Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-13 / 269. szám
I Ml. < »<*»•# I ^7 MSZMP I^ÓGR&D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A,MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF. 269. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1966. NOVEMBER 13. VASÁRNAP Töretlenül, következetesen Pártunk a VIII. kongresszus óta eltelt négy esztendő alatt töretlenül — a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel elvi, politikai, és cselekvési egységben — folytatta irányító, szervező és mozgósító tevékenységét. Ez a megfogalmazás természetesen vonatkozik szőkébb hazánk — Nógrád megye — politikai, gazdasági és kulturális életére is. A gazdasági élet fokozatos fejlődésének, a termelés növekedésének, a városok és a falvak arculata alakulásának motorja volt a párt, a kommunisták aktivitása, példamutatása. Enélkül nem lett volna ipari rekonstrukció az Acélárugyárban, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében, Balassagyarmaton és másutt Nem valósulhatott volna meg a nagyüzemi mezőgazdaság, a nehéz fizikai munkát igénylő paraszti munka gépesítése. Nélküle nincs városrendezés, nincs új kórház és új szocialista kultúrát terjesztő művelődési centrum. A sokoldalú, és sokrétű feladatok megoldására új módszereket honosítottak meg megyénk kommunistái, a pártszervezetek és a pártbizottságok. A Salgótarjáni Városi Pártbizottság kezdeményezése, az „ezer szakembert a városba” mozgalom gyümölcsözőnek bizonyult. A Rétsági Járási Pártbizottság megvalósította az „egy nap — egy párt- szervezet” elképzelést és alaposabo munka- val hatékonyabb segítséget nyújtott a termelést közvetlenül befolyásoló kommunistáknak. Több járási pártbizottság széles körben alkalmazta a „kérdezz—felelek” taggyűléseket, pártnapokat, amelyeken a legfontosabb napi kérdésekre adtak választ a dolgozóknak. A kommunisták a szocializmus teljes felépítéséért odaadóan dolgozó tömegekkel képesek csak megoldani az előttünk allo társadalmi és gazdasági feladatokat Az elmúlt négy évben sikerült tovább aktivizálni a tömegeket, a pártbizottságok és a pártszervezeteik felsorakoztatták maguk mögé a dolgozók ezreit A példák százait sorolhatnánk fel ennek bizonyítására. A ZIM Salgótarjáni Gyáregysége rekonstrukciójának előkészítéséhez es megvalósításához széles körű társadalmi munkát kezdeményezett a helyi pártbizottság. Ennek megvalósítói elsősorban a szocialista brigádokba tömörült munkások lettek. A megye fiatalsága védnökséget vállalt a nagy beruházások felett Az értelmiségiek társadalmi tervező munkával veszik ki részüket a falu régi, elavult képének megváltoztatásából. A falusiak önkéntes munkája egyre szélesebb kordén bontakozik ki az „egy napot a falu szépítéséért” mozgalomban. De említésre méltó a legfiatalabbak kezdeményezése is, akik a munkásmozgalmi dokumentumok, emlékek gyűjtésére mozgósítják az úttörőket A kommunisták, a pártszervezetek és a pártbizottságok helyes kezdeményezése tehát megfelelő visszhangra talált a dolgozók körében. Jól bizonyítja ezt az a széles körben kibontakozó munkaverseny, melyet a nógrádi dolgozók kezdeményeztek és megvalósítanak a IX. pártkongresszus tiszteletére minden területen. Máris több vállalat jelentette, hogy teljesítette a versenyvállalásokat és újabb, elsősorban export-teljeseményekkel készül a magyar kommunisták nagy eseményére. A cselekvő, termékeny egység bizonyítéka volt az elmúlt hetekben megtartott vezetőségválasztó taggyűlések, városi, járási küldöttértekezletek és a megyei pártértekezlet lelkes, aktív hangulata is. A párt iránti tisztelet és hűség, a szocializmus teljes felépítésébe vetett hit, a kommunisták tudatában mélyen és kitörülhetetlenül gyökerező ügyszeretet, az emberek sorsáért, jövőjéért, a fejlődésért érzett aggódás jellemezte a kommunisták tanácskozásait, az alkotó vitákat, őszintén, leplezetlenül; nyíltan, az eredményeket reálisan értékelve, a feladatok közben jelentkező és megoldásra váró gondokat sohasem eltúlozva beszéltek társadalmi és gazdasági életünkről. A küldöttek hűen tolmácsolták megbízóik — a pártszervezetek és pártbizottságok kommunistáinak — elképzeléseit, javaslatait. Az a kedvező, lelkes és segíteni akaró hangulat, amely a vezetőségválasztó taggyűléseken uralkodott, alkotóan tovább gyűrűzött a városi, járási és megyei pártértekezleteken. A kommunisták nemcsak kritikusan értékelték mindennapos munkánkat, hanem arról is szóltak, mit kell tennünk a további fejlődés érdekében. Nem kerülte el figyelmünket a harmadik ötéves terv megyei feladatainak maradéktalan megoldása. A nagy általánoson belül a részletkérdéseket mindig úgy mondották el, hogy azok elősegítsék eredményeink fokozását. Az alapszervezeteknél és a pártértekezleteken egyaránt, nagy tájékozottságról és általában helyes szemléletről, az előttünk álló feladatok megértéséről tettek tanúbizonyságot a kommunisták. A taggyűléseken, pártértekezleteken visz- szatükröződtek pártunk helyes, marxista— leninista politikájának eredményei. Az emberekről való sokoldalú gondoskodás végig alapvető motívuma volt munkánknak. A jövőben is az a feladat áll pártszerveink, gazdasági vezetőink előtt, hogy a legmesz- szebbmenőkig gondoskodjanak azokról, akik a bányák mélyén, az öntödékben, az üvegolvasztó kemencék mellett verejtékeznek, akik megvalósítják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítéséről szóló párthatározatokat, akik szocialista szellemben nevelik gyermekeinket Az emberről való gondoskodás vezette kommunistáinkat, pártszervezeteinket, amikor a bányászat visszafejlesztéséről, a nők fokozottabb munkábaállításáról, a termelő- szövetkezetek további megerősítéséről, vagy éppen a lakásigénylésről és elosztásról volt szó. Minden feladatot, ami politikai, gazdasági és kulturális életünkben jelentkezik, az emberekért, az emberek érdekében valósítunk meg Az elmondottak ne/r, egy szűkebb csoport szubjektív véleményét tükrözik. Ez az egész párttagság álláspont ja. A jelölések időszakában, a jelölő bizottságok valamennyi kommunista véleményét kikérték, nemcsak a vezetőség összetételéről, hanem a pártszervezetek munkájával kapcsolatban is. Ez a széles körű véleménycsere jól tükröződött azután a városi, járási és megyei tanácskozásokon. Bátran elmondhatjuk, hogy a pártértekezleteken szóban, írásban, beszámolóban, vagy éppen csak egy-egy helyes gondolatban is hangot kapott a megye valamennyi kommunistájának véleménye. A megyei pártértekezlet összegezte ezeket a véleményeket, javaslatokat, gondokat, vagy éppen kéréseket. Megfogalmazta a következő évek programját. Abból indult ki, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi irányelvekben rögzített. „A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata.” A továbbra is óriási feladat apró pénzre váltása jelenti a mindennapos munkát megyénk dolgozói számára. Nem szabad elszakadnunk az országos tennivalóktól. Azokkal mindig összhangban cselekedve, érezve és gondolkodva oldjuk meg a megyénket, városunkat közelebbről érintő célkitűzéseket. Ugyanakkor azt is meghatározta a megyei pártértekezlet, hogy Nógrád sajátos helyzetéből adódóan vannak speciális célkitűzéseink. Ez vonatkozik az iparra — különös tekintettel a bányászatra —, a mezőgazdaságra és a kulturális életre is. A taggyűlések, a városi, járási küldöttértekezletek, a megyei pártértekezlet bizonyítják, hogy a nógrádi kommunisták megértették a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, helyesen értelmezik az azokból rájuk háruló feladatokat A következő időszakban az a cél, hogy a pártértekezleteken elhangzott okos, a párthatározatok végrehajtását helyesen szolgáló javaslatokat eljuttassuk az alapszervezetekhez, a kommunistákhoz. Magyarázzuk meg, milyen feladatok hárulnak az egyes munkaterületeken a párttagokra. Adjunk módszereket arra, hogyan mozgósítsák a pártonkívülieket a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. Az az egységes, töretlen és következetes tenni akarás — ami megnyilvánult a taggyűléseken és a párt értekezleteken — folytatódjék a következő időszak mindennapos munkájában. Ma: gálaest és díjkiosztó ünnepség Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napok Pénteken este ünnepélyes keretek között megkezdődtek a Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napok. A városi Mikszáth Művelődési Otthon klubhelyiségében összegyűlt érdeklődők előtt' Kmetty Kálmán, a balassagyarmati városi tanács vb-elnökhelyettese mondott megnyitót, majd Palócföld-ankétra került sor. Bevezetőben Csukly László tanár, az antológia szerkesztő bizottságának vezetője ismertette azokat a törekvéseket, melyek a szerkesztési munkát áthatják. Csikász István, majd Polgár István költők munkásságukról adtak számot és verseikből olvastak fel. Az ankétot követően a szécsényi járási művelődési ház dr. Szöcs József ösz- szeállításában és rendezésében Hegyezzük nyársainkat címmel, a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad pedig dr. Kalas Géza összeállításában, rendezésében Kolduskantáta címmel mutatott be szép sikerrel műsort. Szombaton délelőtt a művelődési otthon klubhelyiségében az irodalmi színpadok vezetői részére Dévényi Róbert, a Népművelési Intézet osztályvezetője Szerkesztés és dramaturgia az irodalmi színpadok munkájában címmel előadást tartott, délután a Balassi Gimnázium Irodalmi Színpada Az ezerszínű valóság, a kallói művelődési otthon Rózsák a temetőből, a salgótarjáni acélárugyári irodalmi színpad Rekviem és memento, a CSEMADOK csata-lévai együttese pedig Toldi című összeállításával lépett közönség elé. Az eseménysorozat zárónapján, ma a Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház, a Szolnok megyei Irodalmi Színpad, a Budapesti Műszaki Egyetem Irodalmi Színpada mutatja be műsorát, este a legjobb szavalok és prózamondók közreműködésével gálaest és díjkiosztó ünnepség lesz a Mikszáth Művelődési Otthonban. Nagvfeáfonyiak az élen Értékelték a feitő és elővájó brigádok versenyét A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél értékelték az elővá- jási és fejtési brigádok októberi versenyét. Az első két helyezést elért brigádot a tröszt külön jutalma is megilleti. Az elővájáson dolgozók tröszti versenyét a nagybátonyi Nagy János brigádja nyerte, több mint 140 százalékos tervteljesítéssel, a második Hulitka Gyula, zagyvái bányaüzem brigádja lett 126,9 százalékkal. Mátranovákon Jancsó István, Kisterenyén Gordos B. János, Mizserfán pedig Kazinczi László brigádja volt a legjobb elővájó októberben. A fejtési brigádok versenyét, az év során már nem először, Kispál István .szorospataki ifjúsági szocialista brigádja nyerte 139 százalékos eredményével. Ez a brigád egyébként két hónappal határidő előtt teljesítette éves tervét. Gregus János mizser- fai fejtőbrigádja 120 százalékkal, a második lett. Zagyván Varga Géza, Kisterenyén Szász Gyula, Mátranovákon Nagy Simon brigádja lett az első, A havi verseny, amit év elején kezdtek, tovább folyik, viszont év végén azokat is 1 jutalomban részesítik majd, ! akik összevont tervüket a legnagyobb arányban túlteljö- | sitik. „Fészelcrakó" fiatalok Nagy érdeklődés a KlSZ-lakásépítési akció iránt Mint arról már korábban hírt adtunk, a KISZ városi bizottságának kezdeményezésére Salgótarjánban a Sebaj - telepen építik fel a KISZ-la kótelepet. A beépítési tervek határidő élőtt elkészültek, a bizottság időben szétküldte a nagyobb városi alapszervezetekhez a sorházak, épületek és lakások típusterveit is. A családiházaikat és többszintes lakóházakat bemutató tervek közül a kétszintes sorháznak volt a legnagyobb sikere. A kétszintes, belső feljáróval kombinált sorházak egyenként hat családnak nyújtanák majd kényelmes, minden igényt kielégítő otthont. Ebből a típusból — az előzetes tervek szerint — négyet építenek fel 1967-ben. A városi bizottságon elmondták, hogy a 24 lakásra, negyven építkezni szándékozó, megfelelő pénzösszeggel rendelkező fiatal jelentette be igényét. A KISZ városi bizottsága a nagy érdeklődésre éái'áz ebből származó t.úljelentkezésre való tekintettel gondosan mérlegeli; ki legyen az a 24 fiatal, aki az akció segítségével lakáshoz jut majd. A bizottság adatfelvételi lapokat küldött a negyven jelentkezőnek és miután így tájékozódik a lakástulajdonos-jelöltek szociális, családi, munkahelyi és egyéb körülményeiről — döntést hoz, amelynek eredményéről értesíti az érdekelteket. Ezt követően a 24 fiatal megalakítja az építő közösséget, hogy együttes munkával szorgoskodjanak a salgótarjáni KlSZ-lakó- telep első házainak felépítésében. — pl — Több száz köbméter bányafát, széldeszkát és különböző termékeket készít évente a szécsényi erdészet fűrésztelep«. Képünkön: szállításra készítik elő a bányaszéldeszkát (Foto; Koppány György)
