Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-20 / 300. szám

4 NrtRBÍO 1966 december 20. kedd Piaci séta Háziasszonyok véleménye a karácsony előtti felhozatalról Hol eláll az eső, hol meg­ered. Hanem a háziasszonyo­kat ez nem riasztja el a piac­ra menéstől, ha meg akarják vásárolni mindazt, amire szük_ ségiik van. A sláger: a fenyő A legkeresettebb cikk most mégsem a zöldség, hanem a karácsonyfa, sétánkat tehát a fenyőárusoknál kezdjük. Anyákat, nagymamákat, fia­tal apákat, és nagyapákat egy­aránt látunk a vásárlók kö­zött, amint mustrálgatva for­gatják a fákat: „Elég göm­bölyűek-e? Nem sántít-e az északi oldaluk?” Van elég fenyőfa: 5800 fo­lyóméter vár eladásra a MÉK raktáraiban, és nem is akár­milyenek. Áruk húsz forint méterenként, és a nagyon ke_ resett fél-, eayméter maga­sa kbó! is van bőven. A tetővel fedett árusasz­talokon kevés az áru, s ezért vevő is kevés akad. Egy asz- szonyka tisztított libát akar eladni kilónként 35 forintért. — Lesz karácsonyra a MÉK-nél is — szólal meg mellettem valaki. — De ott csak 28 forintot kémek ér­te. Odább tojást árulnak, szin­tén elég borsos áron: 2,50-ért. Egy lányka frissen pörkölt mogyorót kínál, ezt szívesen megveszik 40 forintért. A kér. désre. honnan való, meglepő választ kapunk: Békés megyé­ből De van itt a törteli ter­melőszövetkezetnek is standja. Nagy különbség lehet a tar­jám, és a törteli, illetve a hozzá közel eső ceglédi piac árai között, hogy olyan mesz- sziről is érdemes ide hozni az alföldi zöldséget, burgo­nyát, sárgarépát' Megszépült a hazai zöldség ni. — Szinte édes a húsle­vesben, olyan finomra fő. Szép a zeller, a karalábé, a kelkáposzta is, és bőségesen kapható ízléses, piros hálók­ban vöröshagyma, és burgo­nya olcsón: 2,60-ért. A sü­tőtök kilója 2,20, az újdonság­nak számító aszalt szilváé 17, az aszalt almáé pedig 24 fo­rint. Szárazbab is került a forgalomba. A legolcsóbb 12, a legdrágább 16 forint kilón­ként. Mi kapható még ezen kívül a MÉK piaci árudáiban? Fok­hagyma, fekete retek, cékla, vizesuborka, szavanyúkáposz- ta, alma és sárgaborsó. S mi az ami nincs? Füge. narancs és mák. A mák csak időn­ként kapható, ezért adhatják ma is a termelők 40 forin­tért literjét, a hivatalos 33 forintos kilónkénti ár helyett. Kiváló brigád Két MÉK árudának külön specialitása is van: az 1-es számú élőt. az 5-ös számú pe­dig vágott baromfit is árusít. Az élő tyúk kilónként 22 fo­rint. A közeljövőben az Al­félről füstölt húst és szalon­nát is hoznak. Nagy a vevőköre a vásár­téri 35-ös MÉK zöldség-gyü­mölcs boltnak is. Itt ragyo­góan tiszta polcokon, szépen elrendeziett, áru fogadja a ve­vőt. és a zöldségféléken kí­vül sokféle konzervet. leves­port, s mézet is árusítanak. A boltnak négy kiváló dol­gozóra van, és egy ízben már a szocialista brigád címet is elnyerték. A kitüntetéseket megérdemelték, inert az áru­hoz kedvességet, udvariassá­got, figyelmes kiszolgálást is mellékelnek. Kutas Józsefné, a bolt vezetője méltán elé­gedett, szorgalmas brigádjá­val. — Mi kapjuk meg minden reggel legelőször az árut a kirendeltségtől — tájékoztat bennünket. — Ez a legna­gyobb forgalmú zöldségbolt talán az egész megyében. Át­lagforgalmunk 200 ezer fo­rint körül jár. Export krumpliból Árubőség és jobb minőség jellemzi tehát a tarjám pi­acot. Háziasszonyaink meg­nyugtatására megkérdeztük a MÉK vezetőségét, nemcsak pillanatnyi-e az árubőség? — Burgonyából 1017 vagon­nal tároltunk az idén — hang­zik a válasz. — Tavaly vi­szont csak 371 vagonnal. A kisvárdai rózsából exportra is jut a nyugati országoknak. Fe­jes káposztából a tavalyinak négyszeresét, kelkáposztából háromszorosát, gyökérből hat­szoros mennyiséget prizmáz- tunk. Ezen felül sárgarépából 36, vöröshagymából 15, kara­lábéból, zellerből, céklából és fekete retekből 26 vagonnal tároltunk. Fokhagymából 60 | mázsa, almából 30 vagon a i téli készlet. Dióbélből a kará- ! csonyi ünnepekre 32 mázsa áll a vásárlók rendelkezésére. Amint megtudtuk, a sava­nyúság miatt sem kell aggód­ni. Káposztából eddig 17 va­gonnal tartósítottak, amit a közeljövőben még öt vagon­nal tetéznek. Uborkából 10 vagon, ecetes paprikából két és fél vagon, egyéb savanyú­ságból 50 mázsa a tartósított mennyiség. K. E. sm Otven emelet magasságú villanyoszlop Most azonban a Nógrád me­gyében termelt zöldségfélére sem lehet panasz, látszik ez abból is, hogy a MÉK pavi­lonjai előtt állnak a legtöb­ben. — Nagyon szép az idei gyökér — mondja egy né­A szebeni villámosgépgyár megkezdte Románia legmaga­sabb oszlopának szerelését. Az oszlopot a Duna bal partján állítják fel. Egyike lesz a Dunát átszelő 220 kilovoltos távvezeték oszlopainak. Ro­mánia ezen a távvezetéken szállít villamosenergiát Bul­gáriának a gazdasági együtt­működés keretében. Az oszlop magassága egyenlő lesz egy több mint 50 emeletes épület­tel. Az acélóriás fémszerke­zetének súlya meghaladja a 250 tonnát. Partizánok EPIZÓDOK - DO UUMENTUMOU II. Pável Barborják — az aláb­biakban már csak Pali bácsi egykori partizánkapitány ma Zvolenben (Zólyomban) él. Nyugdíjas. Levélváltásunkra a város modern étterem-szállo­da kombinátjában várt. Nem egyedül. Még két, hasonló ko­rú, jó ötvenes férfi kapcsoló­dott a beszélgetésbe. Magyarul társalogtunk. Mind a hárman együtt vet­tek részt a szlovák nemzeti felkelésben. Partizánok vol­tak. Ismerték Nógrádi Sándor elvtársat. Tudtak az egység megalakulásáról, sőt, az egyik elvtárs Banska Bistricán (Besztercebányán) a múzeum dolgozója. Éppen annál a részlegnél, ahol a szlovák fel­kelésről és a partizánharcról őriznek, rendeznek igen ér­tékes adatot.^ Kérésemre más­nap találkoztunk is — most már Besztercebányán, a mú­zeumban. Tőle kaptam azo­kat az értékes fényképfelvé­teleket, melyeket most publi­kálhatok. Az eredeti doku­mentumok bizonyítják, hogy a magyar gyalogosok és tüzé­rek mellett tömegével álltak a szlovák nemzeti felkelés ol­dalára magyar repülősök is. Természetesen nem bíztak rá­juk azonnal harci gépeket. A háború utolsó szakaszában nagyon sok volt a diverzáns, a németek részéről kémfela­dattal megbízott személy, és egy harci gép tényleges, va­lamint katonai értéke felbe­csülhetetlen volt. Kár, hogy a fényképfelvé­telek csupán epizódokat örö­kítenek meg, és nem őrzik az utókor számára: kiket áb­rázolnak és milyen alkalom­ból. Ezért is jelentős a besz­tercebányai elvtársak segítsé­ge, mert remélhető, hogy a felvételeken szereplő szemé­lyek felismerik magukat, baj­társaikat és további értékes adatokkal szolgálhatnak a partizánharcok történetének alapos megírásához. Pali bácsi, a nógrádi par­tizánegység szempontjából történelmi helyekre vezetett el Zólyomban. Miközben elsé­táltunk az egyes objektumok­hoz, jobbra, balra sűrűn kö- szöngetett, majd nekem ma­gyarázta: — ő is velem volt partizán! — Az egységemben szolgált! — Most jött a Szovjetunió­ból, ott él és direkt engem látogat meg a felkelés évfor­dulója alkalmából. Majd be­szélgetünk vele... Kár, hogy az idő rövidsé­ge miatt nem tudtam ezeket az elvtársakat részletesen „ki­hallgatni”. Bizonyára gazdag élményanyagot őriznek emlé­kezetükben. De most Pali bácsira kellett figyelnem: — Amikor jelezték Rovnó- ból, hogy a kijevi partizán­képző központ utasítására fel­szállt Nógrádi Sándor elvtárs, én csak akkor ismerkedtem meg a nevével. Azt tudtuk, hogy Kijev mellett nemzetközi partizánkiképző tábort létesí­tettek és már eddig is több sikeres akcióra küldtek on­nan csoportokat, de addig még egyik csoporttal sem sikerült találkozni. Érthető, hogy na­gyon vártuk az első magyar csoport földre szállását. Közben felértünk a zólyo­mi várdomb oldalára és ki­tárulkozott előttünk a város, a szomszédos zöld lapály, a most következő történet szín­helye. Pali bácsi innen magyaráz­za: — A várostól északra volt a partizánok repülőtere. Nagy Estefelé, h... Egyetlen délután az őre- UTOS-sa-1 jobban keresek. geké volt a pásztói Béke Termelőszövetkezet klubja. Galambősz nénikék, reszke­tő kezű bácsikák telepedtek le a hosszú asztalok mellé. Ott ült közöttük Veres Má­tyás is. Valamikor, még ere­je teljében nagyon sokat dolgozott. Dehát az évek el­szálltak. Maradék erő, haj­lott hát, sok dioptriás szem­üveg, ez ma Veres Mátyás. Kilencvenedik esztendejébe lépett, ö a legidősebb tagja az ünnepi gyülekezetnek. Nyolcvannégy esztendős volt, amikor belépett a termelőszö­vetkezetbe. — A feleségem meg én is rendes tagjai vagyunk a szö­vetkezetnek. .. — mondta. nyilatkozatot? Biztosabb, nyugodtabb így az öregség. — Dolgoztam a nyáron is, amennyit bírtam... Jó vol­na, ha a jövő nyáron is dol­gozhatnék. .. Ha engedné a vezetőség. Most azonban ott ült, és hallgatta Széles Imrénét, a járási nőtanács titkárát. Hogy miről beszélt Szélesné? A meghatottságtól el-elcsukló hangon mondott köszönetét a termelőszövetkezet idős tag­jainak életük dolgos hétköz­napjaiért. Az elszállott mun­kásesztendőkért, amelyeket a szövetkezetben töltöttek. Durucz József hatvankét éves, de még most is dolgo­zik. Traktoros a szövetkezet­ben. Az ünnepségre is ké­sőbb érkezett. Répaszeletért volt Selypen. Már négy óra felé járt az idő, amikor a szövetkezeti iroda elé ért. A kiszűrődő zeneszó becsalta a klubba. Az ajtóban aztán mindjárt körülvették az asszonyok. — Jöjjön csak jöjjön, Józsi bácsi. Maga is a szövetkezet öregjei közé tartozik — mondották. — A nyugdíjra azért még nem tartok igényt — beszélte csendes mosollyal. — Az volt a forgalom, a németek is használták korábban. Most mi vettük birtokunkba. A szlo­vák nemzeti felkelésnek is szüksége volt jó repülőtérre, bár akkor még kevés gépünk volt. Inkább a szovjet légierő gépei jöttek hozzánk. A né­metek még közelben voltak, és erősen zavarták a repülő­tér forgalmát. Ezért is írta Nógrádi Sándor elvtárs a könyvébe, hogy a leszállás két változatára is készültek. Ha sikerül a gép­nek landolni, akkor földre teszi őket, ha nem, akkor ejtőernyővel ugranak... A Dauglas típusú gép ok­tóber 8-án este hat órakor startolt a kijevi repülőtérről, és három óra múltán — már sötétedés után — érkezett Zólyom fölé. A németek, mintha csak megsejtették volna, hogy újabb egység ki­bontakozásáról, megalakításá­ról van szó. az előtte való na­pokban erőteljes támadást indítottak Zólyom térsége el­len. A szlovák nemzeti felke­lés egységeinek kellett súlyos harcokban visszaszorítani őket a környező dombok mögé. A Nógrádi csoport sikere­sen megérkezett a zólyomi partizánok repülőterére... (Folytatjuk) Gáldonyi Béla Ha jó hónapot fogok ki, megvan az 1800 forint is... Durucz Józsefnek három felnőtt fia van. Állami gaz­daságban dolgoznak mind­hárman. Az egyik itt a szom­szédban a pásztóiban. — Mondtam a fiamnak: legjobb lenne, ha ide jönné­tek a szövetkezetbe. Aki nem veti meg a munkát, annak nincs oka panaszra nálunk. A termelőszövetkezet veze­tősége megbecsüli az idős tagokat. Kelemen István el­nök is erről szólt. Ez az ün­nepi beszéd azonban vala­Melegen, bensőségesen emlé­kezett az édesanyák, édes­apák fáradozására, az okos szavakra, a gazdag tapaszta­latokra, amelyek nagy haszná­ra váltak a közösségnek. Azt kérte: a továbbiakban is nem futja a munkára. Hogy ne érezzék magukat egyedül. A termelőszövetkezet nem­csak munkát ad az öregek­nek. Tavaly egy-egy mázsa búzával segítette őket, hogy kitartsanak az új kenyérig. S ahogy erősödik a gazdaság, úgy lesz egyre tartalmasabb, eredményesebb a támogatás is. — Olyan ez a termelőszö­vetkezet, mint egy nagy csa­lád. .. Az erősebb, a mun­kabíróbb segíti a gyengéb­Szept ember elseje vala­mennyi tanintézet életében fontos dátum: ekkor kezdődik az oktatás. Ezzel a közismert ténnyel szeges logikai ellen­tétben áll. hogy az iskolák felújításának határideje no­vember, december... jó szol­gálatot tett a közösségnek a Balassagyarmati járási és vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság, mikor öt községben — Nógrádmarcalon, Magyarnán- dorban, Hugyagon. Bercelen és Becskén — az iskolák ta­tarozásainak körülményeit vizsgálta A becskei községi tanács már tavaly novemberben (!) megkezdte a levelezést az is­kolával egybeépített nevelői lakás felújítása érdekében. Végül az Érsekvadkerti Épí­tőipari Ktsz-szel sikerült megállapodnia — ez év de­cember 20-i határidővel. Ugyanez a tanács a gimná­zium renoválása határidejéül kénytelen volt ez év decem­ber 31-ét elfogadni; másként a munkát nem vállalta a jobbágyi és a nagybátonyi ktsz. A hugyagi tanácsházán reménykedtek, hogy az általá­nos iskolán végzendő mun­kák — a szerződésnek meg­felelően — szeptember elsejé­ig befejeződnek; ám azok ok­tóber elején még tartottak. Annak ellenére, hogy a tanács által kényszerűségből elfoga­dott, módosított határidő szep­tember 30. volt A befejezési határidőkkel kapcsolatban Nógrádmarcal lakosságának, tanácsának ta­pasztalatai sem derűsek. A tanács az iskola felújításánál kénytelen volt az októ­ber 30-át, a művelődési otthon felújításánál novem­ber 30-át befejezési ha­táridőként elfogadni. Kényte­len volt, noha a népművelési idény nem decemberben kez­dődik. .. Kényszerűségből, kénytelen volt..— írtuk. Valóban így igaz, hiszen a kivitelezők más határidőt nem vállaltak; a ta­tarozást, felújítást pedig min­őét. az idősebbet. Jóleső ér­zés tudni ezt —, mondotta Krizsanyik Jánosné képvise­lőasszony, aki alapító tagja volt a Béke Termelőszövet­kezetnek, s most már meg­érdemelt nyugdíját élvezi. — Reggel azt kérdezte tő­lem az unokám: te is öreg vagy, nagymama? Miért Jó­zsikám? Hát csak azért, mert te is kaptál meghívót az öregek délutánjára. Én erre azt mondtam neki: azért még nem érzem magam öregnes kisfiam. Mert addig, amíg számítanak az emberre; amíg nem feledkeznek meg róla, addig hiába mennek az évek. Valahogy nem érzem az öregség súlyát — mesél­te Krizsanyik néni a jelen­levőknek. Veres Imréné, Klonka Fe- rencné, Szöllősi Gábor nó, Sidi Józsefné, meg a többi ügyes kezű asszony egy-kettő­re megrakta az asztalokat jó falatokkal. Még frissen sült illatos pogácsa és egy kis in­nivaló is került. A zenekar hangolt, s elkezdődött a mu­latság. Az idősek táncoltak a muzsikára. A nyolcvanegy esztendős Lórik néni, Sütő bácsi, Mohácsi Istvánná mind ott keringtek, topogtak a vi­dám I or gu tagban. így telt ed a délután. Aa első öregek délutánja Pász- tón. Estefelé már fáradtak a lábak. Csitult a zene, a tánc. S a galambősz nénik, a resz­kető kezű bácsik elindultak hazafelé. denképpen végre kellett haj­tani. Mind a tanácsi, mind a szövetkezeti építőipar szíve­sen hivatkozik arra, hogy a belső munkákat hidegben is el lehet végezni. Igazság ez, de nem a közoktatás, nem a népművelés igaza —, csupán az építőké. Az viszont aligha vitatható, hogy nem az iskola, a művelődési ház létezik aa építőiparért, hanem éppen fordítva! Bercelen — például — délután fél kettőkor kezdik a felsőtagozatosok oktatását, ami igy belenyúlik a sötét­be. A rajztanításnak, a gya­korlati foglalkozásnak nem előnyös a mesterséges világí­tás, bármilyen korszerű le­gyen is. Hugyag esete példázza, hogy még a szeptember elsejei be­fejezési határidő sem meg­nyugtató. Ebben a község­ben sem a vakolás, sem á meszelés nem felelt meg a minőségi követelményeknek. A joggal észrevételezett hi­bákat nyilvánvalóan nem le­het egy éjszaka kijavítani —, másnap pedig megkezdeni a tanítást. Teljesen egyetértünk a Ba­lassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság határozatba foglalt javaslatá­val: a járási tanács vb-elnöke az illetékes szakigazgatási szerveken keresztül intézked­jék, hogy a jövőben a kulturá­lis létesítményeket a nyári szünet ideje sdatt újítsák fel. Ugyanakkor hisszük, hogy az új gazdasági mechanizmus­ban —, amikor a jövedelme­zőség döntő lesz —, a meg­rendelőnek alkalma nyílik olyan kivitelezővel szerző­dést kötni, amelyik nemcsak elvállalja, de be is fejezi au­gusztus derekáig a felújítást, tatarozást. Majdnem bizonyos, hogy ez a gyakorlat fejtörést okoz majd az építőipari vál­lalatoknál, ktsz-eknél; de egé­szen bizonyos, hogy ennek a fejtörésnek a közoktatás, a népművelés látja majd hasz­nát. — b. z. — Miért írták alá a belépési hogy más volt, mint amit a tagok megszoktak az elnök­től. Nem volt előtté papír. Mélyebbről fakadtak a sorok. Bizonyára találnak a ter­melőszövetkezetben jövőre is látogassanak el a közösbe Veres bácsinak való munkát, azok is, akiknek erejéből már — Erre nem került sor — mondja Pali bácsi — mert az egységem, biztosította á zavartalan leszállást. Vincze Istvánné Tatarozás tanítás alatt #

Next

/
Thumbnails
Contents