutt egy felettes megbízta beosztottját, hogy helyette összesítse az elszá­molásokat. Az utóbbi éveken át „tévedett” a maga javára, mivel nem ellenőrizték a vál­lalati rendnek megfelelően. — Az ellenőrzés bírálatánál, gondoljuk, ismerni kell az or­szágos érvényű rendeleteket, irányító szervi és vállalati rendelkezéseket. — Ezek ismerete nélkül nem tudnánk dolgozni. Épp­úgy, mint matematikai szem­lélet nélkül sem. Arról a bűncselekmény-sorozatról is megemlékezett a Nógrád, amelyet egy gyógyszertárban követtek el. Ebben az ügvben egyenletrendszereket kellett felállítani és levezetni ahhoz, hogy a szakbíró és a népi ül­nökök előtt teljesen kibonta­kozzék a bűncselekmény el­követésének módja, s az is: kiket s milyen szervet káro­sítottak meg. Sajnos, elég gvakori, hogv a feljelentés alapjául szolgáló vállalati vizsgálat nem konkrét; mi több, annak befejezése után Közeleg január, a hagyo­mányos népművelési hónap. Balassagyarmaton is készül­nek erre és a helyi adottsá­goknak megfelelően új for­mákat, utakat keresnek. Ez történt a balassagyar­mati népművelési tanács leg­utóbbi ülésén is, amikor há­rom évre határozták meg a feladatokat. Túl azon, hogy megvitatták a következő évek internacionalista és nemzeti ünnepeinek megszervezését, előkészítését, hogy foglalkoz­tak a város négy irodalmi színpadának tevékenységével a város kulturális életében, napirenden szerepelt az ifjú­ság fokozottab bevönása a népművelésbe. Milyen meggondolások alapján tárgyaltak erről? Először is tudott dolog, hogy Balassagyarmat ipara fejlődik. A következő években soha nem látott ütemben kívánják fejleszteni a város helyi és állami iparát. Több száz fia­talt kívánnak „letelepíteni” újra a városban. Nem egysze­rűen munkalehetőségről van szó, biztosítani kell a szóra­kozási, közművelődési, isme­retterjesztési és oktatási lehe­tőségeket is. Szabad idejük célszerű és kulturált kitölté­séről már most kell gondos­kodni, amikor az új ipari üzemek „alapásásánál” tar­tunk. És a balassagyarmati népművelési tanács körülte­kintően foglalkozik ezzel a feladattal. A munka centru­ma a jövőben is a városi mű­velődési ház lesz. Eddig is sokat tett azért, hogy az ipari üzemekben, a termelésben olyan jó munkát végző szo­cialista brigádok számára klub jellegű foglalkozásokat szervezzen. A jövőben még fokozottabban támaszkodik az ipari üzemek fiataljaira innen „szerzi be” a művészeti csoportok utánpótlását. És ismét csak hangsúlyozni kell: ez nem csupán szerve­több ismeretlennel szőrén-szálán eltűnik egy-egy fontos bizonylat. Mind a vál­lalatnak, mind a felügyeleti szervnek kötelessége, hogy megőrizze a dokumentumokat^ s hogy pontosan rögzítse meg­állapításait Ehhez tartozik, hogy mindazoktól, akiknek nincs úgvnevezett hitelesített aláírása, meg kell követelni az olvasható aláírást. Egy, anyagkezeléssel foglalkozó szem 'yt — például — annak ellenére fel kellett menteni, hogy működésével kapcso­latban a társadalmi tulajdont elég nagy kár érte. — Hogyan történhetett ez? — Ügy, hogy a vádlott so­sem írt alá semmit, csupán azok. akik esetenként az anya­got átvették. Ezek odavetett aláírását viszont még az írás* szakértő sem tudta elolvasni. — Mint igazságügyi könyv­szakértő, nem tárt attól, hogy a nagyobb önállóságot bizto­sító új gazdasági mechanizmus egyeseket „önálóbb bűnözés­re" csábít? — Könyvszakértői gyakor­latomban csalással, sikkasz­tással, hanyag és hűtlen ke­zeléssel, pazarló gazdálkodás­sal találkozom leginkább. Hi­szem, hogy a nagyobb önálló­ság növeli a felelősség-, a becsületérzetet. De az is meg­győződésem, hogy az új me­chanizmusban remélt gondo­sabb, következetesebb ellenőr­zés inkább leszorítja majd ezeknek a bűncselekmények­nek a számát, — mondotta beszélgetésünk végeztével Prajda Gyula igazságügyi könyvszakértő. — b. z. —< zési, hanem politikai munka. Helyes az az elképzelés, mi­szerint egy-egy központi jel­legű ünnepség megrendezésé­nél, a kulturális program le­bonyolításánál a városi párt- bizottság és a művelődési ház vezetősége egy-egy kultúrcso- portra támaszkodik. Így nem aprózzák el az erőket, egysé­ges, színvonalban tartalma­sabb ünnepségeket rendezhet­nek. Üj gondolat az is, hogy a munkásfiatalok a tanuló- ifjúsággal (középiskolásokkal) közösen tevékenykednek egy- egy művészeti csoportban. Ennek jelentősége a munka és a tanulás kölcsönös megis­merésében és megszeretteté­sében rejlik. • A vállalatoknál, üzemek­nél és szerveknél az évi kul­turális alapot nem tudják a kitűzött cél érdekében fel­használni. Egy-egy vállalat­nál csupán néhány ezer fo­rint ez az összeg, viszont vá­rosi szinten több tízezer fo­rint, amit egy kézbe összefog­va sokkal jobban lehetne — éppen a vállalati, üzemi dol­gozók érdekében — felhasz­nálni. Sajnos, jogszabály aka­dályozza ezt, amit érdemes lenne felülvizsgálni. Amíg ez megtörténik, ésszerűnek lát­szik a javaslat, hogy a na­gyobb vállalatok, üzemek és szervek kulturális program­juk kialakításához kérjék a városi művelődési ház veze­tőinek szakmai tanácsát, se­gítségét. Már ezzel is javít­hatjuk a népművelési mun­kát, a meglevő kulturális alapokból. A városi művelődési tanács ülésén elhangzott javaslatok előre mutatják a gazdasági mechanizmus várható munka- módszereit. Ne várjunk azok ..hivatalos” bevezetésével, már most próbálkozzunk az újjal, amely javítja hiunkán- kat, fokozza annak hatékony­ságát. Guttmann Katalin Tanácskozáson kívül A népművelés feladatai Balassagyarmaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents