Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-20 / 300. szám
1966 december 20. kedd Nőn RÁD 3 Munkásuk mondják el- - ' -■ - - ,, „IIiI»»ztsíl. l»üntclcst érdemeliz...” A munkások többsége képes jól megítélni egy-egy társa mulasztásának, fegyelmezetlenségének társadalmilag káros hatását. Ez nem jogérzékükkel, a paragrafusok ismeretével függ össze, hanem társadalmi igazságérzetükkel. E irt“-eái'apítás jogosságát, számos társadalmi bíróság tanúsítja, ahol a munkások véleményt mondanak, egyik-másik társuknak, jó barátjuknak, vagy ismerősüknek mondják meg: hibáztál, büntetést érdemelsz Ezért a társadalmi ítélethozatalnak ez a demokratikus fóruma mély gyökereket eresztett megyénk 81 üzeménél, vállalatánál. A törvényeknek tneftf eleiden Hivatalos helyeken gyakran halljuk: Nógrád megyében jól dolgoznak a társadalmi bíróságok. Ennek oka a segíteni akarás, a közegeiben váló aktívabb részvétel igénye, az előre- mutatás szándéka, a munkásmozgalmi tradíciók, a munkási gazságérzet érvényre juttatása, bátor kezdeményezése és még sok minden. Fontos helye és emberfor- máló szerepe van, a társadalmi bíróságoknak. Ezért is került az alábbi megfogalmazás, az SZMT elnöksége elé kerülő jelentésbe: *A szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők fokozott mértékben ismerik fel a társadalmi bíróságok jelentőségét, a munkafegyelem megszilárdításában, a nevelési célok valóra váltásában és a tár- saoalmi tulajdon védelmében.” Ebből adódik, hogy a tárgyalt ügyek zöme az előbb említett két területet őleli fel. Foglalkoznak még szabálysértésekkel és kisebb jellegű bűntettekkel is. A döntések egy-két kivételtől eltekintve megfelelnek a törvényes előírásoknak. Ennek kialakításában sokat segített a megyei fűügyészség és a járási ügyészségek. Képviselőjük általában jelen van a tárgyalásokon. Felszólalásaikkal, véleményükkel helyes irányba terelik a tárgyalások menetét. Minél több ember előtt Az ügyek túlnyomó többsége a szakszervezeti bizottságok kezdeményezésére kerül a széles közvélemény elé Fontos, hogy a tárgyalásokat minél többen hallgassák meg E tekintetben is van fejlődés. A szénbányászatban majdnem háromezer ember hallgatta végig a tárgyalásokat, csaknem százan mondták el véleményüket. A Tűzhelygyárban átlagban 130 dolgozót érdekelt a bíróság munkája. A felszólalók magasfokú erkölcsi igaz*é"érzetről tesznek tanúbizonyságot. A Tűzhelygyárban egy bércsalás kapcsán a véleményt alkotók kifejtették, hogy hibát vétő társuk nemcsak az üzemet csapta be, hanem munkatársait is. Példás felelősségre vonást kértek. S, hogy muyen erkölcsi hatása van a közvéleménynek, azt jól példázza, hogy ebben az esztendőben visszaeső ügyében nem kellett eljárni. A testületek emberformáló ereje még nagyobb lehetne, ha egves gazdasági vezetők nem ragaszkodnának mereven a fegyelmi jogkör szemé1 vés gyakorlásához. A tárgyalások légköre, hangulata bizonyítja: másképp értékelik a tényeket a dolgozók. ha a hibát vétő előttük tisztázza magát, és megint másképp, ha csak a sértett, illetve a büntetést szenvedett véleménye alapján hallják. Nehéz elképzelni, hogy a 2-es számú Autóközlekedési Vállalatnál lefolytatott 124 fegyelmi közül csak három volt alkalmas társadalmi bírósági tárgyalásra. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál 78 fegyelmiből csak egy került a társadalmi bíróság elé. A nagybátonyi külszíni üzemnél 23 dolgozó kapott fegyelmit, — egyetlen egyet sem adtak át szavukat mindannyiuk közös ügyében. A legtöbb asszonynál elutasításra találtak. — Nem érünk rá mi gyű- lésezní. El kell látni a gyerekeket meg az embert — mondták. — A ti érdeletek is! — érvelt Ujjné. — Majd elintézi, aki ráér. Különben sem asszonynak való a gyűlésezés. így beszéltek a közgyűlés előtt. Utána pedig napokig felháborodva járták a keszegj és az ősagárdi utcákat. Csoportokba verődtek egymást heccelték. — Nem elég, hogy zsákolunk is, ha kell? — Várhatják, hogy elmenjek kapálni! A sok vita végén mégis győzött a józan megfontolás. Hiszen a tsz a tagoké, s a földet nekik kell megművelni. Érdekük. De hát most mit tegyenek? Hosszas tanakodás után úgy határoztak, felkeresik Ujj Antaliét. Az közülük való, okos asszony, majd csak szolgál tanáccsal. — Nem helyes dolog ez — adták elő sérelmüket. — A k'u,/ kai résziben ápoljuk, ; zért nem jár munkaegység. uonnan a csudából szedőn). össze mi a növénytertársadalmi bírósági tárgyalásra. Amikor az okokat kutatjuk, hamar kiderül: a szakszervezeti bizottságok nem tartanak megfelelő kapcsolatot a gazdasági vezetőkkel, nem kezdeményeznek eljárás^ olyan esetekben, amikor a köz számára indokolt és hasznos lenne. Ugyanakkor a gazdasági vezetők sem tájékoztatják időben a szak- szervezeti bizottságokat a fegyelmi vétségekről, fenntartják maguknak a fegyelmi jogkör személyes gyakorlását Máról holnapra kiküszöbölhető A társadalmi bíróságok tagjai egyre nagyobb jártasságot szereznek a jog gyakorlásában, tisztségük kifogástalan betöltésében. Az ügyek 65 százaléka 15,33 százaléka 15—30 nap között került lebonyolításra. Csupán 2 százalékuk húzódott <í0 napon túlra. Kétségtelen, a társadalmi bíróságok munkájának fejlődése az utóbbi időben meggyorsult, de nem mentes a hibáktól. Előfordul, hogy egy ügyben rosszul közölték a jogorvoslat lehetőségét, a másik esetben nem rögzítették a pontos tényállást a határozat indoklási részében, harmadszorra pedig elfelejtették meghívni a tárgyalásra a járási ügyészt. Ezek csak elvétve fordultak elő és jórészt tájékozatlanságból adódtak. Ezért máról-holnapra kiküszöbölhetők, mér pedig a rendszeres oktatással, a helyszíni segítségadással és az alapos ellenőrzéssel. A társadalmi bíróságok léte és eddigi tevékenysége viszont felhívja a figyelmet a következőkre: ha a gazdasági vezetők igaz segítőtársaknak tekintik őket, akkor a testületek sokat tehetnek a helyes közgondolkodás, az egészséges közmorál kialakításáért, Illetve megszilárdításáért. Venesz Károly Mindig mások szolgálatában mesztő brigádban még külön 180 munkaegységet? Munka- lehetőség sincs elegendő, meg hát te is asszony vagy, jól tudod, hogy a ház körül is akad tennivaló! — Ugye mondtam, hogy gyertek el a gyűlésre! — Már ez így történt Margit. Nem láttuk a végit... Ujjné még tovább feszítette a húrt. — A tavalyi rend módosítására se került volna sor, ha nincsen az a pár hanyag asszony. Kapálatlan maradt a krumpli, a kukorica. — Azokat kell sújtani, nem •ninket. Inkább azt mondd meg, mát tegyünk? — Nehéz dolog ez, »miikor a közgyűlés már határozott — elmélkedett a párttitícár. — Egyetlen lehetőséget látok. Megrendezzük az asszonyok tanácskozását. Meghívjuk rá az elnököt js, és a százhuszonöt tsz-asszony nevében rendkívüli közgyűlés összehívását kérjük. E Herencsényi Imre, a szövetkezet elnöke ötvenhárom éves, szikár, és szívós férfi. Hat éve elnököskődik Keszegen, és két esztendeje immár Ős- agárdon is. Vezetése alatt las. san, fokozatosan megerősödött a tsz, a közepesek sorába került. Most azon fáradozik, hogy a gyengébb ősagárdi tsz-ei egyesülve is megtartsák, elérjék a régi keszegi jövedelmi színvonalat. Biztos támasza, segítője Ujj An- talné. Tiszteli az örőkvidám, fáradhatatlan asszonyt, aki nem egyszer azzal áll eléje: „Hol a hiba, Imre bácsi? Hol kell segíteni?” A tsz-asszony ok váratlanul összehívott tanácskozása mégis meglepte. — Erre meg mi szükség? — Lázadnak az asszonyok. — Eljöhettek volna a közgyűlésre. Késő a bánat. — Igaza van, Imre bácsi. De nekik is igazuk van. Néha még a vezetőség, a közgyűlés is tévedhet. Százhúsz munkaegység éppen elég lenne. Közgyűlési határozatot csak közgyűlésen lehet megmásító_ ni. — Eljön a tanácskozásra? ... A kukoricát hamarosan kapálni kell. Az nem mehet asszonyok nélkül. Százhuszonöt asszonyunk van... — Elmegyek. Az asszonyok a tanácskozáson nemcsak a közgyűlési ha. tározat ellen lázadtak íeL nanem egyesek részvétlensége, lelkiismeretlensége ellen is. Nem egy asszony horgásztatta le a fejét, amikor a kapálatlan földterületet kérték számon szorgalmasabb társa— Sajátos a helyzetünk. A bányáink mind másodlagos művelést folytatnak. Azt szedjük, amit a bányászösök bentnagytak. Ez van — ahogy mondani szokták. De ki állítaná, hogy már mindent megtettünk, hogy jobban már nem tudnánk dolgozni. — Felhúzza a homlokát, aki nem ismén, annak úgy is tűnhet, hogy haragszik, pedig nem. Szenvedélyesen magyaráz. Nem lehet oda nem figyelni a szavára. — Mióta az átszervezés volt, azért tettünk egy és mást. Gépesítettük és növeltük a termelékenységet. Az önköltségünk sem a legrosz- szabb, de azért van még olyan területünk —, ha nem is sok szenet rejtő —, amit, ha megfogunk, javíthatjuk a minőséget, a gazdaságosságot. Tősgyökeres bányászaink vannak, egyharmaduk párttag, ha rájuk támaszkodunk tudunk még jobb eredményekkel is kirukkolni... Nincs még egészen negyvenéves Csincsik István, a zagyvái bányaüzem pártbizottságának titkára. Élete fele mozgalmi munkában tett el. Tehetsége, rátermettsége van hozzá és ami legalább ennyire fontos, gazdag élettapasztalata. Szavai azért olyan meggyőzőek. Sokat hozott a szülői háztól. Apja már akkor tagja volt a pártnak, amikor Csincsik István született és azóta is az. Az üldözés, a munka- nélküliség, a nyomor kétszer hajtotta ki Belgiumba. Másodszor a családját is vitte volna már, de hiába volt útlevél, betegen hazazsuppolták Itthon folytatta mindaddig, míg 10 pengővel nyugdíjazták a bányánál. Csincsik István elkötelezettsége ott kezdődött és az ifjúsági szervezetben folytatódott 1950-től függetlenített ifjúsági, majd pártfunkcionárius. De volt malmi munkás, fűtő, éle- lemtári dolgozó, napszámos, ahogy munkát kapott. — Mindegy, ki hol dolgozik, csak a tőle telhető legtöbbet adja — az a véleménye ma is. Pártiskola, tartalékos tiszt! iskola. Felnőtt fejjel az utolsó két általános, azután a bányatechnikumi érettségi, a pártfőiskolán két államvizsga, mert most ott levelező hallgató. Megállás alig volt eddig a tanulásban, pedig egész embert kíván a funkció jó ellátása is. öt aknaüzem, a műhely, a vontatás mintegy 700 kommunirtája dolgozik a területén. Gond van bőven. — A bányászok nagyon sok kérdésre ’árnak választ. Van sok kényes kérdés is, de megszokták tőlünk az őszinte szót. Megmondjuk, amit tudunk, de azt is, ha valamire még nem tudunk választ adni. Felesleges illúziókeltésre nincs szükségünk és káros is lenne a pártnak — mondja, majd így folytatja. — A korábbi tapasztalatokból tanultunk. A nyolcadik kongresszus után nem tudtunk mindent úgy megértetni a tagsággal, az emberekkel, ahogy kellett volna. Ebből fakadt egy sor ferde nézet, ami különösen most a IX. kongresszusra való készülődésnél tűnt ki — magyarázza. A zagyvái pártbizottágon a vezetőségválasztó taggyűlések óta különböző reszortbizottságokat hoztak létre. A pártbizottság titkárának az a véleménye: mindenkinek legyen olyan konkrét feladata, amilyennek az elvégzéséhez megvan az adottsága is. Az alapszervezeteket gyakran látogatja és nemcsak gyűjti a problémákat, hanem segit azok megoldásában is. Ez látszólag mintha ellentétes lenne azzal amiről állandóan beszél: növelni az alap- szervezetek önállóságát. Csak látszólag, mert mindig a bátrabb kezdeményezést szorgalmazza és szóvá teszi, ha egyszerű dolgokban is a felsőbb szervek segítségét várják. Módszerekben segít és erre ösztönzi közvetlen munkatársait a végrehajtó bizottság és a párttagság tagjait is. Amikor saját munkájáról kérdezzük az egész pártbizottságét, a kommunistákét ért! alatta. Én csak egy ember vagyok a hétszáz közül — mondja és tartja is. Az más kérdés, hogy pont őt állította pártbizottsági titkárnak a zagyvái kommunisták bizalma. Rá* szo'srált edd ír végzett munkájával, emberségével, fél emberöltőn keresztül a közösség szolgálásával. B. J. NEB-vizsgálat A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felkérésére a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálat keretében — a Salgótarjáni Zománcipari Műveknél indított vizsgálatot. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egyes gépipari gyártmányok mennyire korszerűen, menynyire gazdaságosan készülnek. A ZIM-ben előzetesen gyűjtött adatok szerint az M—102. mintájú gáztűzhely korszerű. biztonságos, a hazai követelményeknek mindenben megfelelő. A NEB véleménye szerint a ZIM megfelelően képzett szakember gárdával rendelkezik a feladat végrehajtásához. Ér récére elké*%ül a nálfnlral felül járó közvilágítása ik. Komoly és a közös ügyért aggódó magatartásuk meglepte Herencsényit is. Megígérte, hogy kérésükre rendkívüli közgyűlést hív össze. A rendkívüli közgyűlést május 3-án tartották meg az ősagárdi pártszókházban. Az asszonyok most már nagyon vigyáztak, nehogy kisebbségben maradjanak. Felvonultak szép számmal. A férfiak pedig, akik azóta önmaguk is hideg fővel mérlegelték az ellenérveket, megszavazták, hogy az idén is 120 munkaegység legyen az asszonyok kötelező munkaegysége. 0 Természetesen többet szabad teljesíteni, csak keveseb. bet nem, ha teljes háztájit akar valaki. Ujj Antalnénak is 230 munkaegysége van már, pedig harmados kukoricát, és burgonyát, meg feles málnát is ugyanúgy vállalt, mint a többiek. A keszeg és az ősagárdi asszonyok pedig azóta is szorgalmasan dolgoznak, és a közéleti szereplésből sem vonják ki magukat. Szinte megkövetelik, hogy közülük is válasszanak küldötteket, és a közgyűlésen is rendszeresen megjelennek, Lakos György Negyvenkétmilliói beruházási feladatot kapott erre az évre az ÉMÁSZ Sa’'ótarjá- ni Üzletigazgatósága. Dolgozói ezt a feladatot határidő előtt teljesítették. A munka persze nem állt meg, esztendő végéig várható, hogy a tervet legalább két és fél-, hárommillió forinttal túlteljesítik. A túlteljesítésnek van egy navyon dicséretre méltó vonása. Jobbára olyan munkák elválla'ásából é6 megvalósításából áll, melynek következtében javult vagy javul a megyeszékhely közvilágítása, illetve kisebb vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek energiaellátása. Az ÉMÁSZ dolgozóinak tevékenysége tehát város-, illetve községpolitikai szempontból is figyelmet érdemel. A terven felül elvállalt feladatok közül Is k’emel kedik a salgótarjáni közvilágítás korszerűsítése — bár ez nem minden tekintetben úgy alakult. ah-'gyan az üzletiga ga- tóságon szerették volna. Korábban már jeleztük, hogy a sa'gótarjáni fény-tengely kiépítése során higanygőz-’ám- pás kande'ábérek fogják megvilágítani a két városrész közti, még jelenleg is megvi- lágítatlan útszakaszt. Ennek a munkának az útjában állt a vasbeton oszlopok késedelmes érkezése. A hiányzó oszlopok egy részét azóta sikerült beszerezni Jászberényből. illetve Egerből. Hír szerint, a héten a megrendelést eredetileg is elfogadó alsó- zsolcai betonelemgyár is megkezdte az oszlopok gyártását. Ügy vélik, hogy az oszlopok még karácsony előtt megérkeznek: ebben az esetben a Zagyvapálfalva felső végétől a tarján! ÁFORT állomásig sorakozó oszlopokon kigyúló lámpák év végére teljessé teszik a két városrész egyesülését Az USA után Kanada, Honduras Ügy látszik, csak a kezdet nehéz, A tavaly megindult tárgyalások egy New York-i export—import céggel az idén már negyvenezer négyzetméter különleges, a vásárló által megszabott méretűre szabott tábláüveg szállítmányban realizálódnak. A közelmúltban már a jövő évi megrendelésekről tárgyaltak a Salgótarjáni Síküveggyárban. Az amerikai megrendelő képviselőjének megelégedését kivívta a min- taszíllítmány, és hasonlóképpen nyilatkozott a sorozat- gyártás ellenőrzése folyamán. Most újabb igényeket jelentett be. Előzetes megállapodás is született. A Síküveggyár szívesen vállalja havonta tizenháromezer négyzetméter vastagabb, tízezer négyzetméter vékonyabb, méretre szabott síküveg szállítását. Annak függvényében, hogy a hazai gazdálkodá.i szervek a gyár által előáüí- tott elsőosztályú üvegből mennyit igényelnek belföldi felhasználásra, a mennyiség lehet esetleg még több. A Síküveggyár a közelmúltban mintaszállítmányt küldött kanadai, illetve handurá- si cég felkérésére Jelentősebb megrendelőinek a kanadai ígérkezik, bár kielégítése újabb problémák .elé állítja a gyár műszaki vezetőit Ugyanis, a kanadai kikötők általában tavasztól őszig i. 'ínálhatók. A megrendelő -hát úgy kell kielígíteni, hogy a hajórakományok még a kikötők befagyása előtt célhoz érjenek.
