Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-13 / 269. szám
!96fi. novemb^r 13. vacámnri NÖGR ÄD Fi Százhuszonöt év a megyei sajtó történetéből A nógrádi hírlapírás múltjáról A gondolat, hogy megyénkben szükség van politikai és társadalmi lapra, Madách Imrétől, és Szontágh Páltól származik. A múlt század negyvenes éveinek elején, kézírással sokszorosítva, létrehozták a megye közállapotait bíráló Nógrádi Képcsarnokot. Ennek oly nagy sikere volt, hogy a Pesti Hírlap szűkebb szerkesztő bizottságába mind kettőjüket meghívták. — Hihető, hogy volt befolyásuk megyénk első nyomtatott politikai és társadalmi hetilapjára, az 1846-ban. és 1847-ben Losoncon megjelent Pelikán-m is. A lapból, sajnos, egy példány sem maradt fenn. A reformkori kezdeményezések az abszolutizmus idején nem folytatódhattak. A nógrádi sajtót ekkor a híranyagot is tartalmazó pedagógiai és gazdasági lapok képviselték. Ezek 1857-1858- foan a Népművelési Közlemények, 1862—1863-ban a Borászati és Kertészeti Füzetek, valamint a Nógrádi Gazdasági Egyesület 1862 júniusától 1863 júliusáig megjelenő vegyestartalmú hetilapja a Felvidéki Magyar Közlöny voltak. Mind Balassagyarmaton jelentek meg. A provizórium idejében indult meg megyénk történeti kutatások szempontjából nélkülözhetetlen hivatalos lapja. Ez kezdetben némi híranyagot is közölt. 1863-tól 1879-ig a Nógrád megyei Hivatalos Hírlelő, 1879-től 1902-ig a Nógrád megyei Hivatalos Értesítő, 1903-tól 1923-ig a Nógrád vármegye Hivatalos Lapja, 1923-tól 1939-ig a Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék Hivatalos Lapja, 1939-től 1944-ig a Nógrád vármegye Hivatalos Lapja, 1947-től 1949-ig a Nógrád — Hont vármegye Hivatalos Lapja és végül 1950-ben, utolsó évfolyama, a Nógrád megye Hivatalos Lapja címeket viselte. A kiegyezés utáni pártharcok jegyében születtek meg a tulajdonképpeni, politikai és társadalmi problémákat tárgyaló nógrádi hetilapok. — Közülük az első az 1871 októberétől 1872 decemberéig Losoncon megjelenő Nógrád. Irodalomtör- ténetileg is jelentős, mert ez közölte elsőként, egy általa megmentett kéziratból, „A varróleány” című Petőfi verset 1872-ben indult meg Gyarmaton. a balközéppárti Ipoly, amely 1875 végéig jelent meg. Az Ipoly-jal szemben alapították 1873-ban a Deák- párti Nógrádi Lapok-at. A Deák-párt és a balközéppárt 1875-ben fuzionált, ezért értelmét vesztette a két, szembenálló megyei lap fenntartása. Ugyanez volt az oka az 1873-tól 1875-ig megjelenő Losonci Lapok megszűnésének is. — A két gyarmati lapot egyesítették, és az Ipoly szerkesztője, Horváth Dáné. átvette az 1876-tól megjelenő Nógrádi Lapok és Honfi Híradó szerkesztését. A megegyezés következtében ezt a lapot tekintették a megye félhivatalos lapjának. Igen fontos forrás a történetkutatás szempontjából, mert a megyebizottsági és közgyűlési üléseken elhangzott felszólalásokat is közük, amik a levéltárban levő jegyzőkönyvekből hiányoznak. Munkatársai sorában Mikszáth Kálmán és Komjáthy Jenő nevével is találkozunk. A megyei félhivatalos 1906-ban elhagyta címéből a már rég tartalom nélkülivé vál Honti Híradó alcímet, és ettől kezdve mint Nógrádi Hírlap jelent még 1919- ig, amikor felvette a Nógrádi Népszava címet. Az ellenforradalmi időszakban ismét mint Nógrádi Hírlap jelent meg. A megyei félhivatalossal szemben az első ellenzéki hangot a Zagyvapálfalván lakó Sárosi Márton János által szerkesztett, és kiadott lapok hallattak. Ezek, az „4878-ban megjelenő Losonci Hírlap és folytatása az 1879- *ben megjelenő Losonc — Nógrád megyei Híradó. Ezeknek Riadó, illetve Trombita címen melléklapjaink is voltak. — Sárosi az első nógrádi újságíró, aki a munkáskérdéssel behatóan foglalkozott. A munkásság érdekeit védte, és követeléseinek jogosságát hangoztatta. Emellett számos megyei közéleti botrányról is tudósított. Ezért lapjait kitiltották a megye kaszinóiból, azoktól minden támogatást megvontak, őt magát pedig tanítói állásából is eltávolították. Másfél évtized kellett ahhoz, hogy ismét ellenzéki lap jelenhessen meg a félhivatalossal szemben. Ez Balassagyarmaton 1886-tól 4890-ig a Nógrádi Ellenzék volt, amit 1890-ben a rövid ideig élő, Losoncon megjelenő Nógrádi Függetlenség egészített ki. — Sokkal nagyobb sikere volt a Bánffy kormány megyei koriferusai ellen 1896-tól 1899-ig harcoló gyarmati Nógrád — Honti Ellenzék-nék. Az ezt 1900-ban követő Nógrád — Honti Ellenőr már pz ellenzéki mozgalom pangásá nak jegyében fogant m|e.g. — A félhivatalos, és az ellenzék lapok közti csatározások számos visszaélésről, és politikai intimitásról rántották le a leplet, ezért igen fontosak a korszak történetének megismerése szempontjából. — Ugyancsak fontos az 1905- től 1918-ig megjelenő«Losonci Üjság is, mert ez a megyei függetlenségi párt szócsöve volt, és részben az 1880-tól 1918-ig megjelenő mLosonc és Vidéke ellen is harcolt. Ez az utóbbi lap különben csaknem mindig ellenlábasa volt a megyei félhivatalosnak. A Nógrádi Hírlap 1906. évi címváltozása, és a polgári politikai pártok vitái hozták létre a Hont megyei Ipolyságon 1907-től 1908-ig megjelenő Nógrád vármegye című lapot, amely 1909-ben felvette a Nógrádi és Honti Híradó címet és 1913-ig létezett. Gyarmaton, 1911-tő! 1917- ig jelent meg a Nógrád. Részben utódja az ugyancsak Gyarmaton 1918-1919- ben megjelenő Nógrád vármegye. A polgári pártok körében dúló viták, az egyre inkább jelentkező szlovák nemzeti törekvések, és az egyre jobban fellendülő munkásmozgalom ellensúlyozására a század elején Losoncon valóságos lapbősóg támadt. 1909-ben létrejött és 1913 végéig élt a Losonc. Ugyancsak 19Q9-ben jött létre és 1912-ig jelent meg a Felvidéki ör, amit a Tisza István-féle nemzeti munkapárt lapja, az 1912-től 1918-ig megjelenő Felső Nógrád követett. — Ezek az egész megye története szempontjából fontosak. — A kormánypárti irányítás alatt álló lapok sorába tartozott a2 1918- tól 1924-ig Balassagyarmaton megjelenő Nógrádi Földmíves című újság. Ez a parasztságot a gazdasági szempontokból kiindulva igyekezett befolyásolni. Salgótarján hosszú ideig nélkülözte a helyi sajtót. Az első salgótarjáni újság, a Salgó-Tarján 1882-ben és 1883-ban jelent meg. Előfizetők hiányában szűnt meg. A Bánffy kormánnyal szembeni polgári ellenzéki magatartás hozta létre Höpp- ner Gyula szerkesztésében, 1896-ban a Salgótarján és Vidéke című lapot. Ugyanekkor ő Szirákon is kiadott egy 1896—1897-ben megjelenő, Cserhát és Salgótarjáni Közlöny című újságot, aminek Szabadság címmel melléklapja is volt. — Ezek azonban mind csak kísérletek voltak. Az első állandó jellegű salgótarjáni újság az 1902-től 1907-ig megjelenő Salgótarjáni Lapok, és az ezt folytató 1908- tól 1922-ig megjelenő Salgótarján és Vidéke voltak. Polgári szemléletű lapok, de harcoltak a visszaélések ellen is. A kilencvenes évek második felének politikai harcai az akkoriban járási székhely Szirákon is lapalapításhoz vezettek. 1896-ban jelent meg a Szirák és Vidéke és a már említett tarjáni vonatkozású lap, amivel együtt 1897-ben három lap jelent meg Szirákon. 1897- ben látott napvilágot ugyanis a Sziráki Közlöny és a Sziráki Hírlap is. Az akkor Heves megyéhez tartozó Pásztón 1901-ben indult meg a Pásztó és Vidéke. Ez 1904-ben még megjelent. 1907-ben indult meg a Pásztói Hírlap. Ez 1918- ban szűnt meg. Ugyancsak Pásztói Hírlap címmel indult meg 1926-ban egy újabb helyi lap, amelyik 1938-ban még élt. Saécsényben 1909-től 1915- íg jelent meg a Szécsényí Hírlap. Ezt 1922-ben követte a csakhamar megszűnt Ipoly. Megyénkben a munkás- mozgalmi sajtó első terméke a szociáldemokrata párt Gyikos Mihály által szerkesztett lapja, az 1908—1909- ben Losoncon megjelenő Népjog volt. A lap 1909-ben megszűnt hetilap lenni és ekkor Népakarat címen havi lappá alakult át, de mint ilyen is kénytelen volt megjelenését csakhamar beszüntetni. Figyelemre méltó, hogy ebben az időben az országban 16 szociáldemokrata újság jelent meg: Kilenc Budapesten, és hét vidéken. A hét vidéki lap egyike a nógrádi Népjog volt. ami a megyei munkásmozgalom erősségét bizonyítja. — A nógrádi szociáldemokratáknak csak 1912-ben sikerült újból havi politikai lapot kiadniuk. Ebinek a címe: Nógrádi Munkás. ölvedy József szerkesztette. 1914-ben még megjelent. Igazi munkáslapok megyénkben a Tanácsköztársaság idején Balassagyarmaton megjelenő Nógrádi Vörös Újság, és az intervenciós csapatok visszaszorítása után kiadott mindössze hét számban megjelent, Halmi Leó által szerkesztett, Losonci Vörös Üjság. Az ellenforradalmi időszakban a Balassagyarmaton 1944-ig egyhuzamban megjelenő Nógrádi Hírlap volt a mindenkori kormánypárt, és megyei vezetőség félhivatalosa. Minden egyéb lapalapítási kísérlet, így az 1921-ben megjelent Csonka Felvidék-é is, csakhamar összeomlott. Salgótarján munkásmozgalmi múltja miatt az uralkodó körök az itteni proletariátus befolyásolását tartották akkoriban a legfontosabb feladatnak, és ezért, a tarjáni nagyüzemek támogatósával, létrehozták A Munka félrevezető címet viselő hetilapot. Ez 1923-tól 1944-ig rendszeresen jelen! meg. 1939-ben külön heti Képes Híradó-ja is volt — A Munka igazi célkitűzései nem voltak ismeretlenek a város munkáslakossága előtt, és nem is vásárolták. A lap fennállásának egész ideje alatt a vállalatok támogatásával jelent meg. — A bányászmegmozdulások tették szükségessé a bányász- lakosság befolyásolását, és ezért, ugyancsak támogatással. létrehozták A Bányász című újságot. Ez 1926-tó! 1939-ig jelent meg, és a sárga szakszervezet helyi csoportjának volt a lapja. Az ellenforradalmi időszakban tehát a megyei lapok megjelenésének súlypontja áttolódott Salgótarjánba. Az itteni újságok ma nélkülözhetetlen forrásai a nógrádi munkásmozgalom és várostörténet eseménytörténeti adatainak. A megye két városában ugyanekkor elszaporodtak a lapjellegű, esetről esetre megjelenő, híranyaggal is szolgáló gazdasági, egyházi, egyesületi és polgári párti híradók. Ezek legtöbbje egy-két számmal jelent csak meg. Felsorolásuk külön tanulmányt igényel. A felszabadulás utáni koalícióé időszakban egymás után jelentek meg a különböző pártok kisebb nagyobb terjedelmű lap-kísérletei. Ezek rendszerezése és fennállásuk idején is sokszor bekövetkezett irányváltoztatásaik, röpirat jellegük, szintén kívül esik tárgyalásunk keretén. A felszabadulás utáni első nógrádi újság az 1945 február végén Salgótarjánban meginduló Munkás volt. Ez volt az MKP lapja. A lap 1945 december közepétől Munkás Szó címen jelent meg, mint a megye demokratikus hetilapja. 1947-től kezdve a címe Nógrádi Üjság és 1948-tól 1956-ig a Szabad Nógrád címen jelent meg. Az ellenforradalom után Nógrádi Népújság lett a címe, és a már régebbé idő óta hetente kétszer megjelenő lap, 1964 tavaszán. Nógrád címmel napilappá alakult át. Balassagyarmaton adta ki a Párt 1947-ben a Nógrádi Hírek című lapot, amelyik a salgótarjáni Nógrádi Üj- sággál együtt alakult át 1948-ban Szabad Nógrád-dá. Ugyancsak 1947-ben indult meg Gyarmaton a Nemzeti Paraszt pártot és a Kisgazdapárt balszámyát képviselő Nógrád megye. 1948-tól kezdve a megyének csak egy politikai jellegű hírközlő újságja volt. Ez gazdag tartalmával, hivatásos újságírók kezében, magasabb színvonalú volt mint az 1945 előtti időszak megyei sajtójának polgári pártok által kiadott lapjai. Természetesen ez az egy megyei lap nem ölelhette fel az összes megyei problémákat. Ezért keletkeztek a különböző üzemi és szövetkezeti újságok és a szak- szervezeteket, valamint a társadalmi szerveket képviselő tájékoztatók. Közülük, problematikájuk jellegénél fogva, a legjelentősebbek az 1949 óta megjelenő Tarjáni Acél, az 1961 óta megjelenő Nógrádi Epitőmunkás és • Földmüvesszövetkezeti Híradó. Külön színnel bir és a megye ifjúsága új arculatának kialakításában jelentős szerepe van a KISZ lapjának. Ez az 1962-ben megindult Nógrád Ifjúsága. A nógrádi sajtó múltjából csak a politikai és társadalmi vonatkozású hírközlő megnyilatkozások rövid, áttekintő képét vázoltam fel. Több kisebb jelentőségű próbálkozást, egy-két számot megért lapkísérletet ezekből is kihagytam. Nem említettem meg a szépirodalmi, a színházi, a pedagógiai, a kereskedelmi és a mezőgazda- sági lapok egész sorát sem. — Azt hiszem, hogy ez a rövid vázlat némileg rámutat a nógrádi sajtó rendkívül tanulságos múltjára; amelynek nemes, haladó hagyományait ma a Nógrád című napilapunk képviseli. Dr. Belitzky János .-»ÄtSÄi.'* r*" üotij minm 58B«.: • : « #,.,K Í SÍ < * %<■ > . • -*•—ry“' «íj iiiliiHVÄ totóul • ■ - ; r ^ : - ' * nn imiiMBi 11)11» Wláá'iliriiiisii nii^r »ni»Wá| . Tjf ;: ‘ -• ■ íif&IilB KMXM '- '■^■""*--«•1 «jshiH jólsa«**!--- - : i-' • :v5v!v5T?ríríy....... :■ ■:. . : • Iü*a ybfcvinollá «tél Mte****** » ♦*» <**>***» > «**w**l*»**»*o “tv; - •-■--ni-1 -■ -! r-ífsai Hm«!*» ____Jrt e áLtúrífttíófSf -i xzjúzziízZ . .... ... 'isse?#*#*: 'MA?***'-**''' ?£»*>. ovi; mpmsmm NÓGRÁDí .teft-Vsí*#<<<» ><<<.** . -oxy fj&imssaiw?' — MUNKÁS froMicfrwwv------—•— . »«*»« ijm* M &S& Ik. ■ r I v & ;/ w J w ^ .v- * i Hjsw- j-. —— . * írTC'. \ V/ * :5Ci::4"'í ;'-•••/••V ^ - . ví v;;?!"...-fyi. $&X - i -M
