Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-13 / 269. szám
4 NÖGRÁD 1966. november is. vasárnap összetétel vagy szókapcsolat? irásközben, vagy írás közGöröngyös utakon Minden írástudó magyar ember sokszor törte már a fejét a fenti talányon. Bár írás közben nem a fenti szabatos kifejezéseket emlegetve töpreng, hanem így fogalmaz: Egybeírjam, különít jam? Igen-igen ... Nemcsak a kis ötödik osztályos nebuló, hanem az országos hírű költő is gyakran vergődik ebben a „nyelvi madárfogóban”, és persze vergődöm én is. Mert nézzük csak azt a néhány sort, amit eddig leírtam. Itt van mindjárt a cím két szava: összetétel. No ez még világos eset. Csak az összetesz igére kell gondolnom. Az igekötőt, és az igét egybeírom. Tehát az összetesz (összetétel), és az egybeírjam, különírjam szavak is egybeírandók, mert „összetételek.” A „szókapcsolat” már nehezebb probléma. Minek a kapcsolata? A szónak a kapcsolata, tehát szókapcsolat. Igen, ez jelzős összetétel. És az írástudó szó? Itt is próbálkozzunk meg a megfelelő kérdéssel! Mit tudó? írást tudó, azaz írástudó. Ez meg tárgyas összetétel akárcsak a madárfogó szó. Tehát a „szókapcsolat, írástudó, madárfogó” szavak előtagja és utótagja között mondattani viszony fedezhető féL Az összetett sző előtagja valamilyen mondatrésze az utótagnak. (A „szó” birtokos jelzője a kapcsolat-nak — szókapcsolat; — az „írás,, tárgya a tudó-nak — írástudó; a „madár” szó ugyancsak tárgya a fogó-nak.) Mindhárom alárendelő összetétel, azaz összetett szó. Tehát egybeírandó éppúgy, mint a földrajz, történelemkönyv, favágó szavak. Igen ám! De itt van a második mondat második szava (vagy szókapcsolata) Először is tisztázzuk: mi a házasság? Két különnemű ember hivatalos szerződése az együttélésre. Ez eddig rendben is lenne, mert ugy-e a megállapodás úgy érvényes, ha ráteszi a pecsétet a helyi tanács. Csakhogy ez még nem minden. A jó házassághoz nagyon sok dolog szükséges. Szeretet, szerelem, megértés, megszokás, türelem, tűrés, bizalom, bizakodás, hűség és hű de sok minden még... (utóvégre nem regényt akarok írni a házasságról!) Azt azért csak elmondom, ami egyik közeli ismerősöm mel történt nemrégiben. Tizenöt kerek esztendeig éltek vadházasságban. Gyerekük is született és csak nemrégiben derült ki róluk a turpisság, hogy sohasem mondták ki anyakönyvvezető előtt a boldogító igen-t (szerencséjük volt, egyszer sem mentek üdülni szakszervezeti beutalóval közösen). És most a vállalat, a nőtanács addig kapacitálta őket, míg végül is rászánták magukat. — Feleségül veszi-e ön... stb...stb — Igen! — Férjhez megy-e ön, stb ...stb... — Igen! És eltelt fél év, az én ismerőseim beadták a válópert. Elváltak. Fizettek érte ezerötszáz forintot (perköltben? Bizony ennél a szókapcsolatnál „beleestem a csapdába”, ugyanis először ösz- szetételnek vettem, és egybeírtam, ' Hiszen az időközben, napközben, útközben szavak összetételek és egybeírandók. Valamennyi valóságos határozószó, a mikor? (esetleg a hol?) kérdésre felel. Az „írás közben „szó- i kapcsolat nagyon hasonlít • hozzájuk. Mégsem tarthatjuk összetételnek, még (?) nem tekinthető egy fogalmat jelölő szónak. Ahogy a hét közben, beszéd közben, menet közben-féle szókapcsolatok sem összetett szavak, tehát különírandók. Bár a szoros gondolati ösz- szetartozás kétségtelen. Bizony nincs egyszerű, könnyen megjegyezhető nyelvtani varázsige, amely gondolkodás nélkül választ adna az egybeírjam, különírjam (összetétel vagy szókapcsolat?) nehéz kérdésére. Csak a türelmes és figyelmes tanulás segíthet. És csak lépésről lépésre haladhatunk. Hogy máris indulhassunk, lássuk a szóismétlések írásának néhány esetét! Az alábbi szóismétlések különírandók, mert nem ösz- szetételek, hanem szókapcsolatok: 1. Kérve kértem, látván látta, tudva tudó, várva várt. (Az ige és igenév töve [kér, lát, tud, vár] azonos.) 2. Ágról ágra, egytől egyig, kézből kézbe, szemtől szembe, szóról szóra, (Ugyanazon szavak különböző ragokkal.) 3. Jobbnál jobb, szebbnél szebb, újabbnál újabb. (Középfokú melléknevek hasonlító kapcsolatai.) 4. Fej fej mellett, nap nap után, ember ember hátán. (Névutókkal „bővülő” szóismétlések.) ség, ügyvéd, ilyen díj, olyan okmánybélyeg), azután minden maradt a régiben. Ma is együtt élnek. Vadházasságban. Kérdeztem tőlük, mi történt a fél év alatt? Nem tudtak válaszolni rá. Valami megváltozott a boldogító igennel. Hogy mi ? Maguk sem tudják, csak a kettőjük közötti kapcsolat lett ridegebb, hivatalosabb. A félreértések elkerülése végett sohasem voltam házasságellenes, csupán a házasság feltételeit kutatom, az okot, ami miatt olyan sok a válás. Mert nem a házassággal van baj. Az nagyon jó dolog az első vitáig, veszekedésig, összezörrenésig. Azután jön az elhidegülés, a válás. Nos, a sok ezer indítóok közül néhányat közreadok kutatásaim gazdag eredményéből. Megfigyeltem, hogy nagyon udvariasak vagyunk mások feleségeivel szemben. — Milyen friss ma, milyen üde! — Milyen jól áll ez a piros ruha, ma különösen csinos. — Hát ez aztán ragyogó, ilyen tündéri asszony! És a más felesége délután hazamegy. Otthon várja a férj, aki halál fáradt és semmi kedve sincs udvaro’ni. Inkább az iránt érdeklődik, hogy mi lesz a vacsora és miért nem alszik már a gyerek Elgondolkodtató észrevételeket tett a járási pártértekezleten Győri Sándor, a szé- csényi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. — Az elmúlt esztendőben a közös gazdaságok jelentő^ eredményeket értek el — mondotta többek között. — Időben elvégezték a soronkövet- kező munkákat, és jók az idei terméseredmények is. — Később arról az ellentmondásról beszélt, amely a hozamok és a szövetkezeti tagok jövedelme között van. Ugyanis a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamaival nem nőtt párhuzamosan a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. De ezzel még korántsem fejezte be. — A hiba ott van, hogy a termelés költségei gyorsabban nőnek, mint a hozamok. A költségek alakulását ma még csak kevés gazdaságban vizsgálják. Pedig az egyik nagyon lényeges dolog ... Búzából 12 mázsas holdankénti termés volt átlagosan a járásban. Ez példa nélkül álló eredmény... Csak hát egy mázsa búza előállítási költsége szinte minden szövetkezetben más és más. A legalacsonyabb érték 141, a legmagasabb 341 forint volt. Drága a tej is. A költség-skála 3,20 és 5,50 forint között mozog. Ezért aztán a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása csak lassan halad... Hol van a pénz ? Ezek közé a lassan erősödő gazdaságok közé tartozik a <carancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet is. — Tavaly nem tudtuk teljesíteni a termelési tervet Nyolc százalékkal maradtunk el, s ez 870 ezer forintunkba került Ennyi volt a mérleghiány — mondja Győri János, a szövetkezet elnöke. — Mi a helyzet az idén? — Az idén már kigazdál- kodtuk a dotációt. Sőt annál lényegesen többet... A terméseredmények mind jók. — Eged Andor, a Fejér megyéből ideszármazott főkönyvelő számokkal is bizonyít: — A búza termés megközelítette a járási átlagot. Cukorrépából 200 mázsát takarítottunk be holdanként. A burgonya, a kukorica is hozta a tervezettet. Az állattenyésztés sem igen maradt el. Egyeés holnap vigye el a felesége a suszterhoz a barna félcipőt és különben is hagyja békén, ne kérdezzen semmit, zűrös napja volt ma. Mire a feleség duzzogni kezd, hogy... „te csak parancsolgatni tudsz, de nem veszed észre, hogy a feleséged is nő, csinos, és milyen jól áll neki a piros ruha! Vagyis szántszándékkal elrontjuk egymás feleségét. Mert „hódié mihi, eras tibi”, ami magyarra fordítva; nekem is van feleségem, akinek éppen úgy udvarolnak a hivatalban, munkahelyen, mint én a más feleségének és este az én fülembe is duzzogni fog, csak várjam ki a végét Persze öt-tíz percig és minden anyagi és erkölcsi kötelezettség nélkül könnyű udvarolni, de amikor a pénztárcát is oda kell adni mellé, amikor a kimondott szavakhoz tetteket is követelnek, mindjárt másként fest a dolog. Mi volt korábban. A lány hozományt vitt a házasságba, vagyis tűrt, szenvedett inkább válás helyett. Futott a pénze után! Ma biztos egzisztenciát szerzett a nő azzal, hogy egyenjogosí- toittuk és lehetővé tettük számára, hogy magas rangú állami hivatalnok, vállalati vezető. vagy akár miniszter is legyen belőle. — Válunk? — isten neki fakereszt. És majd csak eltengődöm a fizetésemből és a gyerektartásból. A lakást is nekem ítélik, a bútor javarésze is marad. — Pá, drágám! Legközelebb már a válóperes bírónál találkoznak. Sőt, ki kell mondani férfiadül a tehenészet kivétel. A tej hozam nem igen emelkedik 2000 liter fölé. Most fejeződött be a gazdaságban a TBC-mentesítés. A háromnegyedéves bánki felmérés eredménye viszont ennek ellenére: kevesebb lesz az idén is a bevétel. — Érinti ez a tagok jövedelmét is? — Elsősorban ezt érinti — jelenti ki Eged Andor. — A beruházások sorra megvalósultak. A 32 vagonos magtár, a majdnem száz jószágot befogadó istálló elkészült. Épül a borjúnevelő, a sertésfiazta- tó, a hizlalda is. Mind biztosabbak az alapok. Törlesztjük az esedékessé vált hiteleket... így aztán a tagoknak kevesebb pénz jut a tervezettnél. A 32 forintos munkaegységnek, a jelek szerint híja lesz. A munkát időben végezték, az eredmények sem rosszak Karancsságon. Mindenképpen jogos a kérdés: hová lett a pénz? Drága mulatság Az bizony nem tűnt eL A szövetkezeti vezetők, a tagok szeme láttára viszi el évről évre az erózió, a víz, meg bármilyen furcsán hangzik is a gép és a szövetkezetben dolgozó tag, alkalmazott, a besegítő időszaki munkás. A 4600 holdas gazdaság rendkívül mostoha körülmények között dolgozik. — Nemrégiben az OMMI szakembereivel felmérettük a területünket. Majd hatszáz hold 25—30 százalékos lejtőn fekszik... — Pár percig gondolkodik az elnök, majd tovább folytatja. — Háromszáz hold alj-földünk vizes, iszapos. Nincs az a gép, amelyik megműveli. Víz meg sás lepi a rét nagyrészét is ... Ezen a bajunkon a vízrendezés segít majd. Az erősen lejtős területeknél pedig a .művelési ágváltozás az ésszerű. Most a művelésük erősen igénybe veszi a gépeket. ' A költségek magasak, a termés meg kevés. — Nálunk drága mulatság a gép — magyarázza Bozsik Béla, a termelőszövetkezet fő- agronómusa. A termelőszövetkezet ma már 22 erőgépet, s egy sor munkagépet számol. Közülük hat traktort és négy cséplőgépet a tavasszal vásároltak a Szécsényi Gépjavító san, hogy ma is vannak érdekházasságok. Némely leányzó abból az önös érdekből megy a fiúval az anyakönyvvezetőhöz, hogy asszonyneve legyen. A többi nem számít. Azazhogy a leányzó nagyon is számít, kiszámolja, hogy három hónapot kibír a fiú mellett, azután elválnak. Ezt még a törvény sem tudja megakadályozni, mármint az ilyen érdekházasságot Mit lehetne tenni? Nagyon sokat. Először is ki kell verni a fiatal legényemberek fejéből azt a helytelen szólást, hogy „miért legyen nekem jobb sorom mint a többi nős embernek?”. Nincs szükség ilyen önfeláldozásokra. Sokkal inkább fontos a megfontolt és megalapozott házasság. Kétheti udvarlás még nem alap. Albérleti szoba sem. Még egy rekamié sem, sőt. Ma már a kényelmes és egészséges alváshoz családi berkekben két heverőt ajánl az orvostudomány. És ha már törvényben elismerjük a leányanyákat, legalább ne rójuk fel egyeseknek az együttélést, ami ugyan nem törvénytelen, de nem is egészen erkölcsös dolog, viszont lehet szép és lehet gyümölcsöző is nemcsak két ember, hanem a társadalom szempontjából is. Mert még mindig jobb egy békés eg; ütt- élés, mint sok civakodással tarkított, de törvényes alapokon nyugvó házasság. Szerintem valahol a kettő között lesz az igazság, de a jogászok dolga, hogy megkeressék hozzá a megíelelő paragrafusokat. Nem lesz könnyű dolguk! g. b. ÁllomástóL A cséplőgépeket, úgymond teljesen kijavítva, hat-hatezer forintért A gépeket azonban a főkönyvelő szerint csak úgy tessék-lássék módra javították ki Szécsény- ben. A cséplőgép javítására már két másik cséplő árát költötte a szövetkezet Hasonlóképpen jártak a szövetkezetiek a DT-vel is. Több mint százezerbe került már a javítása. Mégis alig dolgozott az idén valamit — ötszázezer forinttal már most több a javítási költség, mint amennyit egész évre terveztünk — folytatja keserűen a főagronómus. Pedig a gépjavító állomás 50 százalékos kedvezménnyel dolgozik nekünk. Még elgondolni is rossz, mennyit fizetne a szövetkezet, ha az erőgépek javításánál nem lenne ez a kedvezmény. Persze másképpen alakulna a helyzet, ha a szövetkezet saját műhelyében javítaná a hat-nyolc éves elhasználódott gépeket. — Kihelyezett műhelye van itt az állomásnak ... Csakhát a baj ott van, nekik meg nekünk sincsi jó „gépes” szakemberünk. Eged Andor, a főkönyvelő mondja mindezeket. — Hol van a gépcsoportvezető? Huszonkét erőgépre ügyelni kell. Az már nem gyerekjáték. Skultéti Márton, a gépcsoportvezető nem késik a válasszal : — Állattenyésztő, meg növénytermesztő képesítésem van. De hogy jelenleg én értek a legtöbbet a gépekhez, hát gépcsoportvezető vagyok. Jövőre elkezdődik a szövet- keztben a saját gépjavító műhely építése. Ha elkészül, másképpen alakulnak a dolgok. Ami pedig a gépek munkáját illeti, általában időben végeztek minden munkát. A gépcsoportvezető is inkább azt teszi szóvá, a javítást meg a belső szállítási munkákat kellene hozzáértő embernek rendszeresebben ellenőrizni. Drága az alkatrész, még drágább a javítás. A szállítás nyilvánvaló, csak emelheti a termelés költségeit. Talán még egv kicsit „jól is jön” a szövetkezetben, hogy a rendkívül laza bizonylati fegyelem miatt nem tudják számolni a termelés költségeit. Azt hiszem. néhánv üzemágban elképesztő számokkal találnák masukat szembe a szakemberek. Aránytalan elosztás Mert a karancssági termelőszövetkezetben nemcsak a gépek költségei magasak. Sok pénzbe kerül a kézi munkaerő is. — A gazdaságban kevés a javakorabeli férfi-tag. Asz- szony van elég, sokat is dolgoznak. De hát mindennel nem várhatunk rájuk. Az alkalmazottak mellett, a nagyobb munkák idején mezőgazdasági Idénymunkásokat is foglalkoztatunk — mondja Győri János, elnök. Aztán arról beszél, ez bizonyos aránytalanságot okoz a jövedelemelosztásban, amely amúgyis megérett már arra, hogy újjal, korszerűbbel cseréljék fel. A szövetkezetben a kapásnövények nagy részét harmadában művelik. Szerződést kötnek a tagokkal, de a kívülállókkal is bizonyos terület megmunkálására, betakarítására. Vetőburgonyából az idén 105 mázsa termett holdanként. Ebből 35 mázsa azé maradt, aki megművelte. Az elnök számolni kezd és egy-kettőre kiderül: 200 forintot keresett a burgonyában egy-egy nap a munkavállaló. Azok a tagok pedig akik munkaegységért dolgoznak, 30—32 forintot kapnak. — A tagok, a szövetkezet is ráfizet erre a munkára — szólt, újra Bozsik Béla. — A napokban számoltuk ki. hogy a 95 hold burgonyánál 370 ezer forintot fizettünk rá a részesre. Azért mert azt a munkát, amit a gépek velőének. azt is a tagoknak, a he- segítőknek írjuk jóvá ... Egy munkafolyamatért kétszer fizetünk. A kukoricatermesztésnél hasonló a helyzet A hetven vagon csöves termésből huszonhármat részben adnak ki. A háztáji állománynak erre nincs szüksége, hiszen kukorica bőven termett a háztájiban is. Így aztán megint azok rövidülnek, akik munkaegységre dolgoznak, mert kevesebb jut osztásra. De így sem menekül meg a közösség attól, hogy hat-hét vagon abrakot vásároljon a közös állomány átteleltetéséhez. Aztán még valami. Amíg igen bonyolult, aránytalan jövedelem- elosztás érvényesül a szövetkezetben. addig mindig megvan a lehetősége annak, hogy az „élelmesebb” emberek maguk diktál ják a vezetőknek a munkafeltételeket. S mert a tagok száma kevés, bizony gyakran kényszerülnek engedni nekik. — Mi jelenti a megoldást Karancsságon? A kérdésre szinte gondolkodás nélkül válaszol Eged Andor, főkönyvelő: — A készpénzfizetés. Jövőre tervezzük... A rendszeres fizetéshez szükséges alapokat az új árrendszer, a rugalmasabb. gvorsabb pénzforgalom biztosítja. Mit hoz a mechanizmus? Gyakorta hangzik el Karancsságon: majd jövőre a mechanizmus. De a szövetkezet vezetői azt is látják: a gazdaság irányításának új rendszere nem gondolkodik, nem dolgozik helyettük. A meglevő lehetőségeket tágítja, a felelősséget növeli. Az aztán a vezetőkön, szövetkezet dolgozóin múlik, mennjdt valósítanak meg ezekből a lehetőségekből. Mit lehet tenni Karancsságon? A kérdés hetek, hónapok óta foglalkoztatja a szövetkezet vezetőit. így aztán egész sor elképzelés, terv válik egyszerre ismertté, ahogy Győri János beszélni kezd: — Az erősen lejtős területeken, amelyekkel nem birkózik a gép, művelésiág változást kérünk, legelősítjük, a erőteljesebb fejlődésnek indulhat a juhászat. A vizes, sáros réteket, a vízrendezés után nyárfával telepítenénk be. Tíz- tizenkét év múlva sokat érő papírfát nyerünk. A víztelenítés után a használhatatlan alj-földek is értékes zöld takarmányokat adnának. Kevesebb abrakkal is több lesz a tej. — A lehetőségek megvalósításával nem vártuk meg a következő évet — magyarázza a főkönyvelő. — Van nyolcszáz hold erdőnk. Ahogy számoljuk hét-nyolcszáz köbméter fát ad évente. A fa kitermelése, feldolgozása már megkezdődött. Az Erdőérttel szerződést kötöttünk ipari fa, szérszámfa készítésére. Egymilliós bruttó bevétellel számolunk belőle. Ha hozzáértő szakemberünk volna, talán több is kikerülne az erdőből. Ezzel persze még korántsem ér véget a tervek, az elgondolások sora. Jelentős változásokat eszközölnek az állattenyésztésben is. Az új, korszerű épületek lehetővé teszik a szarvasmarha-tenyésztés. elsősorban a tehenészet fejlesztését. A tejhozam növelése. a költségek csökkentése a legközelebbi cél. Ugyancsak a jövő évben rendszeres költségszámításokat is végeznek. Mint Eged Andor mondja, elengedhetetlen velejárója ez az eredményes, jövedelmező gazdálkodásnak. A könyvelés megerősítésére már most gondolnak. Éneikül ugyanis nem megy a dolog. A lehetőségek meevr'-■ínak Karancsságon is ahhoz ^ogy gyorsabban haladjanak -’őre. A vezetés tökéletesítése. az összhang megteremtése. a munkafeffvelem szilárdítása az '»íapvető követelmény hóm' az "’''onde’ésok sorra suljanak. Víncze Istvánná
