Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-24 / 304. szám
Világ proletárjai egyesüljetek* XXII. ÉVF. 304. SZÁM ARA: 50 FILLER I960. DECEMBER 34. SZOMBAT Harci sokk (2. oldal) Műszakiak a szocialista munkaversenvben (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) A nemzet egysége A történelmi századok folyamán minden nagy hazánkfia arról álmodott, vajha valóra válna az egész nemzet összefogása önnön védelmében, az ország haladása érdekében. Akkor — úgymond — akár a poklok kapuin is diadalmaskodna a magyar! De a nemzet egysége ábránd maradt, elsősorban a történelmi uralkodó osztályok bűnös önzése miatt, mivel a maguk osztályérdekeit mindenkor elkülönítették a nemzet egyetemes érdekétől. A nemzeti összefogás gondolata akkor érett először valószerű lehetőséggé, amikor a munkásosztály a magyar történelem színpadára lépett s a nemzet élére állt, hogy létrehozza a a nép frontját a fasizmus és a háború ellen. A független, demokratikus Magyarország megteremtéséért és megvédéséért vívott harcban megszilárdult és megedződött a nép- írón:. A munkás-paraszt szövetség a népi hatalom alappillérévé vált, a népfront- niozgalomban minden haladó erő összefogott a szocializmus felépítésére. Az egységbe kovácsolódó nemzet ma a szocializmus teljes győzelme felé halad. A párt IX. kongresszusa Ismételten rámutatott, hogy a nepfrontpoliti'ka nem átmeneti időre szóló taktika, hanem az MSZMP politikájának szerves része, amely nélkülözhetetlen az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben. Népünk egyetért a párttal a legfontosabb követendő célban: a szocializmus teljes felépítésében. A szocializmus felépítése ennél fogva nemcsak a párt, hanem az egész dolgozó nép közös ügye. A szocializmus az egész nép jövője, az egész népnek épül. Természetes, hogy nemcsak a kommunisták építik, hanem az egész dolgozó nép. Társadalmunk különböző rétegeinek a párt vezetésével történő összefogását nem gátolják ellentmondó érdekek, vagy a világnézeti különbségek. A párt, politikai életünk bizonysága szerint, megnyerte valamennyi társadalmi osztály és réteg cselekvő támogatását. A széles nemzeti összefogás aktív részvevői azok is, akiknek egyik vagy másik politikai kérdésben fenntartásaik vannak, és akik egészében még nem fogadják el a párt marxista—leninista világnézetét. A munkásosztály — és élcsapata, a párt — vezetését egész társadalmunk elfogadja, a párt a bizalom és a barátság ezer szálával forrt össze a néppel, azonos célokért, a közérdekű cselekvésben egyesülve dolgozik az egész nemzet. A nemzet egységét szolgáló politikánk fundamentuma a munkás-paraszt szövetség volt és marad. Különösen megszilárdult és kiteljesedett ez a szövetség, amikor győzött a termelőszövetkezeti mozgalom, és leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban. Hiszen attól fogva a munkás- osztály és a parasztság alapvető érdekei végérvényesen találkoztak: a parasztság is abban vált érdekeltté, hogy minél gyorsabban felépítsük a szocial izmust. A IX. kongresszus elhatározásai alapján az elkövetkező években még tovább lépünk előre. Harmadik ötéves tervünk az ipar és a mező- gazdaság összehangoltabb fejlesztését irányozza elő Még több anyagi erőt fordítunk a mezőgazdaság korszerűsítésére. termslő erőinek gyarapítására. Az úi gazdasági mecha- I(izmus a termelőszövetkezetekben is jótékony hatást gyakorol majd, tág teret nyitva a jövedelem növelését szolgáló önálló kezdeményezéseknek. Szocialista államunk arra törekszik, hogy a parasztság életszínvonala mind közelebb jusson a bérből és fizetésből élőkéhez. A kongresszuson elhatározott, és a parasztságot is teljes mértékben érintő szociális intézkedések szintén erősítik a parasztság kapcsolatát a munkásosztállyal, a szocialista állammal. A nemzeti egység és teremtő összefogás fő pillére a párt politikája, amelyet a IX. kongresszus megerősített és tovább fejlesztett. Ez a politika egészséges és pezsgő közéletet teremtett, olyan légkört, amelyben mindenki magáénak érezheti a közügyeket, és megtalálja a maga fontos szerepét a haza életében és a szocialista jövő kimunkálásában. A párt szövetségi politikájának fontos eleme, amely végérvényesen polgárjogot nyert gyakorlatunkban, hogy kinek-kinek a helyét, szerepét és társadalmi megbecsülését nem a múltja határozza meg, hanem jelenlegi munkája és magatartása. Ehhez kapcsolódik, hogy például az egyetemi felvételeknél eltörölték a származás szerinti elbírálást: ott is, mint az élet teljességében a tehetség, a rátermettség, a szorgalom és a felmutatott eredmények kell, hogy döntsenek az érvényesülésnél és az egvé- ni boldogulásnál. Hasonlóképpen a kikovácsolódó nemzeti egység tette lehetővé, és visszahatásában ezt az egységet erősíti az a gyakorlat, hogy nálunk — pártfunkció kivételével — bármilyen tisztséget párton kívüliek is betölthet- nek. Néha ebben a kérdésben különböző előjelű hibákat is elkövettek, egészében ez a gyakorlat helyesen valósul meg szocialista közéletünkben. Országépítő összefogásunk döntő tényezője, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek egyetértésben, és barátságoan dolgoznak együtt az élet, az építő munka valamennyi területén. A kommunisták szerény és türelmes magatartással hordozzák hivatásukat, amikor felvilágosítják és vezetik a dolgozó embereket, a párt politikáját hirdetve megnyerik őket ügyünknek és eszméinknek, eligazítják a köznapok forgatagában előadódó ügyeket-gondokat. Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában külön is szólott a párttagok és a pártonkívüliek barátságáról. „Hogyan Is alakul a párttagok ós a pártonkívüliek viszonya? — tette fel a kérdést. — Nagyon egyszerűen kifejezve: nem szabad hátránynak lennie annak, ha valaki pár- tonkívtili. Mindjárt hozzáteszem, hogy persze ez előny sem lehet. Nem lehet előny az, ha valaki párttag, de hátrány sem lehet, mint ahogy ez szórványosan előfordul”. Vagyis: a jogokat Illetően a párttáeoknak és a pártonkí- vülieknek teljesen egyenlőknek kell lenniök, és teljesen azonos elbírálásban kell részesülniük. Ez a jogegyenlőség erősíti a párt és a dolgozó tömegek szövetségét, barátságát. A párt helyes szövetségi politikájának eredményét a IX. kongresszus abban summázta, hogy most jó a párt kapcsolata a néppel, és úgy kell dolgozni, hogy az még jobb legyen. Békési József Tovább erősítjük a szovjet- és a magyar nép megbonthatatlan barátságát •• Ünnepi páríbiaoítsági én tanácsülés Az Elnöki I Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerérői szóló törvényerejű rendelet terve- zetéL Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. MTI Szovjet — magyar atomenergetikai tanácskozás Vlagyimir Novikovnak, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön este szovjet atomenergetikai küldöttség érkezett Budapestre, hogy megkösse az atomerő békés felhasználására vonatkozó magyar—szovjet együttműködési megállapodást. A delegáció fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal Elnökének első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Kolos Richárd, a tudományos és felsőoktatási tanács megbízott elnöke és Kökény Mihály, az Országos Atomenergia Bizottság titkára. Ott volt N. R. Seleh követtanácsos, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője. Az atomenergetikai tanácskozások pénteken délelőtt megkezdődtek. .1 Zaskiódíszbe öltözött tegnapra Salgótarján. A város fel- szabadulásának 22. évfordulóját ünnepelték a megyeszékhely dolgozói. Ebből az alkalomból a megyei pártbizottság székhazában együttes ünnepi ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt salgótarjáni városi bizottsága és a salgótarjáni városi tanács. Az ünnepség díszelnökségében helyet foglalt Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Han- kó János, a párt végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Altes János, a megyei pártbizottság tagja, Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Sándor Elemér, a salgótarjáni városi tanács vb- elnöke. Az ünnepi ülésen részt vett Jurij Ponomarjov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára, és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői. < A magyar és a szovjet himnusz hangjai után szavalat következett, majd úttörők piros és fehér szekfűkkel köszöntötték az együttes ülés elnökségében helyet foglaló kedves vendégeket Sándor Elemér, a városi tanács vb-elnöke köszöntőjében a következőket mondotta: — Huszonkét évvel ezelőtt ilyen télbe hajló időben a béke és szeretet hulláma közeledett a város felé és 1944. december 25-én virradóra bekövetkezett a várva várt pillanat, felszabadult a város a fasiszta és nyilaspribékek uralma alól. Ettől a naptól kezdve üresek maradtak a bunkerok, felszabadultak az emberek és az élet újra megindult. Ma már nem győzzük eléggé kifejezni azt a megtiszteltetést, amit a szovjet nép fiai nyújtottak számunkra, akik életüket feláldozva harcoltak Magyarország és városunk felszabadításáért is. Ezért örök dicsőség a felszabadító szovjet népnek — mondotta a városi tanács vb-elnöke. Az együttes ülés szónoka, Szalai Gáspár, a városi párt- bizottság első titkára kijelentette: — A Szovjetunió áldozatos harca eredményeként 1944. december 24-én este 11 órakor megjelentek az első szovjet harcosok a Mikó-völgyben. Bekopogtak az egyik házához és azt mondták: szabadok vagytok! Az előadó ezután azokra a harcokra emlékezett, amelyet Salgótarján és az iparmedence dolgozói már 1905-től. folytattak az önkény, a kizsákmányolás ellen. A harc szervezője és motorja az 1918 decemberében megalakult kommunista párt volt Salgótarjánban is. — A felszabadulás előtti partizán harcok nem voltak hiábavalók. Elhullott magvai- ból részben az illegális kommunista párt, részben a felszabadult ország fejlődése bontakozott ki —, mondotta Szalai elvtárs, majd így folytatta: — 1945. január 2-án megalakult városunkban a párt- bizottság, amely hónapokon keresztül a város,’ az ipari medence, a járás és a megye pártügyeinek irányítója. Igen súlyos volt ekkor a város gazdasági helyzete. A német faSalgóta rján ba n siszták tönkretették a vasútvonalat, elhurcolták az üzemek: berendezéseit, megbénították a gyárak termelését. De a kommunisták vezetésével városunkban is megkezdődött az újjáépítés, a pártszervező munka. Szalai elvtárs azokról az eredményekről beszélt, amelyeket Salgótarján munkásai az eltelt 22 évben elértek, arról a változásról szólt, amely a városban ipari, gazdasági és kulturális élet terén végbement. Ünnepi beszéde következő részében a párt IX. kongresszusának határozatairól szólott. Beszédét így fejezte be: — A szovjet hősök emlékéhez úgy leszünk méltóak, ha ápoljuk a Szovjetunió és pépünk barátságát. Akkor leszünk méltóak ‘feszabadítóink- hoz, ha úgy dolgozunk, hogy valóra váltjuk pártunk IX. kongresszusának határozatait. Feladatunk az, hogy erősítsük a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan testvériségét. Felszólalt az ünnepi együttes ülésen Jurij Ponomarjov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének első titkára is. A többi között elmondotta* hogy a Szovjetunió megvalósítja a különböző országok békés egymás mellet élésének politikáját, s arra törekszik, hogy béke legyen az egész világon. Pártjaink — mondotta — együtt halad Marx. Engels és Lenin útján a szocializmus teljes felépítéséért, a kommunizmus megvalósításáért. Ezután Moszkváról készült színes albummal ajándékozta meg a város képviselőit. Az ünnepi pártbizottsági és tanácsülés az internacionálé- val ért véget. A brigád a zománcipari művek új építkezésén dolgozik. Hatan vannak. Valamennyien vasbetonszerelők. Egy jó félévvel ezelőtt Szabó Gyulával, egy tizennyolcéves fiúval gyarapodtak. Gyuláról jött. A gyámhatóság ajánlotta be, mert a fiú anya nélkül élt, az apja pedig nem törődött vele. Szeles György gondjaira bízták, aki még maga is fiatal. Németh Károly a brigád egyik vezetője mondta el, hogy azért bízták Szeles gondjaira a gyereket, mert ő is árva fiú. Szeles és Szabó szállótársak lettek. Szabó nagyon fogékony mindenre. Este bújta a könyveket, nappal szorgalmasan dolgozott. A brigád a fiút nemcsak befogadta, hanem meg is szerette. Karácsonyra meglepetést készítettek elő. Ajándék Az öltözőt feldíszítették. Csák József hozott egy hosszú tüskés karácsonyfát, készített neki. egy talpat és az asztal közepére helyezte. Pelles Istvánné a brigád egyetlen nőtagja szépen feldíszítette a fát. A többiek takarították, csinosították a kis szobácskát. Szabó Gyulának első Karácsony ez, amikor melegség árad környezetéből. Pedig akkor még nem tudta milyen meglepetést tartogatnak a számára. A brigád a nyáron Csehszlovákiában volt tanulmányi úton. Az útra fordított pénzből megtaka- rítottak 1500 forintot. Sokat tanakodtak mire fordítsák. Szeles ébresztette fel a gondolatot, hogy vásároljanak a fiúnak egy öltöny ruhát. Megszenvedte már a nélkülözést, hadd legyen ez az idei igazán boldog ünnepe. Pénteken délután a karácsonyfa már díszben állt. A kellemes meleg elvegyült a fa illatával. Szabó Gyulát kiküldték, hogy hozza be a szerszámokat. Pelles Istvánnéra bízták adja át a fiúnak a csomagot, egy anyai ölelés kíséretében, hogy ezzel is pótolják a legforróbb szeretet hiányát. Mikor a fiú az izgalomtól pirosra gyűlt arccal visz- szatért a szobába a brigádtagok már a karácsonyfa körül álltak. Pellesné kezében a csomaggal. Csend volt a szobában, csak a csomagoló papír zörgése rezdült. A fiú a szemét dörzsölte. B. Gy. Több mint 200 millió forint értékű áru a népgazdaságnak Év végi hajrá a felvásárlásban A Nógrád megyei tanács felvásárlási csoportjánál nyert értesülések szerint, megyénk már november végéig teljesítette azt az értékű árut, amellyel csak egy hónappal később, az év végén számoltak. A közös, a háztáji és egyéni gazdaságok csaknem 206 millió forint értékű húst, tejet, tojást és kenyérgabonát értékesítettek, a tervezett 202 és fél millió helyett. Ezekben a naookban még javában tart a felvásárlás év végi hajrája. Az esztendő végleges értékelésére január elején kerül sor. Annyi azonban már most bizonyos, kenyérgabonából, tejből és baromfihúsból a tervezettnél többet ad az államnak Nógrád. Az idén csaknem 2600 vagon telt meg a megyében vásárolt kenyérgabonával, holott a felvásárló vállalat nem egészen 2100 vagonnal számolt. A legtöbb gabonát, mintegy 800 vagonnal a pásztói járás közös gazdaságai értékesítették. Tejből is több mint 160 ezer hektolitert vásároltak fel Nógrádiján november végéig. A pásztói járás 46 ezer, a balassagyarmati járás több mint 39 ezer hektoliter tejet értékesített. Baromfihúsból több mint ötezer mázsát értékesítettek a közös és háztáji gazdaságok. A rétsági és a salgótarjáni járás baromfihúsból már teljesítette éves tervét. A rétsági járásból több mint 13 vagon, a salgótarjáni járásból pedig mintegy 9 és fél vagon baromfihúst szállítottak el. A hízott sertés értékesítés« is megfelelő ütemben halad. November végén már csak néhány százalék hiányzott ahhoz, hogy a megye teljesítse egész évi értékesítési tervét, amely 21 ezer hízott sertést jelent. A rétségi járás itt is az élen jár. Lényegesen túlteljesítették éves tervüket. A tervezett 2800 hízott sertés helyett 3100-at értékesítettek. Befejezéshez közeledik a megye közös háztáji és egyéni gazdaságaiban a vágómarha és a tojás értékesítési tervének teljesítése is.
