Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-24 / 304. szám

2 I F) itutrt 24 szemhat hr tu&zIráHnbi. utazik Harcok a tűzszünet előtti napon HANOI (MTI) A Nhan Dán csütörtöki szá ma Brown angol külügymi­niszter Hanoi bombázásával foglalkozó nyilatkozatát bí­rálja. A Nhan Dán kijelent:, hogy Brown és Wilson áru­lást követett el azokkal a kö­telezettségekkel és felelőssé­gekkel szemben, amelyek Nagy-Britanniára, mint a gen­fi értekezlet társelnökére há­rulnak. SAIGON Egy nappal a karácsonyi tűzszünet e'őtt az amerikaiak csak a rossz időjárás miatt kényszerültek Észak-Vietnam bombázásának viszonylagos kor'átozására. A légierő Phan­tom és Thunderchief típusú Vietnami jelentések vadászbombázói a VDK déli részén egy épülő hidat és ki­kötőberendezéseket bombáz­tak. Az Enterprise atommeg­hajtású repülőgépanyahajó Skyhaw típusú gépei Thanh Hoa körzetét támadták. Acél­pontok a VDK rakétakilövő­helyei voltak. Dél-Vietnamban Hua Thien tartományban, Hűé várostói 25 kilométerre északra öt és félórás tűzharcot vívtak a szabadságharcosok és az ame­rikai tengerészgyalogosok. Ki­sebb összetűzésekre került sor Dél-Vietnam más részeiben is. A dél-vietnami kormány még vá'aszolni sem fog Pál pápa karácsonyi békefelhí­vásóra — jelenti illetékes sai- goni forrásokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Saigoni hivatalos körökben — írja a hírügynökség — inge­rülten fogadták a pápa javas­latát, kijelentették, hogy „az üzenetben nincs semmi realiz­mus”. Ky tábornok az új év elején Uuszlzáiiába és Új-Zélandra látogat. Az ausztráliai parla­ment ellenzékének vezetője é'esen tiltakozott Ky tervezett látogatása ellen. Kijelentette, hogy a dél-vietnami tábornok — miniszterelnök látogatását megdöbbenéssel fogadja min­den ausztráliai, kivéve azo­kat, akik elfogadiák és eltűrik a gyilkossá sót, az erőszakot és az igazságtalanságot. fíoszisin Izmirben Demirel beszéde a szovjet—török kapcsolatokról ANKARA (TASZSZ) A csütörtöki díszvacsorán, amelyet Koszigin adott Demi rei török miniszterelnök tisz­teletére, a török kormányfő kijelentette: a három napja tartó tárgyalások lehetővé tét ték, hogy őszintén megvizsgá'- ják az egész emberiséget, ér- éppúgy. mint a török—szovjet kapcsola­tok ü onbözo vg.lakkozásait. Demirel megelégedését fe­jezte ki afelett, hogy a nem- ■etközi békét és biztonságot érintő problémák békés meg­oldásának szükségességében a két ország azonos nézeteket vall. A török kormányfő rámuta­tott: a szovjet és a török ál­lamférfiak kölcsönös látogatá­sai az utóbbi években jelentős mértékben előmozdították a két szomszédos ország közötti kölcsönös megértést. Törökor­szág békeszerető külpolitiká­jának egyik alappillére: az egyenlőség és a kölcsönös tiszteleten nyugvó kapcsola­tok fejlesztése — valamennyi szomszédos országgal. Hang­súlyozni kibánom — húzta alá Demirel —, hogy ebben a nemzeti politikában, amely Atatürk annakidején meghir­detett békeszerető elveinek to­vábbfej lesziését jelenti, külö­nös helyet foglal el legna­gyobb szomszédunk — a Szov­jetunió. Koszigin, a Szovjetunió Tö­c 4 1 t-- „(1 ' frij. niszterelnöke pénteken Izmir­ben tett látogatást. Bonn és az atomsorompó Heves viták előtt BONN Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: A Donni kormányt élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy mit tegyen, ha hamarosan lét­rejön az egyezmény a nukle­áris fegyverek további elter­jesztésének megakadályozásá­ról. Bizonyos értesülések sze­rint az egyezmény aláírása a Szovjetunió es az Egyesült Ál­lamok részéről küszöbön áll. A nyugatnémet külügyminisztéri­um köreiben hangoztatják; mi­vel az új kormány határozot­tan kijelentette, hogy lemon­dott a nukleáris fegyverek nemzeti birtoklásának és nem­zeti ellenőrzésének igényéről, nem szabad abba a gyanúba kerülnie, hogy kerülő úton kí­vánja megszerezni az atom­fegyvert. Ezért csatlakoznia kellene az egyezményhez. A két koalíciós párt azonban korántsem ért egyet ebben a kérdésben. A szociáldemokraták szerint nincs lehetőség arra, hogy az NSZK a NATO keretében a nukleáris fegyver társtulajdo­nosa legyen, ezért az NSZK- nak semmit sem szabad ten­nie, hogy az atomfegyverek el­terjesztésének eltiltásáról szó­ló egyezmény megkötését meg­nehezítse. A CDU—CSU egyes körei azonban még mindig re­ménykednek abban, hogy p rwe-ti nagyhatalmak bevon­ják Bonnt az atomklubba. Bár bonni hivatalos körök­ben tagadják, hogy ebben a kérdésben ellentétek lennének Schröder hadügyminiszter és Brandt külügyminiszter között — várható, hogy a két koalíci­ós párt között még heves viták lesznek ebben az ügyben. Mega fa kuli Jordánia új kormánya AMMAN (MTI) Néhány órával lemondása Után, Vaszfi Teli Jordánia rrn- niszterelnöke, Husszein király felkérésére megalakította új kormányát Teli, aki 1962 óta immár a negyedik kabinet miniszterelnöke, megtartotta magának a hadügyminiszter! tárcát és néhány kulcsfontos­ságú posztra új minisztert ne­vezett ki. Husszein király röviddel az­után, hogy bejelentette, az új kormány megalakításával !s- mét Telit bízta meg, feloszlat­ta a képviselőházat, amelyet 1963-ban választottak meg négyéves időtartamra. Az új kormánynak négy hónapon be­iül általános választásokat kel] tartania. KAIRO Mohamed Hejkal, az A1 Ah- ram főszerkesztője a lap pén­teki számában közölt cikké­ben azzal vádolja Teli jordá- niai miniszterelnököt, hogy az egyesített arab katonai pa­rancsnokság egy titkos tervét kiszolgáltatta egy külföldi ügynöknek. Á thaiföldi helyzet MOSZKVA (TASZSZ) Filippov a Pravdában fel­veti azt a lehetőséget. hogy Thaiföld második Vietnammá válik. Amilyen mértekbe be­vonják a thaiföldi csapatokat Washington vietnami háború­dba, úgy fokozódik a thaiföl­di hazafiak harca az ellen, hogy az országot az imperialis- a agresszió felvonulási terüle­tévé változtassák. Leleplezett hamisítás Korionov, a Pravda politi­kai kommentátora írja: A Sunday Times című an­gol lapban a napokban meg­jelent egy olyan közlemény, amely megmutatja, hogy mi­lyen szennyes fogásokhoz fo­lyamodnak a kommunistaelle­nes propaganda mesterei, a „szabad világban”. A Sunday Times ugyanis beismerte: ha­misítvány az a levél, amelyet 1924-ben a Komintern-nek tu­lajdonítottak és amely körül annak idején nagy lármát csaptak. A „titkos háború” mesterei annak idején csökkenteni akarván a Szovjetunió gyor­san emelkedő tekintélyét, gyár­tottak egy „levelet” mintha azt a Komintern küldte vol­na Nagv-Britannia Kommu­nista Pártja vezetőségének. A szovjet kormány akkor azonnal kijelentette, hogy a gyártott „dokumentum” durva hamisítvány. Mint a Sunday Times közle­ményéből ma kitűnik — írja, Korionov — a konzervatív párt annak idején 5 000 fontsterlin­get fizetett a levélért, hogy annak felhasználásával mér­jen csapást az akkor hatal­mon levő munkáspártra, az 1924 végén megtartott parla­menti választásokon. Csupán 42 esztendő eltelté­vel jelent meg az angol saj­téban a végső beismerés. Vi­lágszerte az emberek milliói ismét láthatják, hogy mikép­pen készülnek a koholmányok az antikommunizmus boszor­kánykonyhájában. Dél-Anterika 1966 végén A 17 810 000 km2 kiterje­désű kotinens 11 független országának a településháló­zat bővülésével és új terüle­tek művelésbe vételével so­kasodnak a problémái. A szociális bajokon túlmenően komoly problémát jelent az a körülmény, hogy az egyko­ri spanyol gyarmatosítók ugyancsak kevés határkövet és hiányos tartalmú térképet hagytak hátra távozásuk után. Többek között ezzel hozható összefüggésbe, hogy a dél-amerikai ál'amok köl­csönös területi igényekkel lépnek fel egymással szem­ben, országhatárok kiigazítá­sát követelik és hajózóutak jogáért harcolnak. Bolívia pár héttel ezelőtt megújította igényét Chilével szemben, amelyben a Csen­des-óceánhoz vezető kijára­tot követelnek, Antofagasta kikötőjével együtt. Chile az 1879—1884-es un. salétrom­háborúban foglalta el Bolí­viától a „réztartományt”, s ezzel elvágta Bolíviát a ten­gertől. Argentína is vitázik Chilé­vel, mert még máig sem tud­ták az Andokon húzódó 4500 km hosszú határukat ponto­san meghatározni Az argen­tinok emellett követelik a partjaik előtt fekvő Falkland szigeteket, amelyek 133 éve brit fennhatóság alatt állnak. Ezzel volt összefüggésben, oerzrérfen az az akció, ame­lyet 18 argentin diák hajtott vegre. Hatalmukba kerítették az Argentin Légitársaság egyik menetrendszerint köz­lekedő repülőgépét és a. Falkland-szigetek fővárosa Stanley mellett leszállásra kényszeritették. Két napig argentin lobogó lengett a szi­get egyik csücskén. Egy év óta Paraguay és Argentína között is ellenté­tek alakultak ki a Paragu­ay—Parana határfolyók ha­józási jogával kapcsolatban. Az argentinek megakadályoz­ták a paraguay hajók közle­kedését a folyókon, holott ez Paraguay egyetlen összeköt­tetése az óceánnal. Néhány száz kilométerrel északabbra a brazilok köve­telik Paraguaytól a Parana 144 méter magas vízesését, a Guayra vízesést. Itt tervezik felépíteni Dél-Amerika leg­nagyobb, 10 millió kW tel­jesítményű vízierőművét. Több mint száz éve dúl a vita Ecuador és Peru között a két ország határain fekvő 200 000 km2 területért Peru 1941-ben kényszerítette Ecu­adort, hogy ismerje el a fennálló helyzetet. Ecuador azonban mindmáig nem tu­dott belenyugodni az ország közel fele területének elvesz­tésébe. A nemrégen függetlenné vált Guayana területének kétharmada is vita tárgya. Venezuela 155 000 km2-t kö­vetel Guayanától, aranyban, bauxitban. mangánban, gyé­mántban és ólaiban leggaz­dagabb területeit Igényeinek alátámasztására október kö­zepén a Cuyuni-határfolyón elfoglalt egy szigetet TERRA SURINAME (Holt.) , • „ Uj Ecuador és Peru 200000km- -Obatcol az Amazonas-lorrás- , vidékén <0 i Bolívia kijárató! követel Chilétől Qa csendes-óceáni partvidékre,P ' ir ^Antofagasta szabad -kikötővel "* lu . , <0 Chile és Argentina a déli An-| , „ dokon és a Tözfőldön húzódé f yßVUMBIA:. ; I GUAYANA •ö >• e * * / *4» o \ *‘ -\ / PARAGUAY :-o $ I Venezuela követeli. 6uayana ia 2/3-át. 155000 km -t. {Brazília és Paraguay a Buayrs- {vízesésen vitatkozik MilHiWVíVMftVtMairtl. p, Argentína és Paraguay, a Paraguay-'»* a Parana folyó hajózási jogé- ^ í és .3 ért vitatkoznak «5 URUGUAY: j Argentina a Falkland-szigeteket követeli Nagy-Britanniától s*. határain vitázik „ k Falkland-szk. (NBr.) TüzfíiM V Ha eav amerikai katona rossni^ lesz o kínzások >á*fán, a tabor orvos meqallapitia: HARCI SOKK érte a boldogtalan embert Ámde, mi.yen esetekben lép­het fel ez a fajta „harci sokk”? Kommentár nélkül, az amerikai lapokból teszünk közzé néhány esetet. „Mindenki, aki hosszabb időt töltött a fronton a kor. mánycsapatoknál” — írja William Tuoy, a Newsweek saigoni tudósítója — „lát­hatta, hogyan nyomják a foglyok fejét piszkos hordók­ba, a víz alá, s hogyan szo­rítanak bajonettet a torkuk, ra. Máskor bambusz-szilán­kokat szúrtak az áldozatok körmei alá, vagy telefondró­tokkal nyomorították, szorít tották a karjukat, mellüket, nemiszerveiket.” (Megje­lent a New York Times Magazine-ban 1965. nov. 28-án. Donald Wise, a londoni Sunday Mirror tudósítója szerint az ilyen kínzások­nál amerfkH ♦isztok is je­len vannak. „Egyetlen amy sem parancsolja tanítvá­nyainak, hogy szüntessék be ezeket az embertelen­ségeket. Eszük ágában sincs közbelépni..Az USA- és a kormánycsapa­tok így válogatás nélkül kínozzák a vélt és tényle­ges partizánokat. Beverly >eepe amerikai riporter a New York Herald Tribu­ne-ban így számol be él­ményeiről : „A legközönsé­gesebb kínzás! módoknak voltam szemtanúja: egy amerikai tanácsadó „pirí­tásnak” nevezte azt az el­járást, amely valójában lassú, villannyal történő kivégzés Az elfogott Viet- kong-nak egy-egy ujjára tábori generátor drótjait csavarták, majd megindí­tották az áramfejlesztőt. A berendezés olyan erős vil­lanyáramot termelt, amelv a foglyot részben elégette és sokkolta.” Egy fiatal amerikai ka­tona chicagói rokonának ezt írta: „Néhány héttel ezelőtt húrom foglyot szál­lítottunk be. A kihallga­tás elő volt készítve; egy ember az Intelligence-tői t titkos szolgálattól — Szerk.) vezette. Ez volt az első eset, nogy ilyesmin én is részt vettem, s láttam, hogy mi is alkalmazunk piszkos módszereket. Ez az Intelligence-legény egy­soros vonalba állította a három foglyot akik közül egy nő volt Ezt derékig vetkőztette le. a többieket oedig egészen. Valami kis berendezés volt a kezében, amiről azt gondoltam, hogv mikrofon. A drót egyik végét a nő melléhez tar­totta és azzal egészen csú­nyán összeégette. A nő si- koltott vatamit, s mi a ba- -átommal úgy éreztük, hogy valóban ártatlan volt Majd ugyanazzal a drót­tal az asszony férjét és bátyját is megérintette. Azóta folyton hánynom kell és őrjáratba sem kül­denek. Az őrmester azt mondta, hogy harci sok­kom van. (Megjelent a chi- chagói „Women for peace”- bulletinben.) Beverly Deepe a „New York Herald Tribune”-ben írja: „Más műszaki beren­dezések általában azt a célt szolgálják, hogy a má­sik jelenlevő foglyot is szó­ra bírják az ujjak, kormok, fülek és nemiszervek meg­csonkításával. Helyenkint egész füzér díszíti a ka­tonai parancsnokság falát — emberi fülekből. Egyik támaszpontunk irodájában az asztalon egy Vietkong- katona fülét láttam spiri­tuszban.” Jonathan Kapstein a Houston Chronicle” ripor­tere Vietnamból történt visszatérése után beszámol egy találmányról, amelyet Beverly Deepe is felemlít a New York Herald '”~i- bűne hasábjain; ..Két Viet- kong-ot vittek perövei Saigonba. Útközben hall­gatták ki őket. A 7 e-vik vonakodott válaszol- e-re 3000 láb magasból o, cb- Vák. A másik azonnr vá­laszolt minden vzrd&s”“ de őt is kilökték a gépből.” — r. L *•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents