Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-24 / 304. szám

19fiß december 24. szombat MOOR A D 3 Jó dolog az felkészülés a mechanizmus reformjára A meglehetősen elfoglalt emberek közé tartozik. Nincs tehát miért fennakadni azon, hogy ;őbbezör is eredményte­lenül kerestem. Aztán — véletlenül — az utcán találkoztunk. De (gy is jó. — Hallom, a közelmúlt­ban tanácskoztak Pesten a megyei vállalatok átszerve­zéséről ? — kérdem. — Azóta változott a hely­set — mosolyodik el az igazgató. — A tervezetet vé­gül js nem hagyták jóvá. — Ennek Nógrádban nyil­ván örülnek, hiszen az új elgondolást sokan kifogásol­ták. — Az ügy nem ilyen egy­szerű, és egyértelmű. Kerec­sen fel, beszélgetünk erről a témáról. Ezúttal már az irodában találom Cser Gyulát, a 2. szá­mú AKÖV igazgatóját. — Az a szóbeszéd járja, hogy a megyei autóközlekedé­si vállalatok igazgatói tulaj­donképpen helyeselték a mi­nisztérium reform-javaslatát. Igaz, egyebek közt elvben ki­látásba helyezte a helyi veze­tők — köztük az igazgatók —- fizetéscsökkentését is, de hogy a támogatásúkat meg­nyerjék, a jelenlegi igazgatók fizetését garantálták, s a csök­kentést csak az esetleges utó­doknál érvényesítették volna. Az Igazgató meghökkent — Hát e* meglehetősen ot­romba logika. Annál is In­kább, mert a tanulmányt igenis érte bírálat a már em­lített értekezleten. Bár, hogy közben miért ejtették el, ar­ról nincs tudomásom. — összefoglalná a minisz­tériumi javaslat lényegét? — A vezérigazgatóság he­lyett országos nagyvállalatot létrehozni, amely koordinálná a megyei igazgatóságok ter­vezését. foglalkozna a közle­kedéspolitikai elvek kidolgo­zásával, végrehajtásuk ellenőr­zésével; a szállítmányozás ki- terjesztésével. Emellett na­gyobb hatáskört, több önálló­ságot adna a helyi igazgató­ságoknak. .. — Mi ebben a fossz... ? — fgy első hallásra, persze, semmi. A közlekedéspolitikai elvek kidolgozása — nem le­het a helvl vállalatok dolga. Országos ügy. A vasútállomá­sok központosításét a jövőben kiterjesztik minden nagyobb állomásra. Nyilván, hogy szükség van egy központi szervre, amely — ha teszem azt. Salgótarjánból feladnak egy szállítmányt Kaposvárra —- jelzi ezt a kaposvári va­sútnak és az ottani AKÖV- nek. — Hát akkor? — A vita elsősorban a te­rületi igazgatóságok nagyobb önállóságával kapcsolatban maradt meddő A tervezet ugyanis erről csupán általá­nosságokat tartalmaz. S hogy mit értenek Budapesten a „nagyobb önállóságon”, ez jó­részt homályban maradt a vi. ta során is. Vajon azt, hogy önállóan vállalhatunk fuvart? Ez most lg Így von; Azt, hogy országos keretszerződést kell kötni? Ezért van havon­ta a központi fuvarelosztó ér­tekezlet ,.. — Mégsem értem egészen az ellenvélemények okát, — Mindjárt megérti. Eh­hez azonban tudni kell, hogy a reform előkészítése érdeké, ben — véleményem szerint — egyetlen tárca sem tett any- nyit, mint éppen a közleke­désügyi. Két évvel ezelőtt még huszoneaynéhány jogi következményű kötelező mu­tatónk volt. Kilencszázhatvan- hatban — kettő! Megkaptuk az abszolút béralaptervet, és az éves eredménybefizetési tervet. És jó órában mond­jam, énhozzám eddig még, senki sem szólt „fentről”, hogy ezt a két mutatót ho- syan teljesítette a vállalat. Nem kötötték meg a kezemet, hogy az állóeszközöket mi­ként csoportosítottam. hová irányítom az erőket, hoavan használom fel a kapacitást, satöbbi. — És hogy sikerült ezt az önállóságot kihasználni? — Erről jobb, ha a szá­mok beszélnek. Tessék; terv szerint mi negyvenmillló- kétszázötvenhatezer forint vállalati eredményt vagyunk kötelesek befizetni a Pénzügy­minisztériuminak. Befizetünk negwenhárommilliót. Ügy, hogy még ötvenezer forint béralsn-meptnksrításunk is van. Terveztünk összesen ti* nap nvereséerés7esedést. Lesz tizenkét egész kéttized nap. — Talán ebben nemcsak aa önállóságnak, de az Időjárás­nak is van némi része? Csakhogy a kedvező feltéte­leket most módunk volt ki­használni, Például: az idén már nem kötötték meg az úgynevezett utazó állomány létszám, és bérgazdálkodását. A MÁVAUT-nál gépkocsive­zet Ő-létszám fölösleg mutat­kozott. Minden további nél­kül átcsoportosíthattam a TEFU-hoz, ahol viszont lét­számhiány volt. Ilyesmit az­előtt nem tehettem, csak fel­ső engedéllyel, és azzal a kockázattal, hogy a következő évben csökkentik a MÁVA- UT-állomány' béralapját. A módszer bevált. Értesültem róla, hogy jövőre valamennvl állománycsoportra vonatkozó­an megszüntetik a kikötése­ket. Nagyon jó dolog, hogv az Idén már önállóan vállal­hattuk a fuvarokat. Korábban az Ilyesmihez Is engedély kellett. Azrtőt* beruházásokra csak a műszaki fejlesztési alapköltséget használhattuk fel, Ez évente öt-hatszázezer forintnál többre alig rúaott. De még ennek a pénznek a felhasználásához is a vezér­Népfront-tanfolyam Szécsényben A Hazafias Népfront Nóg- rád megyel Titkársága a jö­vő év első hetében háromna­pos, bentlakásos tanfolyamot rendez Szécsényben községi és várost körzeti népfront el­nökök részére. A kurzuson Géczi János, az MC7MP Nóvrád me-uvi Bi- »ottságának titkára a IX. párt- ko.igiesszus határozataiból fakadó népfront-feladatokat ismerteti. Kaszás Józsefné dr., a me­gye' tanács vb-titkára a nép­ire Mzot'sígdk alkotmány­jog és választási teendődről tort előadást. Marczinek István, a Haza­fias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára előadá­sában azokról a feladatokról beszél amelyek a népfront- bizottságokra várnak a har­madik ötéves terv céljai el­érése érdekében. A népfront megyei titkár­sága a tanfolyam Idejére meghívta a Német Demokra­tikus Köztársaság magvar- országi Kulturális és Tájékoz­tatási irodájának Igazgatóját. ö az európai biztonságról és a német kérdésről tart majd tájékoztatást igazgatóság jóváhagyására volt szükség. Az idén a beruházá­si befizetési kötelezettség hat százaléka már a vállalatnál maradt. Több, mint egymillió­hétszázezer forint. Várható, hogy már jövőre a vállalat önállóan adhat fuvarkedvez­ményt s így újabb partnere­ket szerezhet. Eddig az egy­szer jóváhagyott menetrend — szentírás volt. Ezután a szükségletnek megfelelően, saját hatáskörünkben megvál­toztathatjuk. Jó dolog ez az önállóság! — Értem már! Megkóstol­ták az önállóságot; ízlett. Si­került azt a vállalat, a nép­gazdaság hasznára gyümöl- csöztetni, és.., — És most féltjük, cson­kább ne legyen. — Van ok erre az aggoda­lomra? — Ha a minisztérium ter­vezete minden tekintetben egyértelmű, világos lett volna, könnyebb lenné a kérdésre válaszolni. Mindenesetre ké­telyeket ébresztett, hogy a javasolt országos nagyvállalat alapjában véve ugyanazt vé­gezné, mint most a vezér- igazgatóság. Azt kérdeztük egymástól: akkor minek a változtatás? Vajon nincsenek, e emögött esetleg központi létszámnövelés! szándékok? Vannak tapasztalataink. Ki- lencszázhatvanegyben. ami­kor a vezérigazgatóság meg­alakult, negyedévenként nyolc- van-nyolcvankétezer forin­tot fizettünk a fenntartásra. Jelen'eg annak dupláját. Még ennél is jobban elgondolkoz­tatta az embert a helyi válla­latok önállóságának megfogha­tatlan fogalmazása. — Végső következtetés? — Nincs szükség minden áron átszervezésre, ha az. ami van. ió. A KPM, az Autóköz­lekedési Vezérigazgatóság, mint említettem, nagyon so­kat tett a gazdaságirányítás reformjának előkészítéséért Azt kell biztosítani, hogy ezen az úton következetesen ha­ladhassunk, fejlődhessünk. Csizmadia Géza Kongresszus után — a kongresszus szellemében Feladatok a tagszervező munkában Eszméiben, cselekvésében egységes tagság erőssé teszi a pártot. Továbbra is az a célunk, hogy erősödjön a párt kommunista jellege. Tagjai mindinkább megfeleljenek eszméi kö­vetelményeinek. A megváltozott társadalmi, politikai, gazdasági helyzet új és új felada­tokat állít elénk. Az eltelt 21 esztendő mái lehetővé teszi számunkra, hogy a pártba je­lentkezőket alaposabban ismerjük. Felfogá­suk, magatartásuk alapján könnyebb elbírálni; ki alkaimas a párttagságra. Ezt tükrözi a módosított szervezeti szabályzat is. Mint tudjuk, megszűnik a tagjelöltség. A pártba való belépés korhatára huszonegy év. Az ajánlónak legalább hároméves tagsággal, a felvételét kérőnek kétévi munkaviszonnyal kell rendelkeznie, vagyis a korábbinál jóval hosszabb közös tevékenység kell. Ezek ma­gasabb követelmények. A kongresszus szel­leme azt mutatja; a párttagsággal szemben a jövőbe a nő az igény. Tevékenyebben részt kell vállalniok a közéleti tevékenységből, még inkább elvárja a párt az erkölcsösebb, he­lyesebb emberi magatartást. Megyénkben több mint kllencszáz tagje­lölt sorsáról kell rövid időn belül határozni. A 17 33l-es párttagság mellett ez igen lénye­ges szervezeti erősödést jelent, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a jelentkezők zö­me fiatal, s a jelenlegi tagság 54.1 százaléka pedig negyven éven felüli. Ezek az adatok azt is megmutatják, hogy még tudatosabbá. kö­vetkezetesebbé kell tenni a pártépítő mun­kát. Már augusztusban a párttagság elé került a módosított szervezeti szabályzat tervezete. Elkezdődött a vita és Ismerjük most már a kongresszus álláspontját, határozatát is. Bi­zonyos felfogások, véleménykülönbségek azon­ban most Is vannak. Ezeket szintén ismerik a pártbizottságok. Az értelmezés körül van­nak eltérések. Néhányan szélsőségekben gon­dolkoznak. Azt mondják, mivel eltörölték a tagjelöltséget, könnyű dolguk lesz a jelent­kezőknek. Ezek az elvtársak helytelenül azt hiszik, hogy a párt szélesre tárja a kaput és kopogtatás nélkül mindenki bejöhet rajta. Ez nincs és nem is lesz így. A párt nem a tag­létszám szaporításával kíván tömegpárt len­ni, hanem elsősorban a tömegek bizalmával, érdekeik kifejezésével, képviseletével. A másik helytelen értelmezés ellentéte az 'többinek: most aztán fogódzkodjon meg az. aki párttag akar lenni, alaposan ismerje eszméinket makulátlan legyen. Aki erre gon­dol. megfeledkezik arról, hogy a párt Is ne­vető Iskola, ahol még nagyobb alkalmuk van a fiatal párttagoknak megismerni politikán­kat. azt a harcot, amit a társadalmi felemel-- kedésért folytatunk. A követel mén vek annyiban nőnek, ameny- nyiben a társadalmi igénvek is megváltoz­tak. A kiválasztásnál, a felvételnél továbbra is az egyéni elbírálás a mérvadó. A kétévi közös tevékenység, a háromévi tagság az ajánláshoz, már önmagában is fokozottabb igény a felvételét kérelmezővel és az aján­lóval szemben. Az egyik munkahelyről a másikra vándorlónak, az úgynevezett vándor­madárnak. nincsenek esélyeik. Két esztendő alatt egy jó kollektíva alaposabban megis­merhet egy embert, s így nem a szimpátia, hanem a valóságos emberi jegyek dominál­nak a megítélésben. A jelentkezőtől, mivel 21 éves, elvárhatunk bizonyos politikai ismere­teket, érzéket, a művelődés, az új ismeretek megszerzésének igényét és mindenekelőtt a munkában valóhelytállást. A tagjelöltség el­törlése formálisan egyszerűsíti a felvételt, de egyáltalán nem az igényességet, de nem Is ielentl annak eltúlzását. A szélsőségektől to­vábbra is elhatárolja magát a párt. Az említett statisztikai adat — melyet a megyei pártértekezlet beszámolójából isme­rünk — a fiatalok felé Irányítja a figyelmün­ket A KISZ, a szakszervezet és a többi tö­megszervezet feladata megnövekedett. Ez, mint a kongresszus is aláhúzta, fokozza a tömegszervezetek felelősségét. Elmélyültebb^ alaposabb munkát kíván tőlük a nevelés. Mivel nem a KISZ-bizottságok teszik az ajánlást, az alapszervezeteknek nagyobb er­kölcsi Igényt és felelősségérzetet kell tanúsí­taniuk. Itt ismerkednek a fiatalok a szocia­lizmus alapelemeivel és hogy eredményes le­gyen számukra ez az előtskola. az sokban a tömegszervezetek vezetőin múlik; adnak-e képesség szerinti megbízatást, elősegítik-e az ideológiai, politikai ismeretszerzést, az em­beri és erkölcsi tulajdonságok pallérozását. Túl az általános vonásokon, arra is rá kell mutatni, honnan várja most a párt Nógrád­ban az utánpótlást. Az üzemekben elsősorban a szocialista brigádokból, a munkásőrök so­raiból, falun a termelőszövetkezetekből, ott is főképpen a nők köréből. Különösen falun fontos frissíteni a vérkeringést, mivel az itt levő pártszervezetek kor szerinti összetétele igen kedvezőtlen Ha a túlzások érvényesül­nének, lemondanánk arról, hogy erősödjenek: a falusi alapszervezetek és nem tudnánk úgy érvényre juttatni a párt politikáját, ahog" az kívánatos. A termelőszövetkezetben a kollek­tívák még fiatalok, két évnél tovább nvúita- ni a leendő párttagok megismerésének köve­telményét azt jelentené, hogv akadályoznánk a falusi pártépítést, pártmunkát Nincsen okunk attól tartani, hogy a módo­sítások a párt felhígulásához vezetnek. Fo­kozottabb Igényeket hangsúlyozunk, de olya­nokat amilyeneket fejlődésünk jelenleg fel­tételez, s amelyeknek meg is lehet felelni. Nagy esemény az embe- életében a pártba való belépés. Kommunistának lenni annyi, mint többet vállalni harcból. felelősségből, példaadásból. Gulyás Ernő Műszakink a szociálisán miinkaiccsciivhcn A szocialista munkaverseny színvonalának emelése érde­kében mind jobban jelentke­zik az igény a műszakiak részvéte’e iránt. Megyénk üze­meinek szocialista brigádveze­tői közül Is egyre többen szóvá- teszik: Az általános termelési terv végrehajtása mellett nap­ról napra korszerűbbé kell fej­leszteni a gyártást, gazdasá­gosabban és jobban kell ter­melni. Ez igazán csak akkor va'ösui meg, ha összefognak a fizikai és a műszaki dol­gozók.” Valóban jogos az igény hiszen megnőttek a gyártás követe’ménvel. a régi mennyiségi versenyszemléle­tet Is új váltotta fel. a ter­melékenyebb, a gazdaságo­sabb munka, a minőség ál­landó javítása, a technikai és műszaH haladás. Alfg képzel­hető el, hogv az új követel­ményeket sikerrel teljesíthet­nék üzemeinkben a fiz!kai és műszaki do’pnzók eddiginél hatékonyabb és közvetlenebb együttműködése nélkül. Az üzemekből több példa­mutató kezdeményezésről ér­kezett már hír. amelyek a szocia’lsta munkaverseny­ben való újszerű együttműkö­dést Igazolják. Ismerünk mű­szakiakat, a Salgótarjáni Acélárugyárban, az öblös- üveggyárban. a Síküveggyár­ban, a bányaüzemeknél és másutt akik a jobb termelés érdekében egyenjogú tagként vesznek részt a munkások egy-egy szocialista brigádjá­ban. Hallottunk mérnökök­ről, akik a soron levő gyárt­mányokkal kapcsolatban va­lóságos szakmai ismeretter­jesztést rendszeresítettek a brigádokban, mások a műsza­ki ralzok alapos ismeretét ta­nítják, ugyancsak a szocialista közösségen belül. Jó kezde­ményezés az Is. hogy a meó- sok a levsvakrebhan előfor­duló minőségi kifogásokat megizeszé'ik a termelő közös­ségekkel és egvütt keresik a megoldásokat. Azt mondják; ,.beteg«évmege'őzés” ez a gaz­daságosság érdekében Is. Fievelemre méltóak a szo­cialista mimkaversenyben va­ló részvételnek ezek a formát hiszen ameúctt, hogv az é'rt követelt" új igényeket szol­gálják hozzái'rulnak a szo­cialista bri'zád'z’ozaa’om to­vábbi erősítéséhez. A példák aznnban nemcsak szén kezdő­mén ^vezésrtere utalnak, de fi­gyel meztetnok is A műszak' do'vozók részvétele a szocia­lista munka,,"'c«'''nyj'en u®van- is még nem általion« való­ságban csak kis részük kap- cso’ódott e nemes mozgalom­ba. A Nógrád megyei üzemek nágy részére Is vonatkozik ez a bírá’rt ame'v a Rznks*er- '"'zeiek Orsrácns Tanácsa tiiő«én n“rrrizen elhangzott- .A vállalati, üzemi rn's-akí gazdasári V-ze+ők ngy része mé<* mí”diz c^nk mint kívül­álló üvda’kozik a vorepnv- nyel. Ez is előidézője annak, hogy a dolgozók által tett kötelezettségvál’alásokban még kevés a munka- és Üzem­szervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítására, a szociális és kul- turá’is lehetőségek bővítésé­re irányuló törekvés.” A műszaki dolgozók ..kívül- maradásának-’ egvik oka hogy nem ismerték fel milyen se­gítséget adhatnak pluszként, ami már több. mint a mun­kaköri kötél “zettség. Ezért lenne feltétlenül hasznos, hoay a szakszervezeti szer­vek. mint a versehv gazdái, az egyes üzemekben, üzem­részekben sokszor elszigetel­ten jelentkező módszereket csokorba gyűjtsék és köz­kinccsé tegyék. Az ugyanis a tanaszta1 »t. hogy igen gyakran születnek spontán kezdemé­nyezések. do miután a műsza­ki dolgozók n^m kapnak elég bátorítást és támogatást, a nróbátkozások abbamaradnak. Kü'cmösen akkor gyakori ez. ha a kezdeményezések után kisebb nehézségekkel talál­koznak esetleg kudarc éri törekvésüket Ezért hozna ió eredzciSnveimt a tapasztala­tok közzététele azoknál a műszakiaknál akik már kere­sik. de még nem találták meg a módját hogvan knn­csolódlvdnénnit közvetlen-bbü’ a mu-k-mk szocialista ver­sen vrnezccí’m^hoz Az ösz­tönzés feltétlenül hasznára válna az themnric és a dolgo­zóknak egyaránt. Az eddig kialakult együtt­működésnek általános vonása, ho?y néhánv ritka eset kivé­telével. főként a szocialista brigádokon belül található meg. Jórészt érthető ez, hi­szen ezek a brigádok a leg­jobban szervezett és az öntu­dat maaas fokán álló közös­ségek. élenjárói a szocialista termelésnek és thgial emberi és becsületbeli ügyüknek is tekintenek mindent, ami új és korszerű. Hasznos lenne azonban a szocialista munka- versehy magasabb színvonala és a megnövekedett igénvek érdekében ennél tovább lépni. Az üzemek munkásainak többsége még nem tömörült szocialista kö~össéeekbe. de ők is cselekvő résztvevői a termelésnek, a munkaverseny­nek. Több «erttsénoe] egyen­lő értékméréssel és jórészt a műszakiak közrem "ködösével nemcsak a versenyben való aktivitásuk növekedne meg, hanem következményeként meggyorsulna a szocialista cím elnyerésének törekvése is. A kongresszusi munkaver­seny nagyszerű mozga’ma nem fejlődik b“ egv megha­tározott naptári időponttal. A vers-mvés á’’andósult. a kong­resszusi munkaversenv ts eeV nagyobb szakasznak az iű66. évi terv teri^rttécéért |u-iO(>tt rnozvalom-^k a része És kő- vef'^zik a jövő tervév a- új eazdasárt mechanizmus köz­vetlen bevezet*,-,» előtt’ Idő­szak. Ezért is tart'uk jogos­nak az egyre több (Iz-m^ől jelentkező Igényt: az ca-u^j né’ddkra alapozva ©z/t-oUyj^ növeljük és az üzemek «a* látossdnainav mezfe’e'ö»» re­gvük váno-atpsabKá a a- ki <Srv1«rwók r^c—vételé’ a szó* cialista munkaversenyben K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents