Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-25 / 305. szám

2 NŐGR AD io««; trimer 25 vasárnap A gépkocsivezető inslata bxáxsxáxa lékos arab kincs A saidai bíbor EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Amikor ez év elején Da­maszkusziból Homsz felé igye­keztem, a köves sivatagon át­vezető beton mellett nem le­hetett nem észrevenni azt az olajvezetéket, amely Irak fe­lől viszi a Földközi tenger fe­lé az arab országok legna­gyobb kincsét, a kőolajat. Egyedül ültem a taxiban, • a gépkocsivezetővel mar ösz- 6zeba:'átkoztunk. Szívesen vet. te, ha beszé.gethet, hiszen így gy-rs ban szalad az idő. — Meglátja, egyszer még történik valami ezzel az olaj­vezetékkel — mondta. — Be­csap bennünket az olajtársa­ság — tette hozzá kis szünet után. — Sokkal kevesebbet fizet, mint kellene. Szíria azokban a napok­ban a sok közül éppen az egyik kormányválság kellős közepén tartott, nem lehetett hát sok pozitívumot várni eb­ben az ügyben. S a beszél­getés is csak akkor jutott is­mét az eszembe, amikor Zua- jen hatalomra jutása után egy­re nyilvánvalóbbá vált: a je­lenlegi szír kormány komo­lyan gondolja a Szír Köztár­saság jövőjével kapcsolatban hirdetett demokratikus prog­ramját. Nemcsak olyan tények bizonyították ezt, mint a földreform tudatos folytatása, hanem az Euphrates-gát fel­építéséhez a Szovjetuniótól kért segítség is az ország de­mokratikus orientációját Iga­zolta. És a „nemhivatalos” poli­tikus, a gépkocsivezető jóslata is beteljesedett. Éppen a kö­zelmúltban jelentette be Szí­ria kormánya, hogy állami tu­lajdonba veszi — mert az IPC olajtársaság tíz esztende­je becsapja és megkárosítja z országot — a területén át­haladó olajvezetéket. Csaknem 4 millió font ster­ling az említett o aj társaság adóssága. Az Irak Petroleom ■izén gyűjthetett össze ekkora tartozást, mert hosszú éveken át a hatalmi harc kötötte le az ország bel­ső erőit. Az a szír kormány azonban, amely az Intrikák helyett fontosabbnak tartja, hogy az ország jövőjével, s a lakosság életszínvonalának emelésével foglalkozzék, pon­tot tfett erre. S szándékával, hogy a százszázalékosan arab kincset megvédi, nem maradt egyedül. A Szíriát átszelő olajvezeték államosítása mel­lett több arab ország Is natá- rozottan állást foglalt.. (ónody) A feketepiac bosszúja Ky miniszterelnök szemé­lyes utasítására egy hónap­pá ezelőtt a saigoni rendőr­ség látványosan számolt le a feketepiac árusaival. Elko­bozták az amerikai katonai egyenruhákat, konaervesdob©. sokat és sörösüvegeket. Az­tán a gyanús eredetű árucik­keket halomba hordatták, ben­zint locsoltak rá és eléget­ték. A monstre-razzia előzmé­nyeihez tartozik, hogy a dél­vietnami fővárosba havonta félmillió tonna katonai fel­szerelés és különböző polgá­ri célokat szolgáló amerikai áru érkezik hajón. De e szál­lítmányok húsz százaléka, ahogy mondani szokás, szőrén- szálán eltűnik. A saigoni kormányfő akció­ja, a Saigonból érkező hírek szerint, mindenesetre látvá­nyos volt, mint a görögtűz, csak éppen olyan gyorsan el is lobbant. A zugkereskedők mégis azonnal elégtételt vet­tek. Am a bosszú egy látszó­lag ártatlan hölgyet ért Egy hölgyet aki semmiről sem tu­dott, hiszen a razzia idején Tokióban időzött, hogy kis műtét árán igazitassa ki szem­vonalát. Mégis pár nappal a monstre-razzia, s közvetlenül a kirakodás után feltűnő módon az a csempe tűnt el a kikö­tőből, amellyel e hö’gy óhaj­totta kirakatni újonnan épí­tett kastélya fürdőszobáját. De talán nem kelt senki­ben sem meglepetést, ha el­áruljuk, hogy az illető hölgy Nguyen Cao Ky asszony, Dél- Vietnam miniszterelnökének felesége... Saida hajdan a föníciaiak híres kikötője volt azzal a Tyrus-szal együtt, ahonnét a mondabeli Didó királynő kelt útra, hogy megalapít­sa Kárthágót. A város i. e. 1200 és 900 között élte vi­rágkorát. Egyike volt a nagy kereskedőnép legfon­tosabb kikötőinek: itt rax- ták ugyanis hajóra az arab keletről tevekaravánokon szállított árut, hogy helyet­te az Európából érkező szál­lítmányokkal induljanak vissza India, Perzsia és az arab félsziget déli része fe­lé. Saida ma is a legfonto­sabb „átrakó”-kikötők egyi­ke. Itt ér ugyanis véget a Szaúd-Arábia felől jövő olajvezeték, s ezen felül egy finomító dolgozza fel a tank­hajókkal továbbszállított „fe kete aranyat.” A libanoni városka lakói úgy tartják azonban, hogy nem az olajfeldolgozás Sa­ida első ipara. Valamikor a föníciaiak lát­ták el bíborral Európát. E nemes festék ékesítette a római imperátorok és szená­torok tógáját s jelképezte később és másutt Is a ha­talmat. Máig sem tudják azonban ugyanazt a festé­ket, mint amit a föníciaiak s utódaik szállítottak, utá­nozni. Saida lakói — mint a Ne­ues Deutschland tudósítója beszámol róla — még bizo­nyítékot is tudnak most fel­mutatni, hogy elődeik ta­lálták fel és gyártották a bíborfestéket. A város déli részén a régészek tömege­sen bukkantak rá, ugyan­is egy domb mélyén, elkövesedett esigaházak- ra. Már hosszabb idő óta feltételezik, hogy ebbő! az úgynevezet murex-csigá- ból készült — bonyolult és ismeretlen technikai eljá­rással — az értékes festék. A saidai régészek most fo- gadkoznak is, hogy rövide­sen megfejtik a föníciaiak titkát. Talán sikerül, talán nem. De ha sikerül „bíbor- banszületett” császárok he­lyett minden bizonnyal di­vatdiktátorok díszítik majd bíborral a .. .szépség ki­rálynőit!.. . Mit leplez a „Goldberg; levél?“ — Kiemelkedő magyar sikerek az LIS'sZ munkájában — Koszt gin eredményes törökországi látogatása — A karácsonyi ünnep rá­nyomja bélyegét a nemzetközi eseményekre is: Vietnamban lélegzetvételnyi időre elhall­gatnak a fegyverek —, az ál- .amférfiak diplomaták pedig egynéhány napos pihenőre térnek. A karácsony hangulatával azonban mintegy visszaélni látszik az Egyesült Államok diplomáciája: a hét elején "loldberg, az USA állandó képviselője a világszervezet­ben felkereste U Thant főtit­kárt és átadta neki az ame­rikai kormány levelét, amely­ben szemforgató módon fel­kérik az ENSZ első emberét, hogy „működjék közre a vi­etnami fegyverszünet létreho­zását célzó erőfeszítésekben” Az amerikai vezető körök ezzel a „karácsonyi szellemet sugárzó” gesztussal olyan színben akarnak feltűnni —, a Hanoi terrorbombázása után — mintha az ünnepek előtt újabb bizonyságát adták vol­na békülékenységüknek... Egy nap elteltével az ENSZ-főtit- kár tudtul adta a világnak: az amerikai levél átvétele után is változatlan: az álláspontja a tárgyalások megkezdésének feltételeiről. U Thant válto­zatlanul sürgeti az amerikai bombatámadások abbahagyá­sát, az ellenségeskedések csök­kentését és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front­nak tárgyaló félként való el­ismerését. Az USA kormánya azóta hallgat, az Egyesült Államok vezetői, mint tudjuk, mindez­idáig nem voltak hajlandók belemenni abba, hogy felté­tel nélkül megszüntessék a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe elleni légi agressziót. A „Goldberg-leséi” bumeráng is lehet: visszare­pülve még nagyobbat üthet az ímerikai propagandagépeze­ten, ha bebizonyosodik, hogy ismét csak szép szavak hang­zottak el, amelyek a kegyet­len tetteket voltak hivatva leolezni. Három tőkés ország fet Ezen a héten gyorsított ütemben fejezte be munkáját az ENSZ közgyűlése, hogy a 21. ülésszaK végén ünnepi pi­henőjükre idejében térhesse­nek haza a diplomaták. Rend­kívül bonyolult nemzetközi helyzetben üléseztek a világ- szervezet legmagasabb fóru­mán az országok küldöttei: a vietnami háború ügye, ha hi­vatalosan nem is szerepelhe­tett a napirenden, újra meg újra előkerült és beárnyékol­ta a közgyűlés munkáját. Az Afrikában nemrég vég­bement jobboldali puccsok es az új gyarmatosító mesterke­dések következtében az afro­ázsiai csoport egysége fella­zult, súlya csökkent —, ez is kedvezőtlenül hatott az ülés­szak eredményességére. A szocialista országok diplomá­ciája — köztük hazánké is — ebben a helyzetben sem ad­ta fel kezdeményező szerepét, egész sor sikert könyvelhetett el. A Magyar Népköztársaság delegációja nemcsak számos, nagy figyelmet keltett felszó­lalással, néhány határozati ja­vaslat társszerzőségével vetet­te észre magát, hanem ha­zánk növekvő nemzetközi te­kintélyének elismeréseképp magyar diplomata lett a köz­gyűlés egyik alelnöke, képvi­selethez jutott a nemzetközi jogi bizotts igban. Különösen kiemelkedő sikere lett a ma­gyar kezdeményezésnek a gáz-, a vegyi és a bakterioló­giai hadviselési eszközök el­tiltásáról, A karácsony előtti hét je­lentős nemzetközi eseményét szolgáltatta Koszigin szovjet miniszterelnök törökországi hivatalos látogatása: először látogatott el szovjet kormány­fő abba a Törökországba, amely a NATO tagja s ebbéli minőségében az amerikaiak­nak mindeddig fontos támasz­pontja volt a Szovjetunió el­hős karácsonya leni támadó stratégiában. A szovjet—török tárgyalások éppúgy, mint a látogafás kül­sőségei a két ország közötti kapcsolatok normalizálódását mutatták és új szakaszt nyi­tottak a Szovjetuniónak és déli szomszédjának viszonyá­ban, Három tőkés országban la gondok felhőzik a vezetők karácsonyi hangulatát. Az an­gol munkáspárti kormánynak el kell tűrnie, hogy a rhode- siai viszályban Ian Smith fajüldöző kormánya feltegye az i-re a pontot: a rhodesiai telepesek vezére kijelentette, országa nem tagja többé a Brit Nemzetközösségnek s köz­társasággá alakulván az angol királynőt sem tekinti uralko­dójának. Olaszországban és Görögor­szágban kormányválság rob­bant ki. A római parlament­ben leszavazták — igaz, je­lentéktelen tárgyú vitában: az étolaj áráról volt szó! — Móra középbal kormányát. Az eddi­gi kabinetben résztvevő Egye­sült Szocialista Párt képviselői is a kormány — tehát saját kormányuk — ellen szavaztak. Hirtelen támadt ellenzékiségük nyilván abban leli magyaráza­tát, hogy tömegeik szemében népszerűtlen a szocialista pár­tot lejárató középbal-politika. Görögországban megbukott a Sztefanopulosz-kormány, amely annak idején csak megveszte­getések árán jutott hatalomra a Papandreut támogató töme­gek és politikusok ellenállá­sával szemben. Konstantin kj. rá'y kénytelen volt 1967 má­jusára törvényhozási választá­sok kiírását megígérni. Addig egy „hivatalnok-kormány” ala­kult. Miniszterelnök a görög nemzeti bank kormányzója lett: hosszú és nehezen meg­jegyezhető nevét — Paraszke. vokulosmak hívják és me«rbí. zatása fél évre szól — talán nem is kell mee*=nulnunk... Pá’íy József Emlékezni és előre tekintés írta: Pethő Tibor az Országos Béketanács a!e!noke Negyvennyolc órára elné­multak a fegyverek Vietnam­ban. Az átmeneti tűzszünet a béke és a szeretet ünnepén al­kalmat ad arra. hogy a béké­ért küzdő emberek visszapil­lantsanak a megtett útra és előre tekintsenek a jövőbe. Ilyen elmélkedés közepette az emlékezetben felvillannak a régebbi múlt képei is, azok a karácsonyi napok, amikor 25 esztendővel ezelőtt a Moszk­va előtti nagy síkságon a szov­jet haderők először mértek sú­lyos csapást a hitlerista beto­lakodókra, elhárították a Moszkvát fenyegető veszedel­met és 300—400 kilométerrel vetették vissza a német há­borús gépezet legjobb csapa­tait. A negyedszázaddal ez­előtti események felidézése mindenesetre nemcsak emlé­kezés, hanem figyelmeztetés az új háború megszállottjai­nak éppúgy, mint a békéért küzdő néptömegeknek. Akik borúlátóan ítélik meg az emberiség jövőjét, mindun­talan arra hivatkoznak, hogy a nemzetközi békemozgalom 17 esztendős tevékenysége ellené­re ma ismét feszültség ural­kodik a nagyhatalmak viszo nyában és a nagyháború ve­szélyével fenyegető imperia lista akcióknak vagyunk tá­rnái. Ez az okfejtés azonban nem fejlődésében vizsgálja a világ eseményeit, és lebecsüli a ténylegesen elért eredmé­nyeket. Nem kétséges, 21 esz­tendővel a hitlerista Német­ország megsemmisítő veresége után a német militarlzmus es expanzív revanspolitika erői újjászerveződtek a szövetségi köztársaságban. Kétségtelen az is, hogy több mint 15 esztendővel a koreai háború k'robbantása utón a távol-keleti térségben az Egye­sült Áramok fegyveres erői ma ismét hadüzenet nélküli háborút folytatnak az indokí­nai félszigeten. Ha mindehhez még hozzávesszük a leszerelés megoldatlanságát, a gyarmati rendszer teljes felszámolását akadályozó politikai és gaz­dasági sakkhúzásokat, a nuk­leáris arzenál példátlan mé­retű felduzzadását, akkor va­lóban azt kell mondanunk, hogy a nemzetközi békemoz­galom előtt éppoly nehéz fel­adatok állnak, mint akár más­fél évtizeddel ezelőtt. A jelenlegi nemzetközi hely­zet és a békéért folyó küzde­lem központi kérdése az Egye­sült A11 amok vietnami hábo­rúja. A helyzetet 1966 végén az jellemzi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza kato­nai erőfeszítéseit, másrészt, hogy jelentősen kiszélesedett a vietnami háború megszünte­tését követelő tömegmozga­lom. Nap nap után vi.ágszer- te nagyszabású szolidaritási tüntetéseknek vagyunk tanúi, amelyeken a békéért harcoló erők még fokozottabb támo­gatásukról biztosították a hős vietnami népet. Megmozdult „a másik Amerika” is, erősö­dött az a mozgalom, amelynek jellemző vonása a katonai be­hívóparancsok megsemmisíté­se, a tartalékosok szolgálati kö-yvp'oek e'égetéce. A köz­vélemény-kutató intézetek ada­tai szerint m aauoan levő amerikai elnök népszerűsége még sohasem volt oly ala­csony, mint Lyndon B. John- soné. Hiába kettőzték meg 1966-ban az amerikai erők létszámát — 400 000 körül mozog ez a szám — az Egye­sült Államok egy lépéssel sem került közelebb n kato­nai győzelemhez és mind ha­tározottabban rajzolódnak ki a hosszú háború, a New York Times szerint akár egy em­beröltőig is eltartó háború le­hetőségei. A béke helyreállításának út­ja csakis a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tás' F'ort )sm“''''*'-s rxintja*- nak elfogadása. A Béke-viíág- tanács legutóbbi genfi ülésén napnál világosabbá vált az. hogy e cél eléréséhez elen­gedhetetlen a nemzetközi munkásmozgalom akcióegyse- gének létrehozása és a béke­mozgalom befolyásának kiszé­lesítése. Ha egyre növekszik a jelentősége az amerikai nép háborúellenes megmozdulá­sainak — márpedig nyilván­való, hogy a vietnámi háború megszüntetésének kérdésében rendkívül fontos szerepe van az amerikai békeharcosoknak — akkor ez annak következ­ménye, hogv a BVT-hez tar­tozó és a BVT-n kívüli ame­rikai szervezetek egyre több közös akcióban vesznek részt A vietnami nép hősi küzdel mének leghatásosabb támoga tása a nemzetközi békemozga­lom részéről az egész világra kiterjedő, még az eddiginél is erőteljesebb megmozdulások szervezése, amihez elengedhe­tetlen a szorosabb együttmű­ködés, a más alapokon álló. de a közös célért egyaránt harcoló szervezetekkel. Európában a fő kérdés az európai biztonság létrehozó sa. A helyzet alapvető jellem­vonása, hogy — a bonni kor­mányváltozás ellenére — a Tvugatnémet imperializmus változatlanul a fő veszélyt je- enti Európában. Ugyanakkor ény az, hogy minden ország­ban erősödik a felismerés; haladéktalanul hozzá kell kezdeni az európai biztonsági rendszer megteremtésenez. Az evr m biztonság problemati­kájába új elemeket vitt De Go—.» .ia..Lia e.úuK .a(.uga­tása a Szovjetunióban es Ko­szigin szovjet miniszterelnök decemberi látogatása Francia- országban. Ezen kívül a BVT ez év júniusi genfi ü.ésén Ja­vasolták, az európai biztonság Magna Charta-jának kidolgo­zását, másrészt határozott programot adott a Varsói ájerzödés Tanácskozó Testü­letének júliusi bukaresti érte­kezlete. Kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban olyan ese­mények történtek tehát, ame­lyek az enyhülés folyamatá­nak fontos elemeit hozták magukkal és általában az eu­rópai helyzet pozi-ív megvál­tozásának irányéban hatnak. A fejlődés, amely most kezde­tét veszi, nemcsak ezt a föld­részt érdekli, hanem döntö hozzájárulást jelent a nem­zetközi biztonsághoz is. Az ui fejlődést meghatározza az a tény, hogy az európai nemze­tek tudatára ébrednek poli tikai és kulturális egyénisé­güknek és hogy gazdaság: erejükre és politikai szemé­lyiségük érzésére támaszkod­va felteszik maguknak a kér­dést, miképp tudnának hoz­zájárulni eredeti módon föld­részünk jövőjének alakításá­hoz. Az európai államoknak, a békéért küzdő összes társa­dalmi erőknek együttes erőfe­szítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések kü­lönbözőségére —, meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Bizonyítja ezt. hogy Európa minden országá­ban. magában a Német Szö­vetségi Köztársaságban is, nö­vekszik azoknak az erőknek» befolyása, amelyek sfkrászáll­nák a feszü’tség enyhítéséért, az ál'amközi kapcsolatok át­fogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nem­zeti arculatának megőrzéséért 1966 karácsonya nehéz hely­zetben köszöntött ré a* emt». riségre. A 48 óra lejárta után ismét eldördülnek a fegyve­rek Vietnamban, hullnak » romboló bombák a VDK váro­saira és falvaira Feszült » helyzet Közép-Keleten é» aggodalomra okot adó ,ielen- ségek mutatkoznak a latin­amerikai térségben is. Mégis, az ellentmondásosé» bonyolult helyzetben a nem­zetközi békemozgalom ered­ményei biza’ommal töltik el az emberiséget. A békés együttélés eszméje és gyakor­lati politikája a nehézségek ellenére is tovább fejlődött. E'őiérbe került az európai biztonság ügye, előrelépés tör­tént a kozmikus térség atom­mentesítésének kérdésébe" és fokozódott az Egyesült Álla­mok diplomáciai elszigetelő­dése. Hazánk céltudatos békepo­litikája újabb eredményekre vezetett. Nőtt Magyarország teklnté’ye, politikánk megbe­csülést és újabb barátokat szerzett nekünk. Bizonyítja ezt Ká'lai Gyula miniszterel­nök és a magyar kormánykfil. döttség utazása több ázsiai és afrikai országba. Couve de Murville és Haekkerup fran­cia. illetve dán külügyminisz­terek, valamint Reza Pahlavl iráni sah magyrrországi áto- gatása. Nénürk követen'1" út- iát kijelölte az MSZMP IX. kongresszusa: „A cél. amely felé eredményesen törünk: -ié- -ünk, nemzetünk tovább1 fel­em “’kei °se. ^ará^k fel. -á- goztatása. békénk biztosítása”.

Next

/
Thumbnails
Contents