Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-25 / 305. szám
1966 decern Her 25 vasamat» NÓGRAD 3 A termelőszövetkezeti tagok jelenlegi nyugdíjrendszere 1958. január 1-én lépett életbe. tíz nagy jelentoségű intézkedés volt. az 1960-ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövetkezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszervezés éveiben elősegítette a termelőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifizetésre kerülő nyugdíjak és járadékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szerint létre kell hozni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszerét, amely alapelveiben és rendszerében azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta, elfogadta, s az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén alkotott törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a parasztságnak a nagyüzemi társasgazdálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei lehetővé teszik a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás továbbfejlesztését A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormány- rendelet és SZOT-szabályzat a nyugdíjak megállapításánál figyelembe veszi a termelőszövetkezeti tag munkában eltöltött idejét, szakképzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszövetkezeti tagok nyugdíj- rendszerében az egyenlősdi, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugellátásukat személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gondoskodik az alacsony ösz- szegű régi nyugdíjak emeléséről is. Öregségi nyugdíj A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. évüket, és azok a nők, akik 60. évüket betöltötték és legalább 10 nyugdíjevük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszövetkezeti tag havi átlag- jövedelmének 33 százaléka; 10 —25 nyugdíjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövedelem 63 százalékáig emelkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a termelőszövetkezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400.forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek száma a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rokkantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az új nyugdíjrendszerben három rokkantsági csoport szereoel. tehát e nyugdíjak mértékben jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének foka. A jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek esetén a rokkantsági nyugdíj: a 3. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint; a 2. csoportban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, de legalább 430 forint; az 1. csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka, de legalább 470 forint. A rokkantsági nyugdíj ösz- szege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a huszonötödik évet US vetően pedig minden nyugá termelőszövetkezeti tag$k új nyugdíjrendelete díjév után a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával nő Az üzemi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltaknál magasabb összegű rokkantsági nyugellátásban részesülnek. A baleseti rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzett Baleseti járadék, kártalanítási segély Ha a termelőszövetkezeti tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében csökkent de nem rokkant baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának módját és legkisebb összegét A kártalanítási segély azt a termelőszövetkezeti tagok illeti meg, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a segélynek a havi összeg az átlagjövedelem 65 százaléka. Nyugdíjévek Nyugdíjévenként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelőszövetkezeti tag 150, a nő tsz-tag 100 tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaságban. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munkaidejét nyugdíjhónapokra kell átszámítani oly módon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot Egy naptári évben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át. A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bérből és fizetésből élők számára 60 vasárna- • pót és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban eltöltött évekkel növekvő, de legalább 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezeken kívül figyelemmel volt arra is, hogy helyes és szükséges, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanap- juK van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munakegységet teljesített. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövetkezetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék a családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkot van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legkisebb munka- mennyiséget teljesítette és a nyugdíjjárulékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszámítani. Azok a családtagok, akik 1967. január 1. előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. Megszakítás a nyugdíjevek kozott Ha nyugdíjevenként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében — a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén figyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjéveket. Nyugdíjosztályok A nyugdíj alapja A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdíja megállapításának egyszerűsítése céljából minden naptári év elején — előző évi személyi jövedelme alapján — nyugdíj osztályba kell sorolni. A személyi jövedelem ösz- szege a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján kimutatott részesedés. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munkájával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapit meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pedig havi 5000 forint A nyugdíj összegét azokra a nyugdijosztályokra meghatározott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe a termelőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott Irányadó időszakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akinek folyamatos a tagsága 1967. január 1-től egészen nyugdijának megállapításáig, csak az új nyugdíjosztálya szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a termelőszövetkezeti szakmunkásokra is kiterejszti azt a kedvezményt, amelyet az ipari szakmunkások élveznek. Az előírt feltételek fennállása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük helyett a szakmájukra irányadó átlagos keret figyelembe vételét kérjék, ha ez számukra kedvezőbb. Házastársi pótlék Hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyiben házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant és nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fizetésből élőkéhez hasonlóan — általában havi 100 forint. A már nyugdíjában vagy járadékban részesülőknek igényelniük kell az új rendelkezések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülőtlen (teljes) árváé pedig havi 300 forint. M Öregségi, munkaképtelenségi és őzyegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályokat. Az egyéb feltételek fennállása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70., a nők pedig 65. évük betöltése után, vagy teljes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos ösz- szegű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozás tói, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kaphatnak. A nyugellátások (oiyósitása A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjasok és járadékosok, amennyiben fizikai munkát végeznek, nyugdijukat, illetve járadékukat a közös munkából származó jövedelemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyugdíja vagy járadéka csak addig folyósítható korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járadékos teljesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 munkanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tag ennél több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az év végéig szünetel. A régi nyugellátások emelése Az 1967 előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegészített rokkantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300, az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szülőtlen (teljes) árvák ellátását pedig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásokat, amelyeket legalább 10 évi munka- viszonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjévek figyelem- bevételével állapítottak meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 f-r ntra az özvegyi nyugdíjakat ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra, a félárvák ellátását 200 forintra, a szülőtlen (teljes) árvák ellátását ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdijakat ugyanúgy emelik, mint az özvegyi nyugdíjakat. A nyugdíjakat és járadékokat a nyugdíjfolyósító igazgatóság külön kérelem - nélkül felemeli, tehát ezzel kapcsolatban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak nincs teendőjük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése szükségessé tette a járulék- fizetési rendszer megváltoztatását is. A termelőszövetkezetek a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jövedelmük után egységesen 7,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek, amely a nyugdíjjárulékom kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magában foglalja. A 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulékon felül a termelőszövetkezetek saját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi-gyermekágyi segélyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés további 2,5 százalékát jelenti. A termelőszövetkezeti távok a nyugdíjosztályuknak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésN»’ é’ők — oro^esszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási terheket v'setnek. mint a bérből és fizetésből élő dolgozók és munkáltatóik. 4z új nyugdí rendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intézkedései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésére vonatkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennék megfelelően a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozóik nyugellátását már 1967. január 1-től kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. A járulékokat viszont mind a termelőszövetkezetek. mind a termelőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi rendelkezések szerint fizetik. (MTI) MARGITKA KEZE Horgolásokat, kötéseket ,-ak elém. Mindegyiknél fel- .■sillan a szeme. Egymás mellé teregeti az asztalon. Simogatja, egyengeti, hogy szebben mutasson. S mikor elkészül vele, akkor szólal meg. — Mit gondol, ki horgolta ezeket? Tudom, azonnal válaszolom kellene, de nem sikerül. — Te! — töröm meg a 'allgatást, s látom, ahogyan issza tér arcába a vér. — Igen! Én! — örvend ; verek esen, s máris rohan a szobába. Meglepődve nézem. Balkezét nyújtja felém. Morognak az ujjak, a hüvelykei csakúgy, mint a mutató. Ha akarja, mind az öt egy- : zerre Felemeli a tányért, arrébb teszi a kenyeret az asztalon. Mozog, dolgozik, jürög-forog, érzi, hogy minién idegszálammal a mozdulatait kísérem. Nagy volt a bánat tizennégy évvel ezelőtt a nőtin- csi Majnik családban. Egészséges Pista, fürge Jancsi, de Margitnak hiányzik a bal alsó karja. — Mi lesz ezzel a gyerekkel? — tették fel szinte minden nap a kérdést, a szülőit. A gondolattal mindig tovább jutottak: hogyan él meg? Egy kézzel csak fél ember még a lánygyerek is. Később a szülők, a testvérek, a szomszédok és az egész falu is megszokta: Majnik Margitnak egy keze van, a másik csak csonk, azt semmire sem használhatja. Érezte, tudta, hogy sajnálják az emberek. Nőtt, a gyerekek közé, az iskolapadba kívánkozott. Ha nehezen is, de osztályról-osztályra mindig előbbre lépett. • — Majnik néni. Maguk is tsz-tagok. Biztosítottak. Próbáljuk meg, segítsünk Margiten — szólt egy ízben az anyához Szegner Pálné, a községi nőtanács titkára. — Ugyan mit tehetnénk mi egyszerű emberek —vágott a nőtanács titkárának szavába Majnik néni. — Mit? Hát írunk Brezs- nyev elvtársnak. A szovjet tudósok már sok mindent elértek. Este nyomottabb volt a hangulat Majnikéknál. Hitték is, nem is, hogy a szovjet professzorok segíthetnek. Meg aztán éppen ők, egyszerű termelőszövetkezeti parasztok zaklassák Brezs- nyevet? Van annak más dolga is. A pénz is nagy úr. Mennyibe kerülhetne — s c ámo'gattak is. — Szegnemé azt ígérte, segít a nőtanács is, — töri meg a csendet a háziaszszony. — Az útiköltség oda-vissza, sok, talán a legtöbb. De ez: vállalták az asszonyok — érvelt most már Majnikné A döntés nem váratott magára. Előkerült a papír, a tinta és a toll .. „Kedves Brezsnyev elvtársi Csonka kézzel születtem. A bal alsó karom hiányzik, így nem tudok rendesen dolgozni, segíteni édesanyámnak ... Két testvérem van, szeretném, ha olyan kezet kapnék, amelyen mozgathatnám az ujjakat is... Segítsen rajtam Brezsnyev elvtárs _.. Sokat hallottunk a szovjet tudósok eredményeiről ...” Útra kelt a levél. Repülő- postával, hogy mihamarább megérkezzen a válasz. Gyönyörű a táj. A Kárpátok között kígyózik a hosszú szerelvény. Orosz és magyar szavak kavarognak a kupéban. Margit nem mozdul az ablaktól. Tágul a tüdeje a friss levegőtől. Az apa még szundikál, Margit nem. Gondolatban már a Leningrádi Művégtag Klinika kórtermében érzi magát. Gondolatában férfi- hang zavarja meg. — Te magyar kislány vagy ugye? Hogy hívnak? Hová mész? — hallotta a kérdéseket. — Leningrádba, klinikára. Majnik Margitnak hívnák. — Én meg Adorján Lóránt vagyok, Salgótarjánból. Én is Leningrádba utazom, az egyetemre. Kémikus leszek. Ez itt a barátom, Peres Árpi, Dunaújvárosból. Ö vasúti mérnöknek készül. — Apa! Apa — költi fel édesapját Margit. Nézze csak, ők is magyarok. Az egyik földink, salgótarjáni — s már nem is érzi olyan egyedül magát a hatalmas hegyek között. — Te honnan jössz? — Nógrád megyéből, Nőtincsről. — Beszélsz oroszul? — kérdi Lóránt. — Amit a hét osztályban tanultam az bizony kevés. — Nem baj. Árpi meg én leszünk a tolmácsok. Mi már jól beszélünk oroszul. Ha akarod, minden nap ott leszünk a klinikán. — Jó lesz... — Most Anyukámnak horgolok térítőt. Jó lenne a fiúkat is meglepni valamivel. Még nem tudom mit, de kötök valamit nekik. Tanulni is sokat kellene. Míg Leningrádhan voltam, kiestem egy k'csit. Pedig félévre négyest szeretnék ... Bátran mozog. Míg beszél is tesz-vesz valamit. Azt bizonyítja, két keze van. Mind a kettővel dolgozik. Az egyiket, a műkezet Leningrád- ban kapta. Somogyvári László
